• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

pH-Kh-Gh

Nem a hozzaallas valtozik, a csapviz is. Folyamatosan valtoztatjak a belekerulo anyagokat es azok tomenyseget is. Nalunk akkor allt meg a garnéla hullas, amikor elkezdtuk RO + gh/kh sot hasznalni az RO + csapviz helyett. Egyik evben a csapviz tds erteke majdnem a felere esett hirtelen... Hozzaallas kerdese az, hogy hajlando vagy-e esetleg egy csoki (kis kiszerelsu so) vagy egy kavekapszula (nagy kiszerelesu so) arat raaldozni vizcserenkent, hogy utana megsporold az algakaparasra es egyeb szenvedesre forditott idodet, esetleg az allomanyod egy reszenek/egeszenek az arat.
Egyet értek veled .
 
A csapvízem kb. 12-15mg/l Sio2 tartalmaz. A JBL teszt szerint 0,8-ig OK, 2,0 körül pedig már nagyon rossz. Na most, ha a csapvízből 20%-ot használok, akkor még mindig 2,5-3,0 körül lesz a SiO2 értékem, és ez bőven a "piros" sávot jelenti.
Nem szilikátot akartál írni? Vagy szilícium-dioxidot is szoktak mérni? Miért és hogyan? :)
 
Aztat írja jbl, hogy mert algát okozhat. A hogyant én passzolom. (Érdekes, hogy az angol szövegben oldottnak írják, miközben tényleg nem oldódik)
Azt hiszem ma is tanultam valamit. A JBL teszt nevében tényleg SiO2 van, a szövegben viszont: "Determines the optimum silicic acid content". Ez nyilván az Orthosilicic acid-ot jelenti, ami akkor keletkezik ha az SiO2 vízben oldódik. Szóval valamelyest tényleg oldódik, és ez függ a kristályszerkezetétől illetve a hőmérséklettől. 🤷‍♂️
 
Nem szilikátot akartál írni? Vagy szilícium-dioxidot is szoktak mérni? Miért és hogyan? :)
Csak az első kérdésedre tudom a precíz választ:
Nem.
A többi kérdésedre csak találgatni tudnék. Mivel én nem értek hozzá, csak felteszem, hogy a JBL-nél olyan emberek dolgoznak, akik tudják, hogy mit csinálnak.
https://greenaqua.hu/hu/jbl-teszt-proaqua-test-sio2-szilikat-cseppteszt-50x.html még ha ez nem is derül ki a termék leírásából.

Nekem nincs különbség a kettő között, de @tsokee segítségével megint tanultam valamit, hogy a kettő nem ugyan az:
https://akvakertesz.hu/threads/ozmo-forditott-ozmozis.968/page-163#post-515578
 
Azt hiszem ma is tanultam valamit. A JBL teszt nevében tényleg SiO2 van, a szövegben viszont: "Determines the optimum silicic acid content". Ez nyilván az Orthosilicic acid-ot jelenti, ami akkor keletkezik ha az SiO2 vízben oldódik. Szóval valamelyest tényleg oldódik, és ez függ a kristályszerkezetétől illetve a hőmérséklettől. 🤷‍♂️
Látom, Te is rátaláltál, hogy a teszt szerint az SiO2 és a szilikát ugyan az. Fogalmam sincs, hogy valójában mit mutat ki a teszt, vagy mit mér, csak azt tudom, hogy "kicsit zöld vagy nagyon zöld"? :rolleyes:
Köszönöm a linket is. Az a baj, hogy ez nem magyarul vagy angolul van írva, hanem kínaiul. :ROFLMAO:
Nekem csak egy szón akadt meg a szemem: Ortokovasav. Az akváriumomban, az üvegen és mindenhol ilyan barna lepedék van, ami úgy lepi be az üveget és berendezési tárgyakat, mint ahogy a zöldalgának kellene normális esetben. Plusz az ecsetalgák vastag telepe. Véletlenül, ezeket is kovaalgának hívják. Nekem ennyi egybeesés elég is. ;)
Továbbá ez olvasható a kavamoszatokról:
Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül.
Ezért megpróbálom tűzzel-vassal csökkenteni az Sio2 vagy szilikát, vagy nevezd ahogy akarod szintjét.
 
