Mit mérünk és hogyan...
Nem vagyok mérnök, de kémia / fizika / biológia vonalon azért gyorsan kiismerem magam. Itt az akvarisztika kapcsán erre szükség is van/lehet. