Paludárium Another Way

[Visitor]

Sziasztok!

Végre rászántam magam hogy indítok egy naplót, főleg hogy a megvalósítandó terveim szinte szembemennek a jelenleg divatos, és kétségkívül eredményes irányzatokkal.
Régóta szemezek az El natural és a lowtech irányzatokkal, viszont mikor újra elkezdtem az akvarizálást egyszerűbbnek tűnt egy high-tech növényes akváriumot indítani, nagynyomású CO2-vel, mivel sokkal több információ fellelhető erről az interneten. A kezdeti sikerek után jöttek a kudarcok, ecsetalga, hiánytünetek, jó néhány visszatekintve elhibázott döntés, stb., de a végső elhatározásomat egy kis baleset hozta meg. Az utóbbi időben sokat olvasgattam Diana Walstad és Tom Barr írásait, és amennyire csekély angol nyelvtudásomból futotta, próbáltam értelmezni.
Mivel nagyon tetszenek a paludáriumok is, így arra az elhatározásra jutottam hogy megpróbálom egy medencében összehozni az El natural/lowtech -et egy kis szárazföldi világgal. Tudom hogy az El natural és a lowtech nem teljesen ugyanazt takarja, mégis azért emlegetem őket együtt mert még nem tudom hogy El natural módon, mindenféle extra tápozás nélkül meg lehet-e valósítani amit elterveztem.

Akvárium: 112l (szabvány 80x35x40) fekete ragasztással
Aljzat: házi készítésű táptalaj, Aquatic Nature Pro-Soil ~15l, JBL Manado ~4l
Dekoráció: ismeretlen fajtájú fa tuskója, néhány zöldpala a felsőcsatári kőfejtőből
Világítás: 2x10W T8 led fénycső (10x1W,5000-7000K, 2x~1000 lm) + 1 db külön kapcsolható 8W T8 led fénycső (144 ledes,5000-7000K 900 lm), házi készítésű függesztett armatúrában
Víz: velemi forrásvíz (~10 nk°), szükség esetén esővízzel utántöltve, nagyjából berendezés után összesen 35l víz került bele
CO2: nincs
Tápozás: 30% vízcserekor 1-1 nyomás Green Aqua Micro+macro
Szűrés: Tetratec EX 700(töltet: kerámiagyűrű, aprókavics, perlonvatta, aktív szén), fojtva, DIY akril kifolyóval és esőztetővel
Karbantartás: 2 hónapos kora után 2-3 hetente 30% vízcsere és parvula porszívózás, hetente az elpárolgott víz pótlása, nagyjából havonta szűrőtisztítás
Növények:
Littorella uniflora
Marsilea hirsuta
Nymphoides sp. Taiwan
Eleocharis parvula mini
Bacopa caroliniana
Cryptocoryne beckettii ''petchii''
Anubias barteri var. nana
Hygrophila corymbosa 'Siamensis
Bolbitis heudelotii
Pistia stratiotes
Cryptocoryne crispatula var laccidifolia
Echinodorus quadricostatus
Staurogyne repens
Taxiphyllum sp. 'Spiky'

Csak emersen:
Fissidens fontanus
Vesicularia dubyana
Hemianthus callitrichoides ''Cuba"

Ha jól határoztam meg a szárazföldi mohák :
Platygyrium repens
Plagiothecium cavifolium
Plagiomnium affine
Végül egy szárazföldi páfrány:
Polypodium vulgare

Halak, garnélák, csigák:
20 db Boraras brigittae
4 db Otocinclus Affinis
1 db arany anci
1 db ivadék anci
4 db CRS "mix"
4 db süncsiga
5 db amano garnéla
~20 db vegyes Neocaridina heteropoda


Indítás dátuma: 2012.09.08

Ültetés és feltöltés után minimálisan zavarosodott be a víz, másnapra le is tisztult, és a növények is kezdenek magukhoz térni.

Próbáltam olyan növényeket összeválogatni amik kinőhetnek a vízből, sajnos néhány növény nagyon ramaty állapotban érkezett (nem GA ), a Nymphoides sp. Taiwan, Sagittaria subulata, és a Marsilea hirsuta túléléséhez nem túl sok reményt fűzök.
Egyenlőre fóliával le van takarva az aki teteje, a párásabb levegő miatt, pluszban egy DIY párásító is bekerült.

