• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Hungarian Shrimp Club garnélák

Sziasztok!
Új témám: TDS mérése garnélás akváriumokban! Fontos kiemelnem, mielőtt elolvassa bárki a posztot, hogy kifejezetten garnis témában íródott!

Érdekesség képpen..
Nagyon sok vita megy a különböző akvarisztikai csoportokban a tds mérőkről, illetve használatukról. Személy szerint próbáltam többféle tds mérésre alkalmas műszert, ezért gondoltam összefoglalnám röviden a tapasztalataimat velük kapcsolatban.

Általában “ahány eszköz, annyi féle kapott érték”.. amivel természetesen semmi gond nincsen, mert (itt jön a lényeg!) a tds mérése csak viszonyításra szolgál! Általában senki sem laboratóriumi vizsgálatokat szeretne végezni vele, hanem megmérni az akvárium vizét… ezért szinte lényegtelen 5-10-15 vagy akár 20 ppm eltérés.. mert semmi különbség nincsen és itt most kifejezetten a garnélákról és a garnitartás paramétereiről beszélek.

Ezzel a módszerrel szinte akármilyen tds mérőt tudsz használni, arra a feladatra amire nekünk Akvaristáknak tökéletes,
Egy átlagos RO + visszasózásra tekintve:

- a cserevizet állítsd vissza az általad elérni kívánt GH/KH értékre az általad használt GH+ vagy GH/KH+ porral. Ezt persze cseppteszttel ellenőrzöd. Ezt követően megnézed, hogy milyen értéket ír erre a cserevízre a TDS mérőd, legyen szó bármilyen márkájú termékről. Ha egymás után többször ugyan azt az értéket (vagy közelit) mutat a cserevizedre, abban az esetben tökéletesen alkalmazható az adott műszer.

Ezután már elhagyhatod az állandó csepptesztet a vizcserekor, elegendő a tds mérő használata, hiszen mindig a kívánt, előre pontosan kikísérletezett értékre tudod beállítani a vizet.

És a végére érdekesség képpen, két azonos tds mérő, amelyeket lehet kalibrálni, azonban több mint 1 év telt el a két műszer legutolsó bekalibrálása közt.
Abszolút elégedett vagyok a kapott számokkal..

Kérek Mindenkit, hogy ha bármilyen észrevétele van a bejegyzéssel kapcsolatban azt jelezze, hogy esetlegesen javítani tudjak.
Igen, na most pótolnám a bejegyzést.. remélem még így is érdekes lesz számotokra.

Fontos az elején kihangsúlyoznom, hogy nem! Nem szeretem bántani garnélákat és az állatokat sem!
Viszont! Fontos kísérletezni.. ha ezzel nem értesz egyet akkor kérlek ne is olvasd tovább 😆

Szóval.. volt már neocaridináim mellett pár db caridina garnéla is, teszt jelleggel.
Csak RO és GH/KH+ porral visszasózott akvákban.

Eleinte 500-600 ppm-re visszasózott vízben voltak bloody mary garnéláim, mert a tenyésztő akitől vettem, ennyiben tartotta őket, és egy nemzetközi szinten elismert tenyésztőről volt szó, szóval követtem az utasításait.

Mohával bekerült pár caridina garnéla hozzájuk (CBS) (alap szabály, hogy meglévő akvából csak jól átmosott növényt, mohát rakok át és caridina tankból neokhoz és igy fordítva)
Persze előfordulhat így is egy rosszcsont aki átkerül másik akvába! (Persze így gondot nem okozhat). Hónapokig voltak 600 ppm-ben, gyönyörű aktív CBS párocska volt. Még petés is lett a nőstény!

Később már 300-350 ppm körüli vízben, Blue shadow mosurák voltak, red sakurák mellet. Szintén tökéletes aktivitással, sorban születtek a kicsik is. Természetesen aktív talaj sem volt egyik helyzetben sem.

Úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy stabil paramétereket teremtsünk , mint az, hogy a “nagykönyv” adatai szerint tartsunk garnikat, illetve a visszasózók használata is fontos, hiszen ezzel megkerülhetjük a csapvizet, ami sajnos egyre több helyen már egyáltalán nem alkalmas garnélák tartására! (Növényezéssel mi a helyzet?!)

