• Külső szűrőt keresel?

    Akkor a következő szűrőket áttekintő tájékoztató oldal neked készült. Gyári adatok, Green Aqua ajánlás és a fontosabb paraméterek. Szűrő választási tájékoztató.

    Tudtad, hogy az EHEIM 2275-ös szűrője az egyik legnépszerűbb termék a Professional 3 szériából? A Green Aqua-ban ezt a szűrőt önállóan 120-180 literes akváriumokhoz használjuk. 240 literes akváriumaink alatt két ilyen szűrő dolgozik tökéletesen.

    Ha szűk a keret, megfelelő alternatíva lehet a Tetratec EX 1200-as szűrő. A szűrőanyagokat később itt érdemes cserélni, de induláshoz megfelelő lehet.

    Tipp: Ha egy kis Purigennel kiegészíted a szűrőd, a vized kristálytiszta és színtelen lesz.

    További külső szűrők a Green Aqua kínálatából.

  • Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Fontos Szűrőanyagok mikroszkóp alatt (+12)

Sziasztok!

Véleményeiteket szeretném kikérni az alábbiról:
Szétszedtem a szűrőm, és az alábbi állapot várt.
Ez normális, hogy a Siporax 2 hónap üzem után, ennyire "bacisodott" csak be?
MatrixTropon semmit se látni..Nem tudom amúgy lehetne -e.

Siporax január 21-én lett betéve, MatrixTrop pedig november elején. Volt oltva is Nitrivec-el. akvárium október 20-án indult.
Tetra EX1200-as szűrőben vannak.
(240l akvárium, sügeres, 19db sügér lakik benne, 4-7 cm-esek).
Hetente 50% vízcsere van, pihentetett csapvíz, illetve friss csapvíz, antiklórral kezelve.

Köszönöm!!

https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.16.33.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.16.09.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.15.41.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.15.19.jpg
 
Utoljára módosított:
Sziasztok!

Véleményeiteket szeretném kikérni az alábbiról:
Szétszedtem a szűrőm, és az alábbi állapot várt.
Ez normális, hogy a Siporax 2 hónap üzem után, ennyire "bacisodott" csak be?
MatrixTropon semmit se látni..Nem tudom amúgy lehetne -e.

Siporax január 21-én lett betéve, MatrixTrop pedig November elején. Volt oltva is Nitrivec-el.
Terta 1200-as szűrőben vannak.
(240l akvárium, sügeres, 19db sügér lakik benne, 4-7 cm-esek).
Hetente 50% vízcsere van, pihentetett csapvíz, illetve friss csapvíz, antiklórral kezelve.

Köszönöm!!

https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.16.33.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.16.09.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.15.41.jpg
https://dl.dropboxusercontent.com/u/98961087/Akvarium/2015-03-10 10.15.19.jpg
Ez még normális is lehet.
A siporax nálam is sokáig nem színeződött, és a matrix trop is elég jól tartja a színét. A bacikat amúgy se látod rajta, csak a mulm réteg fog feltűnni.
Amúgy a siporax alatt van bármi más szivacs pl?
 
Alulról felfelé :

Tetra EX1200
1., - 2 réteg gyári fekete szivacs
2., - 1 réteg szivacs, 1 liter Siporax
3., - 1 liter MatrixTrop
4., - 1 liter MatrixTrop, 1 fekete gyári szivacs

Másik szűrő (EHEIM 2233 ECO)
1., - 1 réteg gyári kék szivacs, fél liter ismeretlen biológiai szűrőanyag
2., - 1 réteg Sera perlon, fél liter kvarchomok, 1 réteg perlon
3., - 3 réteg Sera perlon, 150ml Seachem Purigen

Most rendeltem még 3l Siporaxot, és bővíteni szeretném, majd nem piszkálni jóóó sokáig.
 
Alulról felfelé :

Tetra EX1200
1., - 2 réteg gyári fekete szivacs
2., - 1 réteg szivacs, 1 liter Siporax
3., - 1 liter MatrixTrop
4., - 1 liter MatrixTrop, 1 fekete gyári szivacs

Másik szűrő (EHEIM 2233 ECO)
1., - 1 réteg gyári kék szivacs, fél liter ismeretlen biológiai szűrőanyag
2., - 1 réteg Sera perlon, fél liter kvarchomok, 1 réteg perlon
3., - 3 réteg Sera perlon, 150ml Seachem Purigen

Most rendeltem még 3l Siporaxot, és bővíteni szeretném, majd nem piszkálni jóóó sokáig.
Na akkor ezért nem színeződött el a kőzet se, mert jó sok szivacs van alattuk, azok felfogják a mulm nagyrészét! Ettől még biológiailag szűr a kőzeted.
 
