Fontos Szűrőanyagok mikroszkóp alatt (+12)

[Pecás]

G
Aktívszenet nem alkalmaznak(csak ritkán) növényes akváriumban mert a micro anyagokat is kiveszi a vízből. Aztán szerintem a matrixban sokkal több olyan kapilláris van amely megfelelő méretű a baktériumok megtelepedéséhez mint a lávakőben hiába tömődik be azon a részen ahol nagyon kicsik a lyukak mert tuti van ilyen is benne ezt aláírom. Nem tudom honnan vetted ezt a hetente cserélős dolgot de eddig egyik naplóban(volt olyan is ami évekig is ment) se olvastam ilyet pedig már jópárat végig olvastam. Ha a szűrőben nagy hely van akkor nyílvan nem olyannal tömi meg az ember aminek az árából arany karkötőt is vehet, hanem a lávakővel, mert ennek a kisebb felülete is elég akkora mennyiségben. Azonban egy gyári szűrőben ahol kevesebb a hely ott kár pazarolni a helyet a làvakővel.

Az aktiv szén csak a példák egyike volt, amit sok helyen misztifikálnak. Azt akkor alkalmazzuk máshol is ha valamit, pl gyógyszer maradványt egy betegség kezelése után "ki kell szedni" a vízből. Ilyen esetben arra a pár napra a hatása vitathatatlan.
Ami a kapillárisokat illeti: a szűrőanyag felületén ugyanúgy megtelepednek a baktériumok, mint pl a talaj szemcséken.
Ez tény és való, szabad szemmel nem nagyon látható, ettől még ott van.
A mátrix felépítése annyiban hasonlít az aktív szénhez -valószínűleg- hogy a belsejében ilyen kapillárisok találhatóak, másképp nem tudod magyarázni azt, hogy egy liter kb 700 négyzetméter felülettel bír. Azt is leírják róla, hogy segíti a baktérium telepek kialakulását. Azt is, hogy a belsejében anaerob környezet alakul ki, ami nem is meglepő, hiszen a kialakuló baktérium telepek elzárják a belsejét a "külvilágtól".
Seachem
Eddig nincs is kérdésem. A kérdésem ott kezdődik, hogy ezesetben milyen áramlás van a belsejében? Mert ha nincs igazolható áramlás, akkor csak a külső felülete vehető igénybe mint szűrőanyag, a rajta megtelepedő baktérium telepek teszik a dolgukat. Ez nem kérdés.
Hogy a marketing a sikeres üzleti tevékenységben nem árt, erre jó példa az intelligens szemcsés mosópor sztorija.
Nos én ezek alapján merészeltem leírni az általad sérelmezett álláspontomat. Szemléltetésképpen egy saját többéves tapasztalatot hoztam. A mátrixot nem ismerem, ha van adat a belsejében megmaradó/létező áramlásról a baktérium telepek kialakulását követően is, akkor elnézést kérek, de addig a véleményemet fenntartom.
Ez csak egy vélemény, amit leírtam, mert vitán keresztül lehet tanulni, ezt szeretem. Senkit semmire nem kötelez.

 

[Nigro]

Ha van kedved jobban belemélyedni
Biológiai szűrőanyagok elemzése | Nigro Blogja

 

[Pecás]

Nigro köszönöm a belinkelt cikkedet, volt tanulnivaló benne.
Ha megengeded válaszolok egy cikkel én is, ráadásul egy kollega tollából. Ebből kiderül az az apróság, ami a fenntartásomat támasztja alá:
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből - akvarista.hu
Továbbra sem mondom, hogy nincs létjogosultsága a kapilláris szerkezetnek, csak azt javasolom, ne misztifikáljuk túl a dolgot.

