Oryzias latipes (Poecilia latipes) - "Medaka" - Japán rizsponty

[ZaCK]

Ha a tó mélysége min. 160 cm (inkább kicsit több), akkor simán.

Lóri, sose higgy a leírásoknak, meg a szakirodalomnak. A halak úgysem olvassák.

5-6 fokkal hidegebb vízben hetekig láttam már működni halakat a leíráshoz képest. De a 10+ fokkal hidegebb vízzel kicsit szkeptikus vagyok.
A halak nem olvassák a róluk szóló szakirodalmat mondat szerintem minden héten egyszer elhagyja a számat.

 

[mmccannon]

5-6 fokkal hidegebb vízben hetekig láttam már működni halakat a leíráshoz képest. De a 10+ fokkal hidegebb vízzel kicsit szkeptikus vagyok.
A halak nem olvassák a róluk szóló szakirodalmat mondat szerintem minden héten egyszer elhagyja a számat.

Pedig jónéhányszor mind jómagam, mind dr. Szita Géza kintfelejtettünk halakat. Az akváriumok a kerben, a földön voltak és december elején vettük észre, hogy valami mozog a vízben. Nála vér platti, nálam O. woworae, stb.

 

[Beketto]

Adalék a témához: az OATA, ami a brit diszhalkereskedelmi szövetség, figyelmeztette kereskedőit, hogy a rizspontyot csak beltéri akváriumokba lehet eladni, kerti tavakba nem. És nem azért, mert alacsony a hidegtűrése. Éppen ellenkezőleg: hidegtűrése miatt fennáll a veszély, hogy természetes vizekbe kikerülve invazívvá válik.

Industry warned to ensure Oryzias species must only be sold for indoor aquariums

OATA is reminding retailers to only sell Japanese rice fish or Medaka (Oryzias species) for indoor aquariums and to ensure customers understand they cannot be kept in outdoor ponds or barrels.

www.practicalfishkeeping.co.uk

 

[Zsoltiabéka]

Adalék a témához: az OATA, ami a brit diszhalkereskedelmi szövetség, figyelmeztette kereskedőit, hogy a rizspontyot csak beltéri akváriumokba lehet eladni, kerti tavakba nem. És nem azért, mert alacsony a hidegtűrése. Éppen ellenkezőleg: hidegtűrése miatt fennáll a veszély, hogy természetes vizekbe kikerülve invazívvá válik.

Industry warned to ensure Oryzias species must only be sold for indoor aquariums

OATA is reminding retailers to only sell Japanese rice fish or Medaka (Oryzias species) for indoor aquariums and to ensure customers understand they cannot be kept in outdoor ponds or barrels.

www.practicalfishkeeping.co.uk

Mondjuk a Dél-angliai részeken nem jellemző a jéggel fedett természetes víz, mint nálunk.

 

[tibicuk]

Verekedő rizspontyok.

 

[csoli]

Verekedő rizspontyok.

Na de másik rizsponyt. Woworae?

 

[mmccannon]

Na de másik rizsponyt. Woworae?

Igen, Oryzias woworae hímek vannak a felvételen.

 

[moodd]

...

Tekintettel azokra a szavakra, amelyekkel elindítottad a szálat, kétlem, hogy bárki is halat kínálna neked. A kockázat, bár rendkívül alacsony - nulla. hogy a transzgenikus tulajdonság egy töredéke/maradéka megjelenhet az általánosan tenyésztett halakban Németországban és Olaszországban (ami a természetben idővel természetesen eltűnik, mivel nem hoz semmilyen előnyt). Az átlagos hobbi akvaristának nincs módja ennek ellenőrzésére, így nem tud garanciát vállalni.

