Barna alga – Diatomaceae (Diatoms)
Az új és az alacsony megvilágítású akváriumok jellemző problémája. Kedveli az ammónia és a szilikát jelenlétét. A szilikát az új akváriumüvegből, homoktalajból, zeolitos szűrőanyagból származhat, de a csapvízben is jelen lehet.
Két gyakori típusa van, az egyik barna, nyálkás bevonatot képez, a másik vékony barna szálakból áll, rendszertanilag a kovamoszatok közé tartoznak. A legtöbb algaevő szívesen fogyasztja a barna algát, könnyen kordában tudják tartani, de kézzel is egyszerűen letörölhető algatípus. Ha egy idősebb, jól megvilágított akváriumban jelenik meg, rossz vízminőségre és szilikátok jelenlétére utal.
Zöld víz – lebegő zöldalgák (Green water)
A zöld vizet, másnéven vízvirágzást a lebegő algák okozzák. Rendszertanilag igen sokfélék lehetnek, az ostorosoktól kezdve a lebegő (valódi) zöldalgákig, mint például a Chlorella. A zöld víz hirtelen jelenik meg, és nehéz tőle megszabadulni. A vízvirágzást általában valamilyen vízminőség probléma indítja el, például az új akváriumoknál,vagy a talaj megbolygatásakor a vízbe kerülő ammónia. A vízminőség rendbetétele sajnos nem szokta megoldani a problémát, ha egyszer sikerült elszaporodniuk az algáknak, már képesek alacsony tápanyagszinteken is túlélni. Egy 4 napos sötétkúra általában megoldja a problémát. Ebben az esetben figyeljünk arra, hogy az algák az akváriumon belül pusztulnak el, és megemelhetik az ammóniaszintet. Ilyenkor érdemes kiegészítő levegőztetést beüzemelni. Az UV szűrő elpusztítja az algákat, akárcsak a sötétkúra. A készülék elég drága, de bérelni is lehet, biztos megoldást jelent. Másik megoldás a diatóma szűrő. Ez néhány óra alatt maradéktalanul eltávolítja a vízből az algákat, így nem kerül a bomlásukból további ammónia a vízbe. Ilyen szűrőt barkácsolhatunk házilag is, kovaföldet kell beszerezni szűrőanyagnak. Léteznek kémiai megoldások is a problémára, ezek kényelmesek, de messze nem idálisak. Egyes szerek elpusztítják az algákat, ezek hatóanyaga veszélyes az érzékenyebb halakra és növényekre is. Az elpusztuló algatömeg ebben az esetben is az akváriumban marad. Mások összetapasztják az algákat, így csomókat képezve már fennakadnak a szűrőben. Ez a megoldás irritálja a halak kopoltyúját.
A homályos, de nem zöld vizet lebegő csillósok és ostorosok okozzák, amiket gyűjtőnéven Infusoriaként szokás emlegetni. Ezeknek egy része rendelkezik színtestekkel, így képesek a fényt hasznosítani, és tápanyagszegény környezetben növényként táplálkozni. A kiirtásukhoz ezért sötétkúrát érdemes kombinálni UV vagy kovaszűrővel.
A zöld víznek haszna is van az akvarisztikában, vízibolha és sórák szaporításához kiváló táplálék.
Zöld pontalga – Choleochaete (Green spot algae, GDA)
Apró, kerek foltok a kemény felületeken, jellemzően az akvárium üvegén. A lassú növekedésű növényeken is megtelepszik, tipikusan az Anubias-féléken. Az egészséges akváriumok algája, egy kevés szinte minden akváriumban akad.
Kedveli az erős fényt, foszfát és elegendő CO2 hiányában gyorsabban szaporodik. Nagyon erősen tapad a felülethez, így az algaevők nem szívesen eszik. A zebracsiga és rokonai fogyasztanak belőle, de nem jelentős mértékben. Az üvegről pengés algakaparóval könnyen eltávolítható, az árnyéktűrő növényeket ültessük árnyékosabb helyre. Közepes megvilágítású akváriumoknál figyeljünk a vízcserékre és a szűrésre, erősen megvilágítottnál a kiegyensúlyozott tápozásra és CO2 ellátásra.