Utoljára módosított:
Helló, valaki tudna egy KH+ receptet CaCo3 nem tudom feloldani sajnos, NaHCO3 elvileg nem jó a nővények miatt mert káros nekik .
A CaCo3 az a mészkő. Önmagában nem oldható vízben sav nélkül. Ez a sav a szénsav, ami a természetben is felelős a karsztvíz kialakulásáért. Vagyis ugyanez történik az akiban, amikor Seiriu követ használsz, ami növeli a Kh-t és az ilyen dekoros akiban általában nem kell Kh növelő. Csak CO2 rendszer.

Szerk. : esetleg.... Ha porított a mészköved, akkor régi szódáspalack + CaCo3 por + víz, beletekersz egy patront. Nyomás alatt jobban oldódik. Ami az üledék felett lesz, az kálciumhidroxid, ami már jó lehet, csak nyomásmentesen vedd ki az üledék felett lévő folyadékot. Ezt hamar fel kell használni, különben a szénsav távozás után kicsapódik az edényzet falán a mészkő tömör formában és lesz egy Szalajka völgyi patakmeder modelled kicsiben. És itt még nincs kiszámolva a dózis sem. Szóval macerás. Inkább GA Gh-Kh+...
 
Utoljára módosított:
A CaCo3 az a mészkő. Önmagában nem oldható vízben sav nélkül. Ez a sav a szénsav, ami a természetben is felelős a karsztvíz kialakulásáért. Vagyis ugyanez történik az akiban, amikor Seiriu követ használsz, ami növeli a Kh-t és az ilyen dekoros akiban általában nem kell Kh növelő. Csak CO2 rendszer.

Szerk. : esetleg.... Ha porított a mészköved, akkor régi szódáspalack + CaCo3 por + víz, beletekersz egy patront. Nyomás alatt jobban oldódik. Ami az üledék felett lesz, az kálciumhidroxid, ami már jó lehet, csak nyomásmentesen vedd ki az üledék felett lévő folyadékot. Ezt hamar fel kell használni, különben a szénsav távozás után kicsapódik az edényzet falán a mészkő tömör formában és lesz egy Szalajka völgyi patakmeder modelled kicsiben. És itt még nincs kiszámolva a dózis sem. Szóval macerás. Inkább GA Gh-Kh+...
Értem köszönöm, elég macerás szerintem elengedem és marad a csapvíz.
 
Látom, Te is rátaláltál, hogy a teszt szerint az SiO2 és a szilikát ugyan az. Fogalmam sincs, hogy valójában mit mutat ki a teszt, vagy mit mér, csak azt tudom, hogy "kicsit zöld vagy nagyon zöld"? :rolleyes:
:) OK. Mentségemre legyen mondva, a teszt leírás kicsit pontatlan. A kettő nem teljesen ugyanaz, az angolban külön szó is van rájuk: silica és silicate. Nyilván csak az oldott állapotban lévőt lehet mérni. "A szilícium-dioxid [...] leggyakoribb ásványa és egyúttal a földkéreg leggyakoribb ásványa a kvarc. [...] A természetben leggyakrabban a közönséges homokban található meg." (Wikipédiából) Gondolom azért a kvarchomokból nem nagyon oldódik ki. :)
Köszönöm a linket is. Az a baj, hogy ez nem magyarul vagy angolul van írva, hanem kínaiul. :ROFLMAO:
Nekem csak egy szón akadt meg a szemem: Ortokovasav. Az akváriumomban, az üvegen és mindenhol ilyan barna lepedék van, ami úgy lepi be az üveget és berendezési tárgyakat, mint ahogy a zöldalgának kellene normális esetben. Plusz az ecsetalgák vastag telepe. Véletlenül, ezeket is kovaalgának hívják. Nekem ennyi egybeesés elég is. ;)
Továbbá ez olvasható a kavamoszatokról:
Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül.
Ezért megpróbálom tűzzel-vassal csökkenteni az Sio2 vagy szilikát, vagy nevezd ahogy akarod szintjét.
OK, értem a motivációd. :D
 