Sziasztok!

Nem kis anyag gyűlt itt össze... de végig rágtam magam :)
Mivel gondolkodom én is, hogy az újraindított akváriumomnál kéne új szűrőanyag is, ezért kezdtem el kutakodni.
Engedjétek meg, ha nem is hardcore növényesként (inkább gépészként) megosszam veletek a gondolataimat.
Először is köszönet mindazoknak akik erre a témára ennyi időt és energiát áldoztak!

Mire a végére értem az olvasásnak, teljes kavalkád lett a fejemben. Olvastam, hogy korábban más is elgondolkodott már azon, hogy működnek e igazán ezek a szűrőanyagok. És ha igen, akkor miként? Probáltam rendbe szedni a gondolataimat, és mérnök szemmel megvizsgálni a szűrés folyamatát.
Mi kell elméletben ahhoz, hogy a mérgező ammóniából nem annyira mérgező nitrát legyen?
- Oxigénben gazdag, ammónia tartalmú víz
- Sok baci
- Élőhely a baciknak

A képletben a víz és az ammónia adott, a bacik előbb-utóbb lesznek ha van helyük. Tehát helyet kell biztosítanunk. Ezzel a hellyel szemben két alapkövetelmény kell teljesüljön:
- Baromi nagy felülete legyen, hogy minél több baci költözhessen rá
- Olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy a bacik táplálékhoz jussanak

A felület méretét a gyártók garantálják nekünk, a mikroszkópos képek ezt igazolták is. Egyetlen kérdés marad, oda jut e a táplálék a bacikhoz. Mert lehet a szerkezet kapilláris, lehet kráteres... vagy akármilyen. Ha a szűrőközeg teljes keresztmetszetében nem tud átjárni a víz akkor bizony lehet bármilyen a metszeti képe a belsejében levegő, vagy a gyártás során felhasznált gáz lesz. Ezt le lehetne ellenőrizni, de nem egyszerű. Kellene olyan minta az adott anyagból ami befogható valamiféle csőbe, és ezen megpróbálni vizet átereszteni. A vízfelvételt mutató tesztek ilyen tekintetben már jobban közelítik a valóságot. De egyáltalán nem biztos, hogy azok az értékek a boldogsághoz vezetnek. A felvett víz ami a szűrőanyag tömegének %-ában van megadva, eloszlik a teljes keresztmetszeten? A szűrőanyag anyaga milyen sűrűségű? Sokkal érdekesebb volna egy olyan érték, ami a szűrőanyag térfogatához viszonyítja a felvett vízmennyiség térfogatát. És akkor még mindig nem járunk az igazságnál, ugyanis elfelejtünk egy nagyon nagyon fontos összetevőt! A szűrőanyag egységek, drazsé, henger... akármi között sokkal nagyobb rések vannak mint a szűrőanyag belsejében. Ha a szűrőanyag a teljes keresztmetszetén képes átengedni a vizet, meg kellene mérni mekkora nyomás szükséges ahhoz, hogy a víz értelmezhető sebességgel közlekedjen rajta keresztül. Elég gyanús nekem, hogy ilyen nem lesz a szűrőben. Azt megvizsgálni, hogy miként viselkedik a szűrőanyag áramló közegben... őőő gyanítom nem egyszerű feladat.

Végül reagálnék picit Pecás gondolataira. Bizony a bacik nem csak bent lesznek, hanem kint is. Mi történik mikor a töltet elkezd működni? Tegyük fel, hogy a szűrőanyag átjárható, megfelelő a bacik számára a teljes keresztmetszetén. A felületen megtapadó baci réteg átenged annyit amennyi a bentieknek szükséges?

Az én konklúzióm: valószínűleg ez a kérdéskör annyira nehezen körülírható képletekkel, annyira nehezen határozható meg a fizika, biológia törvényivel, hogy erre egyik gyártó sem szentel annyi energiát, pénzt... Inkább marad a tapasztalat. Valószínűleg sokkal egyszerűbb lenne azonos feltételekkel élseben tesztelni őket és a víz paramétereit figyelni. Lehet ők ezt is teszik.
 
Utoljára módosított:
Elkezdtem picit utánajárni a témának. Felhívtam a SZIE áramlástechnika tanszékét. Közel sem olyan egyszerű a kérdés mint korábban gondoltuk. Nagy valószínűséggel ilyen kappillárisokban a szűrőben található körülmények között nem indul meg áramlás. De kaptam egy elérhetőséget, egy ezen a téren jártasabb tanárhoz. Sajnos nem tudtam elérni, de hétfőn újra próbálom. Közben a sógornőm most doktorál valami növényes témában. Megkértem valami bacis proffal hozzon össze. Ami kérdést feltennék: mekkora egy baci, milyen lehet a vastagsága egy bacifilmrétegnek, mennyire képes átengedni magán ez a filmréteg a vizet, és mekkora lehet az áramlás sebessége, hogy a bacik még működjenek. Ha lenne kérdés még, hétfőig gyűjtsük össze.

Meglehetősen felzaklatott a téma :D most már a végére akarok járni.
 
Úgy tudom ezen az elven működnek a szennyvíztisztító telepek is. Utánajárhatnál, hogy ott miket használnak, milyen sebességgel áramoltatják a vizet, stb.

(Még a végén tőled fogjuk rendelni az új szűrőnket ;))
 
Annó még az egyetemmel jártam a kőolajfinomító tisztító telepén. No az nem volt gyenge. Igyekszem amit lehet megtudni. Tőlem rendelni biztos nem :) en csak kivancsi vagyok az igazsagra :)

Ann
Úgy tudom ezen az elven működnek a szennyvíztisztító telepek is. Utánajárhatnál, hogy ott miket használnak, milyen sebességgel áramoltatják a vizet, stb.

(Még a végén tőled fogjuk rendelni az új szűrőnket ;))
 
Közben eszembejutott egy igen gyakorlatias kisérlet. Megkérném a kedves forumozókat, aki teheti, törjön össze egyet a használt szurőanyagából. Kérdés van e bármi elszineződés benne. Rákérdek a sógornőmnél van e valami lehetőség ilyen használt minták vizsgálatára.
 
Elkezdtem picit utánajárni a témának. Felhívtam a SZIE áramlástechnika tanszékét. Közel sem olyan egyszerű a kérdés mint korábban gondoltuk. Nagy valószínűséggel ilyen kappillárisokban a szűrőben található körülmények között nem indul meg áramlás. De kaptam egy elérhetőséget, egy ezen a téren jártasabb tanárhoz. Sajnos nem tudtam elérni, de hétfőn újra próbálom. Közben a sógornőm most doktorál valami növényes témában. Megkértem valami bacis proffal hozzon össze. Ami kérdést feltennék: mekkora egy baci, milyen lehet a vastagsága egy bacifilmrétegnek, mennyire képes átengedni magán ez a filmréteg a vizet, és mekkora lehet az áramlás sebessége, hogy a bacik még működjenek. Ha lenne kérdés még, hétfőig gyűjtsük össze.

Meglehetősen felzaklatott a téma :D most már a végére akarok járni.

Korábban itt egy fórumtárs(sajnos nem emlékszem ki) felhívta a figyelmet az áramlással kapcsolatban arra, hogy az nagyon eltérő lehet még egy cső belsejében is. A cső falánál már nem azok az értékek érvényesek, mint a belsejében. Így a baktériumok még a cső sima falán is meg tudnak tapadni és filmréteget hoznak létre, nem különösebben zavarja őket a cső közepén gyorsan áramló víz. Ez is egy érdekesség. A substrat pro-t valóban úgy mutatták be a reklámvideóban, hogy a golyócskák belsejében is dolgoznak a baktériumok, de én is azt kérdezem, hogy a külső biofilm réteg mennyire engedi át magán a vizet? :) Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a belső baktériumok is ugyanannyi oxigénhez és tápanyaghoz jussanak, mint a külsők.
 
Korábban itt egy fórumtárs(sajnos nem emlékszem ki) felhívta a figyelmet az áramlással kapcsolatban arra, hogy az nagyon eltérő lehet még egy cső belsejében is. A cső falánál már nem azok az értékek érvényesek, mint a belsejében. Így a baktériumok még a cső sima falán is meg tudnak tapadni és filmréteget hoznak létre, nem különösebben zavarja őket a cső közepén gyorsan áramló víz. Ez is egy érdekesség. A substrat pro-t valóban úgy mutatták be a reklámvideóban, hogy a golyócskák belsejében is dolgoznak a baktériumok, de én is azt kérdezem, hogy a külső biofilm réteg mennyire engedi át magán a vizet? :) Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a belső baktériumok is ugyanannyi oxigénhez és tápanyaghoz jussanak, mint a külsők.
Pedig ők is a vízből veszik ki a zoxigént!
Így magyarázta ki Árpi...
 
