D
Deleted member 4326
Vendég
Szeretném bemutatni a saját készítésű talajtápomat, amit sikerrel használok akváriumaimban.
Sokan ódzkodnak a virágföldtől, mivel szerves anyagot tartalmaz, de tapasztalataim szerint nem okoz gondot, a növények szeretik.
A cikk a blogomon jelent meg természetesen, de bemásolom ide, hogy ne kelljen kattogni, azért, hogy láthassátok
AkvaBlog: DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból
Bevezetés
http://1.bp.blogspot.com/-0aexA734N1s/VLqj-oh-jjI/AAAAAAAAAOY/ENBYgmp6LLs/s1600/index.png
A téma felvázolását azzal kezdeném, honnan kaptam az ihletet: Ahogy a blog egyik menüpontjából is kitalálhatjátok, elég sokat foglalkoztam az El natural vonnallal, tehát a "natural" akváriumok elméletével. Ez a módszer szerves anyagokban gazdag táptalajt használ a növények táplálására.
Ezt továbbgondolva jött az ötlet, hogy lehetne ilyen alapon a kerti komposztból is ugyanilyen jellegű tápgolyókat készíteni a növényeim számára.
Elméleti áttekintés
Miért jó a szerves anyag alapú tápgolyó?
A szerves anyagok minden szükséges tápanyagot tartalmaznak a növények számára, a kémiai uniformizmus nevű jelenség miatt: A földön szinte minden élőlény teste hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, ezért a szerves anyag bomlása során a növényeink mikro- és makrolem igénye is kielégül.
Mennyi tápanyagot tartalmaznak a tápgolyók?
A táblázat 1kg átlagos talaj tápanyag koncentrációit mutatja, és hogy ennyi elem hány hónapra biztosítja a tápanyagokat a növény számára. Az első oszlopban tehát az elem vegyjelét láthatjuk, a második oszlopban az adott elem ppm koncentrációját, és a harmadik oszlopban láthajuk, ekkora mennyiségű tápanyag meddig elég.
A diagramot Diana Walstad - Ecology of the planted aquarium című könyvéből másoltam, a számok erősen tájékoztató jellegűek, csupán a nagyságrend szemléltetése volt a célom.
Láthatjuk, hogy a mikroelemek tekintetében a táptalaj szinte kifogyhatatlan, viszont nem ilyen bőkezű a makroelemeket vonatkozásában. A három fő makroelem akváriumainkban a nitrogén, a foszfor és a kálium(a többi makroelem a csapvízből biztosítva van).
Ebből a három elemből a kálium és a nitrogén még megnyugtató mennyiségben van jelen a tápgolyóban, de a szenet tekintve szűkös a készlet, de így is legalább fél évig, legtovább 1-2 évig számíthatunk a tápgolyóbol való felszabadulására(Ennek mértéke a tápgolyó szerves anyagának mennyiségéből fakadóan minimális, nem helyettesíti a mesterséges adagolást)
Szükséges eszközök, anyagok
*Az olcsó, rossz minőségű virágföldeket a rossz minőségű szerves anyagok miatt műtrágyákkal dúsítják a kívánt tápanyagtartalom elérése miatt, ami a mi szempontunkból káros.
Az elkészítés mozzanatai
http://2.bp.blogspot.com/-QVeGDrqsP4M/VLqrqWgkL1I/AAAAAAAAAOo/3BrMSKXlp_g/s1600/IMG_7016.JPG
Az tápgolyó elhelyezése és az adagolása, a tápozás ismétlése
Miután a golyók megszáradtak, már nem fognak szétesni a vízbe éréskor(ez az agyag funkciója). A gyökeres növények tövét bátran nyomkodjuk körbe.
Ne közvetlenül a felszín alá dugjuk, hanem legalább 2-3 cm mélyre.
A nagyobb növények tövéhez 5-6 golyó elegendő, a kisebbekéhez 2-3.
Túladagolása nem probléma.
Ismételni fél évente elég, ha megfelelő adagot juttattunk a gyökerekhez. Ha hiánytünetet tapasztalunk, növeljük az adagot.
Szükséges-e ez mellett mesterséges tápozást is folytatni?
Ez teljesen akvárium, és növényzetfüggő. A tápgolyó alapból a vízbe nem juttat tápanyagokat, csak a talajban, a gyökerek számára elérhető.
Sok fény, mesterséges szén-dioxid adagolás mellett, és igényes növények esetén az adag tovább növelhető, és sűrűbben is lehet ismételni a tápgolyózást, de ez esetben a kiegészítő folyékony tápozás elengedhetetlen.
Átlagos akváriumi körülmények között a tápgolyó képes lehet kielégíteni a növények teljes tápanyagigényét.
Viszont ha hiánytüneteket tapasztalunk, mindenképpen emeljük a tápgolyók mennyiségét, vagy mesterségesen tápozzunk.
Ha kell is a golyó mellett tápozni tápsókkal, mindenképpen lényegesen kisebb mennyiség is elegendő lesz.(fele/harmada adag)
Kísérlet a tápgolyó hatékonyságáról
Kiraktam az ablakba 2 befőttesüveget, mindkettőben apró sóder volt, egyikbe raktam tápgolyót, a másikba nem.
A beültetett növény két azonos méretű, gyökérnélküli kocsány nélküli ambúlia. Így minden körülmény azonos volt, csupán a tápgolyóban különböztek.
7 hét múlva(Nov 27-én állítottam össze, a képek Január 16-án készültek):
A kontroll üveg, a tápozás nélküli:
A tápgolyóval működő tesztüveg:
Azt hiszem, a teszt sikeres volt: a kontroll üvegben a növény alig fejlődött a teszt ideje alatt, míg a tápgolyós üvegben a növény 1-2 hétnyi stagnálás után növekedni kezdett, és átszőtte az egyik tápgolyót, és legalább kétszeresére növekedett.
Hátulütők?
Rossz minőségű virágföld esetén, a tápanyag kiegészítő nitrátos műtrágya miatt anaerob körülmények között nitrit szabadul fel.
Minden szerves anyag tartalmaz nitrátot, viszont ez a jelenség csak nagy mennyiség esetén veszélyes.
Nem kell sok virágföld, ha erre esik a voksunk, ne sajnáljuk a drágább árkategóriát.
Sokan ódzkodnak a virágföldtől, mivel szerves anyagot tartalmaz, de tapasztalataim szerint nem okoz gondot, a növények szeretik.
A cikk a blogomon jelent meg természetesen, de bemásolom ide, hogy ne kelljen kattogni, azért, hogy láthassátok
AkvaBlog: DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból
Bevezetés
http://1.bp.blogspot.com/-0aexA734N1s/VLqj-oh-jjI/AAAAAAAAAOY/ENBYgmp6LLs/s1600/index.png
A téma felvázolását azzal kezdeném, honnan kaptam az ihletet: Ahogy a blog egyik menüpontjából is kitalálhatjátok, elég sokat foglalkoztam az El natural vonnallal, tehát a "natural" akváriumok elméletével. Ez a módszer szerves anyagokban gazdag táptalajt használ a növények táplálására.
Ezt továbbgondolva jött az ötlet, hogy lehetne ilyen alapon a kerti komposztból is ugyanilyen jellegű tápgolyókat készíteni a növényeim számára.
Elméleti áttekintés
Miért jó a szerves anyag alapú tápgolyó?
A szerves anyagok minden szükséges tápanyagot tartalmaznak a növények számára, a kémiai uniformizmus nevű jelenség miatt: A földön szinte minden élőlény teste hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, ezért a szerves anyag bomlása során a növényeink mikro- és makrolem igénye is kielégül.
Mennyi tápanyagot tartalmaznak a tápgolyók?
A táblázat 1kg átlagos talaj tápanyag koncentrációit mutatja, és hogy ennyi elem hány hónapra biztosítja a tápanyagokat a növény számára. Az első oszlopban tehát az elem vegyjelét láthatjuk, a második oszlopban az adott elem ppm koncentrációját, és a harmadik oszlopban láthajuk, ekkora mennyiségű tápanyag meddig elég.
A diagramot Diana Walstad - Ecology of the planted aquarium című könyvéből másoltam, a számok erősen tájékoztató jellegűek, csupán a nagyságrend szemléltetése volt a célom.
Láthatjuk, hogy a mikroelemek tekintetében a táptalaj szinte kifogyhatatlan, viszont nem ilyen bőkezű a makroelemeket vonatkozásában. A három fő makroelem akváriumainkban a nitrogén, a foszfor és a kálium(a többi makroelem a csapvízből biztosítva van).
Ebből a három elemből a kálium és a nitrogén még megnyugtató mennyiségben van jelen a tápgolyóban, de a szenet tekintve szűkös a készlet, de így is legalább fél évig, legtovább 1-2 évig számíthatunk a tápgolyóbol való felszabadulására(Ennek mértéke a tápgolyó szerves anyagának mennyiségéből fakadóan minimális, nem helyettesíti a mesterséges adagolást)
Szükséges eszközök, anyagok
- Egy műanyag tál az összetevők összekeveréséhez
- Egy tálca, amire kirakhatjuk száradni a golyókat
- Kerti, érett komposzt / tóföld / vízinövény virágföld / jó minőségű (általános) virágföld*
- Fehér, natúr kézműves agyag
*Az olcsó, rossz minőségű virágföldeket a rossz minőségű szerves anyagok miatt műtrágyákkal dúsítják a kívánt tápanyagtartalom elérése miatt, ami a mi szempontunkból káros.
Az elkészítés mozzanatai
http://2.bp.blogspot.com/-QVeGDrqsP4M/VLqrqWgkL1I/AAAAAAAAAOo/3BrMSKXlp_g/s1600/IMG_7016.JPG
- Az előkészített tálba helyezzünk a kézműves agyagból egy diónyi méretűt, majd kevés langyos vízzel puhítsuk meg.
- Ebbe a fehér masszába tegyünk 5 nagy maroknyi komposztot.
- Keverjük össze a két összetevőt, szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés vizet, de vigyázzunk, még gyúrható legyen a massza állaga.
- Két tenyerünk között gyúrjunk kis gombócokat a masszából. ( kb. cseresznye méretűeket)
- Ezeket a gombócokat helyezzünk a tálcára, és tegyük száraz helyre szikkadni 1-2 napra.
Ha minden jól sikerült, ilyesmi lesz az eredmény:
Az tápgolyó elhelyezése és az adagolása, a tápozás ismétlése
Miután a golyók megszáradtak, már nem fognak szétesni a vízbe éréskor(ez az agyag funkciója). A gyökeres növények tövét bátran nyomkodjuk körbe.
Ne közvetlenül a felszín alá dugjuk, hanem legalább 2-3 cm mélyre.
A nagyobb növények tövéhez 5-6 golyó elegendő, a kisebbekéhez 2-3.
Túladagolása nem probléma.
Ismételni fél évente elég, ha megfelelő adagot juttattunk a gyökerekhez. Ha hiánytünetet tapasztalunk, növeljük az adagot.
Szükséges-e ez mellett mesterséges tápozást is folytatni?
Ez teljesen akvárium, és növényzetfüggő. A tápgolyó alapból a vízbe nem juttat tápanyagokat, csak a talajban, a gyökerek számára elérhető.
Sok fény, mesterséges szén-dioxid adagolás mellett, és igényes növények esetén az adag tovább növelhető, és sűrűbben is lehet ismételni a tápgolyózást, de ez esetben a kiegészítő folyékony tápozás elengedhetetlen.
Átlagos akváriumi körülmények között a tápgolyó képes lehet kielégíteni a növények teljes tápanyagigényét.
Viszont ha hiánytüneteket tapasztalunk, mindenképpen emeljük a tápgolyók mennyiségét, vagy mesterségesen tápozzunk.
Ha kell is a golyó mellett tápozni tápsókkal, mindenképpen lényegesen kisebb mennyiség is elegendő lesz.(fele/harmada adag)
Kísérlet a tápgolyó hatékonyságáról
Kiraktam az ablakba 2 befőttesüveget, mindkettőben apró sóder volt, egyikbe raktam tápgolyót, a másikba nem.
A beültetett növény két azonos méretű, gyökérnélküli kocsány nélküli ambúlia. Így minden körülmény azonos volt, csupán a tápgolyóban különböztek.
7 hét múlva(Nov 27-én állítottam össze, a képek Január 16-án készültek):
A kontroll üveg, a tápozás nélküli:
A tápgolyóval működő tesztüveg:
Azt hiszem, a teszt sikeres volt: a kontroll üvegben a növény alig fejlődött a teszt ideje alatt, míg a tápgolyós üvegben a növény 1-2 hétnyi stagnálás után növekedni kezdett, és átszőtte az egyik tápgolyót, és legalább kétszeresére növekedett.
Hátulütők?
Rossz minőségű virágföld esetén, a tápanyag kiegészítő nitrátos műtrágya miatt anaerob körülmények között nitrit szabadul fel.
Minden szerves anyag tartalmaz nitrátot, viszont ez a jelenség csak nagy mennyiség esetén veszélyes.
Nem kell sok virágföld, ha erre esik a voksunk, ne sajnáljuk a drágább árkategóriát.