1. Ez a weboldal cookie-t használ. Az új EU szabályozásnak megfelelően ez az üzenet az első látogatáskor megjelenik.
    A weblap további használatával automatikusan elfogadod, hogy az Akvakertész.hu Fórum cookie-t használ.
    Az Akvakertész Fórum csapata Learn More.
  2. Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

    Értesítés elrejtése

Fontos Az akvakertészet alapjai

Kategória: 'Oktatóanyagok, cikkek', témanyitó: Nigro, téma nyitása: Ápr 28, 2009.

  1. Nigro
    Épp nem fórumozik ...

    Nigro Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 16, 2009
    Hozzászólások:
    4,288
    Kedvelik:
    3,281
    Hely:
    Diósd-Bp.
    Hogyan váljunk akvakertésszé?

    Pár éve, mikor először megpillantottam egy Takashi Amano keze által kreált akváriumot, éreztem, hogy elvesztem. Azóta módszeresen tanulmányozom a japán típusú naturál akváriumokról szóló összes fellelhető irodalmat. Ezek alapján, lassan elkészülni látszik a saját növényes akváriumom. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a növényes medence, a lakás fénypontja lett. Zöldellő dús növényzete, a vidáman úszkáló halak, a szorgosan gyűjtögető garnélák, a szélsebesen száguldó csigák nem csak engem, de minden hozzám látogató vendéget elkápráztatnak.

    24jav1.

    Amennyiben mások is kedvet kaptak, hogy ilyen vagy hasonló növényes akváriumokat készítsenek, meg kell ismerkedniük a téma alapjaival. Négy fontos pillért emelnék ki, melyek megismerése és elsajátítása alapvető fontosságú, hogy hasonló akváriumokat létrehozhassunk.

    1. „Nyomd tövig a gázt!”

    porlaszto.

    Már kisiskolás korunkban megtanították, hogy a növények fotoszintéziséhez széndioxidra van szükség. Ami alapesetben az akváriumban fellelhető, az igen kevés számukra. Ezt a problémát orvosolhatjuk CO2 adagolással. Erre a célra készíthetünk élesztős széndioxid adagolót, de kaphatók a kereskedésekben is különböző rendszerek. Az áruk a pár ezer forinttól a csillagos égig terjed. No de mégis, mennyi CO2-t adagoljunk? Erre a kérdésre később is visszatérek, elöljáróban annyit, hogy a víz kémhatása (pH), változó keménysége (KH) és CO2 tartalma szorosan összefügg egymással. Az alábbi táblázatból jól kiolvasható, hogy milyen pH és KH aránynál ideális a víz CO2 tartalma.

    kh-ph-co2.

    A táblázatban a zöld rész mutatja a növények számára optimális CO2 szintet. A halványkék mező túl kevés, míg a sárga rész túl sok CO2 jelez. A megfelelő szintet ellenőrizhetjük CO2 tartósteszttel is.

    drop1.

    A nappali időszakban, a levegőzetést nyugodtan mellőzhetjük, mivel növényeink bőven termelnek annyi oxigént, amennyi halaink számára szükséges. Egyesek éjszakára bekapcsolják a levegőztetést, mivel az éjszakai fázisban a növények is oxigént fogyasztanak. Én nem teszem, de pipálást sosem tapasztaltam. Ezért arra következtetek, hogy a szűrő a felszín mozgatásával juttat be annyi oxigént, a mennyi elegendő a halaknak és a növényeknek ilyenkor is.
    A széndioxid, a növényes akváriumok alapvető eleme. Enélkül is lehet növényes akváriumot csinálni, de nem érdemes. Ugyanis ekkor lehetőségeink csak néhány, nagy tűrőképességű vízinövény fajra korlátozódik. Az igazán szép vízinövények, csak CO2 adagolással maradnak hosszútávon életben. A széndioxid adagolás tehát a négy pillér első és legfontosabb tartóoszlopa.