A HC-k nagyon élvezik.

Aktuális állapot, 1 hetesen:

20 naposan:

3 hónaposan:

 

[cheetah]

Kiváncsi vagyok, hogy ebből mi fog kisűlni!

Sok sikert hozzá!

 

[schruz]

Én is sok sikert kívánok! Annyit szeretnék csak beleokoskodni hogy a Microsorum nem fog szerintem megmaradni még a párásítóval sem, de lehet nem lesz igazam. A vizipáfrányok nagy része csak zárt paludáriumokban marad életben ahol konstans 70-90% páratartalom van.

 

[Visitor]

Köszönöm mindenkinek !

Annyit szeretnék csak beleokoskodni hogy a Microsorum nem fog szerintem megmaradni még a párásítóval sem, de lehet nem lesz igazam. A vizipáfrányok nagy része csak zárt paludáriumokban marad életben ahol konstans 70-90% páratartalom van.

Uhh, ennek nem örülnék, kész kínszenvedés volt a kis résekbe beszorítgatni a rizómáikat. Ez a Bolbitisre is igaz?

 

[schruz]

Köszönöm mindenkinek !



Uhh, ennek nem örülnék, kész kínszenvedés volt a kis résekbe beszorítgatni a rizómáikat. Ez a Bolbitisre is igaz?

Sajnos igen, és az Anubiasokra is.

 

[Visitor]

Anubiast szerencsére csak víz alá telepítettem, de a Bolbitisből és a Microsorumból bőven telepítettem a fa nedvesebb részeire. Eredetileg úgy terveztem hogy 1 hónapot így teljesen lefedve járatom, majd fokozatosan egyre nagyobb nyíláson hagyom szellőzni az akit, végül pedig a "párásítót" is kivenném. Lehet át kell így értékelni a terveket...
Ma elkészült a ki és befolyó is a szűrőhöz, a Tetratec EX700 kb 1/4 teljesítményen csordogál. Kiszedtem a biológiai szűrőanyagot, csak 1 rekesz kerámiagyűrű, 2 rekesz szivacs, perlonvatta és Seachem Purigen maradt benn.
Betelepültek az első lakók is, 4 db amano garnéla, kb 10 "red" cherry, 1 legyezős garnéla, 1 sziámi algaevő, 1 arany anci, 1 guppi ivadék és egy anci ivadék. Egyenlőre picit stresszesek, de ha kibírják a következő néhány napot a társaik követik őket.

 

[inadsz]

Ez nem volt jó ötlet, az állatkák betelepítése. Nagyon új az aki, és valószinűleg sok az ammónia is, mivel nincs ami lebontsa, mert a bacik nem alakultak még ki. Kicsit össze-visszának is érzem a halak fajtáját és számát.
Az ancik szeretnek túrni, így esélyes, hogy pár növényed lebegni fog ha túlélik a sokkot amit a betelepítés és a vízminőség okozott nekik. Ha lehet akkor tedd vissza abba az akiba ahonnan jöttek és várj vele 2 hetet amíg halat és garnélát raksz bele.

 

[eMZé]

Én azt nem értem miért szedted ki a szűrőből a biológiai szűrőanyagot?
Danival egyetértek, korai még a betelepítés.

 

[Visitor]

Nigro blogján olvastam először az El natural témáról, itt is írja hogy :

Éppen azért, mert a növények azonnal és nagy mennyiségben veszik fel az ammóniát, ezért Diana 24 órán belül már javasolja az újonnan telepített akváriumokba a halak betelepítését.

Read more: http://www.nigro.hu/2009/01/10/el-natural-diana-walstad-low-tech-elmelete/#ixzz2663OStNt

Persze ugyanazokat a növényeket szinte lehetetlen beszerezni amiket Diana használt, de próbáltam mindenféle felépítésű növényből telepíteni, valamelyik csak elhasználja az ammóniát.
Persze ha bármi gyanúsat észlelek kiveszem őket és visszateszem.

 

[stevo]

Nagy kalappal az indításhoz! (y) Schruz féle segédletet ajánlott elolvasni, tud a srác! Mindenképpen figyelni fogom, hogyan alakul az aksid.

 

[Visitor]

Nagy kalappal az indításhoz! (y) Schruz féle segédletet ajánlott elolvasni, tud a srác! Mindenképpen figyelni fogom, hogyan alakul az aksid.

Köszi, szükség is lesz rá! Régebben már olvastam, de gyors felelevenítettem a dolgot!

 

[stevo]

Én is próbálkoztam hasonlóval, és ami nagyon könnyen kivitelezhető és látványos eredményt hoz, ha mohát kötözöl a fára és ebbe engeded belegyökerezni az emers növényeket. Pl. Lindernia úgy nőtt, mint az őrült nálam, egyik kedvencem volt.

 

[schruz]

Anubiast szerencsére csak víz alá telepítettem, de a Bolbitisből és a Microsorumból bőven telepítettem a fa nedvesebb részeire. Eredetileg úgy terveztem hogy 1 hónapot így teljesen lefedve járatom, majd fokozatosan egyre nagyobb nyíláson hagyom szellőzni az akit, végül pedig a "párásítót" is kivenném. Lehet át kell így értékelni a terveket...
Ma elkészült a ki és befolyó is a szűrőhöz, a Tetratec EX700 kb 1/4 teljesítményen csordogál. Kiszedtem a biológiai szűrőanyagot, csak 1 rekesz kerámiagyűrű, 2 rekesz szivacs, perlonvatta és Seachem Purigen maradt benn.
Betelepültek az első lakók is, 4 db amano garnéla, kb 10 "red" cherry, 1 legyezős garnéla, 1 sziámi algaevő, 1 arany anci, 1 guppi ivadék és egy anci ivadék. Egyenlőre picit stresszesek, de ha kibírják a következő néhány napot a társaik követik őket.

A halak gyors telepítésének okát értem El naturel-nél de a piológiai szűrőagyagot minek vetted ki??? Az a lehető legfontosabb az ammónium lepontása érdekében, nem tudsz annyi növényt izlésesen telepíteni hogy önmagában mindet elszívja.

Sajnos nem hiszem hogy fog menni a vizipáfrányosdi a víz felett... Ha menne én már rég lecsaptam volna rá mert annó nekem is nagy vágyam volt. A microkat és bolbikat még mostanában szedd ki hogy ne legyen nehéz később és szerezz nagy víztűrőképességgel rendelkező szárazföldi páfrányokat amikot a helyükre ültethetsz. Vagy használj Hygrophila pinnatifidát a páfrányok helyett, ez egy fél epifita és "páfrányszerű" levelei vannak.

Ugyanakkor nem próbáltam személyesen a vizipáfrányokat víz felett nevelni. Lehet úgy jársz majd mint én a cryptokkal. Mindenhol azt olvastam, hogy nem lehet szobapáratartalomban (vagy afelett kicsivel) nevelni és nekem mégis sikerült. Szóval a ha vállalkozókedvű vagy próbálkozz meg vele. Arra azért ügyelj hogy ezek a páfrányok epifiták vagyis nem gyökereznek talajba csak a kemény tárgyakhoz kapaszkodva élnek meg. Úgy ültesd őket hogy a rizómáik és tapadógyökereik folyton nedvességet kapjanak különben biztos nem maradnak meg.

Stevo által javasolt megoldást én is javaslom, a mohába/hc-ba ültetett nagybb növények jól érzik magukat és mutatós összhatást is keltenek. A lindernia nálam is nőtt szépen és hajlandó gyakran virágozni kevesebb fénynél is. De más stemek is működni fognak szépen.

 

[Visitor]

Látom egy rugóra jár az agyunk, pont délután azon gondolkoztam hogy a kép közepén lévő mohából gyűjtök egy kicsit, ha már oda indulok horgászni ahol ezt találtam anno. 1 hónap alatt terjedt kb 2-4 cm-t.
A bal felső fajta valamiért nem szeretett nálam...

