Bálint Nagy
Mágus
GH-nak semmi köze a TDS-hez. Kb annyi köze van, mint a KH-nak a GH-hoz.
-
Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?
Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
Regisztrációs korlátozások
pH-Kh-Gh
- Téma indító szemjan
- Esemény kezdete
A TDS sajnos egy tévedésen alapul. A TDS a összes oldott szilárd anyag tartalom, mg/l-ben (nem is ppm-ben, ami mg/kg általában). A helyes mérése: fogsz egységnyi térfogatú vizet (pl. 100 ml-t), bepárolod, és megméred, hogy mennyi szilárd anyag maradt vissza a bepárlás után, a tömeget osztod a térfogattal és 1000 ml-re átszámolod, mg/l értéket kapsz.
Az ún. TDS mérők vezetőképességet mérnek (mikroSiemens/cm egysében). Az ADWA is, a kínai is, meg a 200 ezer ft-os Mettler is.
De ha csinálunk egy olyan oldatot, amiben egységnyi térfogatban egységnyi tömegű anyag van oldva, valamilyen jól definiált sóból, pl. NaCl, vagy KCl, és megmérjük a vezetőképességét, akkor lehet csinálni egy olyan összefüggést, ahol a mért értékhez (vezetőképesség) az oldatban lévő, bemért tömeget (mg/l) társítjuk. Ezt elneveztük TDS-nek, és ezt olvassuk le a műszerről.
Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor a TDS mérő egészen pontosan nem TDS-t mér, hanem valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy NaCl vagy KCl-egyenértéket. Tehát pl. ha a műszerem azt írja ki, hogy "100 ppm", akkor az azt jelenti, hogy az oldatomnak olyan a vezetőképessége, mint a 100 mg/l-es NaCl vagy KCl oldaté. De ez még csak véletlenül sem jelenti azt, hogy 100 mg/l benne az oldott anyag, vagy akár csak a vízkeménységet okozó anyagok összes tömege.
A helyzet az, hogy a vezetőképességet minden oldott ion befolyásolja, és minél kisebb/mozgékonyabb egy adott ion, annál jobban befolyásolja, annál többet tesz hozzá.
Ami rosszhír, hogy egy adott TDS-ű "növényes víz" keménysége teljesen más (kevesebb), mint a vele azonos TDS-ű halas/tenyésztő víz keménysége.
Ha pl. tartjuk a 30 mg/l K koncentrációt, akkor magasabb az oldatunk (bocs: vizünk) vezetőképessége, mint egy tápozatlan, de azonos keménységű víz vezetőképessége.
Sejtitek, hogy mérek minden "vackot"
Gh, Kh, EC (kalibrált laborműszerrel), TDS (kínai műszerrel). Pár adat:
csapvíz Gh 20,5 °nk Kh 14 °nk EC 680 mikroS/cm TDS 232 ppm
RO víz visszasózva GH 6 Kh 0-1 EC 300 TDS 100 (Salty Gh+)
A TDS mérő mindent IS mér, hiszen tulajdonképpen a TDS mérő egy EC mérő, csak álcázva van
Látható, hogy a csapvíznél az EC/TDS arány majdnem annyi, mint a sózott RO víznél, de a TDS/Gh és az EC/Gh tök más.
Az egyik probléma az, hogy ahány TDS műszer, annyi féle kalibráció - van, amit NaCl-re, van amit KCl-re kalibrálnak. Van, ahol az EC / TDS arány 2:1-hez, van ahol 3:1-hez számítják (ezzel korrigálva a csapvíz eltérő összetételét a NaCl és/vagy KCl oldathoz képest).
---
Személy szerint nagyon szeretném, ha a hobbi az EC-t használná, és nem a TDS-t Minden félreértéstől mentesen tudnánk akvarizálni! (Bár ugye itt sem mindegy, hogy a csapvizem 500 microS/cm, vagy a Saltyval sózott RO vizem ).