    2. „Lőn világosság”

    A növények megfelelő növekedéséhez sok fényre van szükség. Az új irányzatok 180-200 literig az 1 W/liter fénymennyiséget javasolják. Tehát megközelítőleg annyi Wattal világítsunk, ahány literes az akvárium. 50 liter alatt nagyobb W/liter számmal kell számolni, míg 180-200 liter fölött már elég kevesebbel. A fénytechnika jelenlegi szintjén, három szóba jöhető fénycsőtípus van, amit használhatunk. Ezek lehetnek a hagyományos T8-as neoncsövek, amelyek manapság a leginkább elterjedtek, de teljesítményük méretükhöz képest elég kicsi.

    t8.

    Sokkal inkább ajánlanám a T5 HO (vékony, de igen magas teljesítményű) neoncsöveket, melyek minden paraméterében jobbak, mint a T8. Viszont drágábbak, kevésbé elterjedtek és más foglalat való hozzájuk.
    Említést érdemelnek az úgynevezett Power Compact fénycsövek. Ezek fényereje és teljesítménye méretükhöz képest jóval nagyobb, mint az elavult T8-asnak, vagy akár a T5 HO-nak. Viszont drágább és nem lehet hozzá páramentes foglalatot kapni. Mégis ez a kedvencem és úgy gondolom, hogy a ledes világítás kifejlődéséig ez (és a T5 HO) fogja uralni az akváriumvilágítás piacot.

    power-compact.

    Létezik még néhány fényforrás típus (HQI, HQL) melyet leginkább a tengeri akváriumoknál használnak, ezek viszont nagyon drágák és borzasztóan melegszenek.

    hqi.

    Ezeket minimum 30 cm-re a vízfelszíntől kell felfüggeszteni, különben húslevest csinálnak a medencéből. Hogy milyen színhőmérsékletű csöveket érdemes használni, erről meglehetősen eltérőek a vélemények. A saját tapasztalatom az, hogy akvárium megvilágítására a 6500 K színhőmérsékletű fényforrások tökéletesen alkalmasak. Tehát a boltban a „Daylight” felirattal ellátott csöveket keressük. Minél magasabb Lumen értékkel rendelkeznek, annál jobb, ugyanis ez az érték jelöli a fényerőt. Sajnos csak komoly utánajárás után lehet megtudni adott cső fényerejét, mivel a gyártók ezt valamiért nem jelölik a csöveken.

    3. Növénylakoma

    Nem szabad megfeledkeznünk növényeink táplálásáról sem. Új növényes akvárium kialakításakor mindenképpen javasolt, táptalaj elhelyezése a kavicságy alá. Egyesek gyári talajokat használnak, mások ezt erdei földdel helyettesítik. Az ADA cég talajai egyben táptalajok is. A legtöbb növényes akváriumban ezeket használják

    Az új nézetek szerint, hasonlóan a halak etetéséhez, a növényeket is minden nap kell tápozni. Sok gyártó kínál már naponta adagolható növénytápot, de az interneten található receptek alapján magunk is keverhetünk tápszert.
    A legfontosabb a növények tápozásával kapcsolatban, ami egyébként az algák elleni harc kulcsa is, amit Leibig minimum tápanyagfelvétel törvénye kimond: miszerint a növény növekedésének korlátja az a tápanyag, amit a növény a legkisebb mennyiségben tud felvenni.
    Tehát, ha valamelyik összetevőből hiány mutatkozik, akkor a többi összetevőt is csak addig a szintig hasznosítják a növények.
    Tom Barr tápozási elmélete is ezen a tételen alapszik. Melynek alapján már hazai gyártású növénytápszer is kapható.

    A növények képesek rá, hogy a szükséges tápanyagokat az elhaló, régi szövetekből az újakba juttassák. Így a szükséges tápanyagok hiányában is fenn tudják tartani állományukat. Sok esetben arra is képesek, hogy a tápanyagokat későbbi felhasználásra raktározzák el. Az ilyen módon “mobilizálható” tápanyagok közé tartozik a nitrogén, foszfor, kén, vas és a kálium. A nitrogénből a növények akkora mennyiséget képesek eltárolni, hogy saját tömegüket megháromszorozhatják vele, mielőtt kimerül ez a készlet és növekedésük lelassul, de akár négyszeres, ötszörös tömegnövekedést tudnak elérni az eltárolt foszforral is! Így fordulhat elő az, hogy az akvarisztikai üzletből hazavitt növény még pár hétig szépen növekszik és csak akkor kezd lassulni a fejlődése, amikor feléli tartalékait.
    Néhány növény jobban képes eltárolni, mozgatni a tápanyagokat, mint mások. Ez pár esetben a növények közötti rivalizálásban is megmutatkozik. Ha egy növény, hatásosabban tud megszerezni és eltárolni egyfajta tápanyagot, mint a mellé ültetett másik faj, akkor a vizet tápanyagban szegénnyé tudja tenni, így az esélytelenebb növény elpusztulhat.

    A növények tápanyagfelvétele nem csak a leveleken keresztül történhet meg, hanem a gyökereiken keresztül is.

    4. „Öntsünk tiszta vizet a pohárba”

    Az akvárium szűrése fontos dolog, bár általában a növényes akváriumok nincsenek agyontelepítve nagyméretű halakkal. Ezáltal a vízre mért salakanyag terhelés is jóval kisebb, mint mondjuk egy afrikai sügéres akváriumban. A japán stílusú akváriumokban előszeretettel alkalmaznak kisebb termetű színes csapathalakat, amelyek nem bántják a növényzetet.
    A növényes akváriumokhoz, leggyakrabban külső szűrőt használnak. Ennek két oka van. Egyrészt hatékonyabb és jobb szűrést produkál, mint a belsőszűrő, valamint kevésbé „rondítja” a medence természetes képét, mivel itt csak egy kifolyó és egy befolyó ág látszik. Újabbam megjelentek az üvegből készült ki és befolyó csövek, melyek az akváriumban szinte láthatatlanná válnak.
    Ezt sokkal könnyebb is a növényekkel eltakarni. Szintén mostanság kezd elfogadott nézetté válni, hogy olyan teljesítményt kell a szűrőnek bírnia, ami óránként 5-10-szer, de nano akváriumok esetében akár 20-szor is megforgatja a teljes vízmennyiséget. Ez persze a szűrőtöltet bekerülése után alaposan leredukálódik.
    Fontos megemlíteni a gyakori vízcserét is. A heti 40-50 %-os vízcsere, a japán akvakertészeknél teljesen normális. Ez az érték kisebb méretű (nano) akváriumoknál még ennél is nagyobb, míg egy 200 liter fölötti akváriumnál kisebb és ritkább. Saját tapasztalatom, hogy az 50-100 literes akváriumoknál a heti 40%, a 200 liter feletti medencéknél a kétheti (10 napos) 30% még megfelelő. Hogy miért van szükség vízcserére, ha látszólag tökéletes a szűrés? Egyrészt az akvárium aljzatán megrekedő mulm (ürülék) eltávolítása fontos, másrészt az eleség maradékok, növények, csigák, egyéb élőlények elpusztulásából, a szerves anyagok bomlásnak indulnak. Ezeket a szűrőben biológiai szűrést végző aerób baktériumok ammóniumból, nitráttá bontanak.

    NH4+ + 2 O2 >> NO3- + H2O + 2 H+


    Amennyiben nincs anaerób szűrés, (ami legtöbbször nincs) a nitrát visszakerül az akváriumba. Ez káros, nagy mennyiségben mérgező a halakra nézve. A lágy és savas vízben a nitrifikáció egyébként is lelassul. Ezért kell a vízcserét elvégezni, hogy ezt a “terhelt” vizet is lecseréljük.
    Miután az elméleti részen túl vagyunk és megismerkedtünk a növényes akvarisztika négy alappillérével, a fórum többi része már kristály tisztán érthető lesz. :) :cool:
     
    tamasir kedveli.
  2. vartan
    Épp nem fórumozik ...

    vartan Kertész tanonc Legjobb napló

    Tag:
    Ápr 17, 2009
    Hozzászólások:
    87
    Kedvelik:
    5
    Hely:
    Pécs
    Jó kis összefoglaló, de a ph-kh táblázat nem jó a co2 szint meghatározására, mivel egy akváriumban a co2-n kívül csomó más is befolyásolja a ph-t.(huminsavak, foszfát stb.)
     
  3. Nigro
    Épp nem fórumozik ...

    Nigro Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 16, 2009
    Hozzászólások:
    4,288
    Kedvelik:
    3,281
    Hely:
    Diósd-Bp.
    Abból a szempontból igazad van, hogy valamilyen szinten ezek befolyásolják az értékeket. Az összefoglaló lényege azonban egy átfogó összesítés, ami az alapok elsajátításához kell. Általánosságban, mondjuk 10-ből 8 akváriumnál ez így működik. Ha belemegyek a huminavakba és egyebekbe akkor az írás elnyúlik, mint a rétestészta.
    Ugyanez a helyzet az 1W/liter világítással. Ott is sok tényező befolyásol (akvárium magasság, növények típusa, fénycső típusa stb...)
    Ezekbe a részletekbe, az oda tartozó topikokban másszunk bele szerintem. (De másszunk bele, mert érdekel, hogy a humin savak, vagy a foszfát pl. mennyiben és hogyan változtatnak az értékeken.)
     
  4. vartan
    Épp nem fórumozik ...

    vartan Kertész tanonc Legjobb napló

    Tag:
    Ápr 17, 2009
    Hozzászólások:
    87
    Kedvelik:
    5
    Hely:
    Pécs
    Neked is igazad van, de én olvastam már olyan extrém esetekről, ahol pl. a táblázat 120 ppm-et mutatott (halaknak semmi bajuk nem volt), szóval könnyen előfordulhat, hogy közel sincs az igazsághoz, ezért szerintem nem is érdemes felsorolni a mérési módszerek között. Túlságosan pontatlan és elavult mint a Sears-Conlin tápoldat és a tévhit hogy a foszfát algásodást okoz. Persze lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel.
     
  5. becherovka
    Épp nem fórumozik ...

    becherovka Kertész szaki

    Tag:
    Nov 27, 2011
    Hozzászólások:
    213
    Kedvelik:
    76
    Hely:
    Budapest, 17. kerület
    Szia Nigro!
    Nekem az aerób, illetve anaerób szűréssel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A fentiekben írtad, hogy az aki vizét azért szükséges olyan sűrűn cserélni, mert abban nem zajlik anaerób szűrés, ami az aerób bacik által termelt nitrátokat tovább bontaná és ezek így túl nagy mennyiségben halmozódnak fel. A blogodon viszont most olvastam, úgy emlékszem "A talaj előkészítése" témában, ha megfelelő sorrendben és megfelelő vastagságban(alulra 4cm táptalaj, e fölé 4cm általános talaj) helyezünk az akváriumba talajt, akkor ennek a középső és alsó rétegeiben már végbemegy anaerób bontás, ill. szűrés is, nem csak aerób, ami a felső rétegekben zajlik. Akkor ha ez így megvalósul az akiban, akkor elég ritkábban cserélgetni a vizet, vagy ez azért nem eredményez olyan nitrátbontást, ami miatt lassulna a víz nitráttal való telítődése? Érdekelne még, hogy ennek a három részből álló talajszisztémának a működését elősegítené az alá elhelyezett talajszűrő, vagy rontana rajta?