 

[Visitor]

A halak gyors telepítésének okát értem El naturel-nél de a piológiai szűrőagyagot minek vetted ki??? Az a lehető legfontosabb az ammónium lepontása érdekében, nem tudsz annyi növényt izlésesen telepíteni hogy önmagában mindet elszívja.

Sajnos nem hiszem hogy fog menni a vizipáfrányosdi a víz felett... Ha menne én már rég lecsaptam volna rá mert annó nekem is nagy vágyam volt. A microkat és bolbikat még mostanában szedd ki hogy ne legyen nehéz később és szerezz nagy víztűrőképességgel rendelkező szárazföldi páfrányokat amikot a helyükre ültethetsz. Vagy használj Hygrophila pinnatifidát a páfrányok helyett, ez egy fél epifita és "páfrányszerű" levelei vannak.

Ugyanakkor nem próbáltam személyesen a vizipáfrányokat víz felett nevelni. Lehet úgy jársz majd mint én a cryptokkal. Mindenhol azt olvastam, hogy nem lehet szobapáratartalomban (vagy afelett kicsivel) nevelni és nekem mégis sikerült. Szóval a ha vállalkozókedvű vagy próbálkozz meg vele. Arra azért ügyelj hogy ezek a páfrányok epifiták vagyis nem gyökereznek talajba csak a kemény tárgyakhoz kapaszkodva élnek meg. Úgy ültesd őket hogy a rizómáik és tapadógyökereik fojton nedvességet kapjanak különben biztos nem maradnak meg.

Stevo által javasolt megoldást én is javaslom, a mohába/hc-ba ültetett nagybb növények jól érzik magukat és mutatós összhatást is keltenek. A lindernia nálam is nőtt szépen és hajlandó gyakran virágozni kevesebb fénynél is. De más stemek is működni fognak szépen.

Belegondolva igazatok lehet, indításkor még bejáratott szűrővel kellett volna indulni, és később leállni a biológiai szűréssel mikor már a talajban kialakultak a bacitelepek. Sajna ezt már nagyon elcsesztem ebben a formában, mivel jó forró vízzel lezuhizam a kiszedett Siporax -ot, meg filterlith-et, utána meg kitettem napozni.
A Hygrophila pinnatifida egész pofás kis növény, valamiért eddig fel sem tűnt, ha hónap végén eljutok a GA-ba mindenképp szerzek be belőle. Lindernia rotundifolia szerepelt a listán amit megrendeltem a helyi akvarisztika üzletben, de sajnos ilyen pont nem volt, úgyhogy ez is a hónapvégi GA túra egyik beszerzendő növénye lesz.
Microsoumból a leveleken kifejlődött apró növénykéket a fa réseibe dugdostam bele, de ezidáig semmi jele a levelek fonnyadásának vagy száradásának. Bolbitisből az egyik rizómát kb 1 cm-re a vízfelszín alá, a másikat pedig a fa egy mély üregbe tettem, egyenlőre ezeken sincsen semmi nyoma a szárazföldi létnek, ha nem jönne össze akkor mindkettő tő nagyjából könnyen elérhető helyen van.

 

[schruz]

Valamit nagyon félre értesz kolléga A biológiai szűrés a legfontosabb szűrés egy növényekkel teli akváriumban akár low akár hightechről beszélünk, de szerintem akkor is ha el naturelről. Miért? mert mindháromban nagyszámban van jelen a bomló anyag (elhalt levelek, kajamaradék, halürülék, halott mikroorganizmusok stb.) A növények ezeknek a bomlásanyagoknak egy részét képesek tápanyagként hasznosítani, de mint ammónium vagy ammónia nem. Ezek az anyagok a nitrifikáció során alakulnak át nitritté és nitrátta. A növények (mindegy milyen faj) a nitrátot tudják hasznosítani, a többi molekulát nem nagyon. A nitrifikációt a biológiai szűrésrendszerben élő baktériumok végzik. Ha ők nincsenek, a víz elhal mivel az ammónium, ammónia és nitrit toxikus. Épp ezért a biológiai szűrőanyagot sosem kell hosszabb távra kiszedni, vagy megszüntetni. A mechanikai és kémiai szűrőanyagok (siporax + kerámia gyűrű) tulajdonképpen csak másodlagos, kiegészítő szűrést végeznek, inkább azért felelősek hogy a víz esztétikailag tisztának látszon.