:) OK. Mentségemre legyen mondva, a teszt leírás kicsit pontatlan. A kettő nem teljesen ugyanaz, az angolban külön szó is van rájuk: silica és silicate. Nyilván csak az oldott állapotban lévőt lehet mérni. "A szilícium-dioxid [...] leggyakoribb ásványa és egyúttal a földkéreg leggyakoribb ásványa a kvarc. [...] A természetben leggyakrabban a közönséges homokban található meg." (Wikipédiából) Gondolom azért a kvarchomokból nem nagyon oldódik ki. :)

OK, értem a motivációd. :D
"A kettő nem teljesen ugyanaz, az angolban külön szó is van rájuk: silica és silicate."
Igen, ezt idéztem be én is, a @tsokee féle link által. Igaz, akkor más aspektusból néztük: mennyire szűri ki a RO csináló készülék az egyiket vagy a másikat? Merthogy kegyetlen nagy a kettő közötti különbség, a RO készülék hatásfokának tekintetében!
Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a kovamoszatok csak oldott állapotban képesek felvenni a "kvarchomokot"! Símán eltudom képzelni, hogy a 100ezer fajtából van legalább néhány, amelyik a vázának felépítéséhez, kifejezetten kvarchomokot használ, szép, nagy pamacsokat alkotva szeretett akváriumunkban. :(
Ezért is lehet az, hogy (nálam) egyik algaevő sem fogyasztja. Vagy pontosítva: a nálam lévő kovamoszatot(algát) egyik algaevő sem fogyasztja. :( Még a süncsiga sem.

Az SiO2-vel utoljára 40 éve kerültem kapcsolatba, amikor a suliban, laboron, tranzisztort kellett belőle csináli. Már akkor is egyértelművé vált, hogy hiába van n x 10e21 tonna belőle a földön, hiába ez a leggyakoribb ásvány, azért a dolog nem ilyen egyszerű.

Másrészt, tudok olyan állatról, amelyik kifejezetten SiO2-t eszik!
Pl. a csirke, vagy hivatalos nevén a házityúk. De valószínű, hogy a többi madár is ezt (t)eszi. Tehát nem kell oldott állapotban lennie a kvarchomoknak ahhoz, hogy egy élőlény felhasználja azt az életéhez. ... arról nem is beszélve, hogy a tudósok régóta pedzik, hogy az Si alapú élet / létforma éppen olyan valószínű a nagyvilágban, mint a szén alapú. Miért ne lehetne itt a földön is?
Az egyik hozzászólásomban voltam olyan pofátlan, hogy azt állítottam, a biológusok valójában nem tudják, mitől alakulhat ki egyik vagy másik vízben, az egyik vagy másik fajta alga? Csak találgatnak. Ezzel sikerült magamra haragítanom az egyik, valóban hozzáértő biológus fórumtársunkat, aki ezt a kérdést évek/évtizedek óta vizsgálja, professzionális módon. :( Sajnálom.
Viszont a kérdésemre azóta sem kaptam konkrét választ, csak a szokásos jótanácsokat: sok az áramlás, sok a fény, mulmozz, stb. vagy ehhez hasonló általánosságokat.
Messze mentem a fórum témától. Bocs.
 
Utoljára módosított:
"A kettő nem teljesen ugyanaz, az angolban külön szó is van rájuk: silica és silicate."
Igen, ezt idéztem be én is, a @tsokee féle link által. Igaz, akkor más aspektusból néztük: mennyire szűri ki a RO csináló készülék az egyiket vagy a másikat? Merthogy kegyetlen nagy a kettő közötti különbség, a RO készülék hatásfokának tekintetében!
Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a kovamoszatok csak oldott állapotban képesek felvenni a "kvarchomokot"! Símán eltudom képzelni, hogy a 100ezer fajtából van legalább néhány, amelyik a vázának felépítéséhez, kifejezetten kvarchomokot használ, szép, nagy pamacsokat alkotva szeretett akváriumunkban. :(
Ezért is lehet az, hogy (nálam) egyik algaevő sem fogyasztja. Vagy pontosítva: a nálam lévő kovamoszatot(algát) egyik algaevő sem fogyasztja. :( Még a süncsiga sem.

Az SiO2-vel utoljára 40 éve kerültem kapcsolatba, amikor a suliban, laboron, tranzisztort kellett belőle csináli. Már akkor is egyértelművé vált, hogy hiába van n x 10e21 tonna belőle a földön, hiába ez a leggyakoribb ásvány, azért a dolog nem ilyen egyszerű.

Másrészt, tudok olyan állatról, amelyik kifejezetten SiO2-t eszik!
Pl. a csirke, vagy hivatalos nevén a házityúk. De valószínű, hogy a többi madár is ezt (t)eszi. Tehát nem kell oldott állapotban lennie a kvarchomoknak ahhoz, hogy egy élőlény felhasználja azt az életéhez. ... arról nem is beszélve, hogy a tudósok régóta pedzik, hogy az Si alapú élet / létforma éppen olyan valószínű a nagyvilágban, mint a szén alapú. Miért ne lehetne itt a földön is?
Az egyik hozzászólásomban voltam olyan pofátlan, hogy azt állítottam, a biológusok valójában nem tudják, mitől alakulhat ki egyik vagy másik vízben, az egyik vagy másik fajta alga? Csak találgatnak. Ezzel sikerült magamra haragítanom az egyik, valóban hozzáértő biológus fórumtársunkat, aki ezt a kérdést évek/évtizedek óta vizsgálja, professzionális módon. :( Sajnálom.
Viszont a kérdésemre azóta sem kaptam konkrét választ, csak a szokásos jótanácsokat: sok az áramlás, sok a fény, mulmozz, stb. vagy ehhez hasonló általánosságokat.
Messze mentem a fórum témától. Bocs.
Jó ez a topic. A Sio2 kristályos szerkezetben nem oldódik, csak fluorsavval. A vízben szereplő szilikát valószínűleg - kovasav, (H4SiO4) ami A természetben úgy keletkezik, hogy a kvarc vizet vesz fel a levegőből. Ez ellentmondani látszik a fluorsavas mondattal. Vagyis nem, mert nagy nyomás és magas hőmérséklet kell hozzá(lásd vulkáni tevékenység) de normális légköri nyomáson , hőmérsékleten ez nem számottevő. Viszont... a nekünk gondot okozó szilikát valószínűleg a nátriumszilikát(Na4SiO4, és egyéb módosulatai) ami sok kőben jelen lehet és jól oldódik vízben. (közismert nevén vízüveg) Ez egyébként betongyártáshoz, élemiszeriparban(e550) tűzállóanyag gyártásakor, stb. használják. A kvarcot fogyasztó állatok a szilárd kristályszerkezetes SiO2-t mechanikusan használják az emésztésükhöz. (lásd: madarak zúzógyomra) Nem véletlen, hogy kvarc alapú inert talajok régóta használatosak az akvarisztikából, mert teljesen passzívak a vízkémiára. Viszont... a víz üveg úgy keletkezik laboratóriumilag, hogy nátriumkarbonátot kevernek SiO2-vel. 🙄Eszerint, ha van a vízben nátriumkarbonát, akkor keletkezhet nátriumszilikát...
És mindez számomra azé' érdekes, mert a nátriumszilikát is felkerült a vizem lúgosodást okozó gyanúsítottak listájára. 😁Szóval lehet, hogy szilikát tesztet is kell szereznem. 🤭
 
