• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

DIY komplex talajtáp virágföldből és agyagból

Pendulum

VIP kertész
Szeretném bemutatni a saját készítésű talajtápomat, amit sikerrel használok akváriumaimban.
Sokan ódzkodnak a virágföldtől, mivel szerves anyagot tartalmaz, de tapasztalataim szerint nem okoz gondot, a növények szeretik. :)

A cikk a blogomon jelent meg természetesen, de bemásolom ide, hogy ne kelljen kattogni, azért, hogy láthassátok :D

AkvaBlog: DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból


Bevezetés
http://1.bp.blogspot.com/-0aexA734N1s/VLqj-oh-jjI/AAAAAAAAAOY/ENBYgmp6LLs/s1600/index.png
A téma felvázolását azzal kezdeném, honnan kaptam az ihletet: Ahogy a blog egyik menüpontjából is kitalálhatjátok, elég sokat foglalkoztam az El natural vonnallal, tehát a "natural" akváriumok elméletével. Ez a módszer szerves anyagokban gazdag táptalajt használ a növények táplálására.
Ezt továbbgondolva jött az ötlet, hogy lehetne ilyen alapon a kerti komposztból is ugyanilyen jellegű tápgolyókat készíteni a növényeim számára.


Elméleti áttekintés



Miért jó a szerves anyag alapú tápgolyó?


A szerves anyagok minden szükséges tápanyagot tartalmaznak a növények számára, a kémiai uniformizmus nevű jelenség miatt: A földön szinte minden élőlény teste hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, ezért a szerves anyag bomlása során a növényeink mikro- és makrolem igénye is kielégül.


Mennyi tápanyagot tartalmaznak a tápgolyók?




index.png


A táblázat 1kg átlagos talaj tápanyag koncentrációit mutatja, és hogy ennyi elem hány hónapra biztosítja a tápanyagokat a növény számára. Az első oszlopban tehát az elem vegyjelét láthatjuk, a második oszlopban az adott elem ppm koncentrációját, és a harmadik oszlopban láthajuk, ekkora mennyiségű tápanyag meddig elég.


A diagramot Diana Walstad - Ecology of the planted aquarium című könyvéből másoltam, a számok erősen tájékoztató jellegűek, csupán a nagyságrend szemléltetése volt a célom.


Láthatjuk, hogy a mikroelemek tekintetében a táptalaj szinte kifogyhatatlan, viszont nem ilyen bőkezű a makroelemeket vonatkozásában. A három fő makroelem akváriumainkban a nitrogén, a foszfor és a kálium(a többi makroelem a csapvízből biztosítva van).

Ebből a három elemből a kálium és a nitrogén még megnyugtató mennyiségben van jelen a tápgolyóban, de a szenet tekintve szűkös a készlet, de így is legalább fél évig, legtovább 1-2 évig számíthatunk a tápgolyóbol való felszabadulására(Ennek mértéke a tápgolyó szerves anyagának mennyiségéből fakadóan minimális, nem helyettesíti a mesterséges adagolást)



Szükséges eszközök, anyagok

  1. Egy műanyag tál az összetevők összekeveréséhez
  2. Egy tálca, amire kirakhatjuk száradni a golyókat
  3. Kerti, érett komposzt / tóföld / vízinövény virágföld / jó minőségű (általános) virágföld*
  4. Fehér, natúr kézműves agyag

*Az olcsó, rossz minőségű virágföldeket a rossz minőségű szerves anyagok miatt műtrágyákkal dúsítják a kívánt tápanyagtartalom elérése miatt, ami a mi szempontunkból káros.



Az elkészítés mozzanatai

http://2.bp.blogspot.com/-QVeGDrqsP4M/VLqrqWgkL1I/AAAAAAAAAOo/3BrMSKXlp_g/s1600/IMG_7016.JPG
  1. Az előkészített tálba helyezzünk a kézműves agyagból egy diónyi méretűt, majd kevés langyos vízzel puhítsuk meg.
  2. Ebbe a fehér masszába tegyünk 5 nagy maroknyi komposztot.
  3. Keverjük össze a két összetevőt, szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés vizet, de vigyázzunk, még gyúrható legyen a massza állaga.
  4. Két tenyerünk között gyúrjunk kis gombócokat a masszából. ( kb. cseresznye méretűeket)
  5. Ezeket a gombócokat helyezzünk a tálcára, és tegyük száraz helyre szikkadni 1-2 napra.




    Ha minden jól sikerült, ilyesmi lesz az eredmény:


    IMG_7016.JPG

    IMG_6288_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az tápgolyó elhelyezése és az adagolása, a tápozás ismétlése


Miután a golyók megszáradtak, már nem fognak szétesni a vízbe éréskor(ez az agyag funkciója). A gyökeres növények tövét bátran nyomkodjuk körbe.
Ne közvetlenül a felszín alá dugjuk, hanem legalább 2-3 cm mélyre.
A nagyobb növények tövéhez 5-6 golyó elegendő, a kisebbekéhez 2-3.
Túladagolása nem probléma.
Ismételni fél évente elég, ha megfelelő adagot juttattunk a gyökerekhez. Ha hiánytünetet tapasztalunk, növeljük az adagot.



