pH-Kh-Gh

[elektrorudi]

Egy kicsit utánakotortam kémiailag. A Kh mértékéért a karbonátok a felelősek. Úgymint a CaCO3 és a MgCO3. Maradjunk az egyszerűség miatt a kalciumnál. A neutrális(ph7) vízben a CaCO3(mészkő) oldhatósága 0,014g/l (0fok,100kpa nyomáson) ez az alap eset. Ez így ph7. Viszont a mészkő jól oldódik savakban. A szénsav is, mint ilyen oldja. Ekkor keletkezik hidrogénkarbonát. Ez meg mán lúgos. Minél több a vízben oldott mészkő(Kh) annál több C02-t kell beoldani, mert a szénsav egy része reakcióba lép a mészkővel. Ez a folyamat eléggé instabil, ezért sem egyenlőségjel van közte. View attachment 149268
A vízben oldott CO2 (pontosabban H2CO3) koncentráció határozza meg ez esetben, hogy mennyire lesz savas a vized, de mindezt annak fényében, hogy az általa keletkezett hidrogénkarbonát lúgosságát is el kell nyomni. Emiatt nehéz is magasabb Kh mellett savas vizet kapni ugyanannyi CO2 beoldás mellett, illetve egy bizonyos Kh szint felett a szénsav hatása elenyésző lesz, hiszen abból sem lehet akármennyit büntetlenül beoldani. És az egyenlet ennél sokkal több ismeretlenes, mert a legtöbb vízben oldott anyag nem neutrális(Ph7), hozzáad, vagy elvesz a Ph-ból, illetve keresztbe is reakcióba lép minden mindennel...
Ha nagy hülyeséget írtam, biztos lesz egy kémiatudor, aki kijavít...

Nagyon szépen köszönöm a magyarázatot.
Háromszor is elolvastam, hogy minden tiszta legyen, amit leírtál. Pont egy ilyen magyarázatra gondoltam. Érthető még nekem is.

Szóval minél több savat adok hozzá, annál lúgosabb lesz a víz! Jó, jó, ne akadj ki, megértettem a lényeget. Ez csak vicc volt.

Viszont ennek alapján, aki 8/4-es Gh/KH arányt tud tartani a <7,0 pH mellett, az igencsak pengeélen táncol, mert ha kicsit megbillen valami, akkor CO2 mérgezés lép fel. Ezért kell minden higt-tech rendszert precízen belőni. Ha egy picit is eltér valaki a sémától, akkor vagy pusztulás vagy alga a dolog vége.

Thanks!

 

[Zsoltiabéka]

Szóval minél több savat adok hozzá, annál lúgosabb lesz a víz! Jó, jó, ne akadj ki, megértettem a lényeget. Ez csak vicc volt.

Nem is annyira vicc... Az óceánokban pont az a probléma, hogy a magasabb légköri CO2 savasabbá teszi a vizet, emiatt pusztul a korallok váza... Viszont mostanában fedezték fel azt is, hogy sokkal savasabbá kellene legyen a víz. Nem jött ki a matek. Aztán kiderült, hogy a tengeri halak a bélrendszerükben mikro méretű CaCO3 darabkákat választanak ki, azt a vízbe kerülve a szénsav elbontja, lesz belőle hidrogénkarbonát, ami pedig ellensúlyozza a savasságot. A Teremtő bölcsen épített fékeket, az ember féktelen rombolása ellen is. Ez a szerencsénk...

 

[Pityke85]

Semmilyen extra fajom nincs, de a meglévőket szeretném élhető környezetben tartani. Ráadásul, nem figyeltem rá, hogy az igényeiknek megfelelően válogassam őket össze. Tehát valami kompromisszumot kell találnom a sokféle állat és sokféle növény között.
A GH6 és KH2-ből, hogy jön ki a 4nk? Ezt nem értem. Az általánosan javasolt arány GH / KH = 2 : 1. Általában ezt javasolják. Ez tiszta. Ezt próbáltam közelíteni, ám ehhez a Gh-t még kellene növelnem. OK.
A táblázatot ismerem, és éppen az a probléma, hogy 7,8-as pH érték esetén lehetelen elérni a megfelelő CO2 koncentrációt. Ezért kellene a 7,0 pH-t elérnem, de úgy hogy közben nem csökentem le a KH-t 2-re, mert akkor pont ugyan ott vagyok, ahol most!