Te most pont fordítva cselekszel mint kéne. Az nem baj hogy a biológiai szűrőanyag most steril, tedd vissza a szűrőbe, és a bacik kb egy hónap alatt újra bekolonizálják. Főleg ha adsz nekik serkentőszereket (ettől még lowteched lesz, el naturel-ed már nem). A talaj valóban végez biolódiai szűrést mivel ott is megtelepszenek a bacik. De önmagában a talaj nem elég mert nem járja át annyi víz mint a szűrőt. Így az ammonium (főleg mivel már be is telepítetted a halakat) le fog ülepedni és megmérgezi az egész palut. Meg fog jelenni egy rakat alga, de főleg a BGA fogja imádni a helyzetet.

A microkon és bolbikon nem is fog jelentkezni semmi gond amíg le van takarva a palu. Most még megvan bent a 70-90% páratartalom. A gondok később jelentkezhetnek amikor úgy 40-50%-os lesz a pára. Egy biztos. Ha sikerül is hozzászoktatnod őket a szobapárához ennek egy nagyon lassú folyamatnak kell lennie. A többi növényhez képest szerintem szüksége lesz a páfrányoknak 2-3x annyi időre az átszokáshoz mivel eleve lassú növények és olyan dologra készteted őket ami természetes élőhejükön aligha elképzelhető. Ezek trópusi folyami növények amik ha nincsenek is mindig víz alatt, akkor is folyamatos párát kapnak. Egyszer az éghajlat miatt megvan a 60-70%, másodszor a folyó vagy patak folyton csobok és így párolog blőle a víz, illetve fröcsköli a partmenti sziklákat/rönköket ahol a növények megkapaszkodnak. Ez így összességében egy 70-90% pára tartalmat biztosan elő tud idézni. Víz alól kinőni egyébként láttam már bolbitist növényes akiban (képen), microt még sosem. De az megint más helyzet mivel a növény így megkapja a megfelelő nedvességet magából a vízoszlopból.

 

[Visitor]

Valamit nagyon félre értesz kolléga A biológiai szűrés a legfontosabb szűrés egy növényekkel teli akváriumban akár low akár hightechről beszélünk, de szerintem akkor is ha el naturelről. Miért? mert mindháromban nagyszámban van jelen a bomló anyag (elhalt levelek, kajamaradék, halürülék, halott mikroorganizmusok stb.)

Teljes mértékben igazad van ebben, a biológiai szűrés a legfontosabb dolog az akváriumban! Az ammónia nitrit és nitrát eltávolításának módjában van az egyik különbség a hightec/lowtec és az El natural közt. Ismét csak Nigro blogjából idézek, angolul nehezen találnám meg.

A nitrogén tartalmú vegyületek, leginkább az ammónia (NH3) és a nitrit (NO2) rendkívül mérgezőek a halak számára. Legfőbb feladatunk ezek eltávolítása a vízből. Diana kutatásai szerint, a növények sokkal szívesebben jutnak nitrogénhez ammónia (NH3) bontásával, mint a nitrát (NO3) felhasználásával.
Erre a következtetésre 33 növény vizsgálata után jutott. A vizsgált növények közül, mindössze négy preferálta a nitrátot (NO3) az ammóniummal szemben (NH4+).


Read more:http://www.nigro.hu/2009/01/10/el-natural-diana-walstad-low-tech-elmelete/#ixzz26AgVQHJy

A kísérletek során arra is rájöttek, hogy a növények nitrát (NO3) felvétele jóval lassabb az éjszakai fázisban, ezzel szemben az ammónium (NH4+) felvétel szinte változatlan volt. Ezek után stilszerűen fény derült továbbá arra is, hogy a növények a nitritet (NO2) és a nitrátot (NO3) is ammóniummá (NH4+) alakítják vissza, mielőtt felhasználják azt.