 

[Bandesz]

Nigro köszönöm a belinkelt cikkedet, volt tanulnivaló benne.
Ha megengeded válaszolok egy cikkel én is, ráadásul egy kollega tollából. Ebből kiderül az az apróság, ami a fenntartásomat támasztja alá:
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből - akvarista.hu
Továbbra sem mondom, hogy nincs létjogosultsága a kapilláris szerkezetnek, csak azt javasolom, ne misztifikáljuk túl a dolgot.

Gyorsan átfutottam a cikken: én éppen azt olvastam ki belőle, hogy dicsérik ezeket a nagyon porózus szűrőanyagokat. Egyetlen figyelmeztetést említenek: figyelni kell az előszűrésre, hogy ne a trutyival tömődjenek el.
pl.:
"8.5 Természetes kőzet és szinterelt üveg alapú (és egyéb) mikropórusos szűrőanyagok

Őket nevezik "A" szűrőanyagnak. A biológiai szűrés etalonjai, melyek hatalmas, biológiailag aktív felülettel rendelkeznek, többé-kevésbé jól átjárható pórusokkal, így a károsanyag-lebontás hatásfoka igen magas szintet érhet el.

Mikroszkopikus szerkezetüknek köszönhető, hogy belsejükben a baktériumok munkájához szükséges feltételek jelenléte megköveteli a megfelelő előszűrés biztosítását.

Annak hiányában a biológiai szűrőanyag hatékonysága nagymértékben lecsökken, ahogy korábban tárgyalva is volt."

Szerk.: de lehet, hogy nem vettem észre valamit.

 

[Nigro]

1-2 hónapja, mikor a cikk felkerült, neg akartam dicsérni a cikk íróját, mert nagyon összeszedett iromány lett. Sajna az oldal hibásan működik és nem lehetett hozzászólni. Ezúton gratulálok neki
Visszatérve a most ecsetelt kérdésre:
A növényes akváriumok " terhelése" nem hasonlítható egy sügereséhez. A mechanikai szennyezés lényegesen kisebb. Ebből következik, hogy a megfelelően előszűrt víz nem tömi el számottevően a pórusokat.
Nem mondom, hogy misztifikáljuk túl a szűrőanyagot, de továbbra is tartom, hogy a külsőszűrő értékes "helyszűkét" csakis jó minőségű anyaggal töltsük fel.
Ez olyan, mint a peca. Sok apró részleten múlik, hogy fogunk-e halat, vagy csak nézzük a vizet egész nap

 

[nato]

Nigro köszönöm a belinkelt cikkedet, volt tanulnivaló benne.
Ha megengeded válaszolok egy cikkel én is, ráadásul egy kollega tollából. Ebből kiderül az az apróság, ami a fenntartásomat támasztja alá:
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből - akvarista.hu
Továbbra sem mondom, hogy nincs létjogosultsága a kapilláris szerkezetnek, csak azt javasolom, ne misztifikáljuk túl a dolgot.

Jó kis iromány

 

[Pecás]

Nigro oldalán található cikkben ez az adat tűnik az origónak, ami köré fel van építve a három szűrőanyag vizsgálata:
"Az a szűrőanyag a legjobb, amelynek pórusai 0,4 mikronnál nagyobbak, de nem sokkal, hisz akkor viszont túl pici lesz a felület.

"
A jól vizsgázó szűrőanyag a 0,2-8 mikron közötti pórusméretre van optimalizálva a másik két vizsgált anyag pedig 4-13, illetve 20-60 mikronra.

Pendulum alapos, rengeteg irodalmat felhasználó cikkében:
"5.2.2.1 A biofilm és az akváriumban használt szűrőanyagok közötti összefüggések


A biofilmek vastagsága nagyjából 20 mikrométertől 1000 mikrométerig terjedhet. Ez a terhelés függvényében változik, nagyobb terhelés esetén értelemszerűen gyors szaporodás történik, csökken a felület/tömeg arány, ezáltal csökken a mélyebb rétegek tápanyag ellátottsága is, ott akár anaerob folyamatok is megindulhatnak.

Forrásaim szerint a hatékonyság nagyjából 200 mikrométeres biofilm vastagságig nem csökken le számottevően, az ajánlott maximális vastagság tehát 100-150 mikrométer körül határozható meg.

Ez természetesen egy átlag akvarista számára nem mérhető, ezért fontos a szűrés megfelelő méretezése az akvárium terhelését figyelembe véve. Erre viszont találunk tapasztatból adódó útmutatókat.

A terheléshez viszonyított túlzottan kis rendelkezésre álló felület azt okozza, hogy a biofilm túlburjánzik a nagy fajlagos terhelés következtében, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a növekvő baktériumtömeg eltömítheti a szűrőanyag pórusos szerkezetét. Ez elsősorban a mikropórusos, igen nagy felülettel rendelkező szűrőanyagokban okozhat gondot, ahol a pórusok mérete 10-100 mikrométer közötti."

Természetesen egy növényes akvárium terhelése egy sügéreséhez képest kisebb ami a "darabos" szűrendő anyagot illeti, viszont fokozottabb a növényi tápanyagok tekintetében.
Ha a Pendulum cikkében szereplő biofilm vastagságának alsó határát, vagy annak akár csak a felét-harmadát veszem figyelembe, akkor is jelentős felület vesztésről beszélhetünk, szűrőanyaga válogatja hogy hol mennyivel, de jelentőssel.
Azt, hogy biofilm nem alakul ki egyszerűen balgaságnak gondolom.

Azzal sem akarok vitába szállni, hogy a vödrös szűrők szűk terét a lehető legjobb hatékonysággal kell, sőt kötelező kihasználni az elvárt eredmény érdekében.
A véleményemet egy közös gondolkodás, illetve a témában tisztábban látás érdekében írtam.

 

[Bandesz]

A véleményemet egy közös gondolkodás, illetve a témában tisztábban látás érdekében írtam.

Nem akartam bántó lenni, növényezéshez alig értek, a sügerezéshez egyáltalán nem. Tényleg, sügereknél milyen a szűrés? Ott milyen vödröket és tartályokat használsz?

- Megérzésem szerint az ADA bika szűrője és a tömődős keverék szűrőanyaga kehet a tuti kombó. Van ilyen-olyan felületű anyag benne, a szűrő pedig elég erős, hogy átnyomja a vizet. (Az árukat természetesen nem szabad nézni.)

 

[Pecás]

Nem akartam bántó lenni, növényezéshez alig értek, a sügerezéshez egyáltalán nem. Tényleg, sügereknél milyen a szűrés? Ott milyen vödröket és tartályokat használsz?

- Megérzésem szerint az ADA bika szűrője és a tömődős keverék szűrőanyaga kehet a tuti kombó. Van ilyen-olyan felületű anyag benne, a szűrő pedig elég erős, hogy átnyomja a vizet. (Az árukat természetesen nem szabad nézni.)

A sügéres akváriumoknál azt mondja mindenki, hogy jó erős szűrés kell. Sőt, a jelszó az szokott lenni, hogy túlszűrt akvárium nincs!
Ez igaz is, annyi a gond, hogy sokan elcsábulnak a szivattyú teljesítményektől (akár több ezer liter/óra) és nem fordítanak elég figyelmet a szűrőfelület nagyságára. Itt jön a másik veszélyforrás, hogy sokan keverik a szűrőanyag felületét a mélységével.
Hogy egy példával szemléltessem a dolgot: a gyári vödrös szűrők, amik nagy népszerűségnek örvendenek és ez nem, csak a hatékony marketing miatt van, jellemzően nem túl nagy (a többség 20-30 cm közötti) szűrőkosár átmérővel készülnek, egymás fölött vannak elhelyezve a kosarak a különböző szűrőanyagokkal. Az egészet általában egy aránylag nagy teljesítményű (500-2000 l/h) szivattyú "hajtja". Ez egy kis felületű (mert csak a kosár felületét lehet figyelembe venni) és mély (mert egymásra vannak pakolva a kosarak) szűrő, amiben nagyon magas a szűrőanyagokon a víz áramlási sebessége. Töltet függvényében a mechanikai szűrés jó, sőt kitűnő is lehet, viszont érdemi biológiai szűrés nem tud kialakulni két okból is: az egyik az, hogy túl gyorsan áramlik benne a víz, a másik, hogy a szűrőanyagokat aránylag gyakran kell mosni, esetleg cserélni, így a hasznos bacikat eltávolítjuk.

Az épített szűrőknél ezeket a gondokat jól lehet korrigálni, bár kompromisszumra van szükség: ezeknek a szűrőknek nagyobb lényegesen a hely igénye.
Hogy a kérdésedre válaszoljak, nálam a sügérezésben teljesen gyári szűrő nincs: vagy a fejre szerelek egy, a gyárinak többszörösét kitevő szivacstömböt, vagy csak szivattyúnak használom az épített szűrő meghajtására.
Különleges anyagokra nincs szükség:
ülepítőben: (ha jobban tetszik előszűrőben) ha olcsón hozzájutsz mehet a biolabda, ha vékonyabb a pénztárca, bármi megteszi, ami nem bomlik le a vízben jócskán van közte tér a mulmnak és megfelel annak, hogy lelassítsa, egyenletessé tegye a víz áramlását a mulm "lerakásához". (például villanyszereléshez használatos gégecsövet feldarabolsz kb az átmérővel azonos hosszúságú darabokra)
mattenfilterben: szivacstábla, jellemzően a TM30-ast tekintjük sztenderdnek. Itt van annyi csel, hogy a víz útját úgy kell megtervezni, hogy ha egynél több szivacstáblát használunk ne egyikről a másikra haladjon a víz, hanem egyszerre érkezzen meg mindegyikre.
Szivacs után jöhetnek különböző nyalánkságok: nálam pl jól működött (amíg el nem adtam azt az akit) a szivacs utáni lávakő, amit éveken keresztül nem kellett bántani, de jól működik az alsópolcosomban a homokszűrő is, amihez ugyan kell egy megfelelően erős szivattyú, aminek a nyomó ágát elágaztatjuk, itt egy esőztetőhöz hasonlító cucc van a homok alján, ami a ráengedett vízáram erősségének és az alkalmazott homok szemcseméretének függvényében mozgatja, akár lebegteti is a homokot. (ezt alkalmazzák tudomásom szerint például uszodatechnikában, ahol azért kell pár liter vizet szűrni) Itt az ökölszabály kb úgy néz ki, hogy egy liter homok/1000 liter víz.
Végére hagyom a fekete levest: épített szűrőknél (hacsak nem használsz jó vastag perlont a szivattyú előtt vigyázva arra, hogy a szálai ne juthassanak a szivattyúba) azt, hogy másnap reggel olyan vizem van, mintha lebegnének a növények/halak el kell felejteni, mert be kell érjen a cucc. Ez a szivacsnál terheléstől függően egy-két hónap, homokszűrőnél kb félév.
Amiért érdemes mégis vesződni vele: karbantartási igénye minimális, akár évek is eltelhetnek két tisztítás között (egy barátom 2400 literes malawi sügéres aksijához építettem egy szűrést, amit három és fél év múltán csak kíváncsiságból szedtünk szét, mert egyébként még ráért volna), beruházási költsége relatíve kisebb, mintha gyári szűrővel oldanád meg ugyanezt, viszont DIY hajlam jócskán szükségeltetik hozzá.
Az örök kérdés: na de hányszoros vízforgatás kell? Sügérezésről, illetve a kommersz halakról (pl eleven szülők) annyit mondhatok, hogy az épített szűrő cizelláltságának függvényében 1,5-2 szeres kényelmesen elég még a nevelőben is.
Ez persze feltételezi az odafigyelést, nyári guttaütős melegben a szellőztetést, ha a vízfelszín mozgatása kevésnek bizonyul, de ez csak a túltelepített nevelőkben szokott gondot jelenteni.

Ha valami részletesebben is érdekel, szerény ismereteimhez mérten szívesen megírom amit sikerült eddig kitapasztalni.

 

[Bandesz]

Köszi, ennyi infó már elég, hogy az ember képbe kerüljön. Én úgy gondolom, a hagyományos akvarisztikában elegendőek a belső szűrők, vagy a gyár töltetes külsők. Aki ennél jobban terheli a vizet (több hal, több növény, világít, mint a bolond...) annak ennél több kell. Erre a gyári(!) megoldás: vegyél - a szokásosnál - nagyobb szűrőt, + ezt töltsd meg minél porózusabb cuccal, ahol sok baktérium telepedhet meg, és mindezt rendszeresen tartsd karban (baktérium adagolás, átöblögetés, perlon csere, stb.)
De pl. arra is kíváncsi vagyok, egy méregdrága ADA szűrőt milyen rendszeresen kell takarítani?

 

[viktorlantos]

De pl. arra is kíváncsi vagyok, egy méregdrága ADA szűrőt milyen rendszeresen kell takarítani?

Magát ez sem takarítja. Nincsenek benne intelligens nano részecsék

Ha nem takarítod a szűrőt akkor akármilyen márka szívni fogsz.
Az ADA egyébként az egyetlen cég az akvarisztikai piacon aki a szűrő terheltségét méri. Teszteléssel.

A bolti ADA szűrőkön ugyanolyan gyakran kell karbantartást végezni, mint a hagyományos szűrőkön. 2-3 havonta.
Más kérdés, hogy mi rendesen tágítjuk a határokat sokszor a magunk szívatásával és van amikor 8-10 hónap is eltelik egy karbi között.

Ezeknél a szűrőknél inkább az az izgalmas, hogy SOHA nem fog folyatni. Nem törik mert nincs rajta műanyag. Nem rohad be a mozgó alkatrész és baromira mind1, hogy kemény víz vagy lágy víz. Nincs amit tönkretegyen a vízkő.

Az elektromos pumpákban lévő forgó alkatrészek időnként eltömődnek. Ezeket kell tisztítani. De ez nagyon ritka.
Leginkább azért kell szétszedni, hogy a szűrőanyagot átöblítsd és lemosd róla a felgyűlt mulmot.

 

[viktorlantos]

Egyébként arra leszek kíváncsi, mikor jelennek meg a nagy gyártók PRO szűrői, amit kifejezetten aquascapereknek "terveztek"
Mert ha spring ollóra futja és kiléptünk a manado árnyékából, akkor igazán nem lenne nagy ugrás olyan előrecsomagolt szűrőket forgalmazni, ami full bio töltetetes és rendes aktív szén, vagy víz polírozó van benne.

 

[Bandesz]

Egyébként arra leszek kíváncsi, mikor jelennek meg a nagy gyártók PRO szűrői, amit kifejezetten aquascapereknek "terveztek"

Fura, hogy nem látják meg a piacban rejlő lehetőséget... Még annyira sem, hogy a dobozokon lévő ajánlásokat kibővítsék: pl.: ez a szürtyimütyi2000-t 200 literes hagoymányos és 50 literes növényes akváriumhoz ajánljuk....

 

[viktorlantos]

Fura, hogy nem látják meg a piacban rejlő lehetőséget... Még annyira sem, hogy a dobozokon lévő ajánlásokat kibővítsék: pl.: ez a szürtyimütyi2000-t 200 literes hagoymányos és 50 literes növényes akváriumhoz ajánljuk....

Tényleg értethetetlen.
Mindezt úgy hogy néhány szűrőben szinte semmi sincs.

Egy ideig arra gondoltam, hogy egyszerűen az árcédula miatt megy a para és ezért nem is kacsingatnak ilyen irányba.
De mindennek megvan a célközönsége. Azóta már növényes termékek is vannak.

Így egy dologra tudok gondolni. Valójában lövésük sincs mi kell egy normális bio szűréshez. Nincsenek gyakorlati tapasztalatok, saját tesztlabor. Nincs megfigyelés stb.
Szűrés van és szűrőanyag. Azoknak akiknek kell. De nem tudnak mögé állni és azt mondani, hogy gyerekek ez kell hozzá, hogy szuperül működjön a rendszer.
Nem ez lenne az egyetlen ilyen dolog..... új piac nincs benne gyakorlatuk.
Érdemes megnézni a JBL Proscape Interzoo interjút. Amikor a termék menedzser az összes új olló és csipesz közül kiveszi a spring ollót, ami egyébként szinte csak moha vágásra jó (erre találták ki) és azt mondja hogy ez az ollók csúcsa, mert akár egy hajszálat is elvág......
Akkor tényleg azt gondolom, hogy semmi tudatos dolog nincs néhány döntés mögött. Ezek az emberek egyszer sem vettek a kezükbe egy ilyen ollót, hogy használják is.

A Tropica freelancer program is kb erről szólt. A Tropica inkább egy külső szakértő csapatot hívott meg, hogy mibe tegyék a pénzt és jó e, ha abba tolják.....

Visszakanyarodva a szűréshez a bolti szűrések között is talán az Eheim 2080 az első ami indításkor olyan szűrőanyaggal van megtömve ami nekünk jó. 8 liter substrat pro. Ezt a gépet használatra tervezték

 

[nato]

Tényleg értethetetlen.
Mindezt úgy hogy néhány szűrőben szinte semmi sincs.

Egy ideig arra gondoltam, hogy egyszerűen az árcédula miatt megy a para és ezért nem is kacsingatnak ilyen irányba.
De mindennek megvan a célközönsége. Azóta már növényes termékek is vannak.

Így egy dologra tudok gondolni. Valójában lövésük sincs mi kell egy normális bio szűréshez. Nincsenek gyakorlati tapasztalatok, saját tesztlabor. Nincs megfigyelés stb.
Szűrés van és szűrőanyag. Azoknak akiknek kell. De nem tudnak mögé állni és azt mondani, hogy gyerekek ez kell hozzá, hogy szuperül működjön a rendszer.
Nem ez lenne az egyetlen ilyen dolog..... új piac nincs benne gyakorlatuk.
Érdemes megnézni a JBL Proscape Interzoo interjút. Amikor a termék menedzser az összes új olló és csipesz közül kiveszi a spring ollót, ami egyébként szinte csak moha vágásra jó (erre találták ki) és azt mondja hogy ez az ollók csúcsa, mert akár egy hajszálat is elvág......
Akkor tényleg azt gondolom, hogy semmi tudatos dolog nincs néhány döntés mögött. Ezek az emberek egyszer sem vettek a kezükbe egy ilyen ollót, hogy használják is.

A Tropica freelancer program is kb erről szólt. A Tropica inkább egy külső szakértő csapatot hívott meg, hogy mibe tegyék a pénzt és jó e, ha abba tolják.....

Visszakanyarodva a szűréshez a bolti szűrések között is talán az Eheim 2080 az első ami indításkor olyan szűrőanyaggal van megtömve ami nekünk jó. 8 liter substrat pro. Ezt a gépet használatra tervezték

Pedig akár tetszik, akár nem, szerintem a pénz van itt is a háttérben, mint szinte mindenütt.
Lehet, hogy van már célközönség, de az még mindig nagyon kevés az átlag akvaristához képest. Egyszerűen nem nagyon éri meg nekik ráállni a "növényes" szűrőkre, mert ahogy mondod valóban lehet ott tapasztalathiány is, de azért ha 20 akvaristából talán 1 növényezik (lehet hogy sokkal rosszabb ez az arány, pl 50, vagy 100-ból 1). És az se biztos, hogy az az 1 "kilépett már a Manado" árnyékából
Mikor itt a fórumon is belefutok olyanba, hogy Serafil szűrőt akar venni Eheim helyett, mikor ugyan annyi a kettő. Ja és 1500 ft-on variál egy szűrő esetében... Értem én, hogy Magyarország, de lefogadom, hogy aki sajnálja az 1500 ft-ot a szűrőnél, az kétszer ennyit elkölt egy ebédre a mekiben.
Ez bizony nem keresetfüggő, hanem szemléletfüggő dolog.
DIY megoldások mindig lesznek, lehet vele növényezni is szépen, de ha a cél a profizmus, és a valóban szép növényes akvárium, akkor arra bizony költeni kell. Na de így van ez minden mással is az életben.

 

[viktorlantos]

Kicsit ferde képet mutat a magyar net. A magyar hobbizás eltörpül a nyugat-európai pénzesebb akvarizálás mellett. Az a brutál árudömping ami pl egy Köllezoo-ban fogad kb jól mutatja arrafelé mit keresnek az emberek. Simán belefutsz egy 1 milliós Giesemann szettbe ami hanyagul oda van dobva a többi cucc mellé. Tömött sorokban sorakoznak a legnagyobb márkák. A külföldi partnereinktől is kb ugyanezt látjuk. Ezért is mondom nem a pénz miatt van, hogy nem léteznek ezek a termékek.

Szóval Serafil ide vagy oda lenne igény. Azt még megérteném ha a magyar piacra nem jutna el néhány termék mert kicsi.

Egyszerűen most tanulgatják mit is kellene.

B beszélt az EHEIM egyik vezetőjével az Interzoon. Ő pl azt mondta azért csináltak a profi sorozatból egy nyitott szettet is, mert látták, hogy nálunk csak ez van (volt nálunk ez az Eheim vezető korábban).
Az már más kérdés, hogy ezek a szettek itthon nem is kaphatóak

Na mind1.

Ami kell most is meg lehet venni. De a gyártóknak nem kerülne semmibe valami emelt szintű cuccot eladni.

 

[nato]

Kicsit ferde képet mutat a magyar net. A magyar hobbizás eltörpül a nyugat-európai pénzesebb akvarizálás mellett. Az a brutál árudömping ami pl egy Köllezoo-ban fogad kb jól mutatja arrafelé mit keresnek az emberek. Simán belefutsz egy 1 milliós Giesemann szettbe ami hanyagul oda van dobva a többi cucc mellé. Tömött sorokban sorakoznak a legnagyobb márkák. A külföldi partnereinktől is kb ugyanezt látjuk. Ezért is mondom nem a pénz miatt van, hogy nem léteznek ezek a termékek.

Szóval Serafil ide vagy oda lenne igény. Azt még megérteném ha a magyar piacra nem jutna el néhány termék mert kicsi.

Egyszerűen most tanulgatják mit is kellene.

B beszélt az EHEIM egyik vezetőjével az Interzoon. Ő pl azt mondta azért csináltak a profi sorozatból egy nyitott szettet is, mert látták, hogy nálunk csak ez van (volt nálunk ez az Eheim vezető korábban).
Az már más kérdés, hogy ezek a szettek itthon nem is kaphatóak

Na mind1.

Ami kell most is meg lehet venni. De a gyártóknak nem kerülne semmibe valami emelt szintű cuccot eladni.

Igaz, Magyarország nagyon kicsi piac. Ha így nézzük, valóban érthetetlen, miért nem hoznak ki profi cuccokat. Vagy akár csak miért nem kezdik másolni a SuperJet szűrőket?