Viszont a problémám és a kérdésem továbbra is megvan: Ha a KH-t emelem (az eddigi célként kitűzött 4,00 értékig), akkor a pH miért emelkedik? Illetve, ha Acid Buffer -t adok hozzá, akkor a hozzáadott KH és GH növelőm semlegesedik, azaz feleslegesen tettem bele(?). Megint 2-3 között lesz a KH-m, ahonnét indultam...

A CO2-t elkezdem növelni, de elsőre csak kétszeresére növelem a bubiszámot, és meglátom, hogy mi történik? (arra is csak most eszméltem rá, hogy a pH érték logaritmikusan változó szám, azaz, ha 1,0-val változtatom, akkor ez 10 szeres változást jelent a víz kémhatásában...!)

Nem tudom miért ragaszkodsz egy hightech akvában a 7 ph-hoz, az csapvízzel is simán hozható -de ez a te dolgod. Minél magasabb a kh az akva ph értéke annál stabilab ez igaz/kicsi a co2 ingadozás/, de a co2 beoldásra és más anyagok felvételére ez károsan hat. Köztudot, hogy az ásványi anyagok stb. 6-6,5 ph érték között vehetőek fel a növények számára a legkönnyebben. Minél magasabb a ph egyes elemek annál nehezebben elérhetőek a növények számára és kialakulhat hiánytűnet úgy, hogy a kérdéses elem benne van a vízedben!


A co2 tábla:


A táblázatból leolvasható, hogy 4 kh és 7 ph(ez a célod) esetében kevés co2-t oldasz be nagyon. 4 kh esetében a maximális co2 hasznosulás érdekében a ph-t le kéne csökkentened 6,6 ph-ig, ami szinte jónak mondható a tápanyagfelvétel szempontjából is. Szóval addig csavard a co2-t minimum még 6,6 ph-ig érsz.-de egy higtech akvában én, hamár befektettem az eszközökbe ki is használnám Megcéloznám a helyedben a 6,3 ph-t, amihez 2 kh -érték kell 6-8 gh mellett. ezen az értékeken szinte minden kényes növény szuperül fejlődik és a vízed is 4-6 nk között lesz attól függően mennyi gh-t állítasz be.

Az állandó keménységet megkapjuk, ha a változó keménység értékét kivonjuk az összkeménységéből. Vigyázat, az állandó- és az összkeménységet nem nehéz összekeverni, sokan tévesen használják a kifejezéseket!

• 0–4 nk°
  Nagyon lágy: Ebben a tartományban a víz PH-ja jellemzően instabil. Nulla közeli értéknél a növények fejlődése is nehézkes.
• 4–6 nk°
  Lágy: Az akvakertészek talán legkedveltebb tartománya. Optimális tápanyagfelvétel a legtöbb növény számára.
• 7–16 nk°
  Közepesen kemény: A trópusi halfajok nagy százaléka számára ideális.
• 17–30 nk°
  Kemény: Sügeres akváriumokhoz ideális, a növényezést azonban nagy mértékben gátolja a vízkeménység. Ebben a tartományban a növények nehezen veszik fel a tápanyagokat.
• 30 nk° felett
  Nagyon kemény: Ez a tartomány növényes akváriumokhoz alkalmatlan. Ellenben például a brakkvizi halaknak pont ez az optimális érték

 

[elektrorudi]

Nem tudom miért ragaszkodsz egy hightech akvában a 7 ph-hoz, az csapvízzel is simán hozható -de ez a te dolgod. Minél magasabb a kh az akva ph értéke annál stabilab ez igaz/kicsi a co2 ingadozás/, de a co2 beoldásra és más anyagok felvételére ez károsan hat. Köztudot, hogy az ásványi anyagok stb. 6-6,5 ph érték között vehetőek fel a növények számára a legkönnyebben. Minél magasabb a ph egyes elemek annál nehezebben elérhetőek a növények számára és kialakulhat hiánytűnet úgy, hogy a kérdéses elem benne van a vízedben!
View attachment 149274

A co2 tábla:
View attachment 149275

A táblázatból leolvasható, hogy 4 kh és 7 ph(ez a célod) esetében kevés co2-t oldasz be nagyon. 4 kh esetében a maximális co2 hasznosulás érdekében a ph-t le kéne csökkentened 6,6 ph-ig, ami szinte jónak mondható a tápanyagfelvétel szempontjából is. Szóval addig csavard a co2-t minimum még 6,6 ph-ig érsz.-de egy higtech akvában én, hamár befektettem az eszközökbe ki is használnám Megcéloznám a helyedben a 6,3 ph-t, amihez 2 kh -érték kell 6-8 gh mellett. ezen az értékeken szinte minden kényes növény szuperül fejlődik és a vízed is 4-6 nk között lesz attól függően mennyi gh-t állítasz be.

