• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Cyanobacteria / kék-zöld alga (BGA) - Blue Green Algae

elektrorudi said:
0,2
A sárga mezőbe írt számok nem arányszámok, hanem "valószínűséget" jelző számok:
- ha a szám kisebb, mint 10, akkor kék algád lesz
- ha a szám nagyobb mint 22, akkor zöld algád lesz
Az optimális szám a 16!
Tehát, ha neked az NO3=5, akkor 16-hoz legközelebb eső szám a táblázat szerint, 17.
A 17 sorában található PO4 érté= 0,2mg/l.
persze lehet tovább iterálni, mondjuk inkább közelebb esik a 0,22, de ez már ugye... ;)
Click to expand...
Abban igazad van, hogy ha így értelmezzük akkor nem teljesen értelmetlen mindkét táblázat :) De érthetőbben is lehetne prezentálni a dolgot.
Szerintem a @Sushi által csatolt holland táblázat szembemegy a többivel. Miért jó 5ppm nitrát mellett a 0,2 foszfát? Ez 25:1 N: P arány.
Az angol nyelvű első, pedig "ratio"-nak nevezi, azt amit kifejtettél, hogy nem az igazából (mert tényleg nem jön ki a matek). És elfogadhatónak tartja 10:1,5 = 6,67:1 N: P arányt.
Szóval mindkettő sántít szerintem. Ezt mindenféle biológiai vagy kémiai képesítés nélkül mondom, szóval tévedhetek. De mindkettő tuti nem jó.
 
elektrorudi said:
0,2
A sárga mezőbe írt számok nem arányszámok, hanem "valószínűséget" jelző számok:
- ha a szám kisebb, mint 10, akkor kék algád lesz
- ha a szám nagyobb mint 22, akkor zöld algád lesz
Az optimális szám a 16!
Tehát, ha neked az NO3=5, akkor 16-hoz legközelebb eső szám a táblázat szerint, 17.
A 17 sorában található PO4 érté= 0,2mg/l.
persze lehet tovább iterálni, mondjuk inkább közelebb esik a 0,22, de ez már ugye... ;)
Click to expand...
Hmmm. Egyre érdekesebb lesz ez :) mivel mérnök vagyok, nekem az arányszám az két szám hányadosa, egzaktnak kéne lennie. Most ebéd után pihegve, keresgélek és a science oldalán találtam ezt. N - P mol aránya a természetes vizekben 10-20 közötti, általánosan 16! De négy atom mol aránya adja a tökéletest: oxigén:szén:nitrogén:foszfat, melyek 145:105:16:1. A cikkben példát is ír. P=0.5 mmol/kg esetén N= 16*0.5=8 mmol/kg. A problémát az okozhatja, hogy ez nem térfogat vagy tömeg arány és a különböző atomoknak más és más a súlya. Hmmm. Folyt.Köv ezt meg át kéne alakítani mg/literre, amit a csepp teszt mér.
Link: https://www.sciencedirect.com/topics/earth-and-planetary-sciences/redfield-ratio
 
Utoljára módosított:
Versenycsiga said:
Abban igazad van, hogy ha így értelmezzük akkor nem teljesen értelmetlen mindkét táblázat :) De érthetőbben is lehetne prezentálni a dolgot.
Szerintem a @Sushi által csatolt holland táblázat szembemegy a többivel. Miért jó 5ppm nitrát mellett a 0,2 foszfát? Ez 25:1 N: P arány.
Az angol nyelvű első, pedig "ratio"-nak nevezi, azt amit kifejtettél, hogy nem az igazából (mert tényleg nem jön ki a matek). És elfogadhatónak tartja 10:1,5 = 6,67:1 N: P arányt.
Szóval mindkettő sántít szerintem. Ezt mindenféle biológiai vagy kémiai képesítés nélkül mondom, szóval tévedhetek. De mindkettő tuti nem jó.
Click to expand...
Abban biztos vagyok, hogy az én biosz/kémia tudásomat Te messze felülmúlod. A 40 évvel ezelőtti kémai laborokból csak annyi maradt meg bennem, hogy az alatt a 4x45 perc alatt, nagyon rosszul éreztem magam... :(
Tehát abba nem mennék bele, hogy az arány jó vagy nem? Fogalmam sincs. Csupán értelmezni próbáltam a táblázat adatait.
 
