• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Low-tech Biotóp style (?)növényes(?)

Update-eltem az előző hozzászólásomat, mert véletlenül elküldtem, mielőtt befejeztem volna.
Egy biztos, az a palackból beoldott kevés CO2 is "aranyat ér" akár lágy víz akár kemény víz van az akváriumban.
Nem lenne értelmesebb konkrét co2 méréseket végezni? Ebből logikailag visszavezetve lehetne elméleteket felállítani, vagy igazolni. Mind a kettőtöknek vannak El Natural, low tech és high tech akváriuma is. Ráadásul Z1234-nek szűrés nélküli üvegei is vannak.
 
Drop Checker és CO2(aq) méréssel kapcsolatban. Sajnos drop-checkerrel a mérés pontossága több sebből is vérzik. Ha alacsony kH-n nézed, akkor már nagyon kis pH különbség is jelentős CO2 koncentrációbeli eltérést jelez. Például 2-es kH-n 6.2 és 6.4 pH között 38ppm és 24 ppm a CO2 koncentráció különbsége. Indikátor folyadék színének az árnyalatából nehéz megmondani, hogy mi is a helyzet, vagy tized pH-kat meg tudsz mondani a színből? (Kicsit zöld, vagy tényleg zöld?)
Ráadásul drop-checker is elég lassan reagál, hiszen az akváriumvízből a CO2-nek ki kell oldódnia, majd beoldódnia az indikátor folyadékba stb.


Két hibát is vélek felfedezni a gondolatmenetben.

1. használtad a KH-pH-CO2 táblázatot, amit épp most fejtettem ki, hogy csak zárt rendszerben érvényes. 2 nk-es KH értéken annyi ppm CO2 van a vízben, ami az adott hőmérsékleten, adott nyomáson, az egyensúlyi koncentrációt adni fogja. Nem a pH-ból kalkulálódik nyitott rendszerben. A CO2 egyensúlyt tart a légkörrel(ha nincs mesterséges adagolva), miért maradna alacsonyabb, mert magasabb a KH?

Táblázathoz még egy kis agyalás:
Tegyük fel, hogy 6 a KH-m, és 6,3 a pH-m Teljesen reális tud lenni, elég sűrűn mérnek ilyesmiket. Ez esetben, zárt rendszerben 90,2 ppm CO2 lenne a vizemben. Mi történik ezzel a gázzal? Eltávozik a légkörbe, egészen addig, amíg a távozó és a beoldódó gáz a légkörből azonos nem lesz adott időpontban, tehát be nem áll az egyensúly. Amikor CO2-t oldasz be az akváriumba, akkor a beoldódó gáz mennyiségének növelésével megnöveled azt a koncentráció értéket is, ahol egyensúly alakul ki. Ez független a KH-tól. A KH(nagyrészt HCO3-) erős savakkal lép csak reakcióba.

2. A DC színe nem függ a víz KH-jától, nincs semmilyen kapcsolatban vele. A DC úgy működik, hogy a kis üvegcse levegő tere és az indikátor folyadék között is kialakul egy egyensúly, ami megváltoztatja az indikátor folyadék pH-ját, és és így a színét, és ebből következtetünk az akváriumban oldott formában lévő CO2 mennyiségére.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Nem lenne értelmesebb konkrét co2 méréseket végezni? Ebből logikailag visszavezetve lehetne elméleteket felállítani, vagy igazolni. Mind a kettőtöknek vannak El Natural, low tech és high tech akváriuma is. Ráadásul Z1234-nek szűrés nélküli üvegei is vannak.

Az biztos, hogy nagyon sok információval szolgálna a CO2 mérés a nap folyamán az akváriumokról. Lehetne kísérletezni is, hogy a víz keverése hogyan befolyásolja az állapotokat. Egyébként simán lehet, hogy a nyerő kombináció keverés-nem keverés váltakoztatása időben. (pl nem kever lámpafelkapcsolás előtt pár órával)
Sajnos a CO2 mérés otthon elég macerás, a LaMotte® Carbon Dioxide Test Kit 45 USD körül van és 1 ppm a felbontása ( :( ) 0-50 ppm között. kb 2 perc egy mérés.

2. A DC színe nem függ a víz KH-jától, nincs semmilyen kapcsolatban vele. [...]

Úgy értettem, hogy ha az akvárium víz kH-ja alacsony, akkor pH oldalon már egy tized eltérés is jelentős CO2 szint különbséget jelezhet. A szín gyakorlatilag a pH-tól függ. És ráadásul a drop checker késleltetése (nem kapásból mutatja a változásokat) is problémás lehet, hiszen mondjuk egy high tech akváriumnál amikor rádurran az erős lámpa, a növények nagyon gyorsan elkezdik felvenni a CO2-t. Szóval amikor azt mondják 30 ppm a cél CO2, az mindenhol lesz, csak nem konstans értéken. pH kontroller legalább gyorsabban reagál mint a drop checker.
 
Utoljára módosított:
Az biztos, hogy nagyon sok információval szolgálna a CO2 mérés a nap folyamán az akváriumokról. Lehetne kísérletezni is, hogy a víz keverése hogyan befolyásolja az állapotokat. Egyébként simán lehet, hogy a nyerő kombináció keverés-nem keverés váltakoztatása időben. (pl nem kever lámpafelkapcsolás előtt pár órával)
Sajnos a CO2 mérés otthon elég macerás, a LaMotte® Carbon Dioxide Test Kit 45 USD körül van és 1 ppm a felbontása ( :( ) 0-50 ppm között. kb 2 perc egy mérés.



Úgy értettem, hogy ha az akvárium víz kH-ja alacsony, akkor pH oldalon már egy tized eltérés is jelentős CO2 szint különbséget jelezhet. A szín gyakorlatilag a pH-tól függ. És ráadásul a drop checker késleltetése (nem kapásból mutatja a változásokat) is problémás lehet, hiszen mondjuk egy high tech akváriumnál amikor rádurran az erős lámpa, a növények nagyon gyorsan elkezdik felvenni a CO2-t. Szóval amikor azt mondják 30 ppm a cél CO2, az mindenhol lesz, csak nem konstans értéken. pH kontroller legalább gyorsabban reagál mint a drop checker.


Utánajárok itt az SZBK-ban a növénybiológiai intézetben, hátha van valakinek pH mérője. Nem kizárt, mert vannak algákat kutató csoportok is.


Még mindig nem értem, hogy szeretnéd a víz KH-ját kapcsolatba hozni a dropcheckerben lévő indikátor oldat KH-jával és pH-jával. A DC folyadék stabilan 4 KH-ra van állítva, és csak a légteréből beoldódó CO2-re reagál. A kékből sárgára változás során kb 0 tól 40-50(?) ppm-es tartományig foglalja magába. Valóban nem lehet a színéből pontos ppm értékeket leolvasni, csak annyit, hogy kb-re jó-e a szint.

Másrészt, az akvárium víz pH-jának változását valóban okozhatja, a szén-dioxid szint változása, de ugyanúgy lehet pH változás, ha konstans CO2 szint esetén csak a KH változik. Tehát 30 ppm CO2 mellett, 200-ról 250-re emelkedő HCO3 koncentráció(mg/L) magasabb pH-t fog eredményezni, de ugyanannyi CO2-t. A táblázat ezért bizonytalan, mert bár bizonyos körülmények között jó is lehet, de nem tudni, hogy a co2 miatt változott a pH, vagy a HCO3 miatt. Ha CSAK a CO2 változott állandó KH (HCO3-) értéknél, akkor a pH változással valóban lehet következtetni a CO2 szint változására.

De még bőven bele lehetne kötni ebbe az elméletbe, és bizonyítanom is illene valahogy, mielőtt elkiabálom nagyközönség előtt, hogy a táblázat kb. kuka, nyílt rendszerben.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Utánajárok itt az SZBK-ban a növénybiológiai intézetben, hátha van valakinek pH mérője. Nem kizárt, mert vannak algákat kutató csoportok is.


Még mindig nem értem, hogy szeretnéd a víz KH-ját kapcsolatba hozni a dropcheckerben lévő indikátor oldat KH-jával és pH-jával. A DC folyadék stabilan 4 KH-ra van állítva, és csak a légteréből beoldódó CO2-re reagál. A kékből sárgára változás során kb 0 tól 40-50(?) ppm-es tartományig foglalja magába. Valóban nem lehet a színéből pontos ppm értékeket leolvasni, csak annyit, hogy kb-re jó-e a szint.

Másrészt, az akvárium víz pH-jának változását valóban okozhatja, a szén-dioxid szint változása, de ugyanúgy lehet pH változás, ha konstans CO2 szint esetén csak a KH változik. Tehát 30 ppm CO2 mellett, 200-ról 250-re emelkedő HCO3 koncentráció(mg/L) magasabb pH-t fog eredményezni, de ugyanannyi CO2-t. A táblázat ezért bizonytalan, mert bár bizonyos körülmények között jó is lehet, de nem tudni, hogy a co2 miatt változott a pH, vagy a HCO3 miatt. Ha CSAK a CO2 változott állandó KH (HCO3-) értéknél, akkor a pH változással valóban lehet következtetni a CO2 szint változására.

De még bőven bele lehetne kötni ebbe az elméletbe, és bizonyítanom is illene valahogy, mielőtt elkiabálom nagyközönség előtt, hogy a táblázat kb. kuka, nyílt rendszerben.
Ezt csak direkt co2 és ph (és KH) méréssel tudod megcsinálni.
 
Gondolkodva a dolgon, még egy dolog felmerült bennem. Miért CO2 diffúzort használunk High Tech akváriumoknál? A CO2 buborékok nagy része nem oldódik be, hanem kimegy a levegőbe és ráadásul idővel a diffúzor hatásfoka is változik (elkoszolódik stb).

Ugye a Henry-féle gáztörvény alapján a vízben az egyensúlyi állapotban levő CO2 koncentráció azért ilyen alacsony (kb ~0.5 ppm 24C fokon), mert a levegő csupán 0.04% CO2-t tartalmaz. Ha 100% CO2 lenne az atmoszféra, akkor az egyensúlyi CO2 koncentráció 100/0.04 == 2500x nagyobb lenne. Jól számolom?

Ha egy fordított üvegbúrába töltenék a CO2-t, úgy hogy az akvárium vízszint alá kerüljön a búrában a víz szintje, akkor kb 1 ATM nyomású 100% CO2 gáz érintkezne a vízzel.

1575060979144.png

Sajnos nem tudom, hogy ilyen rendszernél hogyan kellene számolni a víz CO2 tartalmát, mivel 2 különböző koncentrációjú gázzal érintkezik. Minden esetre az üvegbúra és az akvárium felületének aránya biztosan befolyásolná, hogy mekkora a víz CO2 koncentrációja. Lehet, hogy ilyen esetben a számoláskor a parciális nyomás különböző CO2 koncentrációk felületarányos átlaga?

Nyilván ez a módszer valamiért nem működik, különben elterjedt lenne. Hiszen így egy CO2 palack nagyon sokáig bírná.
 
Utoljára módosított:
Gondolkodva a dolgon, még egy dolog felmerült bennem. Miért CO2 diffúzort használunk High Tech akváriumoknál? A CO2 buborékok nagy része nem oldódik be, hanem kimegy a levegőbe és ráadásul idővel a diffúzor hatásfoka is változik (elkoszolódik stb).

Ugye a Henry-féle gáztörvény alapján a vízben az egyensúlyi állapotban levő CO2 koncentráció azért ilyen alacsony (kb ~0.5 ppm 24C fokon), mert a levegő csupán 0.04% CO2-t tartalmaz. Ha 100% CO2 lenne az atmoszféra, akkor az egyensúlyi CO2 koncentráció 100/0.04 == 2500x nagyobb lenne. Jól számolom?

Ha egy fordított üvegbúrába töltenék a CO2-t, úgy hogy az akvárium vízszint alá kerüljön a búrában a víz szintje, akkor kb 1 ATM nyomású 100% CO2 gáz érintkezne a vízzel.

View attachment 84169

Sajnos nem tudom, hogy ilyen rendszernél hogyan kellene számolni a víz CO2 tartalmát, mivel 2 különböző koncentrációjú gázzal érintkezik. Minden esetre az üvegbúra és az akvárium felületének aránya biztosan befolyásolná, hogy mekkora a víz CO2 koncentrációja. Lehet, hogy ilyen esetben a számoláskor a parciális nyomás különböző CO2 koncentrációk felületarányos átlaga?

Nyilván ez a módszer valamiért nem működik, különben elterjedt lenne. Hiszen így egy CO2 palack nagyon sokáig bírná.
Használják néhány helyen egész jó eredménnyel. A kereskedelemben kapható ilyen termékekkel az a baj, hogy nagyon kicsi a harangjuk. Ha hatékonyan szeretnél beoldani, akkor ormótlan nagy harangokat kellene az akváriumba tenni. Pl egy 3-4 literes pet palack félbevágva.
Valamikor láttam egy youtube videót egy amerikai halkereskedőről, akinek az összes akváriuma növényes volt. De olyan szinten dzsungel, hogy alig lehetett a halakat kifogni. Ő így oldott be. Minden nap nyomta bele a nagynyomású palackból a co2-t a harangokba.
 
Használják néhány helyen egész jó eredménnyel. A kereskedelemben kapható ilyen termékekkel az a baj, hogy nagyon kicsi a harangjuk. Ha hatékonyan szeretnél beoldani, akkor ormótlan nagy harangokat kellene az akváriumba tenni. Pl egy 3-4 literes pet palack félbevágva.
Valamikor láttam egy youtube videót egy amerikai halkereskedőről, akinek az összes akváriuma növényes volt. De olyan szinten dzsungel, hogy alig lehetett a halakat kifogni. Ő így oldott be. Minden nap nyomta bele a nagynyomású palackból a co2-t a harangokba.

A matek részét nem látom át. Ha igaz a tippem (amit nem tudok alátámasztani :) ), és a 2 gázfelület arányával kell súlyozni a parciális nyomásokat, és mondjuk megcélzunk 5 ppm CO2-t a vízben, akkor az akvárium felületének csupán 250-ed részének kellene a harangnak lennie. Ez egy 130x60 cm-es akváriumnál 31 cm2, azaz egy 6x5 cm-es "kockaharang". Ez elég kicsi. Nincs egy fizikus vagy igazi vegyész a fórumon? (@dexkill )
 
A matek részét nem látom át. Ha igaz a tippem (amit nem tudok alátámasztani :) ), és a 2 gázfelület arányával kell súlyozni a parciális nyomásokat, és mondjuk megcélzunk 5 ppm CO2-t a vízben, akkor az akvárium felületének csupán 250-ed részének kellene a harangnak lennie. Ez egy 130x60 cm-es akváriumnál 31 cm2, azaz egy 6x5 cm-es "kockaharang". Ez elég kicsi. Nincs egy fizikus vagy igazi vegyész a fórumon? (@dexkill )

A CO2 nem ilyen egyszerű, nem követi pontosan a Henry-Dalton-törvényt, mivel kémiai reakció is lejátszódik az oldódása közben. Pl. a levegőben (gázként, az összes gázra vonatkoztatva) 0,04% a CO2 aránya, míg a levegővel egyensúlyban lévő vízben 2,5% lesz, tehát 6000%-ot nő (visszaszámolva a többi levegőből beoldott komponensre). Tehát nem egy az egyben a parciális nyomástól függ, vagyis kisebb üvegharag is elég, mint ami simán csak a parciális nyomásokból adódna. Viszont - most csak érzésre mondom! -, hogy ez a tézis nem számol azzal a gáztömeggel, amit ugyan beoldottunk, de a külső felületen (az akva felszínén) távozik. Egyszer írtam erről valahol egy 3 oldalas írást... hmm... vajon hol lehet?! (nem itt a fórumon)
 
Hosszas keresésre találtam a harang diffúzórról angol fórumon:

https://www.ukaps.org/forum/threads/old-school-co2-method.53484/page-5

Egyik hozzászólásban azt írják, hogy kb 2% felület kell 30 ppm CO2-hez. (Én 5 ppm CO2-re tippeltem 1/250=0.4% felületet, szóval nagyságrendileg hasonló érték...)
Valami nem stimmel. Ha ilyen jól működne, már el lenne terjedve. Mások panaszkodnak a hatékonyságára.

Itt viszont a harang felülete nagyon nagynak néz ki az akvárium méretéhez képest:
https://tropica.com/en/plant-care/co2/system-60/
 
Utoljára módosított:
Gondolkodva a dolgon, még egy dolog felmerült bennem. Miért CO2 diffúzort használunk High Tech akváriumoknál? A CO2 buborékok nagy része nem oldódik be, hanem kimegy a levegőbe és ráadásul idővel a diffúzor hatásfoka is változik (elkoszolódik stb).

Ugye a Henry-féle gáztörvény alapján a vízben az egyensúlyi állapotban levő CO2 koncentráció azért ilyen alacsony (kb ~0.5 ppm 24C fokon), mert a levegő csupán 0.04% CO2-t tartalmaz. Ha 100% CO2 lenne az atmoszféra, akkor az egyensúlyi CO2 koncentráció 100/0.04 == 2500x nagyobb lenne. Jól számolom?

Ha egy fordított üvegbúrába töltenék a CO2-t, úgy hogy az akvárium vízszint alá kerüljön a búrában a víz szintje, akkor kb 1 ATM nyomású 100% CO2 gáz érintkezne a vízzel.

View attachment 84169

Sajnos nem tudom, hogy ilyen rendszernél hogyan kellene számolni a víz CO2 tartalmát, mivel 2 különböző koncentrációjú gázzal érintkezik. Minden esetre az üvegbúra és az akvárium felületének aránya biztosan befolyásolná, hogy mekkora a víz CO2 koncentrációja. Lehet, hogy ilyen esetben a számoláskor a parciális nyomás különböző CO2 koncentrációk felületarányos átlaga?

Nyilván ez a módszer valamiért nem működik, különben elterjedt lenne. Hiszen így egy CO2 palack nagyon sokáig bírná.
Hasonlóan ketyeg az agyunk. :) Nagyon közel álltam a gondolathoz, hogy kipróbáljam a harangot, mert engem meggyőz a vízzel érintkező nagy felület. Ráadásul, aki ilyet használ, attól olyan info származik, hogy naponta fel kell tölteni a harangot gázzal. Ezt ISTA haranggal kapcsolatban írták. Ez azt jelenti, hogy ennyi gáz garantáltan beoldódik a vízbe, hiszen más módon nem tud a harangból kijutni, ellentétben a buborékolós megoldással, ahol a buborék a lehető legrövidebb úton igyekszik a felszín felé és távozni (beoldatlan formában) a vízből.
Viszont az "1 ATM nyomású..." mondatodot nem igazán értem, vagy félreértem. Mihez képest gondoltad ezt a nyomást? A légköri nyomáshoz képest? Mert az ugye nem lehetséges. A harangban lévő gáz, a légköri nyomásnál csak 3-5%-al nagyobb nyomáson érintkezik a vízzel. Szerintem a nyomás mértéke elhanyagolható. Jó közelítéssel úgy számolható, mintha a víz a harang felületének megfelelő felületen, 100% CO2-vel érintkezne (nem a levegőben lévő pár százaléknyi CO2-vel). Ezt a felületet kellene összehasonlítani a porlasztóból kikerülő, és egyidőben a vízben található buborékok felületével.
 
Hosszas keresésre találtam a harang diffúzórról angol fórumon:

https://www.ukaps.org/forum/threads/old-school-co2-method.53484/page-5

Egyik hozzászólásban azt írják, hogy kb 2% felület kell 30 ppm CO2-hez. (Én 5 ppm CO2-re tippeltem 1/250=0.4% felületet, szóval nagyságrendileg hasonló érték...)
Valami nem stimmel. Ha ilyen jól működne, már el lenne terjedve. Mások panaszkodnak a hatékonyságára.

Itt viszont a harang felülete nagyon nagynak néz ki az akvárium méretéhez képest:
https://tropica.com/en/plant-care/co2/system-60/
Lehet, hogy ekkora akváriumban működik. Ez kb 10-15 literes lehet. Én akkor vettem egyet, amikor sikerült eldurrantanom az első regulátoromat. Akkor az 54 literesben próbáltam. Naponta kb. 3x töltöttem fel és meg sem mozdult a drop checker színe.
 
Egyetlen dologgal nem számoltok - vagy átsiklottam felette -, mégpedig a beoldódás sebességével. Tényleg 100% a beoldás, de ugye ez sok óra alatt oldódik be, és a külső felületen ez idő alatt bőven "van ideje" távozni.

Ezért szeretjük a reaktort, gyorsan sokat... ;)
 
Egyetlen dologgal nem számoltok - vagy átsiklottam felette -, mégpedig a beoldódás sebességével. Tényleg 100% a beoldás, de ugye ez sok óra alatt oldódik be, és a külső felületen ez idő alatt bőven "van ideje" távozni.

Ezért szeretjük a reaktort, gyorsan sokat... ;)
És mi lenne, ha a diffúzor fölé menne a harang?
 
A harang mellett szólva: egy kezdő akvaristának inkább egy üvegharanggal kellene kezdeni, mint élesztős megoldással. Továbbá egy kellemes megoldás kisebb akváriumokba, javítani a szénbevitelt. Mégsem teljesen "low tech", de sokkal biztonságosabb, mint a bizonytalan élesztős rendszer.
 
Utoljára módosított:
Viszont az "1 ATM nyomású..." mondatodot nem igazán értem, vagy félreértem. [..]

Úgy értettem, hogy a harangban a CO2 gáz nyomása is gyakorlatilag megegyezik a légkör nyomásával, azaz kb. 1 atm. Sajnos ezt nem nagyon lehet növelni mert az akvárium nem elég mély. Kb 10 méter mélynek kellene lennie az akváriumnak ha 2 atm-et szeretnénk. A harangba sajnos idővel a vízből beoldódnak gázok, pl O2 és N2 és így rontja a hatékonyságát. A tropica szet-en erre egy külön szelep van, amivel időnként "légteleníteni" kell. A harangnak egyébként nem feltétlenül kell teljes térfogaton a víz alatt lennie, egy része lehet az akvárium felett is.

Alapjában véve szerintem a tropica szet versenyképtelen nagynyomású diffúzoros stb rendszerhez képest:
  • Manuálisan kell tölteni a harangot és néha légteleníteni. Nem automatizált a rendszer
  • a palack nem költséghatékony, csupán 5000 ml CO2 tartalmaz, ezt kapásból nem tudom mennyi grammban, de tippre bőven 100g alatt van
Ezek a dolgok szerintem kiküszöbölhetőek kicsit más rendszerrel. Lehet, hogy az akváriumvíz erős kevergetése rontja a hatékonyságot, mivel a harang alatt kevésbé keveredik a víz, míg a levegővel érintkező nagy felületen igen. (Ez csak tipp.) Tropica szet-et 60 literig javasolják, és nagyon kevés infó található tropica honlapján. Többek között nem írják, milyen CO2 szintet lehet elérni vele 60 literre.
Amúgy lehet, hogy egy kísérletet megér a dolog. Ha sikerül csupán 5-10 ppm-el növelni a CO2 szintet vízben, akkor az NPT-ben a talajból és egyéb biológiai folyamatok során keletkező CO2-vel együtt ez már igen bőséges lenne. Ha működik, akkor ebben a rendszerben az tetszik, hogy gyakorlatilag nem lehet a CO2-t túladagolni és sokkal kevesebb fogy mint diffúzornál, ahol a buborékok jó része a levegőben landol (valószínűleg egy 2 kg-os palack örök élet).
 
Utoljára módosított:
Úgy értettem, hogy a harangban a CO2 gáz nyomása is gyakorlatilag megegyezik a légkör nyomásával, azaz kb. 1 atm. Sajnos ezt nem nagyon lehet növelni mert az akvárium nem elég mély. Kb 10 méter mélynek kellene lennie az akváriumnak ha 2 atm-et szeretnénk. A harangba sajnos idővel a vízből beoldódnak gázok, pl O2 és N2 és így rontja a hatékonyságát. A tropica szet-en erre egy külön szelep van, amivel időnként "légteleníteni" kell. A harangnak egyébként nem feltétlenül kell teljes térfogaton a víz alatt lennie, egy része lehet az akvárium felett is.

Alapjában véve szerintem a tropica szet versenyképtelen nagynyomású diffúzoros stb rendszerhez képest:
  • Manuálisan kell tölteni a harangot és néha légteleníteni. Nem automatizált a rendszer
  • a palack nem költséghatékony, csupán 5000 ml CO2 tartalmaz, ezt kapásból nem tudom mennyi grammban, de tippre bőven 100g alatt van
Ezek a dolgok szerintem kiküszöbölhetőek kicsit más rendszerrel. Lehet, hogy az akváriumvíz erős kevergetése rontja a hatékonyságot, mivel a harang alatt kevésbé keveredik a víz, míg a levegővel érintkező nagy felületen igen. (Ez csak tipp.) Tropica szet-et 60 literig javasolják, és nagyon kevés infó található tropica honlapján. Többek között nem írják, milyen CO2 szintet lehet elérni vele 60 literre.
Amúgy lehet, hogy egy kísérletet megér a dolog. Ha sikerül csupán 5-10 ppm-el növelni a CO2 szintet vízben, akkor az NPT-ben a talajból és egyéb biológiai folyamatok során keletkező CO2-vel együtt ez már igen bőséges lenne. Ha működik, akkor ebben a rendszerben az tetszik, hogy gyakorlatilag nem lehet a CO2-t túladagolni és sokkal kevesebb fogy mint diffúzornál, ahol a buborékok jó része a levegőben landol (valószínűleg egy 2 kg-os palack örök élet).
OK, akkor az "1 atm" kérdésben egyetértünk, ugyan arról beszélünk, csak nem tudtam jól értelmezni, amit korábban írtál.
Úgy gondoltam, itt a "harangos beoldás" témája került szóba, és nem egy-egy gyártó termékének vizsgálata. Talán, lehetne jobb megoldást is találni az elv megvalósítására, mint amit az adott gyártó mérnöke kitalált. (Volt már ilyen a történelemben.)
Tehát, ha úgy vesszük, a diffúzoros beoldásnak is az a hátránya, hogy minden reggel, amikor felkelsz, ki kell nyitnod a CO2 csapot, este meg el kell zárni. De ugye tudjuk, hogy a valóságban ez nem így megy... ;) Időnként pedig a diffúzort is tisztítani kell, mert vagy eltömődik, vagy túl nagy bubikat kezd eregetni. Valamint az is tény, hogy az áramlással (a beömlő és a diffúzor elhelyezése) is sokat kell játszani, hogy a bubikat a lehető legtovább tartsuk a víz alatt a beoldás érdekében. Tökéletesen egyetértve azzal a gondolatoddal, miszerint a harangot egyáltalán nem kellene feltétlenül mélyen a víz alatt tartani (mert felesleges), mi lenne, ha a vízfeszín közelében, de nagyon közel a befolyóhoz lenne elhelyezve? A nagysebességgel beáramló víz, kvázi "kimosná" a harangból a gázt(?).
... és ha továbbra is elrugaszkodunk a Tropica megoldásától és a pici palackot normális palackra cserénénk, akkor is életképtelen a harangos beoldás? Valahogy megkellene saccolni, hogy a diffúzoros bevitel esetén, mekkora az egyidőben a vízben lévő buborékok felülete? Összevethető-e egy gyári harang felületével? Illetve mekkora felületű harang kellene ahhoz, hogy a bubik felületét elérje / meghaladja?
További kérdés (nem tudom kiszámolni), hogy valóban nincs jelentősége a harangban uralkodó gáznyomásnak? Ha csak 0,03-0,05 barral nagyobb a nyomás a légkörinél (30-50 cm-es vízmélység), akkor mennyivel több CO2 nyelődne el a vízben?
 
Back
Oldal tetejére