-
Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?
Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
Regisztrációs korlátozások
mintor
VIP kertész
Nekem egyszer 150 db volt. Nagyon impozáns kis raj.Sziasztok!
Akkor talán nem lesz apokalipszis miatta.
Pontosan. Néha elgondolkodok, hogy hagyom a maga útjára burjánzani.
Egyenlőre nem zavar, kíváncsi vagyok mivé fejlődik.
Az akváriumból kikerült a tank (torokátum), sajnos a táplálkozása a pogók és tellenusok vándorlását idézte elő, a talajerózióra gyakorolt hatását már meg sem említem
Kikerült a vitorlás hal is. Valamint érkezett 63db vörös neon.
View attachment 4521
View attachment 4522
View attachment 4523
View attachment 4524
View attachment 4525
Köszi, hogy benéztél
Altair87
Főkertész
Sziasztok!
Azért 63, mert az 14-el több mint a 49 Viccet félretéve, így alakult, igazából kb. ugyanúgy néz ki, ha 63-van mintha 60 lenne benne, vagy 67, szóval egyáltalán nem törekedtem, hogy pont kerek szám legyen.
Jaj, ne is mond, gondolkozok valami törpe cory-n, de szerintem azok is előbb utóbb kiegyengetnék a talajt.
Az akvárium azóta egyébként lejtmenetet vett. Sok pangó terület volt, ezért beüzemeltem egy újabb áramoltatót, így már 6900 liter/órás az össz vízforgatás, azaz több mint 18x-os, mégis rengeteg pangó terület van még. Próbálok majd kísérletezni a forgatók elhelyezésén.
A növényzet jelentős része szenved, főleg azok, amik a régi akikban kirobbanó formában vannak. Jelenleg heti 35% vízcsere, 7 óra világítás, a tápozás: Heti 35ml profito +35ml Green Aqua Micro + Carbo (napi 6ml) száraztáp heti:
3,8 g kálium szulfát
2 g kálium nitrát
0,7g kálium-foszfát
Az alábbi képek bal oldala a 200 literesben készültek, itt mindössze 3000 lumen világítás van reflektorok nélkül egy fekete tetőben (2x30W T4) kavics talajjal, havi vízcserével. A tápozás heti 20ml profito, carbo már nincs, mégis ezerszer szebbek a növények:
Itt a képen nem jön át, de a 200 literesben a levelek kb. 6cm-esek a nagyban pedig 2-3 :
További szomorú képek a nagy akiból:
A bacopa a másik medencében úgy nőtt, hogy rendszeresen gazolni kellett, és állandóan virágzott.
Összesen két növényfaj van, valamint egy crypto bokor, ami szép és nagy sebességgel terjeszkedik: Egeria Densa:
És a sagittaria sabulata:
A jelenlegi összkép már a második vízforgatóval (jobb alsó sarok)
Valamit a tápozással csinálok nagyon rosszul, de még azt sem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl kevés tápot adagolok-e. Arányaiban kb 2x annyi micro táp megy bele, mint a 200-asba, de a világítás is kb 2x annyi. A macro tápot kb. 5 hete kezdtem adagolni, már elötte is síralmasan néztek ki a növénykék. Zöld pontalga van a frontüvegen és 1-2 növényen (cryptokon), valamint a frontüvegen még helyenként kialakul egy vékony filmszerű, könnyen lejövő barnászöld algaréteg, de ez inkább csak oldalról nézve látszik.
Ha van bárkinek bármi ötlete min lenne érdemes változtatni, azt nagyon megköszönném.
Köszi, hogy benéztél
Azért 63, mert az 14-el több mint a 49
Viccet félretéve, így alakult, igazából kb. ugyanúgy néz ki, ha 63-van mintha 60 lenne benne, vagy 67, szóval egyáltalán nem törekedtem, hogy pont kerek szám legyen.Jaj, ne is mond, gondolkozok valami törpe cory-n, de szerintem azok is előbb utóbb kiegyengetnék a talajt.
Az akvárium azóta egyébként lejtmenetet vett. Sok pangó terület volt, ezért beüzemeltem egy újabb áramoltatót, így már 6900 liter/órás az össz vízforgatás, azaz több mint 18x-os, mégis rengeteg pangó terület van még. Próbálok majd kísérletezni a forgatók elhelyezésén.
A növényzet jelentős része szenved, főleg azok, amik a régi akikban kirobbanó formában vannak. Jelenleg heti 35% vízcsere, 7 óra világítás, a tápozás: Heti 35ml profito +35ml Green Aqua Micro + Carbo (napi 6ml) száraztáp heti:
3,8 g kálium szulfát
2 g kálium nitrát
0,7g kálium-foszfát
Az alábbi képek bal oldala a 200 literesben készültek, itt mindössze 3000 lumen világítás van reflektorok nélkül egy fekete tetőben (2x30W T4) kavics talajjal, havi vízcserével. A tápozás heti 20ml profito, carbo már nincs, mégis ezerszer szebbek a növények:
Itt a képen nem jön át, de a 200 literesben a levelek kb. 6cm-esek a nagyban pedig 2-3
: További szomorú képek a nagy akiból:
A bacopa a másik medencében úgy nőtt, hogy rendszeresen gazolni kellett, és állandóan virágzott.
Összesen két növényfaj van, valamint egy crypto bokor, ami szép és nagy sebességgel terjeszkedik: Egeria Densa:
És a sagittaria sabulata:
A jelenlegi összkép már a második vízforgatóval (jobb alsó sarok)
Valamit a tápozással csinálok nagyon rosszul, de még azt sem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl kevés tápot adagolok-e. Arányaiban kb 2x annyi micro táp megy bele, mint a 200-asba, de a világítás is kb 2x annyi. A macro tápot kb. 5 hete kezdtem adagolni, már elötte is síralmasan néztek ki a növénykék. Zöld pontalga van a frontüvegen és 1-2 növényen (cryptokon), valamint a frontüvegen még helyenként kialakul egy vékony filmszerű, könnyen lejövő barnászöld algaréteg, de ez inkább csak oldalról nézve látszik.
Ha van bárkinek bármi ötlete min lenne érdemes változtatni, azt nagyon megköszönném.
Köszi, hogy benéztél
csolrob
Főkertész
Sziasztok!
Azért 63, mert az 14-el több mint a 49
Jaj, ne is mond, gondolkozok valami törpe cory-n, de szerintem azok is előbb utóbb kiegyengetnék a talajt.
Az akvárium azóta egyébként lejtmenetet vett. Sok pangó terület volt, ezért beüzemeltem egy újabb áramoltatót, így már 6900 liter/órás az össz vízforgatás, azaz több mint 18x-os, mégis rengeteg pangó terület van még. Próbálok majd kísérletezni a forgatók elhelyezésén.
A növényzet jelentős része szenved, főleg azok, amik a régi akikban kirobbanó formában vannak. Jelenleg heti 35% vízcsere, 7 óra világítás, a tápozás: Heti 35ml profito +35ml Green Aqua Micro + Carbo (napi 6ml) száraztáp heti:
3,8 g kálium szulfát
2 g kálium nitrát
0,7g kálium-foszfát
Az alábbi képek bal oldala a 200 literesben készültek, itt mindössze 3000 lumen világítás van reflektorok nélkül egy fekete tetőben (2x30W T4) kavics talajjal, havi vízcserével. A tápozás heti 20ml profito, carbo már nincs, mégis ezerszer szebbek a növények:
View attachment 5969
Itt a képen nem jön át, de a 200 literesben a levelek kb. 6cm-esek a nagyban pedig 2-3
View attachment 5970
További szomorú képek a nagy akiból:
View attachment 5971
A bacopa a másik medencében úgy nőtt, hogy rendszeresen gazolni kellett, és állandóan virágzott.
View attachment 5972
View attachment 5973
View attachment 5974
View attachment 5975
Összesen két növényfaj van, valamint egy crypto bokor, ami szép és nagy sebességgel terjeszkedik: Egeria Densa:
View attachment 5976
És a sagittaria sabulata:
View attachment 5977
A jelenlegi összkép már a második vízforgatóval (jobb alsó sarok)
View attachment 5978
Valamit a tápozással csinálok nagyon rosszul, de még azt sem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl kevés tápot adagolok-e. Arányaiban kb 2x annyi micro táp megy bele, mint a 200-asba, de a világítás is kb 2x annyi. A macro tápot kb. 5 hete kezdtem adagolni, már elötte is síralmasan néztek ki a növénykék. Zöld pontalga van a frontüvegen és 1-2 növényen (cryptokon), valamint a frontüvegen még helyenként kialakul egy vékony filmszerű, könnyen lejövő barnászöld algaréteg, de ez inkább csak oldalról nézve látszik.
Ha van bárkinek bármi ötlete min lenne érdemes változtatni, azt nagyon megköszönném.
Köszi, hogy benéztél
A saggitariád viszont nagyon szép! Nekem sajnos a levelei szélén feketedik, azt hiszem az ecsettől.
Én egy picit emelnék a tápozáson 56ml/hét környékére.
Teszt jelleggel kipróbálhatnád, hogy a profito és a száraz helyett GA macroból is adsz 56ml/hetet
2-3 hét alatt már látszódna mi a szitu.
Teszt jelleggel kipróbálhatnád, hogy a profito és a száraz helyett GA macroból is adsz 56ml/hetet
2-3 hét alatt már látszódna mi a szitu.
Spexxy
Főkertész
Hajszál pontosan ugyanezek a tünetek vannak nekem hónapok óta az egyik akváriumomban. Ami érdekes, hogy a korábbi scape-nél ugyanez volt a fény, ugyanennyi Co2 és táp, és ugyanezek a növények. Lényegében volt egy talajcsere, de minden más ugyanaz. A régi összeállításnál nem voltak hiánytünetek, minden gyönyörű volt. Most pedig minden úgy néz ki, mint a te növényeid.
Én 200 literre napi 10-10 ml Mic-Mac-ot adagolok. Az elmúlt hónapok során szinte már mindent kipróbáltam: fénycső-csere; lámpatest le-fel; több Co2; másfélszeres tápadag; Macro teljes elhagyása, TF-tápok kipróbálása, 2-3-4-5x-ös foszfátadagolás, a napi adagon felül + foszfát, kálium és vas, másik vízkezelő stb. stb. Egyik sem vezetett eredményre, pedig 2-3 naponta GH/KH/CO2/PH, NO2/NO3/Fe/K/PO4 teszt van, és minden eredmény jó. Úgyhogy most megy a napi 10-10ml GAMICMAC és plusz foszfát a zöld pontalga miatt.
Figyelni fogom a naplódat, hátha te rájössz a megoldásra.
Én 200 literre napi 10-10 ml Mic-Mac-ot adagolok. Az elmúlt hónapok során szinte már mindent kipróbáltam: fénycső-csere; lámpatest le-fel; több Co2; másfélszeres tápadag; Macro teljes elhagyása, TF-tápok kipróbálása, 2-3-4-5x-ös foszfátadagolás, a napi adagon felül + foszfát, kálium és vas, másik vízkezelő stb. stb. Egyik sem vezetett eredményre, pedig 2-3 naponta GH/KH/CO2/PH, NO2/NO3/Fe/K/PO4 teszt van, és minden eredmény jó. Úgyhogy most megy a napi 10-10ml GAMICMAC és plusz foszfát a zöld pontalga miatt.
Figyelni fogom a naplódat, hátha te rájössz a megoldásra.
Sziasztok!
Azért 63, mert az 14-el több mint a 49
Jaj, ne is mond, gondolkozok valami törpe cory-n, de szerintem azok is előbb utóbb kiegyengetnék a talajt.
Az akvárium azóta egyébként lejtmenetet vett. Sok pangó terület volt, ezért beüzemeltem egy újabb áramoltatót, így már 6900 liter/órás az össz vízforgatás, azaz több mint 18x-os, mégis rengeteg pangó terület van még. Próbálok majd kísérletezni a forgatók elhelyezésén.
A növényzet jelentős része szenved, főleg azok, amik a régi akikban kirobbanó formában vannak. Jelenleg heti 35% vízcsere, 7 óra világítás, a tápozás: Heti 35ml profito +35ml Green Aqua Micro + Carbo (napi 6ml) száraztáp heti:
3,8 g kálium szulfát
2 g kálium nitrát
0,7g kálium-foszfát
Az alábbi képek bal oldala a 200 literesben készültek, itt mindössze 3000 lumen világítás van reflektorok nélkül egy fekete tetőben (2x30W T4) kavics talajjal, havi vízcserével. A tápozás heti 20ml profito, carbo már nincs, mégis ezerszer szebbek a növények:
....
Valamit a tápozással csinálok nagyon rosszul, de még azt sem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl kevés tápot adagolok-e. Arányaiban kb 2x annyi micro táp megy bele, mint a 200-asba, de a világítás is kb 2x annyi. A macro tápot kb. 5 hete kezdtem adagolni, már elötte is síralmasan néztek ki a növénykék. Zöld pontalga van a frontüvegen és 1-2 növényen (cryptokon), valamint a frontüvegen még helyenként kialakul egy vékony filmszerű, könnyen lejövő barnászöld algaréteg, de ez inkább csak oldalról nézve látszik.
Ha van bárkinek bármi ötlete min lenne érdemes változtatni, azt nagyon megköszönném.
Köszi, hogy benéztél
ClassicLook
VIP kertész
Szia! Nálam a régi akiban akkor voltak ilyen tünetek, amikor a táptalaj kezdett kimerülni. Jól láttam, hogy összesen 4 l növényi táptalajt raktál alulra? Lehet, hogy egy ekkora akváriumhoz többet tettem volna... Szerintem az átokhínárt ne engedd ennyire elburjánzani, mert ő is felemésztheti a tápanyag tehetős részét! Remélem a folyékony tápszeremelés megoldja majd a problémát!
Altair87
Főkertész
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Igen az tényleg gyönyörű, kár, hogy nem illik az összképbe
Köszi! Eddig fele-fele arányban ment profitó és Green Aqua Micro összesen heti 70ml, most megpróbálom, hogy csak GA microt adok.
Köszönöm, a tiedtől igen messze vagyok, a Saggitáriát szó szerint gazolni kell, 1 hét alatt 20-30 cm-t terjeszkedik és kb. 30 új tövet hoz. Lehet, hogy ez eszi meg a tápanyagokat.
Ilyenkor látszik igazán mennyire bonyolult rendszer, valószínű, hogy nem lesz egyszerű a megoldást, attól félek több változó is van, amin változtatni kell.
A hínárnál sokkal gyorsabban nő a saggitaria, mindenesetre most jelentős részét likvidáltam az akiból.
Első körben megpróbálok növelni a tápozáson, ha nem hoz eredményt, akkor a fenti két növényt kiveszem. Minden változást megpróbálok majd részletesen dokumentálni.
(Bár van egy olyan gondolatom, hogy hagyni kellene mindent, így ahogy most van, előbb utóbb be fog állni valamilyen egyensúly, csak lehet nem maradna az algákon (és a saggitárián) kívül túlélő)
Köszi, hogy itt jártál
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Igen az tényleg gyönyörű, kár, hogy nem illik az összképbe
Köszi!
Eddig fele-fele arányban ment profitó és Green Aqua Micro összesen heti 70ml, most megpróbálom, hogy csak GA microt adok.Köszönöm, a tiedtől igen messze vagyok
, a Saggitáriát szó szerint gazolni kell, 1 hét alatt 20-30 cm-t terjeszkedik és kb. 30 új tövet hoz. Lehet, hogy ez eszi meg a tápanyagokat. Ilyenkor látszik igazán mennyire bonyolult rendszer, valószínű, hogy nem lesz egyszerű a megoldást, attól félek több változó is van, amin változtatni kell.
A hínárnál sokkal gyorsabban nő a saggitaria, mindenesetre most jelentős részét likvidáltam az akiból.
Első körben megpróbálok növelni a tápozáson, ha nem hoz eredményt, akkor a fenti két növényt kiveszem. Minden változást megpróbálok majd részletesen dokumentálni.
(Bár van egy olyan gondolatom, hogy hagyni kellene mindent, így ahogy most van, előbb utóbb be fog állni valamilyen egyensúly, csak lehet nem maradna az algákon (és a saggitárián) kívül túlélő
)Köszi, hogy itt jártál
Altair87
Főkertész
Sziasztok!
Eltelt ismét egy hónap. Immáron csak Green Aqua Micro Macro heti két részletben összesen 75-75ml + carbo megy, sajnos semmi javulás nem tapasztalható, sőt a stemek még borzalmasabban néznek ki, ezelőtt legalább mindegyik hozott új hajtást, most már ez sem mondható el. Alga is van főként az üvegen zöld pont illetve ez a másik, ami az áramlás irányával és erősségével arányosan jelenik meg:
A Shinnersia rivularis még jól tartotta magát, most már szinte teljesen szétfoszlottak:
A két hygrophila eddig mindenféle mostoha körülményt túlélt nálam, most, hogy majdnem mindent megkap... no comment:
Egy évvel ezelőtt a bacopámat hetente irtani kellett, és napi szinten hozta az új virágokat:
Nem csak a növények pusztulnak, a két botia segít egységes posztapokaliptikus hangulat megteremtésében:
Még egy összkép, csak a rend kedvéért:
Szóval úgy néz ki nem a tápozás volt kevés, most jobb híján a fény csökkentésével próbálkozok, a tegnapi naptól 6-6-6 órát mennek a csövek, összességében így 20%-al kevesebbet világítok. A tápozáson még nem változtatok. Még pár hónapig elkísérletezgetek, hátha meglesz a megoldás, de már érik az új scape gyöngykaviccsal, pár műnövénykével és aranyhalakkal.
Köszi, hogy bekukucskáltál
Eltelt ismét egy hónap. Immáron csak Green Aqua Micro Macro heti két részletben összesen 75-75ml + carbo megy, sajnos semmi javulás nem tapasztalható, sőt a stemek még borzalmasabban néznek ki, ezelőtt legalább mindegyik hozott új hajtást, most már ez sem mondható el
. Alga is van főként az üvegen zöld pont illetve ez a másik, ami az áramlás irányával és erősségével arányosan jelenik meg: A Shinnersia rivularis még jól tartotta magát, most már szinte teljesen szétfoszlottak:
A két hygrophila eddig mindenféle mostoha körülményt túlélt nálam, most, hogy majdnem mindent megkap... no comment:
Egy évvel ezelőtt a bacopámat hetente irtani kellett, és napi szinten hozta az új virágokat:
Nem csak a növények pusztulnak, a két botia segít egységes posztapokaliptikus hangulat megteremtésében:
Még egy összkép, csak a rend kedvéért:
Szóval úgy néz ki nem a tápozás volt kevés, most jobb híján a fény csökkentésével próbálkozok, a tegnapi naptól 6-6-6 órát mennek a csövek, összességében így 20%-al kevesebbet világítok. A tápozáson még nem változtatok. Még pár hónapig elkísérletezgetek, hátha meglesz a megoldás, de már érik az új scape gyöngykaviccsal, pár műnövénykével és aranyhalakkal.
Köszi, hogy bekukucskáltál
Pecás
Legenda
Kérlek, nyugtass meg, hogy ezt elírtad és 7,5-7,5 ml-ről beszélünk, bár az meg nagyon kevés lenne.
Próbáljuk átgondolni a dolgot: a GA tápokból kevés fénnyel, CO2 nélkül 1-2 ml/20l/hét, sok fénynél, CO2-vel pedig 1 ml/20l/nap a normál adagolás heti egyszeri 50% vízcserével számolva.
Számoljunk Nálad ~300 liter vízzel, növényed elég sok van, tehát első verzióban 15-20 ml/hét, amit én elosztanék kétnaponkénti adagolással, ha minden nap nem akarsz pepecselni vele, bár a napi 2-3 ml-t nem nagy dolog belenyomni, ha a sok fényes verziót nézzük CO2-vel spékelve, akkor napi 15 ml-t igényelne egy ekkora akva.
Ha a GA oldalán a saját gyártású tápjaikhoz írt infókat megnézed:
"Az adagolási mennyiségeket úgy állítottuk be, hogy erős megvilágítás mellett is mindig legyen elegendő tápanyag a vízben a növények számára. A költségek további leszorítására alacsony megvilágítással rendelkező akváriumok esetén meg lehet próbálni a napi adag felét, vagy a szokásos adagot heti 3-4x adagolni. A vízben felhalmozott tápanyagmennyiségek így is az EI tartomány alsó határa közelében maradnak.
Bár az alacsony megvilágítású akváriumokban a javasolt adagok fele sem okoz algásodást, mégis az adagolás betartását javasoljuk. A növénytáp-fölösleg soha nem okoz algásodást. A hiány viszont minden esetben.
A javasolt adagolási mennyiség felénél kevesebb tápanyag adagolását NEM JAVASOLJUK."
Kár ezért az akváért, mert a scape -nekem legalábbis- nagyon jól sikerült, igazán jó lenne azt olvasni, hogy a növények már jól érzik magukat, szépen fejlődnek. Én mindenesetre szurkolok Neked
Altair87
Főkertész
Szia Pecás!
Nem írtam el, 75ml megy minden héten összesen Ga-ból, ez kb a normál adagolás fele. Induláskor 35ml Ga és 35ml profitót adtam, heti 30%-os vízcserével számolva ennek jónak kellett volna lennie. Az itteni javaslatok alapján emeltem, és tértem át tisztán Ga tápokra.
Tekintve, hogy még 100 liter víz van a nagy akin kívül, kicsit lehet bonyolultabb a helyzet, végül is tápozás estén koncentráció számít. Tehát x mennyiség nagyobb mennyiségű vízben oldódik fel, ergo többet kell adagolni ugyanakkora koncentráció eléréséhez. Kiszámoltam mennyi víz van a nagy akiban, és az egész rendszerben összesen, valamint ennek bruttóját is (aki+ablauf+csövek+szűrőakksi), ezekhez a GA táp használatai utasítása szerint vett normál adagolást, a heti 30% vízcseréhez tartozó 0,6-os és a low -tech miatti adagfelezést is. Tehát a táblázat utolsó előtti sora szerint kellene tápoznom, és megpróbálhatom ennek a felét tehát az utolsó sort, tekintettel arra, hogy low tech az akksi:
Szóval attól függően, hogy hogy veszem a literszámot 60 és 100 ml között kell adagolnom, illetve ennek a felét is megpróbálhatom.
Úgy vélem, hogy akár a régi, akár a mostani adagolásomnak nem szabadna különösebb gondot okoznia, akár nettó, akár bruttón számolom. A növények sem úgy néznek ki mintha valami hiánytűnet/tünetek lennének, szimplán csak halálukon vannak. A víz 25,5-26 fok között ingadozik, ez sem okozhat gondot. Túl sok/túl kevés hal is kizárható azt hiszem. Mérgező anyag nem igen lehet a vízben, táptalaj kizárt, hogy kimosódott volna. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy túl sok a fényem, mégpedig az lehet a gond, hogy 6-7cm-re van a vízfelszíntől. Érdekes még, hogy a difformis és a sagitaria, valamint 2 tő crypto bubizik, és nagy sebességgel növekednek. A többiek a haláltáncukat járják, vagy épp már be is fejezték.
Szia!
Köszi a bíztatást! Nem vagyok egy feladós típus, de eléggé bosszantó, hogy az eddigi 16 akváriumból messze ebbe néznek ki a legramatyabbúl a növények két éven át tartó napi szintű utánaolvasás és gondos tervezés, nem kevés anyagi ráfordítás ellenére.
Nem írtam el, 75ml megy minden héten összesen Ga-ból, ez kb a normál adagolás fele. Induláskor 35ml Ga és 35ml profitót adtam, heti 30%-os vízcserével számolva ennek jónak kellett volna lennie. Az itteni javaslatok alapján emeltem, és tértem át tisztán Ga tápokra.
Tekintve, hogy még 100 liter víz van a nagy akin kívül, kicsit lehet bonyolultabb a helyzet, végül is tápozás estén koncentráció számít. Tehát x mennyiség nagyobb mennyiségű vízben oldódik fel, ergo többet kell adagolni ugyanakkora koncentráció eléréséhez. Kiszámoltam mennyi víz van a nagy akiban, és az egész rendszerben összesen, valamint ennek bruttóját is (aki+ablauf+csövek+szűrőakksi), ezekhez a GA táp használatai utasítása szerint vett normál adagolást, a heti 30% vízcseréhez tartozó 0,6-os és a low -tech miatti adagfelezést is. Tehát a táblázat utolsó előtti sora szerint kellene tápoznom, és megpróbálhatom ennek a felét tehát az utolsó sort, tekintettel arra, hogy low tech az akksi:
Szóval attól függően, hogy hogy veszem a literszámot 60 és 100 ml között kell adagolnom, illetve ennek a felét is megpróbálhatom.
Úgy vélem, hogy akár a régi, akár a mostani adagolásomnak nem szabadna különösebb gondot okoznia, akár nettó, akár bruttón számolom. A növények sem úgy néznek ki mintha valami hiánytűnet/tünetek lennének, szimplán csak halálukon vannak. A víz 25,5-26 fok között ingadozik, ez sem okozhat gondot. Túl sok/túl kevés hal is kizárható azt hiszem. Mérgező anyag nem igen lehet a vízben, táptalaj kizárt, hogy kimosódott volna. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy túl sok a fényem, mégpedig az lehet a gond, hogy 6-7cm-re van a vízfelszíntől. Érdekes még, hogy a difformis és a sagitaria, valamint 2 tő crypto bubizik, és nagy sebességgel növekednek. A többiek a haláltáncukat járják, vagy épp már be is fejezték.
Szia!
Köszi a bíztatást!
Nem vagyok egy feladós típus, de eléggé bosszantó, hogy az eddigi 16 akváriumból messze ebbe néznek ki a legramatyabbúl a növények két éven át tartó napi szintű utánaolvasás és gondos tervezés, nem kevés anyagi ráfordítás ellenére.
Pecás
Legenda
Hát, ahogy leírod, nem lett sokkal könnyebb a dolog.
Annyit mindenképpen módosítanék a jelenlegi gyakorlaton, hogy a kiszámolt mennyiségű tápot nem heti két alkalommal, hanem napi adagolásban (ez nagyságrendileg 10 ml/nap) juttatnám a rendszerbe.
A fényedet kicsit magasabbra kellene tenned, amikor nálam a 380-asban hasonlóan közel volt a szedett-vedett világításom (T8 + led), ott is csúnya világ volt. Most már normális a pilácsom, kb ül a 15 cm körüli távolság, még a tápozást kell belőnöm.
Azt, hogy sok a fény mire érted? Mennyi is a világításod? (hány W/liter, vagy lm/liter van fölötte?)
A 6-7 órányi világítás kb az átlagosnak mondható, ahogy itt a fórumon olvasom. Inkább az lehet, hogy a fény mennyisége és a tápozás nincs megfelelő arányban. Ezt sajnos nekem is még ki kell kísérleteznem a 380-asnál, ami rengeteg türelmet és méricskélést fog jelenteni.
Laci, nem a CO2-re gondoltál, amikor az erős áramlatról írtál? Arra valóban igaz, hogy hamarabb távozik a rendszerből, illetve az erős áramlású helyeken a növények nem tudják rendesen hasznosítani. Igaz lenne ez a vízben oldott tápanyagokra is?
Annyit mindenképpen módosítanék a jelenlegi gyakorlaton, hogy a kiszámolt mennyiségű tápot nem heti két alkalommal, hanem napi adagolásban (ez nagyságrendileg 10 ml/nap) juttatnám a rendszerbe.
A fényedet kicsit magasabbra kellene tenned, amikor nálam a 380-asban hasonlóan közel volt a szedett-vedett világításom (T8 + led), ott is csúnya világ volt. Most már normális a pilácsom, kb ül a 15 cm körüli távolság, még a tápozást kell belőnöm.
Azt, hogy sok a fény mire érted? Mennyi is a világításod? (hány W/liter, vagy lm/liter van fölötte?)
A 6-7 órányi világítás kb az átlagosnak mondható, ahogy itt a fórumon olvasom. Inkább az lehet, hogy a fény mennyisége és a tápozás nincs megfelelő arányban. Ezt sajnos nekem is még ki kell kísérleteznem a 380-asnál, ami rengeteg türelmet és méricskélést fog jelenteni.
Ebben szerintem teljesen igazad van. Én valószínűleg a táblázatodból a 85 ml-t adagolnám napi lebontásban, vízcserekor természetesen a kivett víz arányában megnövelt mennyiséget.
Laci, nem a CO2-re gondoltál, amikor az erős áramlatról írtál? Arra valóban igaz, hogy hamarabb távozik a rendszerből, illetve az erős áramlású helyeken a növények nem tudják rendesen hasznosítani. Igaz lenne ez a vízben oldott tápanyagokra is?
Juhász Zoltán Norbert
Főkertész
Küldök neked valamit, hátha segítek ezzel neked és mindenkinek egyaránt!
A növények hiánytünetei
Ha a növényeknek túl kevés tápanyag jut, vagy csak nem a megfelelő arányban, különböző hiánytünetek lépnek fel. Leáll a növekedésük, elcsúnyulnak, elpusztulnak. A tünetek beazonosítása az első lépés a probléma megoldása felé. A különböző hiányokra más és más megoldás akad, és előfordul, hogy egyáltalán nem a még több tápanyag adagolása segít.
Először tisztázzuk, hogy egyáltalán tápanyaghiány-e a bűnös!
A növények tünetei mögött állhat teljesen más probléma is. Az egy hónapnál nem régebben vásárolt növényeknél nem érdemes hiánytüneteket keresni. A növényeknek vannak tartalékaik, amik kitartanak pár hétig. Ha ilyen hamar bajuk van, akkor jellemzően a nem megfelelő környezet vagy az új hely jelentette változás az ok. Esetleg az előző helyükön rosszul tárolták őket, és ilyenkor egy tökéletes akváriumban is eltart egy darabig a regenerálódás. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl igényes növényeket vásárolnak egy átlagos akváriumba. A fényhiány, a CO2 adagolás hiánya és a nem megfelelő (például túl tömör) talaj könnyen elviszik a kényes növényeket. Ilyenkor hiába vásárolnánk növénytápot, csak az akvárium teljes átalakítása lenne megoldás.
A másik gyakori eset, amikor a növényt a submers-emers átalakulás viseli meg. A kertészetekben víz fölött nevelik a legtöbb akváriumi növényt, mert gyorsabban fejlődnek. Azonban ilyenkor teljesen másféle leveleket is növesztenek, amiknek erősebb a tartása, a felületük gyakran szőrös vagy viaszos. Ezek az úgynevezett emers levelek víz alatt nem hatékonyak, ezért a növény leépíti őket és új, vízalatti élethez igazított submers leveleket növeszt. Ez az átmenet érintheti egyszerre az egész növényt, vagy szépen lassan, egyenként is a leveleket.
Egyes növények a víz változásaira is érzékenyek. A vízkeménység, a pH és néhány egyéb, nehezebben vizsgálható körülmény változása is a levelek pusztulását okozza pár növénynél. A vízikehely fajok különösen érzékenyek erre, náluk Crypto rothadás néven közismert a jelenség.
Egyes halak, csigák kártételét vagy az átültetés okozta sérüléseket is könnyű a hiánytünetekkel összekeverni. Az állatok nem feltétlenül megrágják a növényeket, egyes fajok a puszta mozgásukkal képesek összetörni a finom leveleket. Ez gyakori eset például a nagyobb algaevő harcsák akváriumaiban, ráadásul éjjel aktívak, így sok akvaristának fogalma sincs, mit is képesek ezek a halak művelni. A sérült leveleken jellemzően vékony törésvonalak jelennek meg, amelyek idővel besötétednek, majd jó pár nap múlva az egész levél pusztulni kezd. A csigák rágta lyukakat a káliumhiány tüneteivel lehet összetéveszteni. Télen szállítás közben meg is fázhatnak a növények, ami adott esetben csak hetekkel később lesz egyértelmű, amikor a szövetek bomlása már előrehaladott.
Ha tünet van, még mindig nem biztos, hogy a tápot kell növelni!
Néha a hiánytünetek egyértelműen jelentkeznek, a gondot mégsem az adott elem tényleges hiánya okozza. Gyakori probléma a túl magas pH, ami a mikroelemek - különösen a vas - felvételét nehezíti, így megfelelő mennyiség mellett sem jut hozzá a növény az adagjához. Ezen segíthet egy tőzeges táptalaj, ami a talajban lokálisan hoz létre alacsony pH-t, lúgos csapvíz használata mellett is. Sok gyári táp erdendően emelt vastartalommal igyekszik kivédeni a jelenséget. Problémát jelent a szikes vagy a nem megfelelő ioncserélő gyantával lágyított víz. Ezek magas nátriumtartalma akadályozza a mikroelemek felvételét. A nátrium okozhat gondot az akvárium állandó sózásánál is, mivel a konyhasó nátrium-klorid. A rendkívül magas(100ppm+) nitrátszint mérgezést okoz, aminek a tünetei nagyon hasonlítanak egy hiányra(ez túltelepített akváriumban esélyes). Előfordul, hogy a csapvíz tartalmaz valamennyi nitrátot vagy foszfátot, ami képes kibillenteni a két legfontosabb tápanyag arányát, és az egyik túlzott jelenléte a másik hiányához vezethet.
Előfordulnak olyan tápok is a piacon, amik egyszerűen rosszak. A tápanyagok aránya nem megfelelő, ezért a megnövelt adagolásnál sem érünk el igazán jó eredményt. Mielőtt tápot választunk, érdemes körbenézni az akvarista fórumokon, milyen márkák váltak be a többieknek.
Mikro vagy makroelem?
A növények hiány esetén képesek átcsoportosítani a tápanyagokat a régi levelekből az újakba. Azonban ez minden tápanyag esetében eltérő sebességgel történik. A mobilisnak nevezett tápanyagoknál ez elég gyors, így az új levelek képesek zavartalanul kifejlődni a régiek rovására. Az immobilis tápanyagok esetében a név túlzás, mert képes őket átszállítani a növény, de nem elég gyorsan, így az új levelek fejlődése zavart szenved.Sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a makroelemeket képes mozgatni a növény, a mikroelemeket nem, ami a legismertebb elemekre illik, de épp elég kakukktojás van, hogy ne lehessen szó szerinti szabálynak venni.
Mobilis tápanyagok: Nitrogén(N), Foszfor (P), Kálium (K) Magnézium (Mg) Molibdén (Mo).
Immobilis tápanyagok: Vas (Fe), Kalcium (Ca) Kén (S) Bór (B)
Nitrogén - N
Optimális szintje(NO3) 10-30 ppm
Az egész növény sárgászöld lesz, az öreg levelek sárgábbak, mint az újak. Az apró, torz és a növény többi részénél sárgább levelek biztos jelei a nitrogénhiánynak. Súlyos esetben előfordul, hogy a hajtásvégek elbarnulnak és elhalnak. Jellemző rá a rendkívül lelassult növekedés. Egyes vízinövények vörösesen színeződnek el.
Foszfor - P
Optimális szintje: 0.1 - 1,5 ppm
A növekedés rendkívül lelassul, a növény egésze kifakul vagy néhány esetben besötétedik. Az öreg leveleken gyakran megjelennek a zöld pontalgák. Az öreg levelek leeshetnek. Egyes növények lilásra színeződhetnek, mások barna foltokat növesztenek a leveleken. Könnyen összetéveszthető a nitráthiánnyal.
Kálium - K
Optimális szintje: 5-30 ppm
Apró barna pöttyök az öreg leveleken. A pöttyök szegélye lehet sárga, idővel növekednek vagy ki is lyukadnak. Az új levelek nagyon aprók lesznek, az öreg levelek sárgulhatnak, de az erek és a levéllemez színe azonos marad.
Vas - Fe
Optimális szintje: 0,1-0,5 ppm
Az új levelek halványak. A fakulás az ereket kevésbé érinti, mint a levéllemezt, így sötéten rajzolódnak ki a világos alapon. A gyorsan növő növényeknél figyelhető meg először. Gyakori hiány, különösen lúgos vízben.
Magnézium - Mg
Optimális szintje: 5-10 ppm
Hasonló a vashiányhoz, mivel hiánya a vas felszívódási zavarát okozza. Az öreg és az új levelek is kifakulnak, és a vashiányhoz hasonlóan jellemzően csak a levéllemez, az erek sötétek maradnak. Esetenként lila vagy fehér elszíneződés is megfigyelhető az új levelek csúcsán, amelyeken torzulás is előfordul. Része a vízkeménységnek, így csapvíznél ritka.
Kalcium - Ca
Mivel a csapvízben megtalálható, ritkán fordul elő a hiánya. Az új levelek kicsik és visszamaradottak, miközben a levélerek hossza nagyjából normális marad. Az eredmény keskeny, csavarodott, torz levél. A szín halványodik, akár fehérre is fakulhat.
Bór - B
A tünetei a kalciumhiányéval megegyeznek. A hajtás törékennyé válik, a hajtáscsúcs elhal. A hiánya rendkívül ritka, az összes fenti eset valószínűbb.
Réz - Cu
A az új levelek csúcsai elhalnak. Nagyon ritka hiány, gyakoribb probléma ha túl sok van belőle a csapvízben.
Molibdén - Mb
Az öreg levelek széle barnul, sárga foltok az erek között. Akváriumban nem jellemző a hiánya.
Kén - S
Az új levelek elsárgulnak és elpusztulnak. Csapvízben nem jellemző a hiánya, az állandó keménység többek között szulfátokból áll. Szikes vízben előfordulhat.
Cink - Zn
Az öreg levelek sárgulnak az erek között, ami a levélcsúcsnál kezdődik és a levélalap felé terjed.
A beazonosításhoz további segítség ez a fényképgyűjtemény.
Megvan a bűnös, hogyan tovább?
Bár léteznek külön porok minden egyes tápanyagra, a legtöbb akvarista számára ez nem megoldás. Eleve drága megvenni őket, mert nem léteznek kis kiszerelésben, másrészt az átlagember otthonában nincsen olyan pontos mérleg meg a többi felszerelés, ami a biztonságos kimérésükhöz kell. A túladagolás meg legalább annyi bajt okoz, mint a hiány! Tehát hiába szúrtuk ki, hogy mondjuk káliumhiány a baj, nem az lesz a megoldás, hogy megyünk a boltba "káliumporért". Sokkal több esélyünk van az előre gyártott tápokkal, márkákkal, különböző kiszerelésű készítményekkel variálni.
Mikroelemhiány
Ha kommersz, híg tápot használunk, akár meg is duplázhatjuk az adagot. Ha csak folyékonyat használtunk, dugjunk valamilyen tablettát vagy golyót a talajba. Lágyíthatjuk a vizet, így csökkentjük a pH-t ami kedvez a felszívódásnak. Ez egyben más problémás vegyületek mennyiségét is csökkenti, amik bezavarhatnak a tápanyagok forgalmába. Ha kifejezetten vashiány van, akkor válasszunk emelt vastartalmú tápot. Ha túl lágy a vizünk, keverhetünk egy kis dolomitzúzalékot a talajba.
Káliumhiány
Egyes szerves szénforrások segédanyaga kálium, így egyszerre szüntetjük meg a hiányt és támogatjuk a növények szénigényét is. Léteznek emelt káliumtartalmú mikroelemes tápkeverékek is. Előfordul, hogy a káliumhiányt a csapvíz magas nitrát és/vagy vagy foszfáttartalma okozza, mert ez felborítja a makroelemek egyensúlyát.
Makroelemhiány általában
Mindegyik makroelemre árulnak külön-külön is folyékony tápot, és egyben, egy keverékben is megvehetjük őket. Talajtápot találni nehezebb, de megoldható. Ha eleve adagoltunk egy mindhárom elemet tartalmazó makrotápot, az adagot ne növeljük, mert a nem hiányzó elemeket túladagolhatjuk, ami veszélyes. Inkább keressünk másik készítményt, ami jobban illeszkedik az igényeinkhez. Ha az akvárium lehetőségei engedik, több hal telepítése is megoldhatja.
És mi van Liebiggel meg az ő hordójával?
A minimum törvénye kimondja, hogy a növény növekedési ütemét az a tápanyag határozza meg, amelyikből a legkevesebb áll a redelkezésére. Sokan úgy képzelik, hogy ilyenkor a növény alkalmazkodik a korlátaihoz, és visszafogja a növekedését. Ez néha valóban így is van, ha valami olyan dolog hiányzik, aminek a hiánya a növény természetes életterében is megszokott. Azonban a legtöbb tápanyag hiányára a növények nem készültek fel. Egy növény nem képes kezelni például a káliumhiányt, ha a természetben ez mindig bőven állt a rendelkezésére, és mondjuk a vas volt az, ami visszafogta a növekedését. Ilyenkor a növény próbál növekedni, de a kálium hiánya miatt csak egészségtelenül tud. A levelek csúnyák lesznek, a hiány jellegzetes tüneteit mutatják. Ez az oka annak is, hogy a különböző növények másképpen reagálnak az azonos tápanyagszintekre. Bár a növényeknek nagyjából ugyanolyan arányban van szüksége a tápanyagokra, a megszerzésükre már nem ugyanolyan hatékonysággal készültek fel. Egy növény, ami mindig is alacsony vastartalmú talajban élt igen hatékony vasfelvételre lehet képes. Míg egy másik, amelyik vasbőséghez szokott, közel sem teljesít olyan jól. Ezért egy akváriumban, ugyanabban a vízben is lehetséges egymás mellett tökéletesen egészséges és hiánybetegségtől haldokló növény. Ilyenkor működőképes megoldás az is, ha elkezdünk kísérletezni a növényfajokkal. Ha a rosszul teljesítőeket lecseréljük igénytelenebb fajokra, akkor a tápozás változtatása nélkül is elérhetjük a szép növényzetet. Néhány tényező fokozott növekedésre készteti a növényeket, akkor is, ha nincsenek meg a hozzá szükséges tápanyagszintek. Ilyen például az erős fény, vagy egy-két makroelem nagy koncentrációja. Eleinte ennek fokozott, de gyenge, beteges növekedés az eredménye, később, amikor végleg elfogynak a tápanyagok, mindenestül visszamaradnak a növények és az algák veszik át a terepet. Ezért is fontos, hogy a világítást és a tápozást egymáshoz hangoljuk, és hogy a tápanyagokat kiegyensúlyozott keverékekben adagoljuk.
Csak az arány fontos?
A Liebig hordó másik fontos következtetése, hogy a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya sokkal fontosabb, mint a tényleges mennyisége. Alapvetően ez is igaz, éppen csak a gyakorlatban sosem működik ilyen szépen. Ahogy feljebb is említettük, a növények szükségletei nem mindig állnak összhangban a tápanyagfelvételi képességeikkel(a természettől néha igencsak eltérő akváriumi körülmények között). A legszélsőségesebb példa a CO2 és a mocsári növények esete. Ezek a növények nem fejlesztették ki a hatékony víz alatti CO2 felvételhez szükséges megoldásokat. Egy viszonylag alacsony karbonátkeménységű vízben reálisan lehet 10mg/liter egyensúlyi CO2. Ez a mennyiség nem csökken, mert a levegőből végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. Azonban hiába van ott egy kimeríthetetlen tartalék, ezeknek a növényeknek túlságosan nagy erőfeszítés kinyerni a vízből. Csak akkor érzik jól magukat, ha ennek legalább a háromszorosa áll a rendelkezésükre, amit csak mesterségesen lehet elérni. Ugyanez más tápanyagokkal és növényekkel is előfordul, csak nem ilyen szélsőséges mértékben. Ennek eredményeként egyes, kényes növényeknek általánosan magas tápanyagszintekre van szükségük az egészséges növekedéshez. Erre kínál megoldást az EI (estimative index) tápozási rendszer, ami igen nagy mennyiségben adagolja a tápanyagokat, és erős vízcserékkel gondoskodik arról, hogy az arányuk is állandó maradjon.
A növények hiánytünetei
Először tisztázzuk, hogy egyáltalán tápanyaghiány-e a bűnös!
A növények tünetei mögött állhat teljesen más probléma is. Az egy hónapnál nem régebben vásárolt növényeknél nem érdemes hiánytüneteket keresni. A növényeknek vannak tartalékaik, amik kitartanak pár hétig. Ha ilyen hamar bajuk van, akkor jellemzően a nem megfelelő környezet vagy az új hely jelentette változás az ok. Esetleg az előző helyükön rosszul tárolták őket, és ilyenkor egy tökéletes akváriumban is eltart egy darabig a regenerálódás. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl igényes növényeket vásárolnak egy átlagos akváriumba. A fényhiány, a CO2 adagolás hiánya és a nem megfelelő (például túl tömör) talaj könnyen elviszik a kényes növényeket. Ilyenkor hiába vásárolnánk növénytápot, csak az akvárium teljes átalakítása lenne megoldás.
A másik gyakori eset, amikor a növényt a submers-emers átalakulás viseli meg. A kertészetekben víz fölött nevelik a legtöbb akváriumi növényt, mert gyorsabban fejlődnek. Azonban ilyenkor teljesen másféle leveleket is növesztenek, amiknek erősebb a tartása, a felületük gyakran szőrös vagy viaszos. Ezek az úgynevezett emers levelek víz alatt nem hatékonyak, ezért a növény leépíti őket és új, vízalatti élethez igazított submers leveleket növeszt. Ez az átmenet érintheti egyszerre az egész növényt, vagy szépen lassan, egyenként is a leveleket.
Egyes halak, csigák kártételét vagy az átültetés okozta sérüléseket is könnyű a hiánytünetekkel összekeverni. Az állatok nem feltétlenül megrágják a növényeket, egyes fajok a puszta mozgásukkal képesek összetörni a finom leveleket. Ez gyakori eset például a nagyobb algaevő harcsák akváriumaiban, ráadásul éjjel aktívak, így sok akvaristának fogalma sincs, mit is képesek ezek a halak művelni. A sérült leveleken jellemzően vékony törésvonalak jelennek meg, amelyek idővel besötétednek, majd jó pár nap múlva az egész levél pusztulni kezd. A csigák rágta lyukakat a káliumhiány tüneteivel lehet összetéveszteni. Télen szállítás közben meg is fázhatnak a növények, ami adott esetben csak hetekkel később lesz egyértelmű, amikor a szövetek bomlása már előrehaladott.
Ha tünet van, még mindig nem biztos, hogy a tápot kell növelni!
Néha a hiánytünetek egyértelműen jelentkeznek, a gondot mégsem az adott elem tényleges hiánya okozza. Gyakori probléma a túl magas pH, ami a mikroelemek - különösen a vas - felvételét nehezíti, így megfelelő mennyiség mellett sem jut hozzá a növény az adagjához. Ezen segíthet egy tőzeges táptalaj, ami a talajban lokálisan hoz létre alacsony pH-t, lúgos csapvíz használata mellett is. Sok gyári táp erdendően emelt vastartalommal igyekszik kivédeni a jelenséget. Problémát jelent a szikes vagy a nem megfelelő ioncserélő gyantával lágyított víz. Ezek magas nátriumtartalma akadályozza a mikroelemek felvételét. A nátrium okozhat gondot az akvárium állandó sózásánál is, mivel a konyhasó nátrium-klorid. A rendkívül magas(100ppm+) nitrátszint mérgezést okoz, aminek a tünetei nagyon hasonlítanak egy hiányra(ez túltelepített akváriumban esélyes). Előfordul, hogy a csapvíz tartalmaz valamennyi nitrátot vagy foszfátot, ami képes kibillenteni a két legfontosabb tápanyag arányát, és az egyik túlzott jelenléte a másik hiányához vezethet.
Előfordulnak olyan tápok is a piacon, amik egyszerűen rosszak. A tápanyagok aránya nem megfelelő, ezért a megnövelt adagolásnál sem érünk el igazán jó eredményt. Mielőtt tápot választunk, érdemes körbenézni az akvarista fórumokon, milyen márkák váltak be a többieknek.
Mikro vagy makroelem?
A növények hiány esetén képesek átcsoportosítani a tápanyagokat a régi levelekből az újakba. Azonban ez minden tápanyag esetében eltérő sebességgel történik. A mobilisnak nevezett tápanyagoknál ez elég gyors, így az új levelek képesek zavartalanul kifejlődni a régiek rovására. Az immobilis tápanyagok esetében a név túlzás, mert képes őket átszállítani a növény, de nem elég gyorsan, így az új levelek fejlődése zavart szenved.Sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a makroelemeket képes mozgatni a növény, a mikroelemeket nem, ami a legismertebb elemekre illik, de épp elég kakukktojás van, hogy ne lehessen szó szerinti szabálynak venni.
Mobilis tápanyagok: Nitrogén(N), Foszfor (P), Kálium (K) Magnézium (Mg) Molibdén (Mo).
Immobilis tápanyagok: Vas (Fe), Kalcium (Ca) Kén (S) Bór (B)
Optimális szintje(NO3) 10-30 ppm
Az egész növény sárgászöld lesz, az öreg levelek sárgábbak, mint az újak. Az apró, torz és a növény többi részénél sárgább levelek biztos jelei a nitrogénhiánynak. Súlyos esetben előfordul, hogy a hajtásvégek elbarnulnak és elhalnak. Jellemző rá a rendkívül lelassult növekedés. Egyes vízinövények vörösesen színeződnek el.
Foszfor - P
Optimális szintje: 0.1 - 1,5 ppm
A növekedés rendkívül lelassul, a növény egésze kifakul vagy néhány esetben besötétedik. Az öreg leveleken gyakran megjelennek a zöld pontalgák. Az öreg levelek leeshetnek. Egyes növények lilásra színeződhetnek, mások barna foltokat növesztenek a leveleken. Könnyen összetéveszthető a nitráthiánnyal.
Kálium - K
Optimális szintje: 5-30 ppm
Apró barna pöttyök az öreg leveleken. A pöttyök szegélye lehet sárga, idővel növekednek vagy ki is lyukadnak. Az új levelek nagyon aprók lesznek, az öreg levelek sárgulhatnak, de az erek és a levéllemez színe azonos marad.
Vas - Fe
Optimális szintje: 0,1-0,5 ppm
Az új levelek halványak. A fakulás az ereket kevésbé érinti, mint a levéllemezt, így sötéten rajzolódnak ki a világos alapon. A gyorsan növő növényeknél figyelhető meg először. Gyakori hiány, különösen lúgos vízben.
Magnézium - Mg
Optimális szintje: 5-10 ppm
Hasonló a vashiányhoz, mivel hiánya a vas felszívódási zavarát okozza. Az öreg és az új levelek is kifakulnak, és a vashiányhoz hasonlóan jellemzően csak a levéllemez, az erek sötétek maradnak. Esetenként lila vagy fehér elszíneződés is megfigyelhető az új levelek csúcsán, amelyeken torzulás is előfordul. Része a vízkeménységnek, így csapvíznél ritka.
Kalcium - Ca
Mivel a csapvízben megtalálható, ritkán fordul elő a hiánya. Az új levelek kicsik és visszamaradottak, miközben a levélerek hossza nagyjából normális marad. Az eredmény keskeny, csavarodott, torz levél. A szín halványodik, akár fehérre is fakulhat.
Bór - B
A tünetei a kalciumhiányéval megegyeznek. A hajtás törékennyé válik, a hajtáscsúcs elhal. A hiánya rendkívül ritka, az összes fenti eset valószínűbb.
Réz - Cu
A az új levelek csúcsai elhalnak. Nagyon ritka hiány, gyakoribb probléma ha túl sok van belőle a csapvízben.
Molibdén - Mb
Az öreg levelek széle barnul, sárga foltok az erek között. Akváriumban nem jellemző a hiánya.
Kén - S
Az új levelek elsárgulnak és elpusztulnak. Csapvízben nem jellemző a hiánya, az állandó keménység többek között szulfátokból áll. Szikes vízben előfordulhat.
Cink - Zn
Az öreg levelek sárgulnak az erek között, ami a levélcsúcsnál kezdődik és a levélalap felé terjed.
A beazonosításhoz további segítség ez a fényképgyűjtemény.
Megvan a bűnös, hogyan tovább?
Bár léteznek külön porok minden egyes tápanyagra, a legtöbb akvarista számára ez nem megoldás. Eleve drága megvenni őket, mert nem léteznek kis kiszerelésben, másrészt az átlagember otthonában nincsen olyan pontos mérleg meg a többi felszerelés, ami a biztonságos kimérésükhöz kell. A túladagolás meg legalább annyi bajt okoz, mint a hiány! Tehát hiába szúrtuk ki, hogy mondjuk káliumhiány a baj, nem az lesz a megoldás, hogy megyünk a boltba "káliumporért". Sokkal több esélyünk van az előre gyártott tápokkal, márkákkal, különböző kiszerelésű készítményekkel variálni.
Mikroelemhiány
Ha kommersz, híg tápot használunk, akár meg is duplázhatjuk az adagot. Ha csak folyékonyat használtunk, dugjunk valamilyen tablettát vagy golyót a talajba. Lágyíthatjuk a vizet, így csökkentjük a pH-t ami kedvez a felszívódásnak. Ez egyben más problémás vegyületek mennyiségét is csökkenti, amik bezavarhatnak a tápanyagok forgalmába. Ha kifejezetten vashiány van, akkor válasszunk emelt vastartalmú tápot. Ha túl lágy a vizünk, keverhetünk egy kis dolomitzúzalékot a talajba.
Káliumhiány
Egyes szerves szénforrások segédanyaga kálium, így egyszerre szüntetjük meg a hiányt és támogatjuk a növények szénigényét is. Léteznek emelt káliumtartalmú mikroelemes tápkeverékek is. Előfordul, hogy a káliumhiányt a csapvíz magas nitrát és/vagy vagy foszfáttartalma okozza, mert ez felborítja a makroelemek egyensúlyát.
Makroelemhiány általában
Mindegyik makroelemre árulnak külön-külön is folyékony tápot, és egyben, egy keverékben is megvehetjük őket. Talajtápot találni nehezebb, de megoldható. Ha eleve adagoltunk egy mindhárom elemet tartalmazó makrotápot, az adagot ne növeljük, mert a nem hiányzó elemeket túladagolhatjuk, ami veszélyes. Inkább keressünk másik készítményt, ami jobban illeszkedik az igényeinkhez. Ha az akvárium lehetőségei engedik, több hal telepítése is megoldhatja.
És mi van Liebiggel meg az ő hordójával?
A minimum törvénye kimondja, hogy a növény növekedési ütemét az a tápanyag határozza meg, amelyikből a legkevesebb áll a redelkezésére. Sokan úgy képzelik, hogy ilyenkor a növény alkalmazkodik a korlátaihoz, és visszafogja a növekedését. Ez néha valóban így is van, ha valami olyan dolog hiányzik, aminek a hiánya a növény természetes életterében is megszokott. Azonban a legtöbb tápanyag hiányára a növények nem készültek fel. Egy növény nem képes kezelni például a káliumhiányt, ha a természetben ez mindig bőven állt a rendelkezésére, és mondjuk a vas volt az, ami visszafogta a növekedését. Ilyenkor a növény próbál növekedni, de a kálium hiánya miatt csak egészségtelenül tud. A levelek csúnyák lesznek, a hiány jellegzetes tüneteit mutatják. Ez az oka annak is, hogy a különböző növények másképpen reagálnak az azonos tápanyagszintekre. Bár a növényeknek nagyjából ugyanolyan arányban van szüksége a tápanyagokra, a megszerzésükre már nem ugyanolyan hatékonysággal készültek fel. Egy növény, ami mindig is alacsony vastartalmú talajban élt igen hatékony vasfelvételre lehet képes. Míg egy másik, amelyik vasbőséghez szokott, közel sem teljesít olyan jól. Ezért egy akváriumban, ugyanabban a vízben is lehetséges egymás mellett tökéletesen egészséges és hiánybetegségtől haldokló növény. Ilyenkor működőképes megoldás az is, ha elkezdünk kísérletezni a növényfajokkal. Ha a rosszul teljesítőeket lecseréljük igénytelenebb fajokra, akkor a tápozás változtatása nélkül is elérhetjük a szép növényzetet. Néhány tényező fokozott növekedésre készteti a növényeket, akkor is, ha nincsenek meg a hozzá szükséges tápanyagszintek. Ilyen például az erős fény, vagy egy-két makroelem nagy koncentrációja. Eleinte ennek fokozott, de gyenge, beteges növekedés az eredménye, később, amikor végleg elfogynak a tápanyagok, mindenestül visszamaradnak a növények és az algák veszik át a terepet. Ezért is fontos, hogy a világítást és a tápozást egymáshoz hangoljuk, és hogy a tápanyagokat kiegyensúlyozott keverékekben adagoljuk.
Csak az arány fontos?
A Liebig hordó másik fontos következtetése, hogy a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya sokkal fontosabb, mint a tényleges mennyisége. Alapvetően ez is igaz, éppen csak a gyakorlatban sosem működik ilyen szépen. Ahogy feljebb is említettük, a növények szükségletei nem mindig állnak összhangban a tápanyagfelvételi képességeikkel(a természettől néha igencsak eltérő akváriumi körülmények között). A legszélsőségesebb példa a CO2 és a mocsári növények esete. Ezek a növények nem fejlesztették ki a hatékony víz alatti CO2 felvételhez szükséges megoldásokat. Egy viszonylag alacsony karbonátkeménységű vízben reálisan lehet 10mg/liter egyensúlyi CO2. Ez a mennyiség nem csökken, mert a levegőből végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. Azonban hiába van ott egy kimeríthetetlen tartalék, ezeknek a növényeknek túlságosan nagy erőfeszítés kinyerni a vízből. Csak akkor érzik jól magukat, ha ennek legalább a háromszorosa áll a rendelkezésükre, amit csak mesterségesen lehet elérni. Ugyanez más tápanyagokkal és növényekkel is előfordul, csak nem ilyen szélsőséges mértékben. Ennek eredményeként egyes, kényes növényeknek általánosan magas tápanyagszintekre van szükségük az egészséges növekedéshez. Erre kínál megoldást az EI (estimative index) tápozási rendszer, ami igen nagy mennyiségben adagolja a tápanyagokat, és erős vízcserékkel gondoskodik arról, hogy az arányuk is állandó maradjon.
Molroth
Kertész bálvány
Ahogy a co2-t, úgy a micro/macro tápokat is nehezebben veszik fel. Nem olvastam végig a naplót, ezért nem vagyok tisztában a gh/kh értékekkel sem, no meg a szűrés erősségével sem. Azt látom, hogy van 2db áramoltató is; nem tudom, hogy van most megoldva a befolyó a szűrőből, de lehet, hogy érdemesebb lenne azon variálni, esetleg megosztani a ki és befolyókat(2-2 db) és egymással szembe rakni őket. Ha nem lilyvel jön visszaa víz, akkor az se lenne rossz kezdésnek. Videó esetleg van az akváról?
Spexxy
Főkertész
Nitrit/nitrátod hogy' áll? Én 1 hete elhagytam a macro tápot (mert van egy olyan érzésem, hogy a teszteredmények ellenére nitráttal lesz a baj), és intenzívebb bubizásba kezdtek a növények, valamint úgy tűnik mintha egészségesebb színük is lenne. A macro helyett most a GA-s kálium-foszfát port adagolom. Lehet, hogy egy próbát neked is megérne: teljes aljzattakarítás, beteg levelek és hajtások eltávolítás, szűrőtisztítás és nitrát nélküli tápozás.
