Nem véletlen használják a Bonsai-os kollegák csak ezt az agyagot. Speciális tulajdonságai vannak ami kifejezetten jól jön nekünk kokedamához, wabihoz.
-
Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?
Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
Regisztrációs korlátozások
Kokedama készítése
- Téma indító viktorlantos
- Esemény kezdete
Nem véletlen használják a Bonsai-os kollegák csak ezt az agyagot. Speciális tulajdonságai vannak ami kifejezetten jól jön nekünk kokedamához, wabihoz.
amúgy is akartam kérdezni, témába is vág..
a japó stílusú növénylabdákat nem tervezitek árulni? - amit Ada videókon wabikusának hívnak. Növények egyben.
De ez a ketotsuchi se lehet messze a termékpalettátoktól
Volt próbánk az Anubias midori növényes labdáival már, de az a baj, hogy ezekre külön tároló rendszer kell és még nincs igazán kultúrája nálunk.
Egy idő után így is szétestek a lasztik, valahogy nem volt az igazi.
ADA-ék Wabi labdája szabadalom kint Japánban. Az valahogy máshogy van összerakva.
Több akváriumot láttunk ahol több hónapos wabi stemek voltak bent és még mindig egyben volt minden. Mintha csak tegnap tették volna be.
Engem az ADA verzió kicsit ilyen "pogácsákra" emlékeztet.
Water Wabikusa Project: Aggiornamento Fotografico al 06 Gennaio 2013
mennyi idő után estek szét?
Néhány hét. 3-4 max
wow -- az nem sok
nem értem, ha Ada ˝copyright, ez azt jelenti hogy csak Japánban árulják?
legalább a csudiföldet zacskózva, eladhatnák szegény magyarnak, mint az amazoniát
Az ADA mindig élen jár az innovációban. Ezt szerintem már megszokhattuk.
A legfrissebb téma, amit csak érintőlegesen hallottam kint az a "beoltott" szikla. Olyan dekor kő, amiből különböző növények fejlődnek ki
A galériában volt ilyen dekor, de nem volt idő részletesen beszélni róla.
Volt szó, hogy európában wabit gyártsanak, de szerintem nem érett meg rá a piac.
Zoli83
Főkertész
ahelyett hogy csillapítanád az éhségünket csak tovább fokozod..
.. ez a beoltott szikla baromi érdekesen hangzik, zseniális ötlet(y)Úgy képzelem el mint a dragonkövet amit vettem. Mikor megjött kopár volt mint a góbi sivatag, most meg fissidens nő rajta, úgy hogy részemről olyat sose látott az akvárium
Azért a bonsai sokkal kényesebb dolog. A szárazföldi növények gyökerei rosszul bírják a pangó vizet, nem megfelelő levegőzést. A jó víztartó képesség is fontos. A vízinövények ilyen téren sokkal alkalmazkodóbbak, egy ilyen gombóc állhat ujjnyi vízben. Ha másik készen megvehető megoldás nincs is, azért szerintem megérné pár kísérletet végezni, mielőtt leírnánk az itthon is elérhető anyagokat. ADA minőség nyilván nem lesz, de valahogy el kell ütni azt az időt is, amíg nem kezditek árulni a boltban
by @letsgodisco (y)
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
Kokedama Image Shot by gergelyhideg, on Flickr
áh tényleg, van ilyen topic -- ez a fórum olyan, hogy itt MINDEN VAN
Bandesz
Legenda
már csak a részletek hiányoznak...áh tényleg, van ilyen topic -- ez a fórum olyan, hogy itt MINDEN VAN
Egy picit tényleg írhatnál róla @letsgodisco hogy kb hogy készül, hogyan kell gondoznom ha veszek tőled
1x volt nekem szerettem, de nem élte meg a nyarat
Szóval hogy kell elképzelni? Lógatva locsolok és aláállok? Beinjekciózom a nedvességet függő állapotban?