Kékalgák – Cyanobaktériumok (Blue-Green Algae)
A kékalgák valójában fotoszintetizáló baktériumok. Sokféle típusuk él akváriumban. Egyesek szeretik a magas nitrogénszintet, a bomló szerves anyagot a talajban, mások teljesen nitrogénmentes környezetben is szaporodnak, mivel képesek a légköri nitrogén megkötésére. A leggyakoribb képviselőjük kékeszöld, szürkés vagy fekete lepedéket képez a talajon és a növényeken. A lepedék lazán tapad, egy gumicsővel leszívható a nagy része.
Gyakran jelenik meg a talajban, az akvárium frontüvegénél. Ha elkezd szaporodni, nagyon gyors növekedési ütemre képes, ilyenkor kifejezetten veszélyessé tud válni. Az inváziót a víz fölött érezhető kellemetlen szag is jelzi. A kékalgák képesek toxinokat termelni, ami a növényeket és a halakat is elpusztíthatja, ezért egy kékalgainváziót minél előbb meg kell fékezni. A sötétkúra hatásos, de ha nem válik be, antibiotikunok segítségét is igénybe vehetjük. Mivel egy baktériumról van szó, az erythromycin antibiotikum hatásos ellene, de ez a módszer kipusztítja a szűrőbaktériumokat is. Ez egy drasztikus megoldás, ami után nagyon oda kell figyelni az ammónia és a nitrit szintjére. Nem árt baktériumkészítményekkel támogatni a szűrőbaktériumok elszaporodását. Ha a kékalgák kisebb mennyiségben jelennek meg, gyorsan növő hínárokkal és alapos talajtakarítással védekezhetünk ellenük. Ha a nitrátszint alacsony volt az akváriumban, érdemes megemelni 10-20 mg/literre.
Zöld szőr – Oedogonium (Fuzz algae)
Vékony, finom,pár mm-es szálak nőnek a növények levelein. A növények szenvedésére utal, például tápanyaghiányra, vagy öreg, sérült leveleken is megjelenhet. Az algaevő halak és garnélák könnyen eltüntetik. A teljes kiirtásához a növények problémáját kell megkeresni.
Zöld szakállalga (Green beard algae)
Feltehetőleg a zöld szőr virulensebb formája. Egyedi, finom szálak, amik a növények és a tereptárgyak felületére tapadnak. Pár centis hosszúságot is elérhet, és sűrű, zöld bundát képezhet a fertőzött területen. Ez adott esetben kifejezetten dekoratív is lehet. Az algaevők szívesen fogyasztják. Mechanikailag leszedni nehézkes, mivel erősen tapad, a szálak viszont gyengék és nyálkásak. A növényzet nélküli akváriumok tipikus algája, de nem feltétlenül jelez rossz vízminőséget. Növényes akváriumban túl hosszú világítási periódusra, vagy alacsony CO2 és nitrátszintre utal.
Érdes békanyál – Cladophora (Blanket weed)
Zöld, gyakran elágazó alga, a megjelenése egy kissé a mohákra emlékeztet. A tapintása érdes. Egy ponton tapad le erősen és annak a környékén terjeszkedik, így viszonylag izolált marad és kifésülhető a növények közül. Ha mohát fertőz, akkor erős nyírással lehet visszaszorítani. Egyetlen algaevő sem fogyasztja el. A vízmozgás és a CO2 adagolás növelése segít, alacsonyabb fényerőn háttérbe szorul a növények mellett. Ez az alga nem terjed a levegőn keresztül, steril növények használatával vagy az új növények alapos fertőtlenítésével megelőzhető a behurcolása.
Egyesek a gömbalgát gyanúsítják a Cladophora fertőzés hordozásával. A gömbalga valóban egy Cladophora faj, viszont nem azonos azzal, amelyik az inváziót okozza. A gömbalga egy nagy tűrőképességű, de igen lassú növekedésű algaféle. Maga is könnyen válik egy algainvázió áldozatásá, mivel a gömbök felszínén szívesen telepednek meg más fonalas algák.