Az állandó keménységet megkapjuk, ha a változó keménység értékét kivonjuk az összkeménységéből. Vigyázat, az állandó- és az összkeménységet nem nehéz összekeverni, sokan tévesen használják a kifejezéseket!

• 0–4 nk°
  Nagyon lágy: Ebben a tartományban a víz PH-ja jellemzően instabil. Nulla közeli értéknél a növények fejlődése is nehézkes.
• 4–6 nk°
  Lágy: Az akvakertészek talán legkedveltebb tartománya. Optimális tápanyagfelvétel a legtöbb növény számára.
• 7–16 nk°
  Közepesen kemény: A trópusi halfajok nagy százaléka számára ideális.
• 17–30 nk°
  Kemény: Sügeres akváriumokhoz ideális, a növényezést azonban nagy mértékben gátolja a vízkeménység. Ebben a tartományban a növények nehezen veszik fel a tápanyagokat.
• 30 nk° felett
  Nagyon kemény: Ez a tartomány növényes akváriumokhoz alkalmatlan. Ellenben például a brakkvizi halaknak pont ez az optimális érték

Ezeket a táblázatokat és a szöveg jó részét már többször átnéztem itt is és más oldalakon is. Mégsem fogtam fel. De most majdnem megvilágosodtam! Különösen annak felismerése tett boldoggá, hogy az nk=gh-kh. Az nk-t eddig a kh-val azonosítottam.
Még három dolgot magyarázz el kérlek, és nem gyötörlek tovább:
- A 6 nk° megfelel a táblázat szerinti 6 dkH-nak??? Vagy mindent félreértettem?
- Ha van egy 20gh-s és 14kh-s vizem (20-14=6nk°) akkor az a víz lágy, és tökéletes az akvarizálásra? Valamint kell hozzá egy 6,9pH, és ekkor közel tökéletesnek mondható a tápanyag felvétel ? Viszont ez az arány nem 4:1, hanem 20:14.
- Olyat is olvastam, hogy a gh / kh aránynak 2:1-nek kell kell lenni, mert az a tökéletes. Viszont te 3:1; 4:1 arányt mondasz. Most ez hogy van?
Köszönöm az eddigieket is.

 

[tsokee]

Különösen annak felismerése tett boldoggá, hogy az nk=gh-kh.

Bocs, de el foglak boldogtalanitani. Az nk (nemet kemenysegi fok) a GH (allando kemenyseg) es a KH (karbonat vagy valtozo kemenyseg) mertekegysege.

 

[Jopet]

Különösen annak felismerése tett boldoggá, hogy az nk=gh-kh.

Letöröm az örömödet az nk mértékegység, amiben a KH-t és GH-t mérjük. A GH összkeménység, a KH változó(karbonát)keménység. A kettő különbsége az állandó keménység. Általában ez az állandó keménység szerepel mindenütt, ahol nem jelölik külön, hogy GH, vagy KH.

Szerk: beszarás, hogy @tsokee te megint szinte szó szerint ugyanezt írtad (miközben nem frissítettem az oldalt), már csak ezért sem törlöm a bejegyzésemet...

 

[tsokee]

Szerk: beszarás, hogy @tsokee te megint szinte szó szerint ugyanezt írtad (miközben nem frissítettem az oldalt), már csak ezért sem törlöm a bejegyzésemet...

akkor most veszekedjunk azon, hogy melyik ertelmezes a jo: ossz vs allando kemenyseg a gh

szerk: tovabbra is kitartok amellett, hogy gh (general hardness) az allando kemenyseg es osszekemenyeget (gh+kh) nem hasznalunk sehol, ellenben rendszeresen osszekeverjuk a gh-val
https://www.nkp.hu/tankonyv/kemia_9_a/lecke_05_013

 

[Jopet]

akkor most veszekedjunk azon, hogy melyik ertelmezes a jo: ossz vs allando kemenyseg a gh

Igen, a tiéd logikusabbnak tűnik, mert máskülönben nem lehetne több a KH, mint a GH. De valamiért nálam mégis ez rögzült.

