Sziasztok!
Nem kis anyag gyűlt itt össze... de végig rágtam magam
Mivel gondolkodom én is, hogy az újraindított akváriumomnál kéne új
szűrőanyag is, ezért kezdtem el kutakodni.
Engedjétek meg, ha nem is hardcore növényesként (inkább gépészként) megosszam veletek a gondolataimat.
Először is köszönet mindazoknak akik erre a témára ennyi időt és energiát áldoztak!
Mire a végére értem az olvasásnak, teljes kavalkád lett a fejemben. Olvastam, hogy korábban más is elgondolkodott már azon, hogy működnek e igazán ezek a szűrőanyagok. És ha igen, akkor miként? Probáltam rendbe szedni a gondolataimat, és mérnök szemmel megvizsgálni a szűrés folyamatát.
Mi kell elméletben ahhoz, hogy a mérgező ammóniából nem annyira mérgező nitrát legyen?
- Oxigénben gazdag, ammónia tartalmú víz
- Sok baci
- Élőhely a baciknak
A képletben a víz és az ammónia adott, a bacik előbb-utóbb lesznek ha van helyük. Tehát helyet kell biztosítanunk. Ezzel a hellyel szemben két alapkövetelmény kell teljesüljön:
- Baromi nagy felülete legyen, hogy minél több baci költözhessen rá
- Olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy a bacik táplálékhoz jussanak
A felület méretét a gyártók garantálják nekünk, a mikroszkópos képek ezt igazolták is. Egyetlen kérdés marad, oda jut e a táplálék a bacikhoz. Mert lehet a szerkezet kapilláris, lehet kráteres... vagy akármilyen. Ha a szűrőközeg teljes keresztmetszetében nem tud átjárni a víz akkor bizony lehet bármilyen a metszeti képe a belsejében levegő, vagy a gyártás során felhasznált gáz lesz. Ezt le lehetne ellenőrizni, de nem egyszerű. Kellene olyan minta az adott anyagból ami befogható valamiféle csőbe, és ezen megpróbálni vizet átereszteni. A vízfelvételt mutató tesztek ilyen tekintetben már jobban közelítik a valóságot. De egyáltalán nem biztos, hogy azok az értékek a boldogsághoz vezetnek. A felvett víz ami a
szűrőanyag tömegének %-ában van megadva, eloszlik a teljes keresztmetszeten? A
szűrőanyag anyaga milyen sűrűségű? Sokkal érdekesebb volna egy olyan érték, ami a
szűrőanyag térfogatához viszonyítja a felvett vízmennyiség térfogatát. És akkor még mindig nem járunk az igazságnál, ugyanis elfelejtünk egy nagyon nagyon fontos összetevőt! A
szűrőanyag egységek, drazsé, henger... akármi között sokkal nagyobb rések vannak mint a
szűrőanyag belsejében. Ha a
szűrőanyag a teljes keresztmetszetén képes átengedni a vizet, meg kellene mérni mekkora nyomás szükséges ahhoz, hogy a víz értelmezhető sebességgel közlekedjen rajta keresztül. Elég gyanús nekem, hogy ilyen nem lesz a szűrőben. Azt megvizsgálni, hogy miként viselkedik a
szűrőanyag áramló közegben... őőő gyanítom nem egyszerű feladat.
Végül reagálnék picit Pecás gondolataira. Bizony a bacik nem csak bent lesznek, hanem kint is. Mi történik mikor a töltet elkezd működni? Tegyük fel, hogy a
szűrőanyag átjárható, megfelelő a bacik számára a teljes keresztmetszetén. A felületen megtapadó baci réteg átenged annyit amennyi a bentieknek szükséges?
Az én konklúzióm: valószínűleg ez a kérdéskör annyira nehezen körülírható képletekkel, annyira nehezen határozható meg a fizika, biológia törvényivel, hogy erre egyik gyártó sem szentel annyi energiát, pénzt... Inkább marad a tapasztalat. Valószínűleg sokkal egyszerűbb lenne azonos feltételekkel élseben tesztelni őket és a víz paramétereit figyelni. Lehet ők ezt is teszik.