(Szerintem teljesen felesleges, sőt káros arra utalni, hogy az Oryzias latipes egy transzgenikus formával keverhető. A Oryzias latipes több mint 15 éve Németországban, Ausztriában, Svájcban és több mint 10 éve Olaszországban. Az azokat behozó tenyésztők ezt hivatalosan teszik, és jelentik a behozatalt a hatóságoknak. Az importálás rendkívül nehéz és rendkívül költséges, gyakran sikertelen. Éppen ezért többnyire németországi és olaszországi egyetemek professzorai – lelkes akvaristák – végzik, akik kapcsolatban állnak japán egyetemekkel, és irányított befogást tudnak végezni a vadonból. Európában több mint tíz éve tenyésztők ezrei tenyésztik az Oryzias latipes-t, kiállításokat szerveznek és a tenyésztők száma továbbra is növekszik. Új színformák jönnek létre, akárcsak a kárásznál (Carassius auratus) vagy a Poecilia reticulata. Soha nem hallottam arról, hogy Európában bárki is tenyésztette volna a transzgénikus formát. Transzgénikus formák léteznek a Danio rerio, a Poecilia reticulata és több tucat más fajban, de ezek a transzgenikus formák nem fordulnak elő Európában, és az Oryzias latipes sem. Egyáltalán nincs okunk ezzel a kérdéssel foglalkozni.)

 

[csoli]

Tekintettel azokra a szavakra, amelyekkel elindítottad a szálat, kétlem, hogy bárki is halat kínálna neked. A kockázat, bár rendkívül alacsony - nulla. hogy a transzgenikus tulajdonság egy töredéke/maradéka megjelenhet az általánosan tenyésztett halakban Németországban és Olaszországban (ami a természetben idővel természetesen eltűnik, mivel nem hoz semmilyen előnyt). Az átlagos hobbi akvaristának nincs módja ennek ellenőrzésére, így nem tud garanciát vállalni.

(Szerintem teljesen felesleges, sőt káros arra utalni, hogy az Oryzias latipes egy transzgenikus formával keverhető. A Oryzias latipes több mint 15 éve Németországban, Ausztriában, Svájcban és több mint 10 éve Olaszországban. Az azokat behozó tenyésztők ezt hivatalosan teszik, és jelentik a behozatalt a hatóságoknak. Az importálás rendkívül nehéz és rendkívül költséges, gyakran sikertelen. Éppen ezért többnyire németországi és olaszországi egyetemek professzorai – lelkes akvaristák – végzik, akik kapcsolatban állnak japán egyetemekkel, és irányított befogást tudnak végezni a vadonból. Európában több mint tíz éve tenyésztők ezrei tenyésztik az Oryzias latipes-t, kiállításokat szerveznek és a tenyésztők száma továbbra is növekszik. Új színformák jönnek létre, akárcsak a kárásznál (Carassius auratus) vagy a Poecilia reticulata. Soha nem hallottam arról, hogy Európában bárki is tenyésztette volna a transzgénikus formát. Transzgénikus formák léteznek a Danio rerio, a Poecilia reticulata és több tucat más fajban, de ezek a transzgenikus formák nem fordulnak elő Európában, és az Oryzias latipes sem. Egyáltalán nincs okunk ezzel a kérdéssel foglalkozni.)

Azért ennyire ilyesztő ember nem vagyok, nem kell félni.
Azt irtam le ami infót kaptam, találtam, pont ezért inditottam el a topikot hogy kiderüljön mi igaz belölle ki-mit tud rolla. Génmodositott dániók és tetrák a mai napig vannak Magyarországon, nem tudom honnan veszed hogy nem fordulnak elő Európában. Nekem ez inkább az igazság elhesegetésének tünik.

 

[moodd]

Nem beszélek magyarul, ezért remélem, nem hangzott sértően az üzenetem. (Nem az én természetemből áll) Érzem a bántódásodat a válaszodból, lehet, hogy tévedek, de semmiképpen sem sértésnek szántam.

Nem hallottam hasonló esetről sem itt (Csehországban), sem Németországban, sem Danio, sem más hal esetében. Érdekes, hogy Magyarországon vannak ilyen halak. Önnek teljesen más tapasztalata van, és ebből a probléma más nézőpontja következik. Jó, ha felelős vagy, és van biztosításod a génmódosított halak ellen. Soha nem hallottam erről, és régóta érdekel a medaka, ezért meglepődtem, hogy ezt feltételként állítod, hogy a halak nem genetikailag módosítottak. De ha van tapasztalatod hasonló esetekkel, megértem. Talán én is elkezdek óvatos lenni, bár korábban eszembe sem jutott volna.