Szerk: de mivel a GH a Gesamthärte (Teljes keménység) rövidítése, persze nem bírtam ki, gúgliztam egyet És kitartok amellett, hogy összkeménység. Az állandó keménységet pedig közvetlenül mérni nem lehet.
Úgyhogy inkább arról "veszekedjünk", hogy amikor nincs kiemelve, hogy GH vagy KH (hanem szimplán csak vízkeménységet írnak), akkor vajon mire gondolnak? Ebben lehet hogy tévedtem és az összkeménységre (?)

 

[Pityke85]

Igen, a tiéd logikusabbnak tűnik, mert máskülönben nem lehetne több a KH, mint a GH. De valamiért nálam mégis ez rögzült.

Szerk: de mivel a GH a Gesamthärte (Teljes keménység) rövidítése, persze nem bírtam ki, gúgliztam egyet És kitartok amellett, hogy összkeménység. Az állandó keménységet pedig közvetlenül mérni nem lehet.
Úgyhogy inkább arról "veszekedjünk", hogy amikor nincs kiemelve, hogy GH vagy KH (hanem szimplán csak vízkeménységet írnak), akkor vajon mire gondolnak? Ebben lehet hogy tévedtem és az összkeménységre (?)

Nagy kémikus én sem vagyok több cikket olvastam és én is arra a következtetésre jutottam, amire te tsokee-nak is igaza van a gh/kh mértékegysége egyaránt nk, ezért lehet ebből a két értékből az állandó keménységre vonatkoztatni. gh-kh=állandó keménység.

gh=összkeménység
kh=változó keménység

 

[Pityke85]

Talán itt érthetően összefoglalják https://www.aqualine-aquarium.com/akvarisztikai-utmutato-a-lagyvizrol-es-a-vizlagyitasrol/ amennyiben ők tévedtek én is és az ő hibájuk XD

 

[tsokee]

Asszem kibogoztam mi van a dolog mogott. A tesztekkel allando (gh teszt) es valtozo (kh teszt) kemenyseget tudunk merni, a roviditeseket viszont az angol-nemet kavar miatt hasznaljuk osszevissza:

magyarul	allando kemenyseg GH	valtozo kemenyseg KH	osszkemenyseg
angolul	General Hardness GH	Carbonate Hardness KH	Total hardness
nemetul	Nichtkarbonathärte NKH	Karbonathärte KH	Gesamthärte GH

 

[Pityke85]

Ezeket a táblázatokat és a szöveg jó részét már többször átnéztem itt is és más oldalakon is. Mégsem fogtam fel. De most majdnem megvilágosodtam! Különösen annak felismerése tett boldoggá, hogy az nk=gh-kh. Az nk-t eddig a kh-val azonosítottam.
Még három dolgot magyarázz el kérlek, és nem gyötörlek tovább:
- A 6 nk° megfelel a táblázat szerinti 6 dkH-nak??? Vagy mindent félreértettem?
- Ha van egy 20gh-s és 14kh-s vizem (20-14=6nk°) akkor az a víz lágy, és tökéletes az akvarizálásra? Valamint kell hozzá egy 6,9pH, és ekkor közel tökéletesnek mondható a tápanyag felvétel ? Viszont ez az arány nem 4:1, hanem 20:14.
- Olyat is olvastam, hogy a gh / kh aránynak 2:1-nek kell kell lenni, mert az a tökéletes. Viszont te 3:1; 4:1 arányt mondasz. Most ez hogy van?
Köszönöm az eddigieket is.

Az első kérdésedre a válasz nem a 6 nk nem 6 dkh-nak felel meg. Táblázaton a vízszintes sorban a ph, függőleges sorban a kh számszerű mennyisége van feltüntetve a négyzetekben pedig a a beoldott co2 mennyisége mg/l-ben. 6 nk úgy jöhet ki, hogy 8 gh-2 kh=6 nk.

A második kérdésedre a tudományos választ nem tudom, de 14 kh-n mégha a matek stimmel is, nagyon növényezni(igényes növényeket) nem igazán lehet. Ahogy többen is írták korábban minél magasabb a kh a ph-ra annyival kisebb ráhatásod van, nem tudod elérni a kívánt ph értéket, nem lesz jó a tápanyagfelvételed= meghalnak az igényes növények.