Sushi said:
Hmmm. Egyre érdekesebb lesz ez :) mivel mérnök vagyok, nekem az arányszám az két szám hányadosa, egzaktnak kéne lennie. Most ebéd után pihegve, keresgélek és a science oldalán találtam ezt. N - P arány a természetes vizekben 10-20 közötti, általánosan 16! De négy atom mol aránya adja a tökéletest: oxigén:szén:nitrogén:foszfat, melyek 145:105:16:1. A cikkben példát is ír. P=0.5 mmol/kg esetén N= 16*0.5=8 mmol/kg. A problémát az okozhatja, hogy ez nem tömeg arány és a különböző atomoknak más és más a súlya. Hmmm. Folyt.Köv
Link: https://www.sciencedirect.com/topics/earth-and-planetary-sciences/redfield-ratio
Click to expand...
Akkor a mol tömeg keveredik a ml/l egységgel? Ne is magyarázd, úgysem értem. :rolleyes:
 
elektrorudi said:
Tényleg annyi.
De olvasd el kérlek, hogy mit írtam!
Click to expand...
Köszi, elolvastam. Tehát a problémát az okozta nálam, hogy a N és P mol aránya 16:1 és nem a tömeg arányuk Ezt át kell alakítani No3 Po4 mg/l arányra amit a csepp teszt is mér. Alábbi táblázat lesz a jó :) tehát nálam 5mg/l No3 hoz 0.2-0.3 mg/l közötti Po4 az ideális :)
 

Attachments

  • Screenshot_20211223-144339.png
    Screenshot_20211223-144339.png
    652.9 KB · Megtekintések: 38
elektrorudi said:
Akkor a mol tömeg keveredik a ml/l egységgel? Ne is magyarázd, úgysem értem. :rolleyes:
Click to expand...
A durva az benne, hogy mindkét szemlélet az SI mértékegységen alapszik. Amit ugye azért hozták létre, hogy minden mindennel kompatibilis legyen egy összetett számolás esetén is. Csakhát a moláris tömeg mindig egy adott atommagmennyiség tömegét jelenti, míg a ml/liter egy általános térfogat képlet. Azért használják a moláris tömeget, mert egy kémiai reakciónál fontos a résztvevő anyagok részecskeszáma a végeredmény tekintetében. (ha jól emlékszem a suliban tanultakra...) 🙂
Szerkesztés: a moláris tömeg egy olyan szám, ami bármelyik anyag Avogrado szám mennyiségű atomjának tömegét jelenti. Az Avogrado szám pedig megegyezik 12gramm szén(12-es izotópú) atommagjainak számával. IMG_20211223_150923.png
 
Utoljára módosított:
Versenycsiga said:
Abban igazad van, hogy ha így értelmezzük akkor nem teljesen értelmetlen mindkét táblázat :) De érthetőbben is lehetne prezentálni a dolgot.
Szerintem a @Sushi által csatolt holland táblázat szembemegy a többivel. Miért jó 5ppm nitrát mellett a 0,2 foszfát? Ez 25:1 N: P arány.
Az angol nyelvű első, pedig "ratio"-nak nevezi, azt amit kifejtettél, hogy nem az igazából (mert tényleg nem jön ki a matek). És elfogadhatónak tartja 10:1,5 = 6,67:1 N: P arányt.
Szóval mindkettő sántít szerintem. Ezt mindenféle biológiai vagy kémiai képesítés nélkül mondom, szóval tévedhetek. De mindkettő tuti nem jó.
Click to expand...
Nem tartozik a szorosana a topic témájához, csak megemlítem az "arányok" kapcsán:
Általánosan, tényként fogadjuk el, hogy a gH / kH -nak 2:1-nek kell lennie.
Juan Puchades pedig azt mondja, hogy a kH-nak nulla felé kell tartania. Úgy gondoljuk, tudja mit beszél. Itt, a fórumon is van(nak) olyanok, akik ezt a nézetet vallják (direkt nem idézem meg). És amikor megláttam az akváriumait élőben, dobtam egy hátast, olyan szép volt. Na, most akkor mi az igaz? Tovább megyek: én is becéloztam a 0 kH-t és amikor olyan kH=1,5 körül jártam, a süncsigáim megálltak! (értsd: órákig nem mozdultak , és visszahúzódtak a házukba). Azt hittem, kinyírtm őket. Nem akarok álelméleteket gyártani, de amikor belapátoltam pár kanál kH növelőt (kH=3,2) akkor feléledtek, és elindultak. Mit akarok ezzel mondani?
 
Zsoltiabéka said:
A durva az benne, hogy mindkét szemlélet az SI mértékegységen alapszik. Amit ugye azért hozták létre, hogy minden mindennel kompatibilis legyen egy összetett számolás esetén is. Csakhát a moláris tömeg mindig egy adott atommagmennyiség tömegét jelenti, míg a ml/liter egy általános térfogat képlet. Azért használják a moláris tömeget, mert egy kémiai reakciónál fontos a résztvevő anyagok részecskeszáma a végeredmény tekintetében. (ha jól emlékszem a suliban tanultakra...) 🙂
Szerkesztés: a moláris tömeg egy olyan szám, ami bármelyik anyag Avogrado szám mennyiségű atomjának tömegét jelenti. Az Avogrado szám pedig megegyezik 12gramm szén(12-es izotópú) atommagjainak számával. View attachment 160558
Click to expand...
Ez az ember olyan randa, mint a szám, ami fölötte van! Ez nem lehet véletlen... :ROFLMAO:
 
elektrorudi said:
Nem tartozik a szorosana a topic témájához, csak megemlítem az "arányok" kapcsán:
Általánosan, tényként fogadjuk el, hogy a gH / kH -nak 2:1-nek kell lennie.
Juan Puchades pedig azt mondja, hogy a kH-nak nulla felé kell tartania. Úgy gondoljuk, tudja mit beszél. Itt, a fórumon is van(nak) olyanok, akik ezt a nézetet vallják (direkt nem idézem meg). És amikor megláttam az akváriumait élőben, dobtam egy hátast, olyan szép volt. Na, most akkor mi az igaz? Tovább megyek: én is becéloztam a 0 kH-t és amikor olyan kH=1,5 körül jártam, a süncsigáim megálltak! (értsd: órákig nem mozdultak , és visszahúzódtak a házukba). Azt hittem, kinyírtm őket. Nem akarok álelméleteket gyártani, de amikor belapátoltam pár kanál kH növelőt (kH=3,2) akkor feléledtek, és elindultak. Mit akarok ezzel mondani?
Click to expand...
Nekem akis akvámban 0-1 között van a kh mérhetetlen, mert az első cseptől bezöldül XD A gh-m 6, ez a setup elvileg a legjobb black galaxyknak. Nos jelentem a csigáim posta, sün és ismeretlen számomra gond nélkül aktívan elvannak :) bár ehhez szoktak hozzá, lehet ez is benne van.
 
Maver said:
Milyen antibiotikumot adtál? Én annak idején a

Ultralife Blue Green Slime Stain Removert használtam igen jó.​

Egy kollégám meg a Cefzil 500mg antibiotikumot, az is jó volt. A következő a kúra végén nagy vízcsere majd 3-4 nap megint, szűrő takarítás, utána sok baci. A nitrát, foszfát arányra pedig nagyon figyelni ahogyan írtad is. Sötét kúra nem kell már. A jó bacikat meg a vízcsere utántól mert az antibiotikum úgy is kinyírja.
Click to expand...
Nálam is az Ultralife BGA Slime Remover segített. A GA-ban ajánlották, egy kezelés után teljesen eltűnt az alga mindenhonnan. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
 
Maver said:
Már csak az okot kell feltárni, hogy ne jöjjön vissza ez a rettenetes dög!
Click to expand...
Most bettem egy felszínlesivó kütyüt(a szűrőn lévő nem vát be),és levegőztetk éjszaka.Valamint majd átnézem a tápozást.Co2 megy rendesen szerintem.
A szűrő áramlást is át kell gondolni,mert a szívó ág a növények között van,hamar eltömődik,elég flusztráló,hogy állandóan tisztogatni kellett,úgyhogy leálltam vele.
Van utálatos fonál alga is,de a szúrós szag eltünt. Nálam a ciano legalább egy-két évses probléma,előbb utóóbb előjótt,szétbarmonta az akváriumot,hogy szét is szedtem mindig.
Lehet a szűrőn kesesztül mindig visszafertősődött.
 
Utoljára módosított:
tibicuk said:
Most bettem egy felszínlesivó kütyüt(a szűrőn lévő nem vát be),és levegőztetk éjszaka.Valamint majd átnézem a tápozást.Co2 megy rendesen szerintem.
A szűrő áramlást is át kell gondolni,mert a szívó ág a növények között van,hamar eltömődik,elég flusztráló,hogy állandóan tisztogatni kellett,úgyhogy leálltam vele.
Van utálatos fonál alga is,de a szúrós szag eltünt.
Click to expand...
A BGA nál az áramlás, és a nitrát, foszfát arány amire ügyelni kell 10:1, 15:1. Nitrát legyen 10 ppm felett alatta ne nagyon.
 
You must log in or register to reply here. Jelentkezz be, hogy válaszolhass!
Back
Oldal tetejére