De a legtöbb sornak jól dokumentált története van, és a legtöbb szintén ismert akvaristáktól Friedrich Bitter - Facebook és itt, Axel Eywill és Roberto Pelegrini származik.

/
edit: ....Tehát úgy látom, hogy ez a fenyegetés valós. Inkább a "családi, személyes" akvarizmusban vagyok, de úgy tűnik, hogy Európában a nagykereskedők időnként árulnak egy ilyen illegális transzgenikus formát, különösen a Danio. Ez számomra érthetetlennek és nagyon szomorúnak tűnik. Azonban még nem találtam említést Oryzias esetéről.

 

[moodd]

Ötletnek nem rossz. A másfél méteres víz fenékig hazánkban sohasem fagy be. A kerti tavacskával is az a gond, hogy fólia az alja, nem pedig agyag/iszap. Egyszerűen a gázosabb vegyületek a vízben rekednek. Kell a lékszellőzés, mert a fólia miatt napok alatt büdös ammónia szagú lesz az egész. A természetes tavakban ehhez hetek, illetve a jégpáncél hóval takartsága is kell.

Erre a célra nagyon jól fog szolgálni egy kinyitható polisztirol "harang". Az alatta lévő víz még nagyon vastag jégréteg mellett sem fagy meg, itt gázcsere is megtörténhet.
Úgy kell betölteni, hogy az alsó élek legalább 15 cm-rel a felszín alá merüljenek

 

[Zsoltiabéka]

Erre a célra nagyon jól fog szolgálni egy kinyitható polisztirol "harang". Az alatta lévő víz még nagyon vastag jégréteg mellett sem fagy meg, itt gázcsere is megtörténhet.
Úgy kell betölteni, hogy az alsó élek legalább 15 cm-rel a felszín alá merüljenek

Köszi. Pont idén raktam össze egy hasonlót 60*60-ast. Eddig műkszik. Igaz, komoly hideg sem volt még.

 

[Fungus69]

Saját tapasztalataim medaka témában, hátha valaki tanul a hibáimból:

Júniusban hozzájutottam 6 db kifejlett példányhoz. Narancssárga színűek, talán Youkihi változat. Elhelyeztem őket egy 60 literes akváriumban, malawa garnélák és Corydoras pigmaeusok társaságában. Nagyon falánkak, aktívak voltak. Úgy tűnt, egészségesek, jól érzik magukat. Egy hónap múlva rejtélyes módon egy napon elpusztult egyszerre két példány. Az egyik minden előzmény nélkül elkezdett furcsán, koordinálatlanul úszni. Másnap megtaláltam a hulláját, de egy másik is eltűnt. Fogalmam sincs, mi volt a gond, mert előző nap még semmi problémát nem láttam egyik halon sem.
A megmaradt 4 példányt július végén kitelepítettem egy 40 literes, szűrés nélküli, szabadtéri edénybe. A napfény és a nyári meleg hatására itt végre elkezdtek szaporodni.


A halak gyorsan levadászták a szúnyoglárvákat, ezután naponta kaptak száraz tápot. Az etetésre egyre kevesebb felnőtt jött elő, végül csak egy példányt láttam. A kicsik viszont szépen fejlődtek. Úgy terveztem, hogy amíg csak lehet, kint hagyom őket. Múlt héten volt egy erősebb lehűlés, 8-10 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet. Úgy tűnik, ezt már nem bírják az ivadékok. Néhány kicsi alig mozgott, az oldalára fordulva vergődött. Gyorsan kihalásztam az összeset. 12 db 0,5-2 cm közötti ivadékot találtam. Sajnos csak egy felnőtt példány maradt.

A halakat elhelyeztem egy 30 literes, natural akváriumban. A víz 60%-át lecseréltem a kinti edény vizére. A hőmérséklet kiegyenlítődése után betettem a halakat. Szerencsére a kishalak úszása helyrejött. Újabb problémával szembesültem: nem fogadták el a mesterséges táplálékot. Néhány nap után úgy tűnik, megeszik a Hikari ivadéktápot. Ledaráltam spirulinát és artemia tartalmú tápot, ez is bevált.
Két nappal az áttelepítés után elpusztult a hatodik, utolsó felnőtt példány. Rajta sem láttam semmilyen elváltozást, ezért nem értem a dolgot. Előző nap még láthatóan jó kondícióban volt.