A harmadik kérdésedre nincs kőbevésett válasz. Higtech akváriumban 120 tds körül az elfogadott érték, erre sózzák általában a cserevízet is. Én seachemmel sózok vissza a 120 tds csepteszttel 6 gh 2 kh-ra jön ki. Nekem bevált ez az arány, de másik akváriumban másik szűréssel,fénnyel, növényekkel stb. lehet nem a legjobb. Mindig a saját növényeid, élőlényeid igényeit vedd figyelembe! Visszatérve a te korábbi kérdésedre annak semmi értelme, hogy kh+-szal emelsz, hogy elérd a 4 kh-t(nem tudom miért pont ennyit), majd utána kh mínusszal beavatkozol, hogy a ph stimmeljen. Akkor egyszerűbb alapból kisebb kh-val dolgozni nem? és akkor a tds sem megy az egekbe! amennyiben a kh-ph érték stimmel a táblázatból a co2 beoldásod tökéletes, mint hibaforrást kizárhatod.(persze azn áramlásnak is stimmelnie kell)

 

[Pityke85]

Mit takar a KH és a GH?​

A vízkeménységet alkotó vegyületeket két csoportra bontjuk: az állandó keménység stabilan az oldat része, nem lehet egyszerű melegítéssel kiugrasztani a vízből. Fő tömegét a kloridok és szulfátok teszik ki. Az állandó keménység nem befolyásolja a pH-t, viszont a víz sűrűségének és vezetőképességének egy jelentős részét adja. A kloridok és szulfátok fontos mikroelemek a növényeknek is.


Az állandó keménységet közvetlenül nem tudjuk megmérni, ezért jele sincs. Helyette az összkeménységgel foglalkozunk a gyakorlatban, amit a GH, azaz Gesamthärte rövidítéssel jelölünk. A GH az összes oldott kalcium- és magnéziumvegyület együtt, a teszt a kérdéses ionok számát méri meg.


A karbonátkeménység a kalcium- és magnézium hidrokarbonátot foglalja magában. A jele KH, azaz Karbonatehärte. Ez az érték határozza meg a CO2 elérhetőségét minden olyan akváriumban, ahol külön nem adagoljuk (low-tech akváriumok), és ahol igen, ott is befolyásolja a szükséges mennyiségeket. A karbonátkeménység mérésekor magát a karbonátot mérjük le, ami nem feltétlenül csak a valódi vízkeménységből származik. Alapvetően a KH kisebb értéket mutat, mint a GH, de fontos tudni, hogy a teszt az esetleges nátriumvegyületeket is beméri, így akár az összkeménységnél magasabb értéket is kaphatunk. Ebben az esetben szikes vízről beszélünk, amely akvarisztikai használatáról olvashattok még a blogban.

Az állandó keménységet megkapjuk, ha a változó keménység értékét kivonjuk az összkeménységéből. Vigyázat, az állandó- és az összkeménységet nem nehéz összekeverni, sokan tévesen használják a kifejezéseket!

 

[elektrorudi]

Letöröm az örömödet az nk mértékegység, amiben a KH-t és GH-t mérjük. A GH összkeménység, a KH változó(karbonát)keménység. A kettő különbsége az állandó keménység. Általában ez az állandó keménység szerepel mindenütt, ahol nem jelölik külön, hogy GH, vagy KH.

Szerk: beszarás, hogy @tsokee te megint szinte szó szerint ugyanezt írtad (miközben nem frissítettem az oldalt), már csak ezért sem törlöm a bejegyzésemet...

Bocs, de el foglak boldogtalanitani. Az nk (nemet kemenysegi fok) a GH (allando kemenyseg) es a KH (karbonat vagy valtozo kemenyseg) mertekegysege.

Na, most porba tiportátok az önérzetemet.


Akkor röviden: Mi az a dkH a táblázat bal oldalán? Mit kell mérnem, és hogyan, hogy azt kapjam?
Mert írtatok KH-t, GH-t, nk-t, de dkH-ról szó sem esett.