---
A gyakorlatban viszont azt mondom, hogy mindegy! Kell egy műszer - EC-mérő, TDS-mérő, akármelyik! -, amit a felhasználó ismer. Döntsd el, hogy csapvízzel akvarizálsz, vagy RO-t sózol vissza. Egyszer profin, tiszta edényekkel, körültekintően csináld meg a kívánt vizet, mérd meg Gh-t, Kh-t, majd mérd meg, hogy mit mutat a műszered (akár EC akár TDS mérő). Következő pár alkalommal ellenőrizd, hogy ha pont annyi vízhez pont annyi sót adsz (vagy pont annyi csapvizet és RO-vizet keversz össze), akkor mit mutat a műszer, és ebből tudni fogod, hogy kb. mennyi a Gh/Kh.
Ezért is javaslom azt, hogy a cserevizet előre készítsük össze, vödörben, hordóban, és a kész, jónak gondolt vizet töltsük az akváriumba, ne pedig az akváriumban sózzunk vissza, mert azzal félrevezetjük magunkat, hiszen az akvavízben van egy csomó egyéb oldott anyag is (nitrát, kálium, hogy mást ne mondjak). Hozzáteszem, hogy természetesen így is lehet csinálni, csak itt megint más lesz az EC/Gh és a TDS/Gh összefüggés. Ezt egyénileg/akváriumonként ki lehet mérni, ha valaki nagyon precízen akarja csinálni.
Mértem olyan vizet, neves, garnélás kollégánál, hogy TDS 40, EC 112! Elfogyott a sója pár hete, és csak RO-val cserélt vizet. Ilyen is van... (Otthon ne próbáljátok ki!!!444)
---
A "TDS 120 ppm" a közkedvelt érték. Szerintem sok, de nem fáj senkinek. CRS-nek jó, szinte minden növénynek jó. De ez olyan 350-400 microS/cm. Szerintem a 300 microS/cm és a 80-100 ppm-es cserevíz bőven elég, illetve én így csinálom.
---
A másik, hogy ha etetünk és főleg növénytápozunk az akváriumban, akkor esélyünk sincs tartani azt az értéket, amivel a vízcserét csináltuk, hiszen a halkaja és a növénytáp csodásan feltornássza. Megjegyzem: nem is kell tartani A cserevizet állítsuk be a kívánt értékre, aztán csináljuk a vízcserét, ahogy jól esik.
Az ún. TDS mérők vezetőképességet mérnek (mikroSiemens/cm egysében). Az ADWA is, a kínai is, meg a 200 ezer ft-os Mettler is.
De ha csinálunk egy olyan oldatot, amiben egységnyi térfogatban egységnyi tömegű anyag van oldva, valamilyen jól definiált sóból, pl. NaCl, vagy KCl, és megmérjük a vezetőképességét, akkor lehet csinálni egy olyan összefüggést, ahol a mért értékhez (vezetőképesség) az oldatban lévő, bemért tömeget (mg/l) társítjuk. Ezt elneveztük TDS-nek, és ezt olvassuk le a műszerről.
Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor a TDS mérő egészen pontosan nem TDS-t mér, hanem valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy NaCl vagy KCl-egyenértéket. Tehát pl. ha a műszerem azt írja ki, hogy "100 ppm", akkor az azt jelenti, hogy az oldatomnak olyan a vezetőképessége, mint a 100 mg/l-es NaCl vagy KCl oldaté. De ez még csak véletlenül sem jelenti azt, hogy 100 mg/l benne az oldott anyag, vagy akár csak a vízkeménységet okozó anyagok összes tömege.
A helyzet az, hogy a vezetőképességet minden oldott ion befolyásolja, és minél kisebb/mozgékonyabb egy adott ion, annál jobban befolyásolja, annál többet tesz hozzá.
Ami rosszhír, hogy egy adott TDS-ű "növényes víz" keménysége teljesen más (kevesebb), mint a vele azonos TDS-ű halas/tenyésztő víz keménysége.
Ha pl. tartjuk a 30 mg/l K koncentrációt, akkor magasabb az oldatunk (bocs: vizünk) vezetőképessége, mint egy tápozatlan, de azonos keménységű víz vezetőképessége.
Sejtitek, hogy mérek minden "vackot"
Gh, Kh, EC (kalibrált laborműszerrel), TDS (kínai műszerrel). Pár adat:csapvíz Gh 20,5 °nk Kh 14 °nk EC 680 mikroS/cm TDS 232 ppm
RO víz visszasózva GH 6 Kh 0-1 EC 300 TDS 100 (Salty Gh+)
A TDS mérő mindent IS mér, hiszen tulajdonképpen a TDS mérő egy EC mérő, csak álcázva van
Látható, hogy a csapvíznél az EC/TDS arány majdnem annyi, mint a sózott RO víznél, de a TDS/Gh és az EC/Gh tök más.
Az egyik probléma az, hogy ahány TDS műszer, annyi féle kalibráció - van, amit NaCl-re, van amit KCl-re kalibrálnak. Van, ahol az EC / TDS arány 2:1-hez, van ahol 3:1-hez számítják (ezzel korrigálva a csapvíz eltérő összetételét a NaCl és/vagy KCl oldathoz képest).
---
Személy szerint nagyon szeretném, ha a hobbi az EC-t használná, és nem a TDS-t
Minden félreértéstől mentesen tudnánk akvarizálni! (Bár ugye itt sem mindegy, hogy a csapvizem 500 microS/cm, vagy a Saltyval sózott RO vizem ).---
A gyakorlatban viszont azt mondom, hogy mindegy! Kell egy műszer - EC-mérő, TDS-mérő, akármelyik! -, amit a felhasználó ismer. Döntsd el, hogy csapvízzel akvarizálsz, vagy RO-t sózol vissza. Egyszer profin, tiszta edényekkel, körültekintően csináld meg a kívánt vizet, mérd meg Gh-t, Kh-t, majd mérd meg, hogy mit mutat a műszered (akár EC akár TDS mérő). Következő pár alkalommal ellenőrizd, hogy ha pont annyi vízhez pont annyi sót adsz (vagy pont annyi csapvizet és RO-vizet keversz össze), akkor mit mutat a műszer, és ebből tudni fogod, hogy kb. mennyi a Gh/Kh.
Ezért is javaslom azt, hogy a cserevizet előre készítsük össze, vödörben, hordóban, és a kész, jónak gondolt vizet töltsük az akváriumba, ne pedig az akváriumban sózzunk vissza, mert azzal félrevezetjük magunkat, hiszen az akvavízben van egy csomó egyéb oldott anyag is (nitrát, kálium, hogy mást ne mondjak). Hozzáteszem, hogy természetesen így is lehet csinálni, csak itt megint más lesz az EC/Gh és a TDS/Gh összefüggés. Ezt egyénileg/akváriumonként ki lehet mérni, ha valaki nagyon precízen akarja csinálni.
Mértem olyan vizet, neves, garnélás kollégánál, hogy TDS 40, EC 112! Elfogyott a sója pár hete, és csak RO-val cserélt vizet. Ilyen is van...
(Otthon ne próbáljátok ki!!!444)---
A "TDS 120 ppm" a közkedvelt érték. Szerintem sok, de nem fáj senkinek. CRS-nek jó, szinte minden növénynek jó. De ez olyan 350-400 microS/cm. Szerintem a 300 microS/cm és a 80-100 ppm-es cserevíz bőven elég, illetve én így csinálom.
---
A másik, hogy ha etetünk és főleg növénytápozunk az akváriumban, akkor esélyünk sincs tartani azt az értéket, amivel a vízcserét csináltuk, hiszen a halkaja és a növénytáp csodásan feltornássza. Megjegyzem: nem is kell tartani
A cserevizet állítsuk be a kívánt értékre, aztán csináljuk a vízcserét, ahogy jól esik.
Bálint Nagy
Mágus
Hát nem igazán szeretném és el is magyarázom miért. Tökéletesen kifejtetted a hozzászólásodban a különbséget. A TDS semmi másra nem jó, mint az egyszer pontosan csepptesztekkel bemért visszasózott Ro víz későbbi elkészítésekor a csepptesztek kiváltására. Viszont nem egyszer kell szembesülni azzal (és pontosan tudom, hiszen én is jártam ebben a cipőben), hogy kezdő akvaristák azt hiszik, hogy ha megmérik az akvárium vizének TDS-ét akkor a víz GH-ját is megkapják. Pontosan leírtad, hogy ez miért hülyeség. És félreértés ne essék, senkit nem hülyézek le (magamat is beleértve), csak jó lenne már ha tudatosítva lenne mindenkiben, hogy a TDS mire is való és mire nem. Ezért írtam, hogy kb ugyan annyi köze van a TDS-nek a GH-hoz, mint a GH-nak a KH-hoz. Kb. szinte semmi, pontosabban ha kapsz egy TDS értéket, abból szinte semmi következtetést nem lehet GH-ra levonni, kivéve, hogy korábban már bemérted csepptesztel az azonos alapokon nyugvó oldatodat (ezt azért írtam így, mert a csapvíz is időről időre változik). Szóval amikor a Balázs TDS-ezik a videóiban, az nem igazán mond semmit.Remélem ezt revideálni fogod, ha elolvastad az előző hozzászólásomat
Van egy régi közmondás: minden Gh TDS, de nem minden TDS Gh. (Régi a f*szt, most találtam ki... de igaz
).Abban igazad van, hogy a TDS nem mond semmit, ha nem tudod az egyéb körülményeket, de az, hogy semmi közük egymáshoz, egyszerűen nem igaz.
Ezt azért megerősítem még. Mivel mindenki RO+salty kombó (vagy RO+GA Gh+ só) és TDS mérés összefüggésben gondolkodik, egyszerűbb a TDS használata (még ha helytelen, pontatlan és én nem is szeretem
).
Jopet
Kertész bálvány
Na meg gondolom mindössze ennyi megerősíthető tartalom volt a szakszerű hozzászólásombanEzt azért megerősítem még. Mivel mindenki RO+salty kombó (vagy RO+GA Gh+ só) és TDS mérés összefüggésben gondolkodik, egyszerűbb a TDS használata (még ha helytelen, pontatlan és én nem is szeretem
Keinrath Adrian
Mágus
Bálint Nagy
Mágus
Valóban. Sarkosan fogalmaztam. De ez szükséges néha.Van egy régi közmondás: minden Gh TDS, de nem minden TDS Gh. (Régi a f*szt, most találtam ki... de igaz
Abban igazad van, hogy a TDS nem mond semmit, ha nem tudod az egyéb körülményeket, de az, hogy semmi közük egymáshoz, egyszerűen nem igaz.
Miért mennyinek kellene lennie a GH-nak?10 gh nem segít a bubizáson
Most megmértem a visszasózott RO vizet TDS 120 és 7 GH, akkor lehet nem 120-ra kellene visszasóznom?
Teljesen jó az
Inkább beszéljünk a fényről... Milyen lámpa, mennyi lumen, mennyi világítási idő, milyen távolságból? Chihiros C301 2 darab 80%-ön megy, és 9 órát vilagitok.Teljesen jó az
tsokee
Kertész bálvány
A gyari adatok szerint a lampa 1250lumen, 2db az 2500, ez 80%on 2000, ami 60 liternel 33lumen/liter. A hightech 40 lumen/liternel kezdodik.
Én mindenhol azt találom, hogy 1500 lumen így akkor 40/liter
tsokee
Kertész bálvány
40 lumen a tropica ajanlas, nalunk a lowok 40 a high 60lum/l. A gyari adatok altalaban 15-20%al magasabbak, mint a valoban merheto lumen ertek (igaz ez ledlampara es ledszalagra is), ez alol csak a neves gyartok a kivetelek, a Chihiros pedig nem az.