Fény gondolom kell neki. Látom már lassan tölgyfát is becsomizol ilyenbe. Mi van azokkal a növényekkel amik 1/2-1 év távlatában szétnyomják a lasztit?
írjálmár na!
1x volt nekem szerettem, de nem élte meg a nyarat
Szóval hogy kell elképzelni? Lógatva locsolok és aláállok? Beinjekciózom a nedvességet függő állapotban?
Fény gondolom kell neki. Látom már lassan tölgyfát is becsomizol ilyenbe. Mi van azokkal a növényekkel amik 1/2-1 év távlatában szétnyomják a lasztit?
írjálmár na!
Bandesz
Legenda
+1
először a vizes tál sarkában dekorral csücsülő változatra (wabi) gondoltam, de a szárazföldi testvérnek is meglenne a helye...
Molroth
Kertész bálvány
Hát gondolom ez olyan sport, mint a wabikusa, hogy gondozni kell rendszeresen. De gondolom több napig elvan ha egy kis tányérba kerül némi vízzel.
De ennek nem szabad szétesnie, mert úgy gúzsba van kötve, ráadásul a moha is megtartja.
A gyökeresedés egy érdekes dolog, de ha jól van megválasztva a földlaszti mérete, meg a növény, akkor nem lehet vele gond. a cserepes növények is úgy működnek, hogy ha megfelelő méretű cserépbe kerülnek, akkor a föld fölötti részt fejlesztik inkább. Ha pl nagyobb cserépbe ültetsz egy növényt, mint ami indokolt, akkor viszont eszetlen gyökeresedésbe kezd, és a talaj feletti rész gyakorlatilag leáll a növekedéssel. Nem nagyon van olyan szobanövény, amit évente/fél évente nagyobb cserépbe kell ültetni.
Ha lehet tölgyfából bonsait csinálni, akkor ilyen golyóban is.
Gratula a kivitelezéshez!
Egy picit tényleg írhatnál róla @letsgodisco hogy kb hogy készül, hogyan kell gondoznom ha veszek tőled
1x volt nekem szerettem, de nem élte meg a nyarat
Szóval hogy kell elképzelni? Lógatva locsolok és aláállok? Beinjekciózom a nedvességet függő állapotban?
Fény gondolom kell neki. Látom már lassan tölgyfát is becsomizol ilyenbe. Mi van azokkal a növényekkel amik 1/2-1 év távlatában szétnyomják a lasztit?
írjálmár na!
Persze
A labdát funkcionálisan úgy kell felfogni, mint egy virágcserepet, amit a szokásosnál ritkábban kell locsolni, és nem törik el, ha leejted
Tehát a növényeket is így lehet tartani benne: ameddig egy cserépben átültetés nélkül jól érzi magát az adott növény, kb addig fogja jól érezni magát kokedamásítva is. Az, hogy ez mennyi idő, az a növénytől függ leginkább.