Úgy tűnik, a szabadban sokkal jobban érzik magukat, szaporodnak is. Az algás vízben az ivadékok találnak maguknak táplálékot, gyorsan fejlődnek. A kánikulában volt 35-36 fokos is a vizük, ez nem jelentett gondot. A sok növény miatt a szűrés hiánya sem volt probléma. Vízcserét sem csináltam, csak néha utántöltöttem az elpárolgott vizet. Elvileg ezek a halak kibírják az enyhébb fagyokat is a szabadban. Lehet, hogy ez csak a felnőtt példányokra igaz. Az ivadékoknak láthatóan megártott a 10 fok körüli minimum hőmérséklet. Valószínűleg nem maradtak volna életben, ha kint hagyom őket az őszi hidegben. Aggaszt és elkeserít, hogy az összes kifejlett hal elpusztult. Nem tudom, ennek mi az oka. Kereskedelemből származó példányok voltak. Fogalmam sincs, milyen előéletük volt. Azt írják róluk, hogy 1-3 év az élettartamuk, ezért nagyon fontos, hogy legyen szaporulat. Azt sem tudom, hogy a beltenyészet mekkora probléma náluk. Ha a 10-12 ivadékból sikerül felnevelni néhányat, tavasszal újra megpróbálom őket szaporítani a szabadban.

 

[BalazsK]

Saját tapasztalataim medaka témában, hátha valaki tanul a hibáimból:

Júniusban hozzájutottam 6 db kifejlett példányhoz. Narancssárga színűek, talán Youkihi változat. Elhelyeztem őket egy 60 literes akváriumban, malawa garnélák és Corydoras pigmaeusok társaságában. Nagyon falánkak, aktívak voltak. Úgy tűnt, egészségesek, jól érzik magukat. Egy hónap múlva rejtélyes módon egy napon elpusztult egyszerre két példány. Az egyik minden előzmény nélkül elkezdett furcsán, koordinálatlanul úszni. Másnap megtaláltam a hulláját, de egy másik is eltűnt. Fogalmam sincs, mi volt a gond, mert előző nap még semmi problémát nem láttam egyik halon sem.
A megmaradt 4 példányt július végén kitelepítettem egy 40 literes, szűrés nélküli, szabadtéri edénybe. A napfény és a nyári meleg hatására itt végre elkezdtek szaporodni.
View attachment 178151

A halak gyorsan levadászták a szúnyoglárvákat, ezután naponta kaptak száraz tápot. Az etetésre egyre kevesebb felnőtt jött elő, végül csak egy példányt láttam. A kicsik viszont szépen fejlődtek. Úgy terveztem, hogy amíg csak lehet, kint hagyom őket. Múlt héten volt egy erősebb lehűlés, 8-10 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet. Úgy tűnik, ezt már nem bírják az ivadékok. Néhány kicsi alig mozgott, az oldalára fordulva vergődött. Gyorsan kihalásztam az összeset. 12 db 0,5-2 cm közötti ivadékot találtam. Sajnos csak egy felnőtt példány maradt.

A halakat elhelyeztem egy 30 literes, natural akváriumban. A víz 60%-át lecseréltem a kinti edény vizére. A hőmérséklet kiegyenlítődése után betettem a halakat. Szerencsére a kishalak úszása helyrejött. Újabb problémával szembesültem: nem fogadták el a mesterséges táplálékot. Néhány nap után úgy tűnik, megeszik a Hikari ivadéktápot. Ledaráltam spirulinát és artemia tartalmú tápot, ez is bevált.
Két nappal az áttelepítés után elpusztult a hatodik, utolsó felnőtt példány. Rajta sem láttam semmilyen elváltozást, ezért nem értem a dolgot. Előző nap még láthatóan jó kondícióban volt.
View attachment 178152

Úgy tűnik, a szabadban sokkal jobban érzik magukat, szaporodnak is. Az algás vízben az ivadékok találnak maguknak táplálékot, gyorsan fejlődnek. A kánikulában volt 35-36 fokos is a vizük, ez nem jelentett gondot. A sok növény miatt a szűrés hiánya sem volt probléma. Vízcserét sem csináltam, csak néha utántöltöttem az elpárolgott vizet. Elvileg ezek a halak kibírják az enyhébb fagyokat is a szabadban. Lehet, hogy ez csak a felnőtt példányokra igaz. Az ivadékoknak láthatóan megártott a 10 fok körüli minimum hőmérséklet. Valószínűleg nem maradtak volna életben, ha kint hagyom őket az őszi hidegben. Aggaszt és elkeserít, hogy az összes kifejlett hal elpusztult. Nem tudom, ennek mi az oka. Kereskedelemből származó példányok voltak. Fogalmam sincs, milyen előéletük volt. Azt írják róluk, hogy 1-3 év az élettartamuk, ezért nagyon fontos, hogy legyen szaporulat. Azt sem tudom, hogy a beltenyészet mekkora probléma náluk. Ha a 10-12 ivadékból sikerül felnevelni néhányat, tavasszal újra megpróbálom őket szaporítani a szabadban.

Mivel a GA-ban volt idén platina medaka, én is vettem 8 darabot, egy kültéri, kb. 60 literes dézsába kerültek. Egy barkácsolt szűrő dolgozik benne, az áramlás elhanyagolható. Egy példány pusztult el sajnos az első héten, a többiek azóta is jól és kint vannak, a hideget egyelőre bírják.
Nekem a kicsik felnevelése volt kihívás kezdetben, nagyon sok született folyamatosan, de néhány nap után eltűntek, sajnos aktívan vadásznak rájuk a nagyok. Elkezdtem folyamatosan lehalászni a kikelt kicsiket. Először egy szűrt kis akvába kerültek, sajnos eltűntek, szerintem nem bírják az áramlást. Így jobb megoldás híján, egy 5 literes, szűrés nélküli, dúsan növényesített üvegbe kerülnek, ami az ablakban van. Itt eltöltenek kb. 3 hetet, utána már mehetnek a szűrt akváriumba, ami szintén természetes fényt kap csak, tavasszal pedig ki a dézsába. Sera Micron vált be a legjobban az ivadékok etetésére, ez spirulina és artémia alapú portáp.
Ami viszont meglepő volt, hogy van egy víztárolóm, amiben a lecserélt vizet gyűjtöm öntözésre, sokszor bekerülnek a nyesedék növények is, így nem algásodik. Ebben találtam kb. 8-10 ivadékot, teljesen jól nőnek benne, valószínűleg növénydarabokkal kerülhettek be ikrák.

 

[Fungus69]

Mivel a GA-ban volt idén platina medaka, én is vettem 8 darabot, egy kültéri, kb. 60 literes dézsába kerültek. Egy barkácsolt szűrő dolgozik benne, az áramlás elhanyagolható. Egy példány pusztult el sajnos az első héten, a többiek azóta is jól és kint vannak, a hideget egyelőre bírják.
Nekem a kicsik felnevelése volt kihívás kezdetben, nagyon sok született folyamatosan, de néhány nap után eltűntek, sajnos aktívan vadásznak rájuk a nagyok. Elkezdtem folyamatosan lehalászni a kikelt kicsiket. Először egy szűrt kis akvába kerültek, sajnos eltűntek, szerintem nem bírják az áramlást. Így jobb megoldás híján, egy 5 literes, szűrés nélküli, dúsan növényesített üvegbe kerülnek, ami az ablakban van. Itt eltöltenek kb. 3 hetet, utána már mehetnek a szűrt akváriumba, ami szintén természetes fényt kap csak, tavasszal pedig ki a dézsába. Sera Micron vált be a legjobban az ivadékok etetésére, ez spirulina és artémia alapú portáp.
Ami viszont meglepő volt, hogy van egy víztárolóm, amiben a lecserélt vizet gyűjtöm öntözésre, sokszor bekerülnek a nyesedék növények is, így nem algásodik. Ebben találtam kb. 8-10 ivadékot, teljesen jól nőnek benne, valószínűleg növénydarabokkal kerülhettek be ikrák.

Kösz az információkat. Jó tudni, hogy más is foglalkozik ezzel a témával
Az ivadékok védelmére jó módszer, ha van sok úszónövény. Valószínűleg így is elkapnak néhányat a felnőttek. Az újszülött halak nálad a szűrt akváriumban valószínűleg nem találtak táplálékot. Az áramlás nem hiszem, hogy gond lenne nekik. A szabadban, algás vízben rengeteg mikroorganizmus él, ott a legkönnyebb nevelni a halakat addig, amíg meg tudják enni a száraz tápot. Láttam olyat is, hogy valaki az algás vízből rak át naponta egy keveset az újszülött halak táplálására.

 

[BalazsK]

Kösz az információkat. Jó tudni, hogy más is foglalkozik ezzel a témával
Az ivadékok védelmére jó módszer, ha van sok úszónövény. Valószínűleg így is elkapnak néhányat a felnőttek. Az újszülött halak nálad a szűrt akváriumban valószínűleg nem találtak táplálékot. Az áramlás nem hiszem, hogy gond lenne nekik. A szabadban, algás vízben rengeteg mikroorganizmus él, ott a legkönnyebb nevelni a halakat addig, amíg meg tudják enni a száraz tápot. Láttam olyat is, hogy valaki az algás vízből rak át naponta egy keveset az újszülött halak táplálására.

A dézsa tele van növénnyel, de a frissen kikelt ivadékok azért elég ügyetlenek. Persze lehet, hogy más oka van, amiért nem tudnak ott felnőni. Ehhez barkácsoltam egy szűrőt, lehet, hogy itt is ez a gond.
A szűrt akváriumban próbáltam táplálni őket zöld vízzel, infuzóriával, Mikrozellel, NovoBel Fluiddal is, de csak nem sikerült. A legegyszerűbb megoldás valószínűleg tényleg egy zöld vizes tartály lenne.

 

[Versenycsiga]

A halakat elhelyeztem egy 30 literes, natural akváriumban. A víz 60%-át lecseréltem a kinti edény vizére. A hőmérséklet kiegyenlítődése után betettem a halakat. Szerencsére a kishalak úszása helyrejött. Újabb problémával szembesültem: nem fogadták el a mesterséges táplálékot. Néhány nap után úgy tűnik, megeszik a Hikari ivadéktápot. Ledaráltam spirulinát és artemia tartalmú tápot, ez is bevált.
Két nappal az áttelepítés után elpusztult a hatodik, utolsó felnőtt példány. Rajta sem láttam semmilyen elváltozást, ezért nem értem a dolgot. Előző nap még láthatóan jó kondícióban volt.

Úgy tűnik, a szabadban sokkal jobban érzik magukat, szaporodnak is. Az algás vízben az ivadékok találnak maguknak táplálékot, gyorsan fejlődnek. A kánikulában volt 35-36 fokos is a vizük, ez nem jelentett gondot. A sok növény miatt a szűrés hiánya sem volt probléma. Vízcserét sem csináltam, csak néha utántöltöttem az elpárolgott vizet. Elvileg ezek a halak kibírják az enyhébb fagyokat is a szabadban. Lehet, hogy ez csak a felnőtt példányokra igaz. Az ivadékoknak láthatóan megártott a 10 fok körüli minimum hőmérséklet. Valószínűleg nem maradtak volna életben, ha kint hagyom őket az őszi hidegben. Aggaszt és elkeserít, hogy az összes kifejlett hal elpusztult. Nem tudom, ennek mi az oka. Kereskedelemből származó példányok voltak. Fogalmam sincs, milyen előéletük volt. Azt írják róluk, hogy 1-3 év az élettartamuk, ezért nagyon fontos, hogy legyen szaporulat. Azt sem tudom, hogy a beltenyészet mekkora probléma náluk. Ha a 10-12 ivadékból sikerül felnevelni néhányat, tavasszal újra megpróbálom őket szaporítani a szabadban.

Nálam pont fordított volt a felállás, mert még a benti üvegben szaporodtak, aztán kerültek ki a nagyok a kertbe. És kint pusztultak el, kivéve egy hím, akit most karanténozok és remélhetőleg bekerül a 240literesbe.
Az ivadékok nálam 6-an vannak, szerintem ennyien is voltak eredetileg. nemrég költöztettem őket az új naturalba. azóta is jól vannak.

Mivel egy helyről származnak a felnőtt halaink, inkább arra gyanakodnék, hogy nekik volt bajuk vagy már idősebbek voltak. Nem biztos, hogy a kinti-benti lét számít. Bár én a kinti pusztulás miatt gyanakodtam ragadozóra, egy biztosan magától pusztult el. És mivel tele van a kinti dézsám bolharákokkal, garnélákkal és csigákkal, így nem sokáig marad meg a tetem, szóval nem tudhatom mi lett velük.

Nálam elfogadták a száraz eleséget a kicsik és a nagyok is. A kicsiket eddig nem nagyon etettem, mert az érett benti üvegben találtak maguknak apró rákokat.

Remélem a kicsikkel több szerencsénk lesz és sokáig megmaradnak

 

[Fungus69]

Nálam pont fordított volt a felállás, mert még a benti üvegben szaporodtak, aztán kerültek ki a nagyok a kertbe. És kint pusztultak el, kivéve egy hím, akit most karanténozok és remélhetőleg bekerül a 240literesbe.
Az ivadékok nálam 6-an vannak, szerintem ennyien is voltak eredetileg. nemrég költöztettem őket az új naturalba. azóta is jól vannak.

Mivel egy helyről származnak a felnőtt halaink, inkább arra gyanakodnék, hogy nekik volt bajuk vagy már idősebbek voltak. Nem biztos, hogy a kinti-benti lét számít. Bár én a kinti pusztulás miatt gyanakodtam ragadozóra, egy biztosan magától pusztult el. És mivel tele van a kinti dézsám bolharákokkal, garnélákkal és csigákkal, így nem sokáig marad meg a tetem, szóval nem tudhatom mi lett velük.

Nálam elfogadták a száraz eleséget a kicsik és a nagyok is. A kicsiket eddig nem nagyon etettem, mert az érett benti üvegben találtak maguknak apró rákokat.

Remélem a kicsikkel több szerencsénk lesz és sokáig megmaradnak

Sajnálom, hogy neked sem maradtak meg a felnőttek. Talán a környezetváltozást viselik nehezen. A halivadékoknak sokkal nagyobb a tűrőképessége ilyen téren. Olvastam, hogy 50% tengervíz használata javítja a tenyésztés eredményességét. Ha tavaszra lesz elég felnőtt medakám, ezt mindenképpen ki szeretném kipróbálni. Tengeri sót fogok keverni a vizükhöz.

 

[moodd]

Sajnálom, hogy neked sem maradtak meg a felnőttek. Talán a környezetváltozást viselik nehezen. A halivadékoknak sokkal nagyobb a tűrőképessége ilyen téren. Olvastam, hogy 50% tengervíz használata javítja a tenyésztés eredményességét. Ha tavaszra lesz elég felnőtt medakám, ezt mindenképpen ki szeretném kipróbálni. Tengeri sót fogok keverni a vizükhöz.

Ne add fel az erőfeszítéseidet.
Valószínűleg nem akklimatizálódott halakról van szó.
Sajnos az importhalakat gyakran fertőzik meg a nagy gazdaságokból származó bakteriális betegségek.
A következő generációkban ez a teher elveszik.
Májustól gyűjtsük össze a tojásokat, és tegyük szabadtéri vödörbe algás vízben. A következő generációk rugalmasak.

Csehországban éppen az ellenkezője van. Hová tegye a fiatal halakat?

https://imgur.com/a/t0v7Mf7

 

[Fungus69]

Ne add fel az erőfeszítéseidet.
Valószínűleg nem akklimatizálódott halakról van szó.
Sajnos az importhalakat gyakran fertőzik meg a nagy gazdaságokból származó bakteriális betegségek.
A következő generációkban ez a teher elveszik.
Májustól gyűjtsük össze a tojásokat, és tegyük szabadtéri vödörbe algás vízben. A következő generációk rugalmasak.

Csehországban éppen az ellenkezője van. Hová tegye a fiatal halakat?

https://imgur.com/a/t0v7Mf7

10-12 db ivadékom van. Szépen fejlődnek. Remélem, szaporodni is fognak.
Mi a véleményed a víz sózásáról vagy a tengervíz használatáról?