Én nem értek egyet azzal, hogy ne legyen szieszta. Pontosan márnem tudom melyik Takashi Amano könyben olvastam és azóta is használom a sziesztát. Az algák Amano szerint nem képesek úgy újrakezdeni a fotoszintetizálást a szieszta után, mint a növények és ezért ez önmagában is gátolja az algabumm lehetősègét. Nekem eddig soha senki nem vezette le logikusan, hogy miért ne lehetne, ill. kellene sziesztát közbeiktatni. Kérem valaki szieszta-ellenző világosítson fel az álláspontja érveiről.
A másik érv,hogy mikor bekapcsol a világítás(a természetben fel kel a nap),a növények ekkor kezdik felvenni az összes tápanyagot,co2-t.Tehát ha te szakaszosan világítasz,akkor a felturbózott növény szépen leáll,mert nincs fény,leáll a tápanyag felvétel,holott biztosan nem vettek fel még elegendőt. Aztán 1-2 óra múlva megint full fény másodszor is.A növény nem gombnyomásra működik.Teljesen életszerútlen a szakaszos világítás.Persze a természetben hatványozottan több fény éri a növényt.Tápanyag meg dögivel van , ami kioldódik a környező talajból,vízgyűjtő területből.Az algákkal szimbiózisban élnek,de nem mindegy,hogy milyen alga és mennyi.Az akváriumban is képződik alga,de nem mindegy hogy milyen és mennyi.Egyetlen logikus érven van: mert természet ellenes.
Az élővilág nem ehhez szokott. A növények jelzik, hogy mikor kell nekik fény és mikor van belőle elegük.
pl. egy full extrás high tech növényesben csak 6 órát világítunk erősen,de közben nyomjuk ezerrel a co2, hogy mire felkapcsol a lámpa,legyen elég co2 koncentráció.Mindez azért,hogy szép,egészséges,algamentes növényeket lássunk ,mire felkapcsol a lámpa.Zavar az alga?Persze , hogy zavar,egy fikarcnyit sem akarsz látni az akvában. A természetben éjszaka nem áll le a co2 beoldás,mire felkel a nap,már elegendő co2 van a vizben(nyilván nem olyan koncentrációban, mint egy akváriumban)Az egész egy lassabb folyamat,inkább egy lowtech-hez hasonlít ezen ok miatt,még ha fény van is full adag.