Piszkos egy szakma ez... Nálam van Volt, Amper, meg Ohm, és a világ bármely pontján mindenki ugyan azt érti rajta. Nincs mit magyarázni, minden egyértelmű. (kivéve Kínát)

 

[Jopet]

Asszem kibogoztam mi van a dolog mogott. A tesztekkel allando (gh teszt) es valtozo (kh teszt) kemenyseget tudunk merni, a roviditeseket viszont az angol-nemet kavar miatt hasznaljuk osszevissza:

Értem amit írtál és nem utasítom el, azonban ha ez így van, az felvet néhány kérdést, mint pl.:
- hogyan hivatkozunk az összkeménységre (mi a rövidítése), illetve mi a szerepe, hol használjuk?
- az összes cseppteszt stb. fordításában is hibásan fordították a GH-t összkeménységre?
- ha a GH állandó keménységet jelent, ez esetben ugyebár az összkeménység=KH+GH... Ha pl. mi lágynak gondolt KH4, GH6 vizet használunk, akkor az tulajdonképpen 10 nk közepesen kemény víz?
stb.

 

[Pityke85]

Na, most porba tiportátok az önérzetemet.


Akkor röviden: Mi az a dkH a táblázat bal oldalán? Mit kell mérnem, és hogyan, hogy azt kapjam?
Mert írtatok KH-t, GH-t, nk-t, de dkH-ról szó sem esett.

Piszkos egy szakma ez... Nálam van Volt, Amper, meg Ohm, és a világ bármely pontján mindenki ugyan azt érti rajta. Nincs mit magyarázni, minden egyértelmű. (kivéve Kínát)

ezt megválaszóltam már a függőleges sor az akvád kh értéke

 

[Pityke85]

Értem amit írtál és nem utasítom el, azonban ha ez így van, az felvet néhány kérdést, mint pl.:
- hogyan hivatkozunk az összkeménységre (mi a rövidítése), illetve mi a szerepe, hol használjuk?
- az összes cseppteszt stb. fordításában is hibásan fordították a GH-t összkeménységre?
- ha a GH állandó keménységet jelent, ez esetben ugyebár az összkeménység=KH+GH... Ha pl. mi lágynak gondolt KH4, GH6 vizet használunk, akkor az tulajdonképpen 10 nk közepesen kemény víz?
stb.

ez a megfejtés legalábbis remélem XD

Mit takar a KH és a GH?​

A vízkeménységet alkotó vegyületeket két csoportra bontjuk: az állandó keménység stabilan az oldat része, nem lehet egyszerű melegítéssel kiugrasztani a vízből. Fő tömegét a kloridok és szulfátok teszik ki. Az állandó keménység nem befolyásolja a pH-t, viszont a víz sűrűségének és vezetőképességének egy jelentős részét adja. A kloridok és szulfátok fontos mikroelemek a növényeknek is.


Az állandó keménységet közvetlenül nem tudjuk megmérni, ezért jele sincs. Helyette az összkeménységgel foglalkozunk a gyakorlatban, amit a GH, azaz Gesamthärte rövidítéssel jelölünk. A GH az összes oldott kalcium- és magnéziumvegyület együtt, a teszt a kérdéses ionok számát méri meg.


A karbonátkeménység a kalcium- és magnézium hidrokarbonátot foglalja magában. A jele KH, azaz Karbonatehärte. Ez az érték határozza meg a CO2 elérhetőségét minden olyan akváriumban, ahol külön nem adagoljuk (low-tech akváriumok), és ahol igen, ott is befolyásolja a szükséges mennyiségeket. A karbonátkeménység mérésekor magát a karbonátot mérjük le, ami nem feltétlenül csak a valódi vízkeménységből származik. Alapvetően a KH kisebb értéket mutat, mint a GH, de fontos tudni, hogy a teszt az esetleges nátriumvegyületeket is beméri, így akár az összkeménységnél magasabb értéket is kaphatunk. Ebben az esetben szikes vízről beszélünk, amely akvarisztikai használatáról olvashattok még a blogban.

Az állandó keménységet megkapjuk, ha a változó keménység értékét kivonjuk az összkeménységéből. Vigyázat, az állandó- és az összkeménységet nem nehéz összekeverni, sokan tévesen használják a kifejezéseket!

 

[tsokee]

Na, most porba tiportátok az önérzetemet.


Akkor röviden: Mi az a dkH a táblázat bal oldalán? Mit kell mérnem, és hogyan, hogy azt kapjam?
Mert írtatok KH-t, GH-t, nk-t, de dkH-ról szó sem esett.

Piszkos egy szakma ez... Nálam van Volt, Amper, meg Ohm, és a világ bármely pontján mindenki ugyan azt érti rajta. Nincs mit magyarázni, minden egyértelmű. (kivéve Kínát)

°nk az nemet kemenysegi fok hasznalhatod gh es kh meresere

a dkh az °kh ami a kh kemenysegi foka

a dgh az °gh ami a dh kemenysegi foka

Értem amit írtál és nem utasítom el, azonban ha ez így van, az felvet néhány kérdést, mint pl.:
- hogyan hivatkozunk az összkeménységre (mi a rövidítése), illetve mi a szerepe, hol használjuk?
- az összes cseppteszt stb. fordításában is hibásan fordították a GH-t összkeménységre?
- ha a GH állandó keménységet jelent, ez esetben ugyebár az összkeménység=KH+GH... Ha pl. mi lágynak gondolt KH4, GH6 vizet használunk, akkor az tulajdonképpen 10 nk közepesen kemény víz?
stb.

kizart dolog, mert nem tudom

 

[elektrorudi]

Értem amit írtál és nem utasítom el, azonban ha ez így van, az felvet néhány kérdést, mint pl.:
- hogyan hivatkozunk az összkeménységre (mi a rövidítése), illetve mi a szerepe, hol használjuk?
- az összes cseppteszt stb. fordításában is hibásan fordították a GH-t összkeménységre?
- ha a GH állandó keménységet jelent, ez esetben ugyebár az összkeménység=KH+GH... Ha pl. mi lágynak gondolt KH4, GH6 vizet használunk, akkor az tulajdonképpen 10 nk közepesen kemény víz?
stb.

Végül is örülök neki, hogy feltettem a buta, értetlen kérdéseimet. Ezek szerint érdemes volt beszélni róla és tisztába tenni a dolgokat. (bár itt még mindig van három logikus kérdés, amivel én is tökéletesen... úúú... nem is értek. ) mármint én is pontosan ezt kérdeztem

 

[Pityke85]

Végül is örülök neki, hogy feltettem a buta, értetlen kérdéseimet. Ezek szerint érdemes volt beszélni róla és tisztába tenni a dolgokat. (bár itt még mindig van három logikus kérdés, amivel én is tökéletesen... úúú... nem is értek. ) mármint én is pontosan ezt kérdeztem

amit felül ösztottam meg helyes

Mit takar a KH és a GH?​

A vízkeménységet alkotó vegyületeket két csoportra bontjuk: az állandó keménység stabilan az oldat része, nem lehet egyszerű melegítéssel kiugrasztani a vízből. Fő tömegét a kloridok és szulfátok teszik ki. Az állandó keménység nem befolyásolja a pH-t, viszont a víz sűrűségének és vezetőképességének egy jelentős részét adja. A kloridok és szulfátok fontos mikroelemek a növényeknek is.


Az állandó keménységet közvetlenül nem tudjuk megmérni, ezért jele sincs. Helyette az összkeménységgel foglalkozunk a gyakorlatban, amit a GH, azaz Gesamthärte rövidítéssel jelölünk. A GH az összes oldott kalcium- és magnéziumvegyület együtt, a teszt a kérdéses ionok számát méri meg.


A karbonátkeménység a kalcium- és magnézium hidrokarbonátot foglalja magában. A jele KH, azaz Karbonatehärte. Ez az érték határozza meg a CO2 elérhetőségét minden olyan akváriumban, ahol külön nem adagoljuk (low-tech akváriumok), és ahol igen, ott is befolyásolja a szükséges mennyiségeket. A karbonátkeménység mérésekor magát a karbonátot mérjük le, ami nem feltétlenül csak a valódi vízkeménységből származik. Alapvetően a KH kisebb értéket mutat, mint a GH, de fontos tudni, hogy a teszt az esetleges nátriumvegyületeket is beméri, így akár az összkeménységnél magasabb értéket is kaphatunk. Ebben az esetben szikes vízről beszélünk, amely akvarisztikai használatáról olvashattok még a blogban.

Az állandó keménységet megkapjuk, ha a változó keménység értékét kivonjuk az összkeménységéből. Vigyázat, az állandó- és az összkeménységet nem nehéz összekeverni, sokan tévesen használják a kifejezéseket!

a wiki is megerősíti XD

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízkeménység