• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Hungarian Shrimp Club garnélák

Elég sokféle talajt kipróbáltam már. Ebben a témában is az a helyzet mint az akvarisztika minden más területén. Mindenki “esküszik” valamire és lényegében más véleményt nem nagyon hajlandó elfogadni, ezért én most nem szeretnék egy talaj mellett szurkolni hanem az álláspontom az lenne, hogy bármely aktív talajt érdemes kipróbálni. Sajnos ebbe időt, energiát, (pénzt) kell rakni, mire kialakul egy saját véleménye az embernek.
Biztos vagyok benne, hogy konkrét választ szeretnél, én is mindig azt szeretnék és utálom az ilyen fogd meg jól a semmi válaszokat amiket legtöbbször kapni ezért írok pár konkrét talajt amit előszeretettel használok és bátran ajánlom őket.

-ada amazonia (régi)
-Ada amazonia 2
-SL-Aqua shrimp soil
-ebi gold shrimp soil
-master soil
-ISTA Shrimp soil
-dennerle shrimp soil

Írok egy olyat is amit semmiképpen nem javasolnék ez pedig az invitalnak a saját növényes/garnélás vagy nem tudom milyen néven hirdetett talaja, ez a szutyi rettentően tolja a KH-t felfele ez által megy a pH-is. Illetve biztos számtalan olyan dolog oldódik ki belőle ami nem jó a garniknak mert az utóbbi három hétben legalább 3-4 hobbitársunknak volt problémája az akváriumában ahol ezt a talajt használják és hirtelen megtorpant az elhullás mikor talajt cseréltek, vagy csak kiszedték az említett talajt.

Szerintem ezek a talajok simán elmehetnek egy Low-Tech növényesbe is, de nem vagyok ebben a témában releváns.
Ó én csak kíváncsiságból kérdeztem. Múltkor szentgyonak is feltettük ezt a kérdést és ha jól emlékszem ő pl. változtatott a preferált talaján. Én nem kívánok belevágni a hobbi ezen részébe. Viszont szinte biztos, hogy egy bizonyos talajt ezentúl sem fogok venni. :LOL:
 
Ó én csak kíváncsiságból kérdeztem. Múltkor szentgyonak is feltettük ezt a kérdést és ha jól emlékszem ő pl. változtatott a preferált talaján. Én nem kívánok belevágni a hobbi ezen részébe. Viszont szinte biztos, hogy egy bizonyos talajt ezentúl sem fogok venni. :LOL:
Folyamatosan mennek többféle talajjal is akváim. Mindig bejön egy új a piacra, most is épp tesztelek egy új taiwani talajt ami eddig nagyon biztató, viszont brutálisan drága volt az itthon kaphatókhoz képest, háromszoros áron jutottam hozzá Olaszországból.
 
Az tudható, hogy ennek a visszasózónak mi a kalcium magnézium aránya? Mennyire különbözik a többitől? 🙂
A GH/KH+ por 62% GH és 38%KH arányban emel az Ro víz keménységén.

Általában a kifejezetten garnis visszasózó porok tartalmaznak egyéb ásványi anyagokat amikre szükségük van a garnéláknak ezért érdemes használni ilyen speckóbb visszasózót ha garnélák is vannak az akváriumban.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Szia Peti!
Engem még az érdekelne, hogy biófilm képző bacikulturát, egyéb garnélák
egészségét elősegítő készítményeket (pl. GlasGarten Bacter AE, Shrimpfit stb.) szoktál-e bizonyos rendszerességgel adagolni?
Meg milyen szerrel védekezzel a különböző férgek ellen? (Planária meg társai)
Mivel halakat nem tartasz ami természetes úton elpusztitaná..
 
Szia Peti!
Engem még az érdekelne, hogy biófilm képző bacikulturát, egyéb garnélák
egészségét elősegítő készítményeket (pl. GlasGarten Bacter AE, Shrimpfit stb.) szoktál-e bizonyos rendszerességgel adagolni?
Meg milyen szerrel védekezzel a különböző férgek ellen? (Planária meg társai)
Mivel halakat nem tartasz ami természetes úton elpusztitaná..
Szia!

Igen, szoktam használni. Jelenleg a trace one shrimp nevű termékét használom, mert ha jól emlékszem 21 különböző nyomelemet tartalmaz a garnélák számára. Igazából ez is olyan mint az talajos vagy kajás téma, mindenki arra esküszik ami neki bevált. Régebben használtam mindkettőt amit írtál, azok is tökéletesen megfelelnek erre a célra.
Néha még mironekuton port szoktam nekik beszórni.

Természetesen ezek mind elhagyhatóak, sőt kifejezetten nem ajánlott mindenféle “szutykot” beszórni nekik mert ha bármi probléma van nem lesz könnyű megmondani hogy épp melyik ilyen extra kiegészítő anyagtól lehet vagy sem.

Planária ellen mindig no planaria port használok, ezt nyugodtan lehet a legkisebb legkülönlegesebb garnélák mellett is alkalmazni, a túladagolás sem jelent veszélyt.
 
Sziasztok!
Régen volt már poszt a témában.. gondoltam bedobok egy új garnélát.

Szeretnék bemutatni Nektek egy ritkának mondható Bee🐝 garnélát!

-nagyon kevés hazai bejegyzés található erről a garniról, így mindenképpen aktuálisnak találom, hogy friss infókkal szolgáljak róluk.

A Ghost👻 bee 🐝névre hallgató caridina 🦐változat különlegessége, hogy a fehéren kívűl minden más pigment hiányzik ebből a gyönyörű Bee változatból!

Teste átlátszó, néha enyhén tejfehér. A klasszikus Bee garnélák “csíkjai” megtalálhatóak rajta.

Nagyjából 5 hónappal ezelőtt sikerült beszerezni egy kezdőcsapatot, szerencsére szépen beindult a gyarapodás náluk is.

#hungarianshrimpclub
 

Attachments

  • IMG_6694.jpeg
    IMG_6694.jpeg
    256.3 KB · Megtekintések: 43
Sziasztok!
Ismét jövök egy különleges garnival.🦐

Mai kiválasztottam egy példa értékű Red Fancy Tiger!🥰

Ha minden igaz, a csapatom “Vin” -től származik, aki manapság az egyik legelismertebb garnélatenyésztő a világon.

Jelenleg a Red Fancy Tiger bele sorolandó abba a pár garnélába ami most a hobbi csúcsát képezi.

Számomra a képeken látható egyed a tökéletes mintázat szóvivője. Kb 60-40 a fehér és piros szín aránya, végig tökéletes csíkozás, lábak is végig csíkosak, és ami nekem kifejezetten tetszik, hogy a színe élénk, telt és erőteljes.🤩

Közben természetesen várom és megköszönöm ha bármilyen jellegű kritikát vagy észrevételt adtok számomra 😃
Ezek, igazán szépek!
 
Sziasztok!
Új témám: TDS mérése garnélás akváriumokban! Fontos kiemelnem, mielőtt elolvassa bárki a posztot, hogy kifejezetten garnis témában íródott!

Érdekesség képpen..
Nagyon sok vita megy a különböző akvarisztikai csoportokban a tds mérőkről, illetve használatukról. Személy szerint próbáltam többféle tds mérésre alkalmas műszert, ezért gondoltam összefoglalnám röviden a tapasztalataimat velük kapcsolatban.

Általában “ahány eszköz, annyi féle kapott érték”.. amivel természetesen semmi gond nincsen, mert (itt jön a lényeg!) a tds mérése csak viszonyításra szolgál! Általában senki sem laboratóriumi vizsgálatokat szeretne végezni vele, hanem megmérni az akvárium vizét… ezért szinte lényegtelen 5-10-15 vagy akár 20 ppm eltérés.. mert semmi különbség nincsen és itt most kifejezetten a garnélákról és a garnitartás paramétereiről beszélek.

Ezzel a módszerrel szinte akármilyen tds mérőt tudsz használni, arra a feladatra amire nekünk Akvaristáknak tökéletes,
Egy átlagos RO + visszasózásra tekintve:

- a cserevizet állítsd vissza az általad elérni kívánt GH/KH értékre az általad használt GH+ vagy GH/KH+ porral. Ezt persze cseppteszttel ellenőrzöd. Ezt követően megnézed, hogy milyen értéket ír erre a cserevízre a TDS mérőd, legyen szó bármilyen márkájú termékről. Ha egymás után többször ugyan azt az értéket (vagy közelit) mutat a cserevizedre, abban az esetben tökéletesen alkalmazható az adott műszer.

Ezután már elhagyhatod az állandó csepptesztet a vizcserekor, elegendő a tds mérő használata, hiszen mindig a kívánt, előre pontosan kikísérletezett értékre tudod beállítani a vizet.

És a végére érdekesség képpen, két azonos tds mérő, amelyeket lehet kalibrálni, azonban több mint 1 év telt el a két műszer legutolsó bekalibrálása közt.
Abszolút elégedett vagyok a kapott számokkal..

Kérek Mindenkit, hogy ha bármilyen észrevétele van a bejegyzéssel kapcsolatban azt jelezze, hogy esetlegesen javítani tudjak.
 

Attachments

  • IMG_6878.jpeg
    IMG_6878.jpeg
    251.8 KB · Megtekintések: 7
🤔Szeptemberben ígértél egy posztot....🤷
#40

Voltunk rá egy páran. 😉
Igen, na most pótolnám a bejegyzést.. remélem még így is érdekes lesz számotokra.

Fontos az elején kihangsúlyoznom, hogy nem! Nem szeretem bántani garnélákat és az állatokat sem!
Viszont! Fontos kísérletezni.. ha ezzel nem értesz egyet akkor kérlek ne is olvasd tovább 😆

Szóval.. volt már neocaridináim mellett pár db caridina garnéla is, teszt jelleggel.
Csak RO és GH/KH+ porral visszasózott akvákban.

Eleinte 500-600 ppm-re visszasózott vízben voltak bloody mary garnéláim, mert a tenyésztő akitől vettem, ennyiben tartotta őket, és egy nemzetközi szinten elismert tenyésztőről volt szó, szóval követtem az utasításait.

Mohával bekerült pár caridina garnéla hozzájuk (CBS) (alap szabály, hogy meglévő akvából csak jól átmosott növényt, mohát rakok át és caridina tankból neokhoz és igy fordítva)
Persze előfordulhat így is egy rosszcsont aki átkerül másik akvába! (Persze így gondot nem okozhat). Hónapokig voltak 600 ppm-ben, gyönyörű aktív CBS párocska volt. Még petés is lett a nőstény!

Később már 300-350 ppm körüli vízben, Blue shadow mosurák voltak, red sakurák mellet. Szintén tökéletes aktivitással, sorban születtek a kicsik is. Természetesen aktív talaj sem volt egyik helyzetben sem.

Úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy stabil paramétereket teremtsünk , mint az, hogy a “nagykönyv” adatai szerint tartsunk garnikat, illetve a visszasózók használata is fontos, hiszen ezzel megkerülhetjük a csapvizet, ami sajnos egyre több helyen már egyáltalán nem alkalmas garnélák tartására! (Növényezéssel mi a helyzet?!)

A caridina garnélák egyik említett helyzetben sem haláloztak el, és sem aktivitásban, sem színben-mintázatban nem történt változás a keményebb víz miatt.

Várom a hideget meleget egyaránt..
 
Igen, na most pótolnám a bejegyzést.. remélem még így is érdekes lesz számotokra.

Fontos az elején kihangsúlyoznom, hogy nem! Nem szeretem bántani garnélákat és az állatokat sem!
Viszont! Fontos kísérletezni.. ha ezzel nem értesz egyet akkor kérlek ne is olvasd tovább 😆

Szóval.. volt már neocaridináim mellett pár db caridina garnéla is, teszt jelleggel.
Csak RO és GH/KH+ porral visszasózott akvákban.

Eleinte 500-600 ppm-re visszasózott vízben voltak bloody mary garnéláim, mert a tenyésztő akitől vettem, ennyiben tartotta őket, és egy nemzetközi szinten elismert tenyésztőről volt szó, szóval követtem az utasításait.

Mohával bekerült pár caridina garnéla hozzájuk (CBS) (alap szabály, hogy meglévő akvából csak jól átmosott növényt, mohát rakok át és caridina tankból neokhoz és igy fordítva)
Persze előfordulhat így is egy rosszcsont aki átkerül másik akvába! (Persze így gondot nem okozhat). Hónapokig voltak 600 ppm-ben, gyönyörű aktív CBS párocska volt. Még petés is lett a nőstény!

Később már 300-350 ppm körüli vízben, Blue shadow mosurák voltak, red sakurák mellet. Szintén tökéletes aktivitással, sorban születtek a kicsik is. Természetesen aktív talaj sem volt egyik helyzetben sem.

Úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy stabil paramétereket teremtsünk , mint az, hogy a “nagykönyv” adatai szerint tartsunk garnikat, illetve a visszasózók használata is fontos, hiszen ezzel megkerülhetjük a csapvizet, ami sajnos egyre több helyen már egyáltalán nem alkalmas garnélák tartására! (Növényezéssel mi a helyzet?!)

A caridina garnélák egyik említett helyzetben sem haláloztak el, és sem aktivitásban, sem színben-mintázatban nem történt változás a keményebb víz miatt.

Várom a hideget meleget egyaránt..
Aztaaaa.... 500-600ppm ghkh+... Gondolom CO2 nélkül.... A Ph bőven 7 felett lehetett.. De lehet 8 is volt...ez hihetetlen. 🙂
 
Back
Oldal tetejére