A caridina garnélák egyik említett helyzetben sem haláloztak el, és sem aktivitásban, sem színben-mintázatban nem történt változás a keményebb víz miatt.

Várom a hideget meleget egyaránt..

Ezen szösszeneteidnek az oktatóanyagok között a helye!
Ugyan haltenyésztéssel foglalkozom, de pontosan azt vallom, amit Te: más a szakirodalom (iránymutató), és más a gyakorlat. És csakis azért, mert sem a halak, sem a garnélák nem olvasták a rájuk vonatkozó passzusokat.
Giga respect, Peti!
 
Aztaaaa.... 500-600ppm ghkh+... Gondolom CO2 nélkül.... A Ph bőven 7 felett lehetett.. De lehet 8 is volt...ez hihetetlen. 🙂
Igen, valóban nagyon magasnak számítanak ezek az értékek, hiszen a legtöbb helyen 300-350ppm-et mérünk a csapvízre. De itt lenne a lényeg! Ami nem mindegy, hogy mi rejlik a “számok” mögött..
egy jó visszasózóval csak azt adod vissza amire a garniknak szüksége van. Persze biztos van melléktermék is, nem értek a kémiához sem a biológiához. Kijelentéseimet csupán az eddigi tapasztalataimra alapozom.
 
Ezen szösszeneteidnek az oktatóanyagok között a helye!
Ugyan haltenyésztéssel foglalkozom, de pontosan azt vallom, amit Te: más a szakirodalom (iránymutató), és más a gyakorlat. És csakis azért, mert sem a halak, sem a garnélák nem olvasták a rájuk vonatkozó passzusokat.
Giga respect, Peti!
Köszönöm elismerő szavaid🙏 maximálisan bele vagyok bolondulva a garnikba.. igyekszem hasznos infókat összegyűjteni ebben a topikban, de mindenféleképpen úgy az igazi ha jönnek hozzá a különböző kiegészítések, hozzászólások a részetekről, hiszen én csak a saját tapasztalatom alapján tudok véleményt formálni, és 100%-ig meg vagyok győződve róla, hogy nem minden esetben ez a követendő.
Minél több véleményt olvashatnak a témával kapcsolatosan érdeklődők, annál könnyebben tudnak majd sajátot formálni, amivel a későbbiekben minden bizonnyal sikeres garnélatartók lehetnek :)
 
Csináltam néhány új képet a hétvégén 😁

Bloody Mary és Bloody Mary OE
Igen! OE! És igen neocaridina 😁

Az OE neocaridinák még csak nemrég jelentek meg, nem sokat tudunk úgy ámblokk az OE garnikról, de az biztos, hogy genetikailag teljesen más egy neocairidna OE, mint egy caridina OE garnéla.

Egy kicsit jobban utánajárok az OE garniknak, hogy tudjak írni róluk valami konkrétat..

Remélem tetszeni fog Nektek is ez a kis újdonság :)
 

Attachments

  • IMG_7078.jpeg
    IMG_7078.jpeg
    241.6 KB · Megtekintések: 16
  • IMG_7027.jpeg
    IMG_7027.jpeg
    139.1 KB · Megtekintések: 10
Lehet, hogy végre megtaláltam az elvárásaimnak megfelelő narancssárga neocaridina csapatot!

Nagyon nagy reményeket fűzök hozzájuk, elvileg nem import.. a már megszületett kicsik is ezt mutatják, eddig nagyon szép narancssárga színűk van.
 

Attachments

  • IMG_7064.jpeg
    IMG_7064.jpeg
    188.6 KB · Megtekintések: 9
Sziasztok!
Következő két áldozatunk..
Red zebra pinto és Black zebra pinto.🥰
Nekem nagyon tetszenek főleg a red zebra pinto színei.. abszolút gyönyörű mély vörös és rikító fehér szín, mostanában az egyik kedvenc garnélám! 🥳

Persze ők is caridina garnélák, szeretik a 21-24 fokos vizet és a 120-180 ppm (GH+al) keménységet.

Fekete talajon kifejezetten jól néz ki a RZP, a Black zebrák pedig barna színű Ada ver2 talajon lubickolnak.
 