Az új és az alacsony megvilágítású akváriumok jellemző problémája. Kedveli az ammónia és a szilikát jelenlétét. A szilikát az új akváriumüvegből, homoktalajból, zeolitos szűrőanyagból származhat, de a csapvízben is jelen lehet.
Két gyakori típusa van, az egyik barna, nyálkás bevonatot képez, a másik vékony barna szálakból áll, rendszertanilag a kovamoszatok közé tartoznak. A legtöbb algaevő szívesen fogyasztja a barna algát, könnyen kordában tudják tartani, de kézzel is egyszerűen letörölhető algatípus. Ha egy idősebb, jól megvilágított akváriumban jelenik meg, rossz vízminőségre és szilikátok jelenlétére utal.
Zöld víz – lebegő zöldalgák (Green water)
A zöld vizet, másnéven vízvirágzást a lebegő algák okozzák. Rendszertanilag igen sokfélék lehetnek, az ostorosoktól kezdve a lebegő (valódi) zöldalgákig, mint például a Chlorella. A zöld víz hirtelen jelenik meg, és nehéz tőle megszabadulni. A vízvirágzást általában valamilyen vízminőség probléma indítja el, például az új akváriumoknál,vagy a talaj megbolygatásakor a vízbe kerülő ammónia. A vízminőség rendbetétele sajnos nem szokta megoldani a problémát, ha egyszer sikerült elszaporodniuk az algáknak, már képesek alacsony tápanyagszinteken is túlélni. Egy 4 napos sötétkúra általában megoldja a problémát. Ebben az esetben figyeljünk arra, hogy az algák az akváriumon belül pusztulnak el, és megemelhetik az ammóniaszintet. Ilyenkor érdemes kiegészítő levegőztetést beüzemelni. Az UV szűrő elpusztítja az algákat, akárcsak a sötétkúra. A készülék elég drága, de bérelni is lehet, biztos megoldást jelent. Másik megoldás a diatóma szűrő. Ez néhány óra alatt maradéktalanul eltávolítja a vízből az algákat, így nem kerül a bomlásukból további ammónia a vízbe. Ilyen szűrőt barkácsolhatunk házilag is, kovaföldet kell beszerezni szűrőanyagnak. Léteznek kémiai megoldások is a problémára, ezek kényelmesek, de messze nem idálisak. Egyes szerek elpusztítják az algákat, ezek hatóanyaga veszélyes az érzékenyebb halakra és növényekre is. Az elpusztuló algatömeg ebben az esetben is az akváriumban marad. Mások összetapasztják az algákat, így csomókat képezve már fennakadnak a szűrőben. Ez a megoldás irritálja a halak kopoltyúját.
A homályos, de nem zöld vizet lebegő csillósok és ostorosok okozzák, amiket gyűjtőnéven Infusoriaként szokás emlegetni. Ezeknek egy része rendelkezik színtestekkel, így képesek a fényt hasznosítani, és tápanyagszegény környezetben növényként táplálkozni. A kiirtásukhoz ezért sötétkúrát érdemes kombinálni UV vagy kovaszűrővel.
A zöld víznek haszna is van az akvarisztikában, vízibolha és sórák szaporításához kiváló táplálék.
Zöld pontalga – Choleochaete (Green spot algae, GDA)
Apró, kerek foltok a kemény felületeken, jellemzően az akvárium üvegén. A lassú növekedésű növényeken is megtelepszik, tipikusan az Anubias-féléken. Az egészséges akváriumok algája, egy kevés szinte minden akváriumban akad.
Kedveli az erős fényt, foszfát és elegendő CO2 hiányában gyorsabban szaporodik. Nagyon erősen tapad a felülethez, így az algaevők nem szívesen eszik. A zebracsiga és rokonai fogyasztanak belőle, de nem jelentős mértékben. Az üvegről pengés algakaparóval könnyen eltávolítható, az árnyéktűrő növényeket ültessük árnyékosabb helyre. Közepes megvilágítású akváriumoknál figyeljünk a vízcserékre és a szűrésre, erősen megvilágítottnál a kiegyensúlyozott tápozásra és CO2 ellátásra.
