mmccannon
Bölcs Ent
Sziasztok!
Új témám: TDS mérése garnélás akváriumokban! Fontos kiemelnem, mielőtt elolvassa bárki a posztot, hogy kifejezetten garnis témában íródott!
Érdekesség képpen..
Nagyon sok vita megy a különböző akvarisztikai csoportokban a tds mérőkről, illetve használatukról. Személy szerint próbáltam többféle tds mérésre alkalmas műszert, ezért gondoltam összefoglalnám röviden a tapasztalataimat velük kapcsolatban.
Általában “ahány eszköz, annyi féle kapott érték”.. amivel természetesen semmi gond nincsen, mert (itt jön a lényeg!) a tds mérése csak viszonyításra szolgál! Általában senki sem laboratóriumi vizsgálatokat szeretne végezni vele, hanem megmérni az akvárium vizét… ezért szinte lényegtelen 5-10-15 vagy akár 20 ppm eltérés.. mert semmi különbség nincsen és itt most kifejezetten a garnélákról és a garnitartás paramétereiről beszélek.
Ezzel a módszerrel szinte akármilyen tds mérőt tudsz használni, arra a feladatra amire nekünk Akvaristáknak tökéletes,
Egy átlagos RO + visszasózásra tekintve:
- a cserevizet állítsd vissza az általad elérni kívánt GH/KH értékre az általad használt GH+ vagy GH/KH+ porral. Ezt persze cseppteszttel ellenőrzöd. Ezt követően megnézed, hogy milyen értéket ír erre a cserevízre a TDS mérőd, legyen szó bármilyen márkájú termékről. Ha egymás után többször ugyan azt az értéket (vagy közelit) mutat a cserevizedre, abban az esetben tökéletesen alkalmazható az adott műszer.
Ezután már elhagyhatod az állandó csepptesztet a vizcserekor, elegendő a tds mérő használata, hiszen mindig a kívánt, előre pontosan kikísérletezett értékre tudod beállítani a vizet.
És a végére érdekesség képpen, két azonos tds mérő, amelyeket lehet kalibrálni, azonban több mint 1 év telt el a két műszer legutolsó bekalibrálása közt.
Abszolút elégedett vagyok a kapott számokkal..
Kérek Mindenkit, hogy ha bármilyen észrevétele van a bejegyzéssel kapcsolatban azt jelezze, hogy esetlegesen javítani tudjak.
Igen, na most pótolnám a bejegyzést.. remélem még így is érdekes lesz számotokra.
Fontos az elején kihangsúlyoznom, hogy nem! Nem szeretem bántani garnélákat és az állatokat sem!
Viszont! Fontos kísérletezni.. ha ezzel nem értesz egyet akkor kérlek ne is olvasd tovább
Szóval.. volt már neocaridináim mellett pár db caridina garnéla is, teszt jelleggel.
Csak RO és GH/KH+ porral visszasózott akvákban.
Eleinte 500-600 ppm-re visszasózott vízben voltak bloody mary garnéláim, mert a tenyésztő akitől vettem, ennyiben tartotta őket, és egy nemzetközi szinten elismert tenyésztőről volt szó, szóval követtem az utasításait.
Mohával bekerült pár caridina garnéla hozzájuk (CBS) (alap szabály, hogy meglévő akvából csak jól átmosott növényt, mohát rakok át és caridina tankból neokhoz és igy fordítva)
Persze előfordulhat így is egy rosszcsont aki átkerül másik akvába! (Persze így gondot nem okozhat). Hónapokig voltak 600 ppm-ben, gyönyörű aktív CBS párocska volt. Még petés is lett a nőstény!
Később már 300-350 ppm körüli vízben, Blue shadow mosurák voltak, red sakurák mellet. Szintén tökéletes aktivitással, sorban születtek a kicsik is. Természetesen aktív talaj sem volt egyik helyzetben sem.
Úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy stabil paramétereket teremtsünk , mint az, hogy a “nagykönyv” adatai szerint tartsunk garnikat, illetve a visszasózók használata is fontos, hiszen ezzel megkerülhetjük a csapvizet, ami sajnos egyre több helyen már egyáltalán nem alkalmas garnélák tartására! (Növényezéssel mi a helyzet?!)
A caridina garnélák egyik említett helyzetben sem haláloztak el, és sem aktivitásban, sem színben-mintázatban nem történt változás a keményebb víz miatt.
Várom a hideget meleget egyaránt..
Ezen szösszeneteidnek az oktatóanyagok között a helye!
Ugyan haltenyésztéssel foglalkozom, de pontosan azt vallom, amit Te: más a szakirodalom (iránymutató), és más a gyakorlat. És csakis azért, mert sem a halak, sem a garnélák nem olvasták a rájuk vonatkozó passzusokat.
Giga respect, Peti!