• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Biológiai/nitrát szűrés

Azert az akvaban rengeteg biofilmet fogyaszto eloleny van (algazok, garnelak, cyclops, kagylosrak stb), ezek nagy resze nem jut be a biologiai szuro reszbe. Szoval a szuro bizonyos foku vedettseget is biztosit, nem csak alapteruletet. A munkahelyibe szortunk az aljzatra par matrixot is es az latszik, hogy az algak eloszeretettel nepesitettek be annak a feluletet is, ezzel elveve ugye a baciktol a helyet, ez a szuroben a fenyhiany miatt nem tud megtortenni.

Ott a talaj is védett, sötét helynek.

De amúgy az eredeti kérdésemre, hogy a növények miért vannak minden "modern" növényes cikkből, leírásból kifelejtve, mint biológiai szűrők, nem kaptam még sehol választ(illetve eddig egy félválaszt, hogy a növények szűrése több feltételhez kötött, mint a baciké, ami igaz is). Viszont, véleményem szerint ők végzik a munka fő részét az ammónia eltüntetésében, ha egészségesek, és kellő tömegben vannak jelen, és legalább közepes növekedési sebességgel bírnak.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Ott a talaj is védett, sötét helynek.

De amúgy az eredeti kérdésemre, hogy a növények miért vannak minden "modern" növényes cikkből, leírásból kifelejtve, mint biológiai szűrők, nem kaptam még sehol választ(illetve eddig egy félválaszt, hogy a növények szűrése több feltételhez kötött, mint a baciké, ami igaz is). Viszont, véleményem szerint ők végzik a munka fő részét az ammónia eltüntetésében, ha egészségesek, és kellő tömegben vannak jelen, és legalább közepes növekedési sebességgel bírnak.
Miert nem csinalsz egy kiserletet? Ket ugyanakkora ures akva, ugyanannyi vizzel, egyikben szivacsszuro, masikban csak novenyek es nyomasd nekik az ammoniat. Amugy szerintem a cikkek nem fognak kiterni pont amiatt, amit te is irtal: legyenek egeszsegesek (akkor a cikkeknek ki kell ternie arra, hogy mire van szuksege a novenyeknek), legyen jo sok (oke de mennyi?), legalabb kozepes novekedesi sebesseg (ez plane wtf, megis, hogy magyarazod meg mi a kozepes novekedesi utem, radasul fugg az elso kiteteltol). Egyebkent az algakat is kihagytak a a biologiai szurok listajabol!
 
Miert nem csinalsz egy kiserletet? Ket ugyanakkora ures akva, ugyanannyi vizzel, egyikben szivacsszuro, masikban csak novenyek es nyomasd nekik az ammoniat. Amugy szerintem a cikkek nem fognak kiterni pont amiatt, amit te is irtal: legyenek egeszsegesek (akkor a cikkeknek ki kell ternie arra, hogy mire van szuksege a novenyeknek), legyen jo sok (oke de mennyi?), legalabb kozepes novekedesi sebesseg (ez plane wtf, megis, hogy magyarazod meg mi a kozepes novekedesi utem, radasul fugg az elso kiteteltol). Egyebkent az algakat is kihagytak a a biologiai szurok listajabol!
Nem hagyták ki, tengerisek használják főleg :)

https://en.wikipedia.org/wiki/Algae_scrubber
 
Miert nem csinalsz egy kiserletet? Ket ugyanakkora ures akva, ugyanannyi vizzel, egyikben szivacsszuro, masikban csak novenyek es nyomasd nekik az ammoniat. Amugy szerintem a cikkek nem fognak kiterni pont amiatt, amit te is irtal: legyenek egeszsegesek (akkor a cikkeknek ki kell ternie arra, hogy mire van szuksege a novenyeknek), legyen jo sok (oke de mennyi?), legalabb kozepes novekedesi sebesseg (ez plane wtf, megis, hogy magyarazod meg mi a kozepes novekedesi utem, radasul fugg az elso kiteteltol). Egyebkent az algakat is kihagytak a a biologiai szurok listajabol!

Az, hogy valami több feltételhez kötött, nem indokolja, hogy totálisan ki legyen hagyva még említés szintjén is.

A kísérletet a twinstaros után lehetséges hogy megcsinálom. (bár a gyakorlatban már nem kérdés hogy működik az akvárium "növényszűréssel" )
 
ha egészségesek, és kellő tömegben vannak jelen
ezért irják, mondják a tapasztaltak, hogy minnél nagyobb tömeggel indítsd az akváriumot! gondolom megesznek minden nem oda valót! bejáratott szűrő ide vagy oda nem tud mit kezdeni pl egy amónia Peakkel! de amugy érdekes volt látni két hete a GA-ban Filipe akváriumát tele volt fonál algával meg minden mennyiségű BGA val a fronton! nem akartam senkit zaklatni vele ez vajon miért! el voltak foglalva a tóval! bocs az offért! :giggle:
 
Az, hogy valami több feltételhez kötött, nem indokolja, hogy totálisan ki legyen hagyva még említés szintjén is.
Én nagyméretű tavak esetén is úgy tapasztalom, hogy a növényzet szűrőképessége gyakorlatilag elhanyagolható.
Fürdőtavak esetén vagy különböző cégek szűrőrendszereit építjük be (nagyon hasonló elven működik mint a külső szűrők) vagy a tóban alakítunk ki kavicsszűrő réteget (ahol ugyanúgy biofilm képződik)
Egy szimpla tónál nagyon komoly méretre van szükség, ami felett gépészet nélkül műkődni tud (Balaton :) ) azt tapasztalom, hogy ez 500 m2 felett kezdődik valahol, és oxygén bejuttatásra még így is szükség van (hogy működhessen a baktériumok lebontó tevékenysége) ekkora méretnél már az aljzatban élő baktériumok képesrk életben tartani a tavat (nem lesz ettől még tiszta)
Növényi szűrés akkor tud működni, ja a mövények gyökerén keresztül áramoltatjuk a szerves anyagban dús vizet (ez akváriumi körülmények között szerintem lehetetlen), erre példa pont egy magyat szennyvíztisztító (voltunk ott még egyetemen, vagy Budakeszi vagy Telki, már nem rémlik) ahol a lényeg, hogy a külőnböző sás és nádfélék gyökere lóg csak a tisztítandó vízbe, és folyamatosan áramoltatkák közte szűrendő anyagot.
szóval azt gondolom, hogy akváriumi körülmények között a növények szűrőszerepe bőven 1% alatti (erre van 1-2 példám, ahol a tulajdonost képtelenek voltunk rábeszélni kellő szűrőkapacitásra.. olyan is lett a végeredmény.. :(

Ellenben az tényszerű, hogy a baktériumok nyilván konkurálnak a növényekkel, ez szépen látszik ott ahol a fürdőtóba kavics szűrőréteget alakítunk ki, az abba ültetett növények csak szenvednek
 
Én nagyméretű tavak esetén is úgy tapasztalom, hogy a növényzet szűrőképessége gyakorlatilag elhanyagolható.
Fürdőtavak esetén vagy különböző cégek szűrőrendszereit építjük be (nagyon hasonló elven működik mint a külső szűrők) vagy a tóban alakítunk ki kavicsszűrő réteget (ahol ugyanúgy biofilm képződik)
Egy szimpla tónál nagyon komoly méretre van szükség, ami felett gépészet nélkül műkődni tud (Balaton :) ) azt tapasztalom, hogy ez 500 m2 felett kezdődik valahol, és oxygén bejuttatásra még így is szükség van (hogy működhessen a baktériumok lebontó tevékenysége) ekkora méretnél már az aljzatban élő baktériumok képesrk életben tartani a tavat (nem lesz ettől még tiszta)
Növényi szűrés akkor tud működni, ja a mövények gyökerén keresztül áramoltatjuk a szerves anyagban dús vizet (ez akváriumi körülmények között szerintem lehetetlen), erre példa pont egy magyat szennyvíztisztító (voltunk ott még egyetemen, vagy Budakeszi vagy Telki, már nem rémlik) ahol a lényeg, hogy a külőnböző sás és nádfélék gyökere lóg csak a tisztítandó vízbe, és folyamatosan áramoltatkák közte szűrendő anyagot.
szóval azt gondolom, hogy akváriumi körülmények között a növények szűrőszerepe bőven 1% alatti (erre van 1-2 példám, ahol a tulajdonost képtelenek voltunk rábeszélni kellő szűrőkapacitásra.. olyan is lett a végeredmény.. :(

Ellenben az tényszerű, hogy a baktériumok nyilván konkurálnak a növényekkel, ez szépen látszik ott ahol a fürdőtóba kavics szűrőréteget alakítunk ki, az abba ültetett növények csak szenvednek

A növények szűrésével kapcsolatban van egy érdekes leírás, tanulmány a Walstad könyv 107. oldalán. Például a legtöbb vízinövény - szárazföldi növényekkel ellentétben - ammóniumot preferálják nitrát és nitrit helyett. Ez azt jelenti, hogyha például a vízben ammónium és nitrit is van, akkor előbb az ammóniumot kezdik elpucolni, utána a nitritet és legvégül a nitrátot. Ez azért is fontos, mert halak szempontjából a nitrát a legkevésbé toxikus, tehát a halak szempontjából a víz alatti növények legelőször tipikusan a legtoxikusabb ammóniumot pucolják el. Nézd meg a chart-ot a könyvben, egy elég elterjedt vízinövényt használnak, Elodea-t. Meglepően jó a szűrésben! Ezenkívül egy megfelelő talaj (nem inert kavicságy) is jelentős szűrőkapacítással rendelkezhet önmagában is (denitrifikáció révén).