Szükséges-e ez mellett mesterséges tápozást is folytatni?



Ez teljesen akvárium, és növényzetfüggő. A tápgolyó alapból a vízbe nem juttat tápanyagokat, csak a talajban, a gyökerek számára elérhető.

Sok fény, mesterséges szén-dioxid adagolás mellett, és igényes növények esetén az adag tovább növelhető, és sűrűbben is lehet ismételni a tápgolyózást, de ez esetben a kiegészítő folyékony tápozás elengedhetetlen.

Átlagos akváriumi körülmények között a tápgolyó képes lehet kielégíteni a növények teljes tápanyagigényét.
Viszont ha hiánytüneteket tapasztalunk, mindenképpen emeljük a tápgolyók mennyiségét, vagy mesterségesen tápozzunk.
Ha kell is a golyó mellett tápozni tápsókkal, mindenképpen lényegesen kisebb mennyiség is elegendő lesz.(fele/harmada adag)



Kísérlet a tápgolyó hatékonyságáról


Kiraktam az ablakba 2 befőttesüveget, mindkettőben apró sóder volt, egyikbe raktam tápgolyót, a másikba nem.
A beültetett növény két azonos méretű, gyökérnélküli kocsány nélküli ambúlia. Így minden körülmény azonos volt, csupán a tápgolyóban különböztek.



IMG_6695.JPG



IMG_6698.JPG









7 hét múlva(Nov 27-én állítottam össze, a képek Január 16-án készültek):




A kontroll üveg, a tápozás nélküli:




IMG_7011.JPG


IMG_7014.JPG





A tápgolyóval működő tesztüveg:




IMG_7009.JPG


IMG_7012.JPG



Azt hiszem, a teszt sikeres volt: a kontroll üvegben a növény alig fejlődött a teszt ideje alatt, míg a tápgolyós üvegben a növény 1-2 hétnyi stagnálás után növekedni kezdett, és átszőtte az egyik tápgolyót, és legalább kétszeresére növekedett.




Hátulütők?



Rossz minőségű virágföld esetén, a tápanyag kiegészítő nitrátos műtrágya miatt anaerob körülmények között nitrit szabadul fel.
Minden szerves anyag tartalmaz nitrátot, viszont ez a jelenség csak nagy mennyiség esetén veszélyes.
Nem kell sok virágföld, ha erre esik a voksunk, ne sajnáljuk a drágább árkategóriát.
 

xergo

Kertész tanonc
Jó írás! Köszi! :) Hasonlóról már olvastam. És arról is, hogy a régi akvaristák vakondtúrásföldet tettek a folyami homok alá.
 

Victor

VIP kertész

herqman

Kertész tanonc
ez saját akvárium? nagyon szép!
milyen virág földet használtál? a kevés fedő réteg miatt zavaros lett a víz? használtal c o 2 rendszert vagy teljesen low tech volt?
nekem 0.5Watt /liter van folyékony szén-dioxid belső szűrő 100literre ezt szeretném kicsit tuning alá vetni :)())
 

Pendulum

VIP kertész
ez saját akvárium? nagyon szép!
milyen virág földet használtál? a kevés fedő réteg miatt zavaros lett a víz? használtal c o 2 rendszert vagy teljesen low tech volt?
nekem 0.5Watt /liter van folyékony szén-dioxid belső szűrő 100literre ezt szeretném kicsit tuning alá vetni :)())
Köszi, semmi extra, csak növényeket rakosgattam magasságuk szerint, semmi scapezgetés nincs benne :)
Általánost, amit találtam itthon. :D
Szerintem nem kevés a fedőréteg, és nem lett zavaros a víz egyszer sem tőle. Teljesen low-tech a cikkben le vannak írva miket használtam hozzá.
Sok sikert hozzá ;)
 

Csabi85

Kertész szaki
Esetleg konkrét virágföld típust vagy màrkàt, ami tökéletesen megfelelne erre a célra valaki tudna mondani? Vagy ha esetleg valaki elkészítette ezt ő melyik fajtàt használta? Valamint, ezt a virágföldet is ki kell főzni előtte, vagy ez jó úgy is, ahogy a zacsiban van?
 

Csabi85

Kertész szaki
Ennek ez a gyári megnevezése, így tudom majd keresni? A főzést pedig az ilyen csiga féreg és hasonlók elkerülése miatt kérdeztem. Vagy ilyesmiben ezek nem nagyon fordulnak elő? Nekem egyetlen egy darab cserepes növényem van, pálmaféle, az is abban a földszerű valamiben, amiben az ikeából elhoztam, kap tàprudat aztán azzal el van. Nem nagyon vagyok otthon a virágföldben azért értetlenkedek ennyit.
 
Oldal tetejére