Az akváriumok biológiai szűrőjében nitrifikáló baktériumok halmozódnak fel, melyek szintén az ammóniára hajtanak és a nem nagyon mérgező nitrátot (NO3) állítják elő. Ezért Diana azt vallja, hogy az akváriumi külsőszűrő biológiai töltete, tápanyag konkurenciája a növényeknek, tehát nincs rá szükség.
Azt tudjuk, hogy a növények, az algák és minden fotoszintetizáló organizmus ammóniát (nem nitrátot NO3) használ, hogy fehérjét képezzen. Amennyiben nitráthoz(NO3) jut csak hozzá, egy energiaigényes folyamattal ammóniummá kell azt alakítania (nitrát redukció). Ez a folyamat éppen az ellentettje annak a folyamatnak, amit a nitrifikáló baktériumok végeznek a szűrőben. Ennek a folyamatnak az energia igénye 84 Kcal/mol. (a fordított folyamatnál pont ugyanennyit nyernek a szűrőben a nitrifikáló baktériumok)


Read more:http://www.nigro.hu/2009/01/10/el-natural-diana-walstad-low-tech-elmelete/#ixzz26Ah7j7hg

A témában már a blogon is vita alakult ki. Én viszont semmiképp nem akarok vitatkozni, mivel semmiféle biológiai, illetve kémiai ismeretem nincs ahhoz hogy bármit megcáfoljak vagy épp megerősítsek. Részben emiatt is vágtam bele ebbe a dologba hogy kipróbáljam hogy ez az út járható-e vagy sem, főleg mivel még nem hallottam róla hogy itt a fórumon csinált volna ilyet valaki(paludárium részt leszámítva). Emiatt is lett a napló címe a másik út. Fogjuk fel a dolgot mint egy kísérletet...
Youtube -on néhány gyönyörű egészséges növényes El natural akvárium bemutatása is fenn van, egyikben mégcsak vízforgatást sem használnak.
Tudom hogy kinézetre nem nagyon lehet ezzel a módszerrel felvenni a versenyt a CO2-vel, tápokkal doppingolt hightech akikkal szemben, és a felhasználható növények közül is inkább csak az igénytelenebbek érezhetik jól magukat. A cél az lenne hogy létrehozzak egy olyan többé-kevésbé önfenntartó rendszert, ami mondjuk nem omlik össze egy áramszünet alkalmával.
Visszatérve magára az akira, úgy tervezem, ha már ezt a biológiai szűrős dolgot elsiettem, 3 naponta csinálok 30% vízcserét(szükség esetén hamarabb), hogy a keletkező mérgező anyagokat kordában tartsam, míg "be nem érik" a talaj, és a növények nőni nem kezdenek, utána egyre ritkábban, vagy kevesebbet cserélek.
A halak és a garnélák egyenlőre jól vannak, kezdik megszokni a helyet, a sziámi algaevő épp a parvulákon kialakult "pókhálót" radírozza, van neki bőven...

 

[schruz]

Nem vitázni szerettem volna, csak felhívni a figyelmed a dologra. Viszont látszik hogy El naturelben egyáltalán nem vagyok jártas mert nem vágtam hogy ennyire a növényekre bízzák ebben az ágazatban a szűrést. Elég durva és rizikós Viszont szerintem ahhoz hogy a növények valóban szűrjenek, sokkal több növényre lenne szükséged úgy víz alatt mint felett. Ültess többet/sűrűbben

 

[Visitor]

Ültess többet/sűrűbben

Néhány tő még maradt a Hygrophila corymbosa 'Siamensis-ből, azokat akkor még beültetem, plusz holnap beugrok szétnézek az akvarisztika boltokban. HC is maradt még, de azt mivel nincs CO2 azt nem merem víz alá ültetni. Esetleg valami ötlet ami jól mutatna/elférne és megélne nálam?

 

[Visitor]

Mivel túl sok változás nem történt azon kívül hogy picit tisztább a víz, és lassacskán magukhoz térnek a növények, így csak a mai albumot osztom meg, nem szórom teli képpel a fórumot.
A képek röviddel a vízcsere után készültek, előre is bocsánat a homályos szárazföldi képekért, nem könnyű tartósan tisztán tartani az üveget.