Kékalgák – Cyanobaktériumok (Blue-Green Algae)
A kékalgák valójában fotoszintetizáló baktériumok. Sokféle típusuk él akváriumban. Egyesek szeretik a magas nitrogénszintet, a bomló szerves anyagot a talajban, mások teljesen nitrogénmentes környezetben is szaporodnak, mivel képesek a légköri nitrogén megkötésére. A leggyakoribb képviselőjük kékeszöld, szürkés vagy fekete lepedéket képez a talajon és a növényeken. A lepedék lazán tapad, egy gumicsővel leszívható a nagy része.
Gyakran jelenik meg a talajban, az akvárium frontüvegénél. Ha elkezd szaporodni, nagyon gyors növekedési ütemre képes, ilyenkor kifejezetten veszélyessé tud válni. Az inváziót a víz fölött érezhető kellemetlen szag is jelzi. A kékalgák képesek toxinokat termelni, ami a növényeket és a halakat is elpusztíthatja, ezért egy kékalgainváziót minél előbb meg kell fékezni. A sötétkúra hatásos, de ha nem válik be, antibiotikunok segítségét is igénybe vehetjük. Mivel egy baktériumról van szó, az erythromycin antibiotikum hatásos ellene, de ez a módszer kipusztítja a szűrőbaktériumokat is. Ez egy drasztikus megoldás, ami után nagyon oda kell figyelni az ammónia és a nitrit szintjére. Nem árt baktériumkészítményekkel támogatni a szűrőbaktériumok elszaporodását. Ha a kékalgák kisebb mennyiségben jelennek meg, gyorsan növő hínárokkal és alapos talajtakarítással védekezhetünk ellenük. Ha a nitrátszint alacsony volt az akváriumban, érdemes megemelni 10-20 mg/literre.
Zöld szőr – Oedogonium (Fuzz algae)
Vékony, finom,pár mm-es szálak nőnek a növények levelein. A növények szenvedésére utal, például tápanyaghiányra, vagy öreg, sérült leveleken is megjelenhet. Az algaevő halak és garnélák könnyen eltüntetik. A teljes kiirtásához a növények problémáját kell megkeresni.
Zöld szakállalga (Green beard algae)
Feltehetőleg a zöld szőr virulensebb formája. Egyedi, finom szálak, amik a növények és a tereptárgyak felületére tapadnak. Pár centis hosszúságot is elérhet, és sűrű, zöld bundát képezhet a fertőzött területen. Ez adott esetben kifejezetten dekoratív is lehet. Az algaevők szívesen fogyasztják. Mechanikailag leszedni nehézkes, mivel erősen tapad, a szálak viszont gyengék és nyálkásak. A növényzet nélküli akváriumok tipikus algája, de nem feltétlenül jelez rossz vízminőséget. Növényes akváriumban túl hosszú világítási periódusra, vagy alacsony CO2 és nitrátszintre utal.
Érdes békanyál – Cladophora (Blanket weed)
Zöld, gyakran elágazó alga, a megjelenése egy kissé a mohákra emlékeztet. A tapintása érdes. Egy ponton tapad le erősen és annak a környékén terjeszkedik, így viszonylag izolált marad és kifésülhető a növények közül. Ha mohát fertőz, akkor erős nyírással lehet visszaszorítani. Egyetlen algaevő sem fogyasztja el. A vízmozgás és a CO2 adagolás növelése segít, alacsonyabb fényerőn háttérbe szorul a növények mellett. Ez az alga nem terjed a levegőn keresztül, steril növények használatával vagy az új növények alapos fertőtlenítésével megelőzhető a behurcolása.
Egyesek a gömbalgát gyanúsítják a Cladophora fertőzés hordozásával. A gömbalga valóban egy Cladophora faj, viszont nem azonos azzal, amelyik az inváziót okozza. A gömbalga egy nagy tűrőképességű, de igen lassú növekedésű algaféle. Maga is könnyen válik egy algainvázió áldozatásá, mivel a gömbök felszínén szívesen telepednek meg más fonalas algák.