A technológiára két iskola van:
Keto: a japán szerint ilyen speciális ragadós agyagos sárból (keto) csinálnak egy gombócot, amibe vájnak egy lyukat, és oda ültetik a kiválasztott növényt. Ezután visszagyúrják tökéletes gömb alakra, és mohát ragasztgatnak a ragadós sárra körbe-körbe. Viktor, a te kokedamás is szerintem ezt az iskolát vitte, a Marczikában ezt nyomják. Keto-hoz nehéz hozzájutni (ha engem kérdeztek, akkor Amano is ezt használhatja a wabi pogijaiban), sokan próbálkoznak az imitálásával, de a keto lényege pont az, hogy NEM agyag agyagból van, hanem lebomló növények termelte agyagos iszapból, és valahogy egyrészt nehezebben szárad, másrészt meg száradás után "újraéled". Egy megszáradt agyag-alapú labda nem nagyon tud mást csinálni mint széttörni/szétesni, és minden meghal benne olyankor már. Én ezt a keto vonalat az @ozzy barátom segítségével próbáltam imitálni, valódi Szelidi-tavi ketót felhasználva, ami az olvasmányélmények alapján rokona lehet tényleg a japán verziónak, de egyrészt elég büdös, másrészt kővé szárad, harmadrészt nem ragad bele a moha, negyedrészt pedig minden fürdetésnél nagyon sok leoldódik belőle. Most is vannak ebből a sárból készült szobraim (via gyerekek) amikkel kiégetésük nélkül is ölni lehetne. Bónusz probléma, hogy iszonyú mocskos dolgozni vele (már ha sok ilyet akar csinálni az ember). Ha megguglizzátok, hogy how to make keto, akkor ezer tuti receptet lehet erre olvasni, de én szkeptikus vagyok nagyon, és ennek a bonsaikertésznek hiszek aki ezt írja: Keto, or Keto tsuchi (tsuchi in Japanese simply means soil or earth) is a sticky, usually black or dark brown soil formed from rotting plant material in boggy areas. Its sticky consistency is somewhere between peat and clay which makes it ideal for slab and rock plantings. It can be kneaded and sculpted like clay but does not dry out so readily. If it becomes dry, it will re-absorb water more readily than clay would. As far as I know, there is no viable substitute for keto available. (szerk: ja, csak most látom, hogy a viktor ezt már beidézte ide feljebb
)Kokedama földkeverék: na ez az amit én használok. A pontos összetétel változik a beültetendő növénytől függően, de alapvetően a 70% barna valami (alapesetben szuperklassz litván peat moss / mohatőzeg, és ha a növény megkívánja akkor hozzákeverve valami) és kb. 30% akadama, ami egy japánban bányászott kőzet. Az akadama az hagyományos bonsai ültetőközeg, jól tartja a nedvességet és a tápanyagokat. Ennek a földkeveréknek az előnye, hogy aránylag jól lehet vele dolgozni, lehet adaptálni a növény igényeihez (nyilván nem ugyanaz megy egy pozsgás alá, mint egy rózsa alá, stb.), ha megszárad, akkor is laza marad, és tökéletesen újranedvesíthető. Relatív hátránya, hogy nem ragad, tehát a moha nem marad rajta ezen sem, csak ha ráerősíti az ember.
Maga a kokedama igazából ennyi:
Sphagnum: Nagyon fontos a sphagnum moha, ami egészen elképesztő cucc. Most például itt van az asztalon egy fél marék sphagnum moha, amit 3 napja nedvesítettem be, és még mindig tök víz. Ez a moha a természet leghatékonyabb szivacsa talán, ez az amiatt a helyesen megcsinált kokedamát kevesebbszer kell öntözni, mint a normálisan, cserépbe ültetett növényeket. A sphagnum miatt a növény még akkor is nedvességhez jut, amikor a ladba már teljesen száraz. A tapasztalat az, hogy (jelen időjárási körülmények között) egy legalább 10 centi átmérőjű gömböt elég hetente egyszer vízhez juttatni. Ugyanakkor a pozsgások gyökeréhez például nem rakok ilyet, mert szétrohadnának ettől.