Elkezdtem picit utánajárni a témának. Felhívtam a SZIE áramlástechnika tanszékét. Közel sem olyan egyszerű a kérdés mint korábban gondoltuk. Nagy valószínűséggel ilyen kappillárisokban a szűrőben található körülmények között nem indul meg áramlás. De kaptam egy elérhetőséget, egy ezen a téren jártasabb tanárhoz. Sajnos nem tudtam elérni, de hétfőn újra próbálom. Közben a sógornőm most doktorál valami növényes témában. Megkértem valami bacis proffal hozzon össze. Ami kérdést feltennék: mekkora egy baci, milyen lehet a vastagsága egy bacifilmrétegnek, mennyire képes átengedni magán ez a filmréteg a vizet, és mekkora lehet az áramlás sebessége, hogy a bacik még működjenek. Ha lenne kérdés még, hétfőig gyűjtsük össze.

Meglehetősen felzaklatott a téma :D most már a végére akarok járni.
Ezt nem tudom, hogy olvastad-e Biológiai szűrőanyagok elemzése | Nigro Blogja
(az első hsz-ben hibás volt a link, javítottam)
 
Ezt nem tudom, hogy olvastad-e Biológiai szűrőanyagok elemzése | Nigro Blogja
(az első hsz-ben hibás volt a link, javítottam)
És arra vannak tesztek, hogy ezeknek a szűrőanyagoknak milyen az ammónia és nitrit lebontó képessége? Mutatkoznak jelentős különbségek két szűrőanyag között? Például kíváncsi lennék, hogy a substrat pro mennyivel hatékonyabban állít elő ammóniából nitrátot, mint a sima kerámia csődarab.
 
És arra vannak tesztek, hogy ezeknek a szűrőanyagoknak milyen az ammónia és nitrit lebontó képessége? Mutatkoznak jelentős különbségek két szűrőanyag között? Például kíváncsi lennék, hogy a substrat pro mennyivel hatékonyabban állít elő ammóniából nitrátot, mint a sima kerámia csődarab.
Ez érdekes kérdés, annál is inkább, mivel egy jól beállt akváriumban mindenütt van lebontó baktérium. Sőt, talán a talajban (feltéve h az van 8-10cm vastag) van a legtöbb ilyen baktérium. Nyilván a talajban nincs olyan áramlás, mint a szűrőben, így annyi oxigén sincs ott, de nem is csak 1 féle lebontó baci kell az egyensúlyhoz.
 
Nincsenek rá tesztek. Még? :)
Kár, pedig érdekesnek találnék egy ilyet, mert akkor végülis bemondásra hisszük el, hogy a substrat pro tényleg olyan jó. :) Mondjuk én azt megfigyeltem, hogy a kis 24 literes eheim nanóban az aquacorner szűrő hatékonyabban dolgozik, mint egy sima szivacsszűrő. Az aquacorner szivacsa önmagában nem valami nagy, gondolom a benne levő substrat pro az, ami elbánik a problémával. Egy baleset folytán csináltam már benne opálos vizet, mikor túletettem kukoricával és másnapra a víz megint kristálytiszta volt. Szivacsszűrővel ilyen gyors eredményt nem tapasztaltam. Szóval van benne valami, hogy jó, de megnéznék egy éles tesztet laborban, komoly műszerekkel, kontroll akváriumokkal, ahol "ízekre szednék" ezeket a legendákat. :D
 
Más a laborkörülmény és más az akvárium.
Túl sok az egyéb befolyásoló tényező egy akváriumban. Ezért a labormérést még mindig felülírhatja a tapasztalat ;)
De ettől még biztatok mindenkit egy okosan kitalált labortesztre.
 
Ez érdekes kérdés, annál is inkább, mivel egy jól beállt akváriumban mindenütt van lebontó baktérium. Sőt, talán a talajban (feltéve h az van 8-10cm vastag) van a legtöbb ilyen baktérium. Nyilván a talajban nincs olyan áramlás, mint a szűrőben, így annyi oxigén sincs ott, de nem is csak 1 féle lebontó baci kell az egyensúlyhoz.
Igen és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy maguk a növények is hatékony szűrők és ammóniafelvevők, vagyis egy gazdagon növényesített akvárium bezavarhat a mérésbe. Talán egy teljesen üres, csak vízzel feltöltött akváriumban lehetne ezt hatékonyan mérni, ha csak a szűrőközeg salakanyag bontó kapacitására vagyunk kíváncsiak.
 
Back
Oldal tetejére