Utoljára módosított:
Jó ez a topic. A Sio2 kristályos szerkezetben nem oldódik, csak fluorsavval. A vízben szereplő szilikát valószínűleg - kovasav, (H4SiO4) ami A természetben úgy keletkezik, hogy a kvarc vizet vesz fel a levegőből. Ez ellentmondani látszik a fluorsavas mondattal. Vagyis nem, mert nagy nyomás és magas hőmérséklet kell hozzá(lásd vulkáni tevékenység) de normális légköri nyomáson , hőmérsékleten ez nem számottevő. Viszont... a nekünk gondot okozó szilikát valószínűleg a nátriumszilikát(Na4SiO4, és egyéb módosulatai) ami sok kőben jelen lehet és jól oldódik vízben. (közismert nevén vízüveg) Ez egyébként betongyártáshoz, élemiszeriparban(e550) tűzállóanyag gyártásakor, stb. használják. A kvarcot fogyasztó állatok a szilárd kristályszerkezetes SiO2-t mechanikusan használják az emésztésükhöz. (lásd: madarak zúzógyomra) Nem véletlen, hogy kvarc alapú inert talajok régóta használatosak az akvarisztikából, mert teljesen passzívak a vízkémiára. Viszont... a víz üveg úgy keletkezik laboratóriumilag, hogy nátriumkarbonátot kevernek SiO2-vel. 🙄Eszerint, ha van a vízben nátriumkarbonátot, akkor keletkezhet nátriumszilikát...
És mindez számomra azé' érdekes, mert a nátriumszilikát is felkerült a vizem lúgosodást okozó gyanúsítottak listájára. 😁Szóval lehet, hogy szilikát tesztet is kell szereznem. 🤭
Köszi, hogy segítesz megérteni ezt a SiO2 / szilikát dolgot. Ez még nekem is emészthető mélységű magyarázat volt. A "vulkáni tevékenység" által keletkező izé, elég valószínűnek tűnik, mert 3,5 éves ecsetnélküli akvárium után, egyszer csak megjelent az ecset, kb. 1 hónappal azután, hogy nagymennyiségű lávakövet tettem az akváriumba. Ez egyébként nem törvényszerű, mert szinte biztos, hogy különböző helyekről származó lávakő, különböző összetevőkkel rendelkezik. Tehát lehet, hogy másnál egyáltalán nem okoz gondot.
A pH növekedés / nátriumszilikát(?) gondolata megint érdekes. Mostmár, hogy két Ph mérőm is van :LOL: naponta mérem a ph-t. Jellemzően, naponta 0,2 -vel megy felfelé (!) a nélkül, hogy bármit tennék a vízbe. Direkt nem teszek ellene semmit, mert kíváncsi vagyok, hogy pontosan egy hét alatt hogy változnak a paraméterek egy magára hagyott rendszeren. Tehát se tápot, se a vízjellemzőket módosító szereket nem teszek szombatig a vízbe.
Az utolsó gyanúsított nálam is szilikát (vagy mi) lett, ezért vettem SiO2 tesztet (mint korábban írtam róla). A mért eredmény megdöbbentett. :(
 
Sziasztok!

A fentebbi kérdésemre nem jött válasz, szóval egy kicsit kiegészítve megismétlem, most hátha több sikerrel járok.:)

A tapasztalatok szerint az ADA Colorado Sand és az uszadékfa növelhetik a PH-t, GH-t vagy a TDS-t?
A fa csak csökkentheti a Ph-t, Gh-ra nem lehet hatással. A homok meg kvarcból szokott lenni. Gh-ra nem lehet hatással, Ph-ra csak akkor ha felszabadul a szilikát, de erről írtunk feljebb egy kis elméletet, ami vagy megáll, vagy nem. 🙂 Valószínűleg több összetevős a történet, szóval mit tartalmaz még az aki, szűrő? Egyes szűrőközegek is lúgosítanak.
 
Utoljára módosított:
Back
Oldal tetejére