Attachments

  • IMG_7119.jpeg
    IMG_7119.jpeg
    159.6 KB · Megtekintések: 12
  • IMG_6117.jpeg
    IMG_6117.jpeg
    366.7 KB · Megtekintések: 14
Sziasztok!
Következő két áldozatunk..
Red zebra pinto és Black zebra pinto.🥰
Nekem nagyon tetszenek főleg a red zebra pinto színei.. abszolút gyönyörű mély vörös és rikító fehér szín, mostanában az egyik kedvenc garnélám! 🥳

Persze ők is caridina garnélák, szeretik a 21-24 fokos vizet és a 120-180 ppm (GH+al) keménységet.

Fekete talajon kifejezetten jól néz ki a RZP, a Black zebrák pedig barna színű Ada ver2 talajon lubickolnak.
Az RZPk között látok suhancokat, de fejük kivételével testük fehér. Legalábbis a képen úgy tűnik.
Mesélnél egy kicsit arról, milyen kortól és hogyan lesznek pizsamások, Peti?
 
Az RZPk között látok suhancokat, de fejük kivételével testük fehér. Legalábbis a képen úgy tűnik.
Mesélnél egy kicsit arról, milyen kortól és hogyan lesznek pizsamások, Peti?
Ez nagyon szuper kérdés!

A red zebra pintóknál, mondhatni ez a “kétféle” mintázat jön be a kicsik között. Valamelyik teljesen az az igazi zebra mintás, valamelyik pedig egy kicsit “több fehéret” tartalmaz a hátmintában.

Megmondom őszintén, hogy én ezeket nem szedem külön, mert szerintem nem selejt. Akitől annó hoztam a csapatot (elismert garnis), ő sem szelektálja hátminta szerint ezeket a garnikat, csupán a borvörös színre és a rikító fehér hátmintára fektetjük a hangsúlyt. Előfordul persze itt is, hogy a kiöregedő egyedek vesztenek a színükből, pont mint egy PRL csapatnál, viszont a kicsik az elvárt színminőséget viszik tovább.

Persze ha esetleg a háta full fehér lenne, akkor kiszedném, de ilyen még nem fordult elő, csak a szabálytalan fehér hátminta.

Nekem tetszik, véleményem szerint nem selejt.

A Szelektációt tervezve érdemes előre kiszúrni, hogy melyik garnéla nem illik annyira az összképbe, de például náluk a végleges, konkrét szelektálás csak ivarérett kor előtt egy picivel történik meg, hagyom, hogy kialakuljanak a végleges színek-minták.

Remélem tudtam konkrét, használható választ adni a kérdésedre.
 
Ez nagyon szuper kérdés!

A red zebra pintóknál, mondhatni ez a “kétféle” mintázat jön be a kicsik között. Valamelyik teljesen az az igazi zebra mintás, valamelyik pedig egy kicsit “több fehéret” tartalmaz a hátmintában.

Megmondom őszintén, hogy én ezeket nem szedem külön, mert szerintem nem selejt. Akitől annó hoztam a csapatot (elismert garnis), ő sem szelektálja hátminta szerint ezeket a garnikat, csupán a borvörös színre és a rikító fehér hátmintára fektetjük a hangsúlyt. Előfordul persze itt is, hogy a kiöregedő egyedek vesztenek a színükből, pont mint egy PRL csapatnál, viszont a kicsik az elvárt színminőséget viszik tovább.

Persze ha esetleg a háta full fehér lenne, akkor kiszedném, de ilyen még nem fordult elő, csak a szabálytalan fehér hátminta.

Nekem tetszik, véleményem szerint nem selejt.

A Szelektációt tervezve érdemes előre kiszúrni, hogy melyik garnéla nem illik annyira az összképbe, de például náluk a végleges, konkrét szelektálás csak ivarérett kor előtt egy picivel történik meg, hagyom, hogy kialakuljanak a végleges színek-minták.

Remélem tudtam konkrét, használható választ adni a kérdésedre.
Köszi Péter a kimerítő választ.
Még annyit árulj el, kérlek, mikortól számít ivarérettnek az ilyen garnéla?
Egyáltalán e téren van különbség a Caridina és Neocaridina fajok között?

Bocsi, hogy ilyen nüanszokkal abajgatlak, de anno halak esetében is jobban érdekelt a genetika, a hibridizáció/dehibridáció, stb.
 
Köszi Péter a kimerítő választ.
Még annyit árulj el, kérlek, mikortól számít ivarérettnek az ilyen garnéla?
Egyáltalán e téren van különbség a Caridina és Neocaridina fajok között?