A leírásodban nád stb növényeket említesz. Ezeknek a nagy előnye, hogy hozzáférhetnek a levegő CO2 tartalmához, mivel víz felett nőnek. C az egyik legnagyobb arányban szükséges Macro elem. Ha a tó vizében nincs elég C a növények számára, akkor az ilyen víz feletti növényeknek még van esélyük a növekedésre. Egy olyan "steril" tóban, amiben csak kavicságy van és víz, csak a levegőből beoldódó CO2-re hagyatkozhat, ami nagyon kevés (kb 0.5 ppm kb 25 fokon.)

Ellenben az tényszerű, hogy a baktériumok nyilván konkurálnak a növényekkel, ez szépen látszik ott ahol a fürdőtóba kavics szűrőréteget alakítunk ki, az abba ültetett növények csak szenvednek

Ezen nem csodálkozok. Egy így felépített tóban a növények nagyon nehéz helyzetben vannak és gyakorlatilag túlélésért küzdenek. Ilyen környezetben algák is nagyobb valószínűséggel okozhatnak gondot.
A problémát több összetevő okozza. Egy ilyen fürdőtóban nagyon alacsony a vízben oldott CO2 tartalom. Részben azért, mert a kavicságy nem tartalmaz szerves anyagot, és gyakorlatilag a tóban csak víz van és egy halom inert anyag. Jobb helyzetben levő természetes vizekben sokkal több CO2 lehet (mint ami a levegő-víz egyensúlyból adódna), főleg a talajban található (ill a tóba bekerülő) szerves anyag lebontása révén.
Ráadásul, mivel a növények nem megfelelő talajban vannak, hanem csupán kavicsban, számos tápanyagot nem tudnak felvenni a gyökereken keresztül. Például vízi alatti talajokban (szediment) nagyon sok Fe, P stb lehet, és ráadásul az alacsony redox környezet miatt bizonyos elemeket könnyeben vesznek fel innen a növények, mint a vízoszlopból. Tehát egy, a növények számára megfelelő rétegrend sokat segít a növekedésükben. (Tehát a (vízoszlop feletti) növényes részen, ha a növények nem kavicságyban, hanem megfelelő talajban vannak (aminek a tetején lehet némi kavics is), és a víz nem átáramol a gyökerek között, hanem csak "átfolyik a felszínen", akkor a növényeknek sokkal nagyobb esélye lehet növekedésre, és ezzel együtt szűrésre. Ha a növények valamiért nem növekednek, akkor nem szűrnek semmit se. Rosszabb esetben bomlásukkal tovább terhelik a vizet.)

Ilyen kavicságyas fürdőtóban nem szokott gond lenni az algával? Mivel leírásod szerint van benne pár sínylődő növény, mivel próbáljátok az algát megfékezni? (Számos algairtó növényeknek sem túl kedvező...)

Tavaknál tipikusan vagy a növények vagy az alga szokott dominálni (annak ellenére, hogy mindegyik tipikusan jelen van valamilyen mennyiségben) Ha a fürdőtóban nem a növények dominálnak, akkor valószínűleg az alga veszi át a terepet.
 
Utoljára módosított:
A növények szűrésével kapcsolatban van egy érdekes leírás, tanulmány a Walstad könyv 107. oldalán. Például a legtöbb vízinövény - szárazföldi növényekkel ellentétben - ammóniumot preferálják nitrát és nitrit helyett. Ez azt jelenti, hogyha például a vízben ammónium és nitrit is van, akkor előbb az ammóniumot kezdik elpucolni, utána a nitritet és legvégül a nitrátot. Ez azért is fontos, mert halak szempontjából a nitrát a legkevésbé toxikus, tehát a halak szempontjából a növények legelöször a legtoxikusabb ammóniumot pucolják el. Nézd meg a chart-ot a könyvben, egy elég elterjedt vízinövényt használnak, Elodea-t. Meglepően jó a szűrésben! Ezenkívül egy megfelelő talaj (nem inert kavicságy) is jelentős szűrőkapacítással rendelkezhet önmagában is (denitrifikáció révén).

A leírásodban nád stb növényeket említesz. Ezeknek a nagy előnye, hogy hozzáférhetnek a levegő CO2 tartalmához, mivel víz felett nőnek. C az egyik legnagyobb arányban szükséges Macro elem. Ha a tó vizében nincs elég C a növények számára, akkor az ilyen víz feletti növényeknek még van esélyük a növekedésre.



Ezen nem csodálkozok. Egy így felépített tóban a növények nagyon nehéz helyzetben vannak és gyakorlatilag túlélésért küzdenek. Ilyen környezetben algák is nagyobb valószínűséggel okozhatnak gondot.
A problémát több összetevő okozza. Egy ilyen fürdőtóban nagyon alacsony a vízben oldott CO2 tartalom. Részben azért, mert a kavicságy nem tartalmaz szerves anyagot, és gyakorlatilag a tóban csak víz van és egy halom inert anyag. Jobb helyzetben levő természetes vizekben sokkal több CO2 lehet (mint ami a levegő-víz egyensúlyból adódna), főleg a talajban található szerves anyag lebontása révén.
Ráadásul, mivel a növények nem megfelelő talajban vannak, hanem csupán kavicsban, számos tápanyagot nem tudnak felvenni a gyökereken keresztül. Például vízi alatti talajokban (szediment) nagyon sok Fe, P stb lehet, és ráadásul az alacsony redox környezet miatt bizonyos elemeket könnyeben vesznek fel innen a növények, mint a vízoszlopból. Tehát egy, a növények számára megfelelő rétegrend sokat segít a növekedésükben.

Ilyen kavicságyas fürdőtóban nem szokott gond lenni az algával? Mivel leírásod szerint van benne pár sínylődő növény, mivel próbáljátok az algát megfékezni? (Számos algairtó növényeknek sem túl kedvező...)

(bocsánat a helyesírási hibákért, tableten pötyögök)
Fürdőtavakról szerintem tudnék pár órát beszélni :) imádom az összes vízarchitektúrát a kertben, de a fürdőtó a nagy agymenésem
Egyetlen fürdőtóban sincs talaj, csak különböző frakciójú kavics (Nymphae-k) ültetésénél szoktunk olyat csinálni, hogy agyagréteggel zárunk el talajt, és abba ültetjük (így lehet táptablettázni is) de a többi növényt 4/8 kavicsba ültetjük. Minden tó más, minden tóban más növények működnek.
Nekem az a tézisem, hogy a legnagyobb probléma nem a tápanyaghiány, hanem az állandó vízszint. Ugye a Magyarországon használható (zömmel honos) flóra nagy része mocsári növény, ahol a vízszintingadozá igen jelentős, és ezeknek a növényeknek szükségük is van a vízszintingadozásra az életciklusukhoz.
Nád fajokat nem használhatunk, mert az agresszív rizóma a PVC és az EPDM fóliákat is kilyukasztja (irónikus módon a probléma nrm akkor van, amikor átszúrja -mivel ekkor tömít is) hanem amikor az említett rizóma elhal.
tápamyag szerintem kerül annyina tóba, por formájában, valamint elhalt növényekből, ami elég szerényebb étvágyú fajoknak (tavirózsa pl tápozás nélkül nem bírja)
Egy fürdőtó alapvetően egy kristálytiszta hegyi tengerszem leképződése kéne, hogy legyen, így a tápanyagok minimumon tartása a cél (pl hal kifejezetten tilos)
Válaszolva a lényegi kérdésre, jól méretezett szűrés esetén (Oase modulos szűrők zömmel) az alga minimális.. Fonalas algával szokott baj lenni, de ez csak tiszta víz esetén jelentkezik (2m mély tó alján simán látod a pénzérmét)..de normális fenntartás esetén ezeket simán ki kell halászni és kész (ugye ez is jó, mert a fonalas alga beépíti a szöveteibe a foszfort és gyakorlatilag így ki tudod venni a tóból)
Ami érdekes, hogy a fürdőtavasok a foszfort okolják a problémákért, ahogy nézem az akvások meg az ammóniát :)
Ezért is szeretnék akváriumot indítani, hogy ezt tanulmányozzam..
Az biztos, hogy markáns különbség a CO2 koncentráció .. plussz ugye -amint említetted- a tavi növények 90%a légköri CO2 őt használ
 
Én nagyméretű tavak esetén is úgy tapasztalom, hogy a növényzet szűrőképessége gyakorlatilag elhanyagolható.
Fürdőtavak esetén vagy különböző cégek szűrőrendszereit építjük be (nagyon hasonló elven működik mint a külső szűrők) vagy a tóban alakítunk ki kavicsszűrő réteget (ahol ugyanúgy biofilm képződik)
Egy szimpla tónál nagyon komoly méretre van szükség, ami felett gépészet nélkül műkődni tud (Balaton :) ) azt tapasztalom, hogy ez 500 m2 felett kezdődik valahol, és oxygén bejuttatásra még így is szükség van (hogy működhessen a baktériumok lebontó tevékenysége) ekkora méretnél már az aljzatban élő baktériumok képesrk életben tartani a tavat (nem lesz ettől még tiszta)
Növényi szűrés akkor tud működni, ja a mövények gyökerén keresztül áramoltatjuk a szerves anyagban dús vizet (ez akváriumi körülmények között szerintem lehetetlen), erre példa pont egy magyat szennyvíztisztító (voltunk ott még egyetemen, vagy Budakeszi vagy Telki, már nem rémlik) ahol a lényeg, hogy a külőnböző sás és nádfélék gyökere lóg csak a tisztítandó vízbe, és folyamatosan áramoltatkák közte szűrendő anyagot.
szóval azt gondolom, hogy akváriumi körülmények között a növények szűrőszerepe bőven 1% alatti (erre van 1-2 példám, ahol a tulajdonost képtelenek voltunk rábeszélni kellő szűrőkapacitásra.. olyan is lett a végeredmény.. :(

Ellenben az tényszerű, hogy a baktériumok nyilván konkurálnak a növényekkel, ez szépen látszik ott ahol a fürdőtóba kavics szűrőréteget alakítunk ki, az abba ültetett növények csak szenvednek


Nem mindegy, hogy fürdőtó vagy akvárium. A két dolog távol van egymástól mint Makó Jeruzsálemtől.

A leírásod alapján, és a nevéből is következik, hogy a fürdőtó fürdésre van, és nem arra, hogy a víz alatti növényekben gyönyörködjünk. Ha a növények igényeire nem figyelünk, akkor nem is fogjuk látni mire képesek. Nem egy akvárium van/volt/lesz, ahol elég csak a vizet forgatni, és a víz tiszta, egészséges. Nyilván a talaj is szűr, de én nem is azt mondom, hogy egy steril környezetben kell elvárni a növényektől a víz tisztítását. Nyilván az arányokon lehet vitatkozni, hogy mekkora részért felelős a talaj, és mennyiért a növényzet, de az már tény, hogy nem kell komoly szűrőberendezés az egészséges akváriumhoz, vannak módszerek amikkel tisztán lehet tartani anélkül is.


A fürdőtóban azért nem szűrnek a növények, mert egyrészt relatíve kicsi az általuk alkotott biomassza, másrészt a növekedésük gátolt, ha nem kapják meg az egyéb tápanyagokat. Ezért írtam, hogy az ő működésük több feltételhez kötött. Amiről én beszélek inkább egy természetes tóra hajaz, ahol dús a submerz vegetáció. Na meg egy tavat 100.000 lux fényerő világít.


(amúgy, ha már egyetem, víz és talajvédelmes környezetkutató a végzettségem)
 
Utoljára módosított moderátor által:
Ami érdekes, hogy a fürdőtavasok a foszfort okolják a problémákért, ahogy nézem az akvások meg az ammóniát :)
Ezért is szeretnék akváriumot indítani, hogy ezt tanulmányozzam..

A foszfor is okoz algát, ha aránytalanul van jelen a vízben. Arányosan emelve lehet sok tápanyagot adni, ekkor a növényeket nyomjuk, és a kompetitív kizárás elve miatt az algák nem tudnak burjánzani, erre épül az Estimative Index tápozási elv.


Nem csak az ammónia lehet egy algásodás melegágya akváriumban, bármilyen tápanyag képes erre, ha aránytalanul sok van belőle, akár kálium is. (műtrágyás tápot keverek az akváriumaimhoz, sajnos tudom milyen, ha az ember nem találja el a megfelelő arányt. Gyakorlatilag pár nap után reagálnak az algák)

Nincs megcáfolva az, hogy nitrát + foszfát = alga, mindössze a körülményeket, és a többi tápanyagot is tárgyalni kell mellettük.
 
Válaszolva a lényegi kérdésre, jól méretezett szűrés esetén (Oase modulos szűrők zömmel) az alga minimális.. Fonalas algával szokott baj lenni, de ez csak tiszta víz esetén jelentkezik (2m mély tó alján simán látod a pénzérmét)..de normális fenntartás esetén ezeket simán ki kell halászni és kész (ugye ez is jó, mert a fonalas alga beépíti a szöveteibe a foszfort és gyakorlatilag így ki tudod venni a tóból)

Biztos jó valamire a jól mérezett szűrés akváriumban is, viszont egymagában nem biztosíték semmi ellen, ezt szerintem akárki itt, aki régebb óta akvarizál aláírja, mivel ugyanúgy szétalgásodhat egy külső szűrős, bio szűrőanyagos akvárium is. A mesterséges szűrőberendezés maximum egy tényező, de nem mondanám pillérnek. Én a saját anyagaimban nem is tárgyalom akként, mert nem ez a tapasztalatom, és másoknál sem látom annak.
 
Nem mindegy, hogy fürdőtó vagy akvárium. A két dolog távol van egymástól mint Makó Jeruzsálemtől.

A leírásod alapján, és a nevéből is következik, hogy a fürdőtó fürdésre van, és nem arra, hogy a víz alatti növényekben gyönyörködjünk. Ha a növények igényeire nem figyelünk, akkor nem is fogjuk látni mire képesek. Nem egy akvárium van/volt/lesz, ahol elég csak a vizet forgatni, és a víz tiszta, egészséges. Nyilván a talaj is szűr, de én nem is azt mondom, hogy egy steril környezetben kell elvárni a növényektől a víz tisztítását. Nyilván az arányokon lehet vitatkozni, hogy mekkora részért felelős a talaj, és mennyiért a növényzet, de az már tény, hogy nem kell komoly szűrőberendezés az egészséges akváriumhoz, vannak módszerek amikkel tisztán lehet tartani anélkül is.


A fürdőtóban azért nem szűrnek a növények, mert egyrészt relatíve kicsi az általuk alkotott biomassza, másrészt a növekedésük gátolt, ha nem kapják meg az egyéb tápanyagokat. Ezért írtam, hogy az ő működésük több feltételhez kötött. Amiről én beszélek inkább egy természetes tóra hajaz, ahol dús a submerz vegetáció.


(amúgy, ha már egyetem, víz és talajvédelmes környezetkutató a végzettségem)

Persze, nyilván más a két közeg, ezért is hangsúlyoztam, hogy fürdőtavakban tapasztaltakról beszélek. (ellenben a növényes akváriumok szűrése gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik a fürdőtavakéval)
A legfontosabb különbség talán az, hogy a fürdőtó esetén nem szabályozhatók a körülmények, nem lehet beállítani se a világítást, se a vízhőmérsékletet.
El tudom képzelni (nyilván vannak példák rá, olvastam a fordításod), hogy létezik egy egyensúlyi állapot. (de ide is kell levegőztető, amit a nagyobb - alacsony szűréses - tavaknál is használunk - egyébként ez nem pont az aerob baktériumok miatt fontos?)

Ellenben egy természetes tónál és egy akváriumnál teljesen más a tisztaság fogalma is... Egy komoly (most, hogy OASE modulos szűrő, vagy kavicsszűrő teljesen mindegy.. ugyanaz az elve a kettőnek, fenntartásban van hatalmas különbség) szűrés nélküli fürdőtónál a vízminőség nem olyan, amibe az ember jóízűen úszik egyet.
Több dísztavat is volt szerencsém látni, amikben tényleg gyönyörű növények voltak, szóval elvileg minden adott volt egy "növényes szűréshez", viszont a víz itt sem volt tiszta.. inkább a szukcesszió különböző stádiumai figyelhetők meg :)

Tényleg nem szeretnék vitatkozni egy kutatóval, mert egyoldalú lenne :), én csak a gyakorlatban tapasztaltakat szeretném kibővíteni (ez is az egyik mozgatórugója egy akvárium indításának). Csupán csak leírtam, hogy úgy látom, hogy maguk a növények fürdőtavak-kerti tavak esetében (szennyvíztisztításban) nem játszanak komoly szerepet, (illetve szennyvíztisztításban akkor, ha tudunk szerves anyagban dús vizet juttatni a gyökérzetükhöz, folyamatos vízáramoltatással) ami a víz tisztítását végzi az a biofilm.

A növények milyen mechanizmus alapján végeznek víztisztítást egy akváriumban?
 
Ellenben egy természetes tónál és egy akváriumnál teljesen más a tisztaság fogalma is... Egy komoly (most, hogy OASE modulos szűrő, vagy kavicsszűrő teljesen mindegy.. ugyanaz az elve a kettőnek, fenntartásban van hatalmas különbség) szűrés nélküli fürdőtónál a vízminőség nem olyan, amibe az ember jóízűen úszik egyet.

Ellenben egy természetes tónál és egy akváriumnál teljesen más a tisztaság fogalma is...


Több dísztavat is volt szerencsém látni, amikben tényleg gyönyörű növények voltak, szóval elvileg minden adott volt egy "növényes szűréshez", viszont a víz itt sem volt tiszta.. inkább a szukcesszió különböző stádiumai figyelhetők meg :)



Ott csúszik el a beszélgetés, hogy te vízminőség alatt a víz átlátszóságát érted, vagy szinonímaként használod, pedig akváriumban nem azok. A vízminőséget mi ránézésre nem tudjuk megmondani. Egy látszólag tiszta vízű akváriumban is lehet mérgező mennyiségű ammónia és nitrit, amibe a halak belepusztulnak. Míg egy szerves savakban gazdag, csúnya fekete víz is lehet tökéletesen egészséges a benne élő élőlények számára.
Nyilván, ha jó a vízminőség, de mondjuk zöld a víz, az akváriumban sem kívánatos, de az más témakör, nem szűréssel kapcsolatos akváriumban legtöbbször.

Tehát én az egész okfejtésemet a jó vízminőség köré építettem fel, hogy a növények felveszik az ammóniát, ezzel teremtenek jó vízminőséget. Hogy a tavirózsa a fürdőtóban mit csinál a víz átlátszóságával, más témakör.

Amúgy én józíűen úszok a természetes tavakban is :)



(de ide is kell levegőztető, amit a nagyobb - alacsony szűréses - tavaknál is használunk - egyébként ez nem pont az aerob baktériumok miatt fontos?)

Nem elsősorban levegőztető (légpumpa), hanem vízmozgatás(vízpumpa), egyrészt az oxigén beoldása miatt, másrészt a víz homogenizálása az ok.



A kutató a papírra van írva, nem úgy kutató ahogy te gondoltad :)
 
A növények milyen mechanizmus alapján végeznek víztisztítást egy akváriumban?

Indíts egy akváriumot és megtudod. Minél szebbek, egészségesebbek, vibrálóbbak a növények az akváriumban, annál biztosabb lehetsz benne, hogy jól végzed a munkád. Ha a növények vegetálnak, szenvednek, nem fejlődnek megfelelően, az nem csak esztétikai, hanem kémiai következményekkel is járhat. A víz minőségének ingadozásosára/változására az igazán érzékeny halak/garnélák azonnal reagálni fognak. A hirtelen pusztulás "örök élmény" minden akvarista életében. Minél inkább többezer forintot húzol le a wc-n, ami az évek folyamán több százezer forint nagyságrendű is lehet, annál inkább fogod azt gondolni, hogy a szuper egészséges akvárium életében nem elhanyagolható tényező a növények befolyása.
 
Indíts egy akváriumot és megtudod. Minél szebbek, egészségesebbek, vibrálóbbak a növények az akváriumban, annál biztosabb lehetsz benne, hogy jól végzed a munkád. Ha a növények vegetálnak, szenvednek, nem fejlődnek megfelelően, az nem csak esztétikai, hanem kémiai következményekkel is járhat. A víz minőségének ingadozásosára/változására az igazán érzékeny halak/garnélák azonnal reagálni fognak. A hirtelen pusztulás "örök élmény" minden akvarista életében. Minél inkább többezer forintot húzol le a wc-n, ami az évek folyamán több százezer forint nagyságrendű is lehet, annál inkább fogod azt gondolni, hogy a szuper egészséges akvárium életében nem elhanyagolható tényező a növények befolyása.

A leírásodban a növények inkább indikátoroként jelennek meg :)
Kíváncsi lennék, hogy pontosan biológiailag mi történik? Gázcsere folyamatokkal? Különféle anyagok szervezetükbe való beépítésével? Rajtuk élő baktériumokkal (ergo közvetetten)?
Fürdőtavas példában említettem, általam tervezett fürdőtó, 2 m mély, kristálytiszta, ellenben nyilván tápanyagszegény, ergo a növények "vegetáltak, szenvedtek". A szűrést teljes egészében baktériumok végzik.

Volt arra valaha kísérlet, hogy teljesen növénymentes (gyakorlatilag x liter víz egy üveg mögött) "akváriumot" próbált meg valaki csak és kizárólag biológiai (külső) szűrővel tisztántartani?


Ott csúszik el a beszélgetés, hogy te vízminőség alatt a víz átlátszóságát érted, vagy szinonímaként használod, pedig akváriumban nem azok. A vízminőséget mi ránézésre nem tudjuk megmondani. Egy látszólag tiszta vízű akváriumban is lehet mérgező mennyiségű ammónia és nitrit, amibe a halak belepusztulnak. Míg egy szerves savakban gazdag, csúnya fekete víz is lehet tökéletesen egészséges a benne élő élőlények számára.
Nyilván, ha jó a vízminőség, de mondjuk zöld a víz, az akváriumban sem kívánatos, de az más témakör, nem szűréssel kapcsolatos akváriumban legtöbbször.

Ez egyértelmű, és valóban összemostam a hozzászólásomban :)
Bár (fekete víz nyilván kivétel) az optikailag tiszta víznek zömmel jó is a vízminősége, mert rossz vízminőséget az algák is jelzik (a halak hamarabb, de ha felszaporodik az ammónia / nitrit, akkor előbb utóbb zöldalga is lesz) szóval ideig-óráig lehet a rossz minőségű víz tiszta, de szerintem ez 1-2 nap

Hogy veszi fel a növény az ammóniát? Hol? (tényleg érdekel.. tájépítészként a föld feletti növények élettanához konyítok egy keveset (tényleg keveset, régen volt már :D))
Sajnos az elcseszett szűrésű kerti tavak nem azok amikben bárki szívesen úszik :D
A kerti tó - fürdőtó azért érdekes példa, mert nézetem szerint pont egy természetes tó és egy akvárium között van tulajdonságait teintve. Kis méretű ahhoz, hogy ökológiai egyensúly álhasson be, ellenben nincsenek meg az állandó körülmények (állandóan változó körülmények vannak).

Kicsit más kérdés, csak részben vág ide, hogy a csak vízpumpás akváriumok utántöltését hogy lehet megoldani? Nem borzasztóan érzékeny egy ilyen rendszer az utántöltött víz minőségére?
Idevágó példa, hogy egy fürdőtavunknál az utántöltésre használt víz brutál nitrátos, a szűrő borzasztóan alulméretezett (okos ügyfél), és a növények se képesek mit kezdeni vele.. gyakorlatilag egy algaerdő.
Egy természetes tónál (pl Balaton, tatai Öreg-tó) a vízutánpótlást biztosító patak/folyó torkolatánál egy nagyon komoly szűrőkapacitással rendelkező nádas van, ami a tóba "tiszta vizet enged".
Nagy nyári melegben 7-10 mm is lehet a párolgási veszteség, szeles időben még több (gondolom akváriumnál sem kevesebb lámpa és hűtés esetén) ami egy 30-40 cm-es vízoszlop esetén elég komoly arányú vízvisszatöltést feltételez.
 
Volt arra valaha kísérlet, hogy teljesen növénymentes (gyakorlatilag x liter víz egy üveg mögött) "akváriumot" próbált meg valaki csak és kizárólag biológiai (külső) szűrővel tisztántartani?

Mindig is voltak ilyen akváriumok és lesznek is. Tenyésztőknél jellemző. (Megjegyzés/kiegészítés: a klasszikus sügeres akváriumok sem növényesek)

Továbbra is azt javaslom, hogy lépj a tettek mezejére és vállalj felelősséget egy növényes akvárium üzemeltetéséért. Ha elég magabiztos vagy, tehetsz bele halakat, csigákat és garnélákat is :)
 
Utoljára módosított:
Mindig is voltak ilyen akváriumok és lesznek is. Tenyésztőknél jellemző.

Továbbra is azt javaslom, hogy lépj a tettek mezejére és vállalj felelősséget egy növényes akvárium üzemeltetéséért. Ha elég magabiztos vagy, tehetsz bele halakat, csigákat és garnélákat is :)

Meg fog történni :)
De attól még, hogy csak gyerekkoromban üzemeltettem akváriumot - úgy gondolom - lehet tapasztalatom vizek biológiai szűrését illetően.. továbbá épp a fenti beszélgetéseken keresztül is szerez az ember információkat, hogy az általad is említett, sokszor költséges hibákat kissebb számban kövesse el ;)
 
Meg fog történni :)
De attól még, hogy csak gyerekkoromban üzemeltettem akváriumot - úgy gondolom - lehet tapasztalatom vizek biológiai szűrését illetően.. továbbá épp a fenti beszélgetéseken keresztül is szerez az ember információkat, hogy az általad is említett, sokszor költséges hibákat kissebb számban kövesse el ;)

A tapasztalatokat nem helyettesítik az ilyen beszélgetések. Ezeknek a növényes akváriumoknak az üzemeltetése és fenntartása, főleg az erősen megvilágítottaknak és CO2 beoldást igénylőknek, nem tanulható meg elméletben. Szinte pillanatok alatt jöhet a katasztrófa, indulhat be az algavirágzás. Azért is kell a saját akvárium, mert ott a saját bőrödön tapasztalod meg, hogy hiába a sok elmélet, a gyakorlat bizony a legjobb tanítómester.
 
Meg fog történni :)
De attól még, hogy csak gyerekkoromban üzemeltettem akváriumot - úgy gondolom - lehet tapasztalatom vizek biológiai szűrését illetően.. továbbá épp a fenti beszélgetéseken keresztül is szerez az ember információkat, hogy az általad is említett, sokszor költséges hibákat kissebb számban kövesse el ;)
A problema az, hogy mi nem fogunk tudni valaszolni a kerdeseidre, mert nem szakmabeliek vagyunk, egyikunk sem foglalkozik a sejtszintu folyamatokkal. Ez hobbi, sejtszintre meg csak az megy, akinek ez a munkaja. Nagy altalanossagban tudjuk a folyamatokat es attol, hogy vki mondjuk elkuldi h mekkora akvaba milyen szurot tesz es megkerdezi, hogy akkor ez algamentes lesz ilyenekre nem fogunk tudni valaszolni. Ha a sejtszintu tema erdekel, akkor meg javaslom a scihubot.
 
A problema az, hogy mi nem fogunk tudni valaszolni a kerdeseidre, mert nem szakmabeliek vagyunk, egyikunk sem foglalkozik a sejtszintu folyamatokkal. Ez hobbi, sejtszintre meg csak az megy, akinek ez a munkaja. Nagy altalanossagban tudjuk a folyamatokat es attol, hogy vki mondjuk elkuldi h mekkora akvaba milyen szurot tesz es megkerdezi, hogy akkor ez algamentes lesz ilyenekre nem fogunk tudni valaszolni. Ha a sejtszintu tema erdekel, akkor meg javaslom a scihubot.
A beszélgetésem Pendulum-mal valóban mehetne privátban is, csak ahhoz még nincs jogom :)
Viszont, nekem a világítás-ról - vezérlésről folyó beszélgetések legalább olyanok, mint ha egy nem szakmabeli a növények anyagcsere folyamatairól olvasna :)
De rendben, nem feszegetem a topic határait, majd ha letelik a 2 hét akkor írok privátot
 
Back
Oldal tetejére