Ez az, amit például egy aszparáguszra tekertem:
Moharéteg, összeépítés: a kokedamára bármilyen szárazföldi moha kerülhet. Mivel én nem a ragasztós keto iskolát viszem, így lehetőleg nagyobb darabokban levő, úgynevezett lapmohára van szükségem, aminek egyébként elég nehézkes a beszerzése. Esetemben a meggyúrt gömböt -- ami a fentebb leírt módon készül és vízzel gombóccá gyúrom -- kettéválasztom, beleteszem a gondosan kiválasztott és sphagnum tojásban ülő, megfelelően kinéző növényt, a gömböt összezárom, és mohával beborítom. Ezt úgy-ahogy ráfogom, és elkezdem cérnával (pamut, fekete vagy sötétbarna) körbe-körbe betekerni. Először csak arra megyek, hogy ne essen szét a cucc, utána viszont már a kívánt alak megformálása is így megy -- minden túlzás nélkül több százszor körbe kell tekerni egy közepes gömböt, hogy eljussunk a szép gömb alakig. Amikor ott vagyunk, akkor eltépjük a cérnát, és megöntözzük a labdát, ami ezzel készen is van. Itt látszik a cérna:
Öntözés: Az öntözést inkább fürdetésnek mondanám. A szomjas labda súlya sokkal, feltűnően sokkal kisebb mint egy vízzel jóllakatott labdáé. Az öntözési gyakoriság függ az évszaktól, a gombóc méretétől, és a növénytől: a 6 centis labdában élő hydró verticillata-t naponta buggyantom, a 15 centisben lakó aloét meg kéthetene is csak félig. Egy idő után a saját cuccát kiismeri az ember, és kialakul ennek valami rendje, gondolom. Maga az esemény úgy zajlik ahogy nagyapám a kismacskákat fojtotta meg: vödör víz (szobahőmérsékletű, ha nagyon igényesek vagyunk, akkor ozmó), a labdát úgy belemártani, hogy a növény töve is elmerüljön. Ekkor az egész cucc elkezd vadul bugyborékolni, és ezt csökkenő intenzitással csinálja kb. 20-30 másodpercig. Ahogy kibugyborékolta magát, kiveszem, kinyomkodom alaposan (ilyenkor lehet valamennyire formázni is, ha kell), és leteszem csöpögni egy rácsra. A nagyobb labdáknak tényleg kell csöpögni (20 perc is akár), a kisebbeket szinte azonnal vissza lehet tenni a helyükre (max 5 perc elég -- a hydrót csak kinyomom és kész). Ahhoz, hogy a moha szép maradjon, nem árt spriccelni, vagy eleve párásabb helyen tartani a dolgot (ha a növény engedi), de ha nem spricceljük sem hal meg a moha, legfeljebb nem lesz túl üde a színe a locsolási ciklus vége felé.
Tápozás: időnként a fürdővízbe folyékony tápot kell tenni, ezen még dolgozom, hogy milyen volna a legjobb (közös nevező versus speciális igények), addig is én most az összes fürdetéskor alacsony koncentrációjú Green Aqua Micro és macro 2:1 keverékével nyomom. De szeretnék majd egy kokedama tápoldatot is adni a cuccok mellé, úgyhogy @viktorlantos lehet, hogy legközelebb majd elkaplak ezügyben
Fény: a kokedama nem kizárólag beltéri műfaj, de a moha miatt akkor sem lehet a tűző napra tenni, ha esetleg kint volna az udvaron. Ezen kívül bármi jó, ami az adott növénynek jó -- a világostól a tök árnyékosig.
Prezentáció: ez nyilván ízlés kérdése. Egy tradicionális japán nyilván például soha nem lógatna egy kokedamát, és a marczikában is kb. úgy néztek rám, mint ahogy a balázs tenné az egyszeri kincsesláda-levegőztetőre -- de hát nem csak tradicionális japánok vannak
Mindenképpen fontos, hogy a kokedama nem egy cserép virág, sokkal inkább szoborra emlékeztet mint egy szobanövényre, és az elhelyezése is körülbelül ennek megfelelő kell legyen. Jót tesz neki ha sok van egy csoportban, és rendkívül jót tesz neki ha olyan helyen lóg ahol van valami légmozgás. Az egészben a legfaszább tényleg az, amint a damilon lógó kokedamák szuperlassított felvétel-szerűen forognak, mint egy kis bolygó, minden pillantaban más kompozícióba összeállva, egy élő szoborként folyton újraértelmezve saját magukat. Ez nyilván csoportban látványosabb:
De letéve is lehet őket prezentálni, akkor én főleg a páros megoldásokat szeretem, azonos vagy nem azonos növényekkel és méretben, ízlés szerint,
Annyira nem vagyok japán például, hogy ez ilyen mértékű szimmetria ne tetszen:
de a klasszikus arányok is működnek persze:
mondjátok, ha maradt kérdés
Utoljára módosított moderátor által: