Nálad szinte teljesen ki van zárva, hogy macro (NPK) vagy micro (Fe, ...) hiányod legyen. Az gyakori, hogy a jó kondícióban beültetett növények eleinte jól nőnek, de ez nem ad információkat az akváriumban levő hosszabb távú állapotokról.
A kutya ott van elásva, hogy low-tech akváriumok között is óriási különbségek lehetnek a növények számára felvehető szén mennyisége között (CO2 és potenciálisan bikarbonátok). Erről könnyű elfeledkezni, hiszen CO2-t nem adagolunk low-tech esetén. Abban a low tech akváriumban, amiben a szén makro elem bővebben rendelkezésre áll, tipikusan jobban nőnek a növények és összességében nagyobb növénytömeget érnek el. CO2 elég sokféleképpen, elég "kacifántos" úton kerülhet be, illetve keletkezhet az akváriumban: állatok és egyéb apró lények kilégzése során, cserevíz összetétele, szerves anyagok lebomlása, stb. Én ezért használok föld talajt. Ez tartalmaz rengeteg szervesanyagot, ami a parányi lények lebontó munkája segítségével CO2 termel. Ez a keletkező CO2 szép lassan a vízoszlopba oldódik. Ezzel a módszerrel jó eredményeim vannak. Viszont ezért is vagyok kíváncsi a Tiedhez hasonló low-tech naplókra, ahol más aktív talajt használnak. Sok aktív talajt elsősorban high-tech CO2 adagolt akváriumra fejlesztettek ki, ezért elsődleges szempont a tápanyagok megkötése a vízoszlopból és biztosítása a növényeknek.
CO2-t adagolás mellett a talajnak a szerepe már nem jelentős szén fronton. Viszont több bolti "aktív" talaj leírásánál láttam, hogy például humuszt, szerves anyagot tartalmaz. Mivel igazán jó bolti talaj teszteket még nem láttam low tech fronton, így a föld talajhoz képest egy kicsit sötétben "tapogatózok", de számos low-tech naplónál gondolom, hogy a problémák gyökere valahol innen ered.
Amikor
alga nőtt az akváriumban, valószínűleg az sem "táp" (NPK és Fe) fronton tett be a növényeknek, hanem fotoszintetizálásával csökkentette a rendelkezésre álló szén mennyiségét, vagy egyéb, "trükkösebb" módon gátolta a növényeket.
A szűrővel kapcsolatban: A CO2 tudja a fizikát, ami kb azt jelenti, hogyha a vízben szobahőmérsékleten kb 0.5 ppm alatt van a koncentrációja, akkor beoldódik a levegőből a vízbe, ha felette, akkor a vízből a levegőbe távozik. Ezt hívják egyensúlyi koncentrációnak (levegő-víz, szobahőmérséklet, 1 atm nyomás). 0.5 ppm nagyon alacsony, gondolj arra, hogy EI 30 ppm-et, 60x többet céloz meg. Low-tech CO2 esetén fokozottan igaz, hogy "a legkisebb is számít".
Két eset van. Ha a növényes akváriumod olyan szerencsés, hogy több CO2 van benne, mint ami az egyensúlyi koncentrációból adódna, akkor erős kevergetéssel a vízből a CO2 könnyebben távozik a levegőbe. Ha az akváriumod olyan szerencsétlen állapotban van, hogy kevesebb a CO2 a vízben mint az egyensúlyi koncentráció, akkor a levegőből beoldódik a vízbe CO2.
0.5 ppm CO2 nagyon kevés a növények szempontjából. Földes akváriumokban megvilágítás felkapcsolása előtt akár 5-10 ppm is lehet a vízben oldott CO2 mennyisége. Ez 10x, 20x több, mint ami az egyensúlyi koncentrációból adódna! Ha jó növekedést szeretnél, akkor olyan állapotokat érdemes megcélozni az akváriumban, ami azt eredményezi, hogy legalább reggel, a lámpafelkapcsolás előtt minél magasabb legyen a CO2 koncentráció. (Persze reális érték alatti.) Lámpafelkapcsolás után a növények elég gyorsan elkezdik felvenni a CO2-t a vízből és így a koncentrációja elég gyorsan csökken.
Amikor weboldalak 10x-es vagy nagyobb kevergetést javasolnak, ezt a low-tech tényezőt teljesen figyelmen kívül hagyják!
Ezért néztem a képen a vízfelszínt. Bőven 10x térfogat/óra felett vagy a kevergetéssel. Ha nagyon keveredik a víz, és mégis keletkezne számottevő CO2 az akváriumban, akkor csak "kihajtanád" a vízből a "legfontosabb" makro elemet.
A szűrőt is ezért kérdeztem. Ha elég nagy méretű és van benne elég sok szerves anyag, akkor ennek lebomlása révén is kerülhet CO2 a vízbe. Hyper-tiszta, "túltakarított", steril szűrők hátrányban ilyen szempontból.
Ha elkezdesz CO2-t adagolni, akkor a fenti problémakör teljesen megváltozik. Ilyenkor elsősorban arra érdemes figyelni, hogy ne az algákat stimuláld mindenféle folyékony táppal. ADA nem véletlenül alakította ki a tápozási módszerét a talajra támaszkodva. Eleinte N és P-vel igen kesztyűs kézzel bánnak, és nem azért, mert drága lenne beletenni a tápba.
Ez jó hosszú lett. Tévedés jogát fenntartom
és bocs a "zsibbasztásért", de remélem segít.