Bocsi, hogy ilyen nüanszokkal abajgatlak, de anno halak esetében is jobban érdekelt a genetika, a hibridizáció/dehibridáció, stb.
Egy caridina garnéla általában 3 hónapos korban lesz ivarérett, ekkor még nem érte el a végleges méretét sem.

Egy neocaridina ennél jóval előbb is lehet már akár petés is.

A növekedésük nagyban függ a hőmérséklettől is, így konkrét számokat nem lehet mondani :)
 
Egy caridina garnéla általában 3 hónapos korban lesz ivarérett, ekkor még nem érte el a végleges méretét sem.

Egy neocaridina ennél jóval előbb is lehet már akár petés is.

A növekedésük nagyban függ a hőmérséklettől is, így konkrét számokat nem lehet mondani :)
Csúcs vagy, köszönöm! :)
 
Megint van egy kérdésem, @HarPeti .

Látva, milyen garnélákat kínálsz eladásra, utánaolvastam a "gyári" és a természetes élőhely dolgainak.
Egyvalami szemet szúrt: a nagyon lágy víz - ebből következtetek, hogy általában a karbonátkeménység szempontjából - nem mindegy, milyen aljzatot használunk, pl. Amazonia, Ebi Gold, stb. Mindegyiknek más a pufferkapacitása.

Te az Általad tenyésztett garnélák esetében - pl. white ghost, shadow mosura, stb. - esetében tudsz javasolni? Már úgy értem, van tapasztalatod, hogy a sikeres akvakertben tartáshoz miket kell szem előtt tartani talajügyileg?
 
Megint van egy kérdésem, @HarPeti .

Látva, milyen garnélákat kínálsz eladásra, utánaolvastam a "gyári" és a természetes élőhely dolgainak.
Egyvalami szemet szúrt: a nagyon lágy víz - ebből következtetek, hogy általában a karbonátkeménység szempontjából - nem mindegy, milyen aljzatot használunk, pl. Amazonia, Ebi Gold, stb. Mindegyiknek más a pufferkapacitása.

Te az Általad tenyésztett garnélák esetében - pl. white ghost, shadow mosura, stb. - esetében tudsz javasolni? Már úgy értem, van tapasztalatod, hogy a sikeres akvakertben tartáshoz miket kell szem előtt tartani talajügyileg?
Szia!
Ismét egy igazán jó kérdés.
Régebbi tapasztalataimra tudok alapozni, mikor high tech 30 literes akvában voltak az első garnéláim, PRL-ek.

Akkor az amazonia első verzióját használtam, azóta sajnos az már nincs, helyette a ver2 érhető el.
Alapvetően semmi gond nincs az erős talajokkal, melyek a növényes akvarisztikában kedveltek. Ezekkel többet kell várni mielőtt bekerülnek az garnélák.. csak ennyi.. sőt a ver1 amazonia brutál jó talaj volt garnis szempontból is.

Írok pár talajt amit használtam már és biztosan jó garnikhoz is, van köztük erős talaj és kifejezetten garnis is. Szerintem a “garnis” talajokkal is biztosan lehet szép növényes akvát csinálni.

-Ada amazonia ver2. (Nyugodtan mehetnek a táprudak is amik benne vannak)
-Ebi gold shrimp ( illetve a többi testvére, nem csak a shrimp)
-SL Aqua more soil
- glassgarten shrimp soil
-dennerle shrimp soil
- master soil

Én caridina garniknál csak GH+ t használok, ebből is a TIMA termékét.

Neoknál pedig a TIMA GH/KH+

Érdekes téma még a garnélák vs. Növénytáp kérdése is. Létezik kifejezetten garnélák mellé javasolt Növénytáp is, az SL Aqua gyártásában.

Ezekről a termékekről tudnék még írni sokmindent, de nem szeretnék sok munkàt okozni a fórum moderátorainak. Egy személyes beszélgetés alkalmával nagyon szívesen beszámolnék ezekről a dolgokról.

Kiegészítésként annyi, hogy én régen Green Aqua Micro-macro és seachem excel tápokat használtam, és ment a CO2 is.
Nagyon szaporodtak a PRL -ek, szó szerint felélték az akvát.

