Pár tanulság, tapasztalat a tegnap esti építéssel kapcsolatban (hátha valaki tanul ezekből):
Minden csupa víz lesz a végére. Az asszony új parkettája is csupa víz lesz. Hiába próbálsz vigyázni rá.
Minden csupa aljzatdarabka lesz. Az asszony új parkettája is csupa aljzatdarabka lesz. Hiába próbálsz vigyázni rá.
A gyerek imád játszani az ollóval. Elég egy másodperc, amíg a növénykét nyomkodod be az aljzatba, és a gyerek már el is csaklizta az ollót.
A szűrő kiömlő-beömlő csövezésénél nagyon meg kell fontolni, hogy mekkora legyen a csőhossz. Vigyázni kell, hogy nehogy túl rövidre vágd.
Vízfeltöltésnél egy szemeteszsák tökéletesen képes megóvni az aljzatot a vízsugártól.
Vízfeltöltésnél folyamatosan figyeld a slagot, mert ha kiesik az akváriumból, és szétspricceli a vizet, az kellemetlen lesz.
A táptalajt tényleg jól be kell takarani általános aljzattal. Szerintem 7-8 centi kell. Minél nagyobb szemcsméretű aljzattal takarod le, annál vastagabb réteg szükséges. Ha a táptalaj a felszínre tör, akkor baj lesz.
A táptalajba szorult oxigénbubik feltöltés után gejzirként törhetnek fel az aljzat fölé, a felszínre emelve a táptalaj egy kis részét.
Amazoniába sokkal könyebb ültetni, mint Manado-ba.
A szűz redmoor fákat alaposan le kell súlyozni feltöltés előtt, de ezeket a köveket szépen lassan le lehet szedegetni róla. Pár óra elteltével már a felét le tudtam szedni.
A redmoorokat érdemes forrófürdőztetni építés előtt, a meleg vizet könnyebben, gyorsabban felszívják.
A
Seachem Purigen egy nagyon jó találmány. Agresszíven viselkedik és kristálytiszta vizet csinál.