 

[Pecás]

Szerintem sajnos bitang egyszerű a dolog.
Minimális ráfordítással maximális nyereségre törekszik valószínüleg a legtöbb gyártó. Ha van üdítő kivétel, akkor hajtsunk fejet előtte.
Költünk pár fillért marketingre, rájövünk arra, hogy a vásárló közönség nagyobbik felének az akvárium annyit jelent, mint papagáj a kalitkában: legyen, ha néha újat kell venni sebaj, fogyasztói társadalom úgyis erről szól. Ja, hogy élőlény, nem számít, úgyis másodrendű, hiszen én vagyok a teremtés koronája.
Amit én eddig tapasztaltam, nagyjából így fest és nem akarok naív lenni az irányban, hogy tőlünk nyugatabbra radikálisan más a helyzet. Maximum többeknek van rá kerete. Maximum több kerete van rá. Az, hogy van jópár ember, aki nagyon magas színvonalat képvisel, az igaz. Itthon is van, legfeljebb nincs akkora hírverés körülöttük, nincs olyan kiállítás, mert nincs aki megvegye a 2000 forintos belépőt, mert az már q...a drága. Hogy bent csodát látna, ja az már nem is érdekes.
Párszor voltam Bécsben az Exotica kiállításom advent elején. Olyan színvonaltalan a kiállított akváriumok nagyobbik fele, hogy fáj.
Ha virág, rovar, hüllő vonalon valamire valót látsz, akkor az magyar, vagy szlovák. Ez van...
Visszatérve a szűrőkre: mennyibe kerülne egy közepes képességű szennyvíz tisztításban járatos mérnököt szerződtetni a fejlesztő csapatba mondjuk egy évre? Egy Eheim -csak kiragadtam egy népszerű márkát- költségvetésében valószínűleg fel sem tűnne.
Nem tudom, ha építenének egy kis kompakt külsőt, ami nem vödrös módra csak függőleges elrendezésű, hanem kicsit tovább van gondolva, durván nagyobb szűrőfelülettel, nagyobb variabilitással, minimális marketinggel biztosan eladható lenne. És méretre nem feltétlenül kellene akkora legyen, mint az akváriumot tartó állvány...
Na, jól kidühöngtem magam.

 

[viktorlantos]

Párszor voltam Bécsben az Exotica kiállításom advent elején. Olyan színvonaltalan a kiállított akváriumok nagyobbik fele, hogy fáj.

Ez a kiállítás akvarisztikai szempontból nulla ezért nem is érdemes beszélni róla
De azért az Interzoon ömlesztve voltak olyan bemutató akváriumok, amit bármikor betoltunk volna a boltba is. Idén különösen sok volt.

 

[Pecás]

Ez a kiállítás akvarisztikai szempontból nulla ezért nem is érdemes beszélni róla
De azért az Interzoon ömlesztve voltak olyan bemutató akváriumok, amit bármikor betoltunk volna a boltba is. Idén különösen sok volt.

Az a durva, hogy amikor először voltam, ha jól emlékszem 2009-ben, akkor még egész értékelhető volt. Nem azt mondom, hogy szatyorban hordoztam az államat, de egész jó volt, még fényképezgettem is, főleg növényes nanokat és egy-két szebben sikerült tengerit. Egyikhez sem volt különösebben lövésem, hisz' akkor tombolt legnagyobb lánggal a sügerezésem (a három nagy afrikai tó sügéreiből egyszerre 24-25 fajt tartottam és szaporítottam), csak a szépérzék és a különleges látvány alapján csodálkoztam rá sok mindenre. Sügéres fronton már akkor sem igazán volt értékelhető.
Azóta voltam még kétszer és a változás kétségbeejtő.
Az Interzoo viszont ha az emlékeim nem csalnak a gyártók és kereskedők összejövetele. Vagy mezei rajongó akvarista is bemehet szájat tátani?