Jaaa és hogy egy negatívat is írjak (nem csak mindig a jót.. )
A yokuchi jiban típusú talajjal sok probléma van valószínűleg, de sajnos én ehhez kevés vagyok. Rengetegen írnak hogy gondok vannak a garnikkal, és mint kiderül ezt a talajt használják…
 
Szia!
Ismét egy igazán jó kérdés.
Régebbi tapasztalataimra tudok alapozni, mikor high tech 30 literes akvában voltak az első garnéláim, PRL-ek.

Akkor az amazonia első verzióját használtam, azóta sajnos az már nincs, helyette a ver2 érhető el.
Alapvetően semmi gond nincs az erős talajokkal, melyek a növényes akvarisztikában kedveltek. Ezekkel többet kell várni mielőtt bekerülnek az garnélák.. csak ennyi.. sőt a ver1 amazonia brutál jó talaj volt garnis szempontból is.

Írok pár talajt amit használtam már és biztosan jó garnikhoz is, van köztük erős talaj és kifejezetten garnis is. Szerintem a “garnis” talajokkal is biztosan lehet szép növényes akvát csinálni.

-Ada amazonia ver2. (Nyugodtan mehetnek a táprudak is amik benne vannak)
-Ebi gold shrimp ( illetve a többi testvére, nem csak a shrimp)
-SL Aqua more soil
- glassgarten shrimp soil
-dennerle shrimp soil
- master soil

Én caridina garniknál csak GH+ t használok, ebből is a TIMA termékét.

Neoknál pedig a TIMA GH/KH+

Érdekes téma még a garnélák vs. Növénytáp kérdése is. Létezik kifejezetten garnélák mellé javasolt Növénytáp is, az SL Aqua gyártásában.

Ezekről a termékekről tudnék még írni sokmindent, de nem szeretnék sok munkàt okozni a fórum moderátorainak. Egy személyes beszélgetés alkalmával nagyon szívesen beszámolnék ezekről a dolgokról.

Kiegészítésként annyi, hogy én régen Green Aqua Micro-macro és seachem excel tápokat használtam, és ment a CO2 is.
Nagyon szaporodtak a PRL -ek, szó szerint felélték az akvát.

Jaaa és hogy egy negatívat is írjak (nem csak mindig a jót.. )
A yokuchi jiban típusú talajjal sok probléma van valószínűleg, de sajnos én ehhez kevés vagyok. Rengetegen írnak hogy gondok vannak a garnikkal, és mint kiderül ezt a talajt használják…
Juhú! Ez a topik egy kis Garnéla Lexikon lesz.

Ha jól értem, akkor nincs semmilyen összefüggés a pufferkapacitás és az adott visszasózó cucc (GH+ vagy GH/KH+) között. Mindent a garnéla faja szerint kell megválasztani.
 
Szerintem annyi hasznos tudás gyűlt össze ezen a fórumon sok-sok témában, hogy lassan egy könyvet is megtöltene...
 
Csináltam néhány új képet a hétvégén 😁

Bloody Mary és Bloody Mary OE
Igen! OE! És igen neocaridina 😁

Az OE neocaridinák még csak nemrég jelentek meg, nem sokat tudunk úgy ámblokk az OE garnikról, de az biztos, hogy genetikailag teljesen más egy neocairidna OE, mint egy caridina OE garnéla.

Egy kicsit jobban utánajárok az OE garniknak, hogy tudjak írni róluk valami konkrétat..

Remélem tetszeni fog Nektek is ez a kis újdonság :)
Neocaridina Bloody Mary OE “Red Demon”

A caridina garnélák terén ma már “megszokott” lehet, hogy vannak OE (Orange Eyes) változatok, ugyan még nem annyira elterjedtek.

Viszont a neocaridináknál ez még egy nagyon új dolognak számít.. csak nemrég bukkantak fel pár nevesebb külföldi tenyésztő akváriumaiban.

Pár hónappal ezelőtt sikerült szereznem csupán pár darabot, melyből a szállítás során sajnos volt veszteség is… viszont ahhoz képest, mondhatni kezd helyre jönni a csapat, szép számmal növekedik. (Már csak idő kérdése)
 

Attachments

  • IMG_7899.jpeg
    IMG_7899.jpeg
    387.6 KB · Megtekintések: 4
Back
Oldal tetejére