    Üdv.: Zoli
     
  6. Nigro
    Épp nem fórumozik ...

    Nigro Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 16, 2009
    Hozzászólások:
    4,288
    Kedvelik:
    3,281
    Hely:
    Diósd-Bp.
    Ha jól emlékszem, akkor ezt Dusko Bojic blogjában láttam. Valóban, az alsó(középső) rétegek végeznek ilyen bontást, de az a tapasztalat, hogy nem olyan mértékben, hogy elfogyjon a nitrát a vízből. N-Dee csinált egyszer egy olyan 25 literes hordós szűrést, hogy ott akkora mennyiségben ment végbe az anaerób bontás, hogy nitráthiány jeleit tapasztalta. Hangsúlyozom, hogy a svéd srác is úgy javasolja, hogy tápanyagban igen gazdag talajból 4 cm és erre minimum 4 cm apró szemű kavics kerüljön.
    Egyébként itt az ominózus folyamat ábra ;)

    [​IMG]

    A talajszűrő mindenképp rontana a helyzeten (egyébként javít, csak a jelen esetet elemezve :) ), hisz akkor nem tudna kialakulni anaerob környezet. Abban az esetben csak aerob környezet alakul ki, ami szintén Ammóniából Nitrátot képez.
     
  7. becherovka
    Épp nem fórumozik ...

    becherovka Kertész szaki

    Tag:
    Nov 27, 2011
    Hozzászólások:
    213
    Kedvelik:
    76
    Hely:
    Budapest, 17. kerület
    Köszi a gyors választ!

    Igen ez logikus is, hisz így az áramlás az összes rétegben ugyanolyan körülményeket alakít ki! Viszont akkor N-Dee hogyan vitelezte ki azt a 25 literes hordós szűrést? Csak a vastag talaj felett áramoltatta a vizet?
     
  8. vaakuum
    Épp nem fórumozik ...

    vaakuum Nézelődő

    Tag:
    Máj 29, 2012
    Hozzászólások:
    10
    Kedvelik:
    1
    Ha definiálni kellene, akkor egyszerűen, magyarul mitől aerob és anaerob egy szűrés?

    Külső szűrőben sehogyan nem tud kialakulni az anaerob környezet?
     
  9. A. Kavicsos
    Épp nem fórumozik ...

    A. Kavicsos VIP kertész

    Tag:
    Júni 27, 2011
    Hozzászólások:
    3,110
    Kedvelik:
    2,290
    Hely:
    Budapest XV. ker. Vasutasház u. 2
    Szia vaakuum!

    Az anaerob környezetben oxigén nélkül élő apró szervezetek szaporodnak el.

    A szűrőben mindíg oxigénben viszonylag gazdag víz kering!

    A.ttila
     
  10. andris|bandis
    Épp nem fórumozik ...

    andris|bandis Kertész szaki

    Tag:
    Ápr 10, 2012
    Hozzászólások:
    110
    Kedvelik:
    132
    Hely:
    budapest
    Sziasztok!
    Nem tudom hogy melyik topikban kéne jeleznem a problémámat, gondoltam talán itt is jó.

    Mostanában szeretném újraindítani az aksimat, és átolvasok minden cikket, amit találok.
    Örömmel olvasom a rengeteg összegyűjtött cikket nálatok, de van egy nagy gondom.

    Növényes Akváriumok alapismeretei - Green Aqua növénysuli Green Aqua

    Szinte az összes cikknél hibásak a fotók, illetve hiányoznak, nem tölti be nekem se telefonon, se a gépen.

    Erre gondolok konkrétan:

    Iwagumi stílusok Green Aqua

    Talaj a Nature Aquarium-ban Green Aqua

    stb...

    Mindenhol hiányoznak a fotók, sehogy nem jönnek be.
    Tudtok erről valamit?
    Nem lehetne megszerezni őket valahogy? Nagyon jó lenne ha ezeket az anyagokat meg lehetne nézni.

    Köszi előre is!
     
  11. Laller
    Épp nem fórumozik ...

    Laller Kertész szaki

    Tag:
    Ápr 20, 2012
    Hozzászólások:
    278
    Kedvelik:
    81
    Hely:
    Nagydorog
    Most megnéztem én is , nekem sem !
     
  12. viktorlantos
    Épp nem fórumozik ...

    viktorlantos Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 15, 2009
    Hozzászólások:
    27,687
    Kedvelik:
    44,566
    Hely:
    Budapest
    Sajnos az ADA megváltoztatta az oldalát időközben. Ez az anyag már náluk sem elérhető ezért nem mennek a linkek és fotók.
    Megkérdezem tőlük, hogy megkaphatjuk e a fotókat, de sok jót nem remélek sajnos.
     
  13. andris|bandis
    Épp nem fórumozik ...

    andris|bandis Kertész szaki

    Tag:
    Ápr 10, 2012
    Hozzászólások:
    110
    Kedvelik:
    132
    Hely:
    budapest
    Nagy kár, mert ezekre az anyagokra nagy szükség lenne... gondolom nem csak nekem... :(



     
  14. viktorlantos
    Épp nem fórumozik ...

    viktorlantos Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 15, 2009
    Hozzászólások:
    27,687
    Kedvelik:
    44,566
    Hely:
    Budapest
    Utána járok, Amano mesterék nagyon szigorúak a fotófelhasználással kapcsolatban. Most hogy kivégezték az online aquajournalt a digitális kiadás miatt, valszeg megtartják maguknak a jogokat és inkább az előfizetés felé tolják az embereket. Részben érthető. De azért megmozgatok mindent.
     
  15. hszilvia
    Épp nem fórumozik ...

    hszilvia VIP kertész

    Tag:
    Jan 7, 2012
    Hozzászólások:
    2,351
    Kedvelik:
    1,596
    Hely:
    Budapest, XXI. kerület
    Ha nem sikerül, esetleg lehetne pótolni valamelyik GA-s dokumentált workshop képeiből vagy a forumon lévő képekből is, ha a tulajdonos hozzájárul. ;)
     
    viktorlantos kedveli.
  16. viktorlantos
    Épp nem fórumozik ...

    viktorlantos Alapító Admin

    Tag:
    Ápr 15, 2009
    Hozzászólások:
    27,687
    Kedvelik:
    44,566
    Hely:
    Budapest
    Jó ötlet és a nagy része megoldható szerintem. (y)
     
  17. mano06
    Épp nem fórumozik ...

    mano06 Tapasztalt kertész

    Tag:
    Febr 3, 2013
    Hozzászólások:
    81
    Kedvelik:
    49
    Sziasztok,

    Még nagyon új vagyok :shy: és én is sok cikket és bejegzést olvasok. Sikerült pótolnotok ezeket a hiányzó linkeket?
     
  18. Arpi1982
    Épp nem fórumozik ...

    Arpi1982 Vendég

    Kapható esetleg bármilyen könyv, kiadvány ebben a témában? Nem a hagyományos, régimódi "sóderes-valiznériás-vitorláshalas" vonalra gondolok, hanem erre, az Amano-félére.
     
  19. Arpi1982
    Épp nem fórumozik ...

    Arpi1982 Vendég

    Végigolvastam a bevezető oktató posztot, hála érte, hasznos volt!
    Egy apró kérdésem lenne hozzá: említed a desztillált vizet. Szabad tehát használni a hagyományos csapvíz lágyítására a boltban is kapható, palackos vagy ballonos desztillált vizet? Köszönöm!
     
  20. Punkdraco
    Épp nem fórumozik ...

    Punkdraco Főkertész

    Tag:
    Aug 10, 2012
    Hozzászólások:
    574
    Kedvelik:
    327
    Hely:
    Bp. XVII.
    Ha 100% desztillált akkor ok. Ha ioncserélt ott már megoszlanak a vélemények, van aki sikerrel használja és van aki nem. Nem mindegy ugyanis hogy milyen anyaggal és milyen ionokat milyen ionra cserélik. Egyes vizek barna algát okozhatnak. Neked lehet inkább megoldás lenne a kevert ágyas ioncserélő gyanta, csak ez egy kis pancsolással jár.
     

Aktuális oldal megosztása