• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Low-tech Biotóp style (?)növényes(?)

Most épp ezen kísérletezem,hogy egy leheletnyi vízmozgatás mennyit "segít" ha segít de majd meglátom lesz-e ezzel kapcsolatban élménybeszámolót🙄

Én azt mondom egy leheletnyi jó, ha van. Működik anélkül is, ha jól lőjük be a paramétereket, de befektetés/megtérülés arányban erősen poztitív a minimális vízmozgás.
 
Most du. visszaraktam a forgatást, kíváncsi leszek jobb lesz-e tőle. Plusz agancs alga is jön, ami eddig nem volt jellemző. Kb mindent ugyanúgy csináltam mint eddig.

Hát fene sem tudja biztosra, ezeknél az akváriumoknál mi miért történik :).
Viszont az valamennyire tipikus, hogy az első pár hónap nagyon gyors növekedése után valamennyire lassul a dolog. Ezek közül a növények közül tippem szerint leghamarabb zosterifolia jól mutathatja ennek a jeleit. Eddig rengeteg növényt metszettél, szedtél ki az akváriumból. Esetleg az is bejátszhat, hogy nagyon erős metszéseket csinálsz, és azért a stem jellegű növényeknek ez egy komolyabb sérülés, beavatkozás. Egy idő után egyre jobban előjön az a hatás is, hogy bizonyos növények sokkal jobban nőnek, vissza, illetve kiszorítanak bizonyos növényeket. Például az a nagy zöld levelű növény (Nuphar Japonica?) milyen nagy lett és nyilván így több "tápot", "szenet" stb vesz fel. Itt sajnos nem tudsz olyan könnyen CO2-vel "utánacsavarni".
Ráadásul ebben az akváriumban elég keveset etetsz, és ahogy elnézem algaevőkkel sincs tele (nem mintha erős algásodási nyomást ezek megoldanának).
Utolsó képen azért szvsz relatíve jól néz ki a dolog (az erős metszés ellenére), szóval tragédiáról szó sincs.
 
Utoljára módosított:
Hát fene sem tudja biztosra, ezeknél az akváriumoknál mi miért történik :).
Viszont az valamennyire tipikus, hogy az első pár hónap nagyon gyors növekedése után valamennyire lassul a dolog. Ezek közül a növények közül tippem szerint leghamarabb zosterifolia jól mutathatja ennek a jeleit. Eddig rengeteg növényt metszettél, szedtél ki az akváriumból. Esetleg az is bejátszhat, hogy nagyon erős metszéseket csinálsz, és azért a stem jellegű növényeknek ez egy komolyabb sérülés, beavatkozás. Egy idő után egyre jobban előjön az a hatás is, hogy bizonyos növények sokkal jobban nőnek, vissza, illetve kiszorítanak bizonyos növényeket. Például az a nagy zöld levelű növény (Nuphar Japonica?) milyen nagy lett és nyilván így több "tápot", "szenet" stb vesz fel. Itt sajnos nem tudsz olyan könnyen CO2-vel "utánacsavarni".
Ráadásul ebben az akváriumban elég keveset etetsz, és ahogy elnézem algaevőkkel sincs tele (nem mintha erős algásodási nyomást ezek megoldanának).
Utolsó képen azért szvsz relatíve jól néz ki a dolog (az erős metszés ellenére), szóval tragédiáról szó sincs.

Ja nem, nem akartam tragédiát sugallni, csupán mintha elindult volna egy kis negatív hatás. De ez még nem igazolt, hogy a pumpa kivétele okozta, csak gyanús. A nagy metszések azért kevésbé okoznak gondot, mert itt azért függetlenítve van a növényzet a természetes tápanyag forrásoktól jócskán, a vízbe adott tápanyagok miatt. Messze nem nőne így semmi, ha nem pótolnám.
 
Ja nem, nem akartam tragédiát sugallni, csupán mintha elindult volna egy kis negatív hatás. De ez még nem igazolt, hogy a pumpa kivétele okozta, csak gyanús. A nagy metszések azért kevésbé okoznak gondot, mert itt azért függetlenítve van a növényzet a természetes tápanyag forrásoktól jócskán, a vízbe adott tápanyagok miatt. Messze nem nőne így semmi, ha nem pótolnám.
Attól függ, hogy a metszés az adott növénynél stimulálja, vagy gátolja a növekedést, illetőleg a tápanyagfelvételt.
 
Attól függ, hogy a metszés az adott növénynél stimulálja, vagy gátolja a növekedést, illetőleg a tápanyagfelvételt.

A Myrio. matogrossense közepesen tűri jól. A tápanyagfelvétel természetesen az ottmaradt csonknál mindig rosszabb, ezért szoktak ezek jobban is algásodni, mint maga a levágott hajtás. A metszéssel amúgy hormonok arányát is változtatjuk a növényi szövetekben, az auxin a csúcshajtásban van legnagyobb koncentrációban, ezt levágva a maradék növényben a citokininek aránya növekszik meg, ami az oldalhajtások növekedését stimulálhatja, ezért hajlamos a csonk kétfelé ágazni, kvázi oldalhajtást hozni. (egy kis időre megszűnik az apikális dominancia)
 
Utoljára módosított moderátor által:
Nehéz ezekről az esetekről konkrétan kijelenteni, de esélyes, hogy a vízforgatás nélküli üzem egyik másik hozadéka a nemrégen megjelent cyano. Még így sem írnám le ezeket az akváriumokat, de nálam elég sok szerves anyag hevert a földön, ugye kapásból a sok tőzeget is tettem az aljzatra. Azt hiszem marad a vízforgatás.

A másik dolog, hogy úgy döntöttem vagy az akváriumot szüntetem meg, vagy a myriophyllumot cserélem le valami lassabb növényre. Egyszerűen néha nem maradt erőm/időm mind a három akváriumomat ugyanúgy karbantartani gondozni, eleve, hogy vízcserekor majdnem mindig full RO megy mindháromba, így a vízcsere sem fél óra hetente, vagy ahogy éppen sikerül, az átlag 2 hetente( bár az RO leengedése magában nem aktív meló, de idő az is). A hetente nyírt-formázott süllőhínárba kezdek belefáradni kicsit, (mivel ugye van egy CO2-s akváriumom is, ami szintén sűrűn nyírós) át fogom alakítani ezt egy kicsit "passzívabb" üzembe, sokkal ritkábban metszendő növényekre cserélek.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Cyano egy elég ronda dolog, nehéz megmondani, miért jelenik meg. Nagyon szélsőséges körülményeket is elvisel, a "legtisztább", "tápszegény" tavakban is előfordul.
Nekem 3 kevergetés nélküli akváriumom megy most. Cyano-val egyszer volt gondom, akkor is olyan akváriumban, amiben volt kevergetés. Elég nagy mennyiségű cyano bekerült egy növénnyel és azt gondoltam, sebaj, kipusztul magától. Hát nem. A sziszifuszi takarítgatását meguntam, és kibombáztam az akváriumból. Azóta nem láttam.
Egyébként elég sok hyper-tiszta CO2-zött EI akváriumban is előjöhet, böhömnagy szűrés mellett.
 
A vízforgatással kapcsolatban néhány gondolat. Laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a víz folyási sebességének növelése egy bizonyos pontig segíti a növényeknek a szén felvételét és emiatt növeli a fotoszintézist.

"At velocities<0.02 m s−1, photo-synthesis is limited by the thickness of the diffusiveboundary layer, and reaches a maximum between 0.02 and 0.06 m s−1(Wheeler, 1980; Koch, 1993b,1994; Gonen et al., 1995; Hurd et al., 1996)"

Ha veszel egy óránkénti 10x átforgatású pumpát, akkor nagyon leegyszerűsítve, durva közelítéssel egy 1 méter hosszú akváriumban az átlagos áramlási sebesség 1/60/60 = 0.002 m/sec. A fenti idézetben nagyságrendileg 10x ekkora szaturációs pont van megadva! Viszont a másik oldalt a low tech akvárium CO2 szempontjából nyitott rendszer. Ha a vízben több CO2 van, mint ami a levegő-víz egyensúlyi pont adódna (kb ~0.5 ppm 24 fokon), akkor minél gyorsabb a kevergetés, annál gyorsabban fog a CO2 a levegőbe távozni és a növények számára potenciálisan elérhető DIC mennyisége csökken . Ilyen NPT jellegű akváriumokban tipikusan, főleg a lámpafelkapcsolás előtt a CO2 koncentráció jóval magasabb, mint ami az egyensúlyi koncentrációból adódna.
Szóval valószínűleg kevergetés fronton több tényező összetett egymásra hatásáról van szó. Jelenleg nekem 4 akváriumból 1-ben van vízkevergetés, 3-ban nincs. A kevergetés nélküli akváriumokban nem látom ennek a hátrányát. Növények nőnek, halak sosem pipáltak. És egy biztos. Ha még 3 pumpát kellene bedugnom és hallgatnom, akkor kevesebb akváriumom lenne.
 
A vízforgatással kapcsolatban néhány gondolat. Laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a víz folyási sebességének növelése egy bizonyos pontig segíti a növényeknek a szén felvételét és emiatt növeli a fotoszintézist.

"At velocities<0.02 m s−1, photo-synthesis is limited by the thickness of the diffusiveboundary layer, and reaches a maximum between 0.02 and 0.06 m s−1(Wheeler, 1980; Koch, 1993b,1994; Gonen et al., 1995; Hurd et al., 1996)"

Ha veszel egy óránkénti 10x átforgatású pumpát, akkor nagyon leegyszerűsítve, durva közelítéssel egy 1 méter hosszú akváriumban az átlagos áramlási sebesség 1/60/60 = 0.002 m/sec. A fenti idézetben nagyságrendileg 10x ekkora szaturációs pont van megadva! Viszont a másik oldalt a low tech akvárium CO2 szempontjából nyitott rendszer. Ha a vízben több CO2 van, mint ami a levegő-víz egyensúlyi pont adódna (kb ~0.5 ppm 24 fokon), akkor minél gyorsabb a kevergetés, annál gyorsabban fog a CO2 a levegőbe távozni és a növények számára potenciálisan elérhető DIC mennyisége csökken . Ilyen NPT jellegű akváriumokban tipikusan, főleg a lámpafelkapcsolás előtt a CO2 koncentráció jóval magasabb, mint ami az egyensúlyi koncentrációból adódna.
Szóval valószínűleg kevergetés fronton több tényező összetett egymásra hatásáról van szó. Jelenleg nekem 4 akváriumból 1-ben van vízkevergetés, 3-ban nincs. A kevergetés nélküli akváriumokban nem látom ennek a hátrányát. Növények nőnek, halak sosem pipáltak. És egy biztos. Ha még 3 pumpát kellene bedugnom és hallgatnom, akkor kevesebb akváriumom lenne.

A vízben lévő CO2 mennyisége az nem fix érték, hanem a pH függvénye, és így a KH-é is. Fizikailag lehet, hogy 0.5 ppm oldódik, de a CO2 kémiai reakcióba is lép a vízzel, így jóval több is lehet a vízben szénsav formájában.


Azóta megy a pumpa, és egy kis takarítást is végeztem, szerintem javul az akvárium.
 
vízben lévő CO2 mennyisége az nem fix érték, hanem a pH függvénye, és így a KH-é is. Fizikailag lehet, hogy 0.5 ppm oldódik, de a CO2 kémiai reakcióba is lép a vízzel, így jóval több is lehet a vízben szénsav formájában.

Lehet, hogy végül is neked lesz igazad. Még próbálom átlátni a témát, de gyanús, hogy ez a tipikus co2,hco3,pH, KH összefüggéseket mind rosszul értelmeztem(tük). Ha sikerült helyére rakni mindent, majd megírom a fórumon is.
 
Lehet, hogy végül is neked lesz igazad. Még próbálom átlátni a témát, de gyanús, hogy ez a tipikus co2,hco3,pH, KH összefüggéseket mind rosszul értelmeztem(tük). Ha sikerült helyére rakni mindent, majd megírom a fórumon is.
Low-tech szén fronton több összetett folyamat megy egyszerre végbe. A CO2 gáz eltávozása a rendszerből a levegőbe (illetve beoldódása a vízbe) csak egyik része a történetnek. Ahogy írtad, pH-tól függően a CO2:bikarbonát arány is változik. A bikarbonát nem gáz, tehát ahhoz, hogy a bikarbonátban található szén a levegőbe távozzon, először CO2-vé kellene alakulnia. 8-as pH-n a bikarbonátból már sokkal, sokkal több van, mint CO2-ből. A bikarbonátokban levő szén "raktár" több nagyságrenddel nagyobb lehet, mint ami CO2-ben van. Azt szokták mondani, hogy a (bizonyos) növények 10x jobban preferálják a szenet CO2-ből, mint bikarbonátból. Másik oldalt pedig már 7.5-es pH környékén is10x annyi bikarbonát van, mint CO2 (!). Tehát a bikarbonát raktár jelentős szénforrás lehet a növényeknek. Este ez a bikarbonát "raktár" feltöltődhet bizonyos bakteriális stb folyamatok révén.
Egyensúlyi levegő-víz állapot csak egy dolog, a folyamatok sebessége is számít. Például ha kitöltesz egy ásványvizet egy pohárba, ahhoz elég sok idő kell, hogy "beálljon" az egyensúlyi CO2 koncentráció.

Persze a CO2-n kívül az O2 beoldódása a vízbe a levegőből egy lényeges dolog, amit a kevergetés segíthet. O2 levegő-víz egyensúlyból 24 fokon kb ~~8 ppm adódik, ami sokkal nagyobb mint a CO2 egyensúlyi koncentráció (kb ~~0.5 ppm). Végül is ez egy jó hír a halaknak. Halak O2 igénye is nagyon eltérő, például egy tanulmány szerint zebradánió ivadéknál már 3.3 ppm alatt kezdődhetnek a problémák. Ráadásul ha elég sok O2 van a vízben, az bizonyos körülmények között a bakteriális, lebontó folyamatokat is gyorsíthatja, és cserébe több CO2 "keletkezhet" a vízben.
Szóval nagyon sok összetett folyamat megy végbe, aminek nemcsak a nagyságrendjét lehet nehéz megbecsülni, hanem már a folyamatok feltérképezése sem túl egyszerű (legalábbis számomra, vegyész és biológus végzettség nélkül). Esetleg lehetne rajzolni egy ábrát, ami mutatja a potenciálisan végbemenő folyamatokat szén fronton az akváriumban.

Ennél sokkal összetettebbre gondoltam, mert ennél a folyamatok nagy része hiányzik:
1574858444321.png
 
Utoljára módosított:
Ahogy írtad, pH-tól függően a CO2:bikarbonát arány is változik. A bikarbonát nem gáz, tehát ahhoz, hogy a bikarbonátban található szén a levegőbe távozzon, először CO2-vé kellene alakulnia. 8-as pH-n a bikarbonátból már sokkal, sokkal több van, mint CO2-ből. A

Pont ez az, hogy elvileg nem. Vagy is akváriumi nyitott rendszerben nem. Zárt rendszerben változik csak a pH-val a CO2-HCO3-CO3 arány. Nyitottban a CO2 konstans, a HCO3 és CO3 változik csak. De ha sikerül mindent a helyére rakni, akkor írok ebből egy hosszabb kifejtést.
 
Pont ez az, hogy elvileg nem. Vagy is akváriumi nyitott rendszerben nem. Zárt rendszerben változik csak a pH-val a CO2-HCO3-CO3 arány. Nyitottban a CO2 konstans, a HCO3 és CO3 változik csak. De ha sikerül mindent a helyére rakni, akkor írok ebből egy hosszabb kifejtést.

Ez logikusnak hangzik, és ha nem számítana a folyamatok időtényezője még talán igaz is lehetne (?). Henry féle gáztörvény egyensúlyi állapotokról és koncentrációkról beszél. Viszont az, hogy mennyi időre van szükség, hogy az egyensúlyi állapotot elérje a rendszer, arról nem szól. Ha igaz lenne amit írtál, akkor halaknak sosem lenne O2 hiányos állapotuk, hiszen egyensúlyi állapotban van elég O2 a vízben. A természetben viszont előfordulhat tömeges halpusztulás, mert mondjuk egy tóba bekerülő anyagok szerves anyagok bomlása során olyan gyorsan elhasználódik az oxigén, hogy nem tud elég gyorsan a levegőből a halak számára szükséges O2 mennyiség beoldódni.

Ugyanez igaz CO2 fronton is. Walstad könyvben van egy ábra:

1574860950968.png

Hiába adódna az egyensúlyi állapotból csupán kb 0.5 mg/liter CO2, az éjszakai bakteriális stb folyamatok révén lámpafelkapcsolás előtt sokkal több van a vízben, majd a növények nagyon gyorsan elhasználják. Az ábrán látható kb 10 ppm körüli kiinduló érték low tech akváriumhoz képest nagyon magas érték, nem véletlen, hogy nála jól nőnek a növények.

Tényleg jó lenne egy cikk ábrákkal, ami low tech akvárium esetén a szén szerepét, "körforgását" részletesen bemutatja. Esetleg vegyésztanoncunk (?) @dexkill felrebbenthetné a fátylat az igazságról :).
 
Utoljára módosított:
Ez logikusnak hangzik, és ha nem számítana a folyamatok időtényezője még talán igaz is lehetne (?). Henry féle gáztörvény egyensúlyi állapotokról és koncentrációkról beszél. Viszont az, hogy mennyi időre van szükség, hogy az egyensúlyi állapotot elérje a rendszer, arról nem szól. Ha igaz lenne amit írtál, akkor halaknak sosem lenne O2 hiányos állapotuk, hiszen egyensúlyi állapotban van elég O2 a vízben. A természetben viszont előfordulhat tömeges halpusztulás, mert mondjuk egy tóba bekerülő anyagok szerves anyagok bomlása során olyan gyorsan elhasználódik az oxigén, hogy nem tud elég gyorsan a levegőből a halak számára szükséges O2 mennyiség beoldódni.

Ugyanez igaz CO2 fronton is. Walstad könyvben van egy ábra:

View attachment 84101

Hiába adódna az egyensúlyi állapotból csupán kb 0.5 mg/liter CO2, az éjszakai bakteriális stb folyamatok révén lámpafelkapcsolás előtt sokkal több van a vízben, majd a növények nagyon gyorsan elhasználják. Az ábrán látható kb 10 ppm körüli kiinduló érték low tech akváriumhoz képest nagyon magas érték, nem véletlen, hogy nála jól nőnek a növények.

Tényleg jó lenne egy cikk ábrákkal, ami low tech akvárium esetén a szén szerepét, "körforgását" részletesen bemutatja. Esetleg vegyésztanoncunk (?) @dexkill felrebbenthetné a fátylat az igazságról :).


Úgy próbáltál cáfolni, hogy még ki sem fejtettem az elméletet :) Plusz én csak a CO2 és KH kapcsolatáról beszélek.


Természetesen nem mindig, mindenkor van konstans CO2 a vízben, csak állandó nyomáson és akkor, a légkörben is állandó a szint, vagy a gáz adagolása állandó. Természetesen vannak folyamatok, amik megváltoztatják at egyensúlyi szintet, pl a szerves anyag bomlása az akváriumban.

A bűvös táblázat így teljesen érvényét veszti. Ha emeled a KH-t, például CaCO3-mat oldasz fel a vízben, csak zárt rendszerben csökken le a CO2 mennyisége, nyitottban csak egy ideig, hisz az elreagált CO2 pótlódik egyszerűen a légkörből, és idővel újra beáll az eredeti CO2 koncentráció.
Nyitott rendszerben, ahol állandó a nyomás, és állandó a légköri CO2 koncentráció, ott konstans a CO2 szintje hosszabb időskálán nézve, a KH-tól függetlenül. Amúgy, múltkor lemértem a KH-t és a pH-t a high-tech akváriumomban, valami 170 ppm CO2 jött ki a táblázatból. Most itt lehet mondani hogy különböző savak miatt az akváriumban, de még "ráhagyva" is legalább 100 ppm CO2-nek kellett volna lennie.Az már szerintem halálos lenne a halaknak.

De aki ezzel nem ért egyet, szívesen látnék egy cáfolatot. Ajánlott irodalom előtte: https://www.aqion.de/site/161

"
The concept of open/closed systems becomes especially relevant when the solution is attacked by acids or bases:

  • in a open system the CO2 (or pCO2 value) remains constant
  • in a closed system DIC remains constant (and CO2 changes)
"
 
Utoljára módosított moderátor által:
Magyarul:

Beoldasz mondjuk 3 bubit másodpercenként, 100%-os CO2-t.KH 2-nél és KH 20-nál is ugyanannyit fog mutatni a dropchecker, csak 20 KH-nál több HCO3- és CO3 2- ionod lesz, magasabb pHval. Akkor lesz időlegesen kevesebb CO2-d a vízben, ha találkozik lúggal, vagy mészkővel(vagy bármilyen karbonáttal), idővel újra beáll a szint. (persze a mészkő és a lúg mennyiségétől függ)


Nagyon durván túl lehet tolni CO2-t, ha valaki a táblázat alapján akarja belőni. (vagy ha be is jön, valszeg durva mérési hibáktól tűnhet jónak)

Ez azt jelenti, hogy CO2-t meghatározni drop checkerrel lehet jól, a KH pH mérést kb el is lehet felejteni,

1574869925780.png
 
Utoljára módosított moderátor által:
Úgy próbáltál cáfolni, hogy még ki sem fejtettem az elméletet :) Plusz én csak a CO2 és KH kapcsolatáról beszélek.
[...]

:) Sajnos a fórum nem a leghatékonyabb módja a kommunikációnak, és könnyű félreértelmezni egymást. Ráadásul a tévedés jogát is fenntartom :).

A linken amit küldtél van egy nagyon jó ábra.

1574873279839.png

A jobb oldalával nem igazán kell foglalkozni, mivel akváriumi pH-n elenyésző a karbonátok mennyisége. Ami egy kicsit félrevezető, hogy a CO2(aq) nem szerepel rajta, gyakorlatilag ez a H2CO3 (szénsav) dobozban van "elrejtve". CO2(aq) + H2O <=> H2CO3 egyensúlyi állapot hiányzik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szénsav

Most már értem, hogy miért mondtad, hogy nyitott rendszerben a CO2 konstans. Viszont továbbra is gondolom, hogy low-tech akváriumi körülmények között a lényeg részben a különböző (egyensúlyi) reakciók sebességében van elrejtve. Az ábárán K(H)-val jelölt egyensúlyi reakció relatíve lassan megy végbe. Sajnos nem vagyok tisztában ennek a fizikájával. Tippem szerint olyan paraméterek befolyásolják, mint a levegővel érintkező vízfelület nagysága, vízkevergetés mértéke stb. Ebbe érdemes lehet egy kicsit jobban belemerülni.

Drop Checker és CO2(aq) méréssel kapcsolatban. Sajnos drop-checkerrel a mérés pontossága több sebből is vérzik. Ha alacsony kH-n nézed, akkor már nagyon kis pH különbség is jelentős CO2 koncentrációbeli eltérést jelez. Például 2-es kH-n 6.2 és 6.4 pH között 38ppm és 24 ppm a CO2 koncentráció különbsége. Indikátor folyadék színének az árnyalatából nehéz megmondani, hogy mi is a helyzet, vagy tized pH-kat meg tudsz mondani a színből? (Kicsit zöld, vagy tényleg zöld?)
Ráadásul drop-checker is elég lassan reagál, hiszen az akváriumvízből a CO2-nek ki kell oldódnia, majd beoldódnia az indikátor folyadékba stb.

A "mágikus CO2 táblázat" teljesen figyelmen kívül hagyja az akváriumban potenciálisan jelen levő savak és bázisok szerepét és ha a víz pH-ját ezek befolyásolják, akkor téves a táblázatból leolvasott CO2 érték.

A korábbi akváriumi CO2 koncentráció ábrán, amit a Walstad könyvből küldtem, CO2 koncentrációt a LaMotte teszt kittel mérték meg.

http://www.lamotte.com/en/education/water-monitoring/education-kits#Carbon Dioxide
 
Utoljára módosított:
:) Sajnos a fórum nem a leghatékonyabb módja a kommunikációnak, és könnyű félreértelmezni egymást.

A linken van amit küldtél, van egy nagyon jó ábra.


Amúgy ezt az elméletet a gyakorlat is megerősíti szerintem. Volt 1 KH-s low-techem, és a növények a sima low-tech -formájukat hozták, holott a pH alapján, a táblázat szerint vagy 16-17 ppm CO2 lenne úgy a vízben. Ha viszont akár 10 KH esetén egy kis CO2 pöszörög a vízbe (palackos CO2ből, talajból stb), igen kevés gáz eseten is elég jól lehet látni a növényeken változást.
 
Amúgy ezt az elméletet a gyakorlat is megerősíti szerintem. Volt 1 KH-s low-techem, és a növények a sima low-tech -formájukat hozták, holott a pH alapján, a táblázat szerint vagy 16-17 ppm CO2 lenne úgy a vízben. Ha viszont akár 10 KH esetén egy kis CO2 pöszörög a vízbe (palackos CO2ből, talajból stb), igen kevés gáz eseten is elég jól lehet látni a növényeken változást.

Update-eltem az előző hozzászólásomat, mert véletlenül elküldtem, mielőtt befejeztem volna.
Egy biztos, az a palackból beoldott kevés CO2 is "aranyat ér" akár lágy víz akár kemény víz van az akváriumban.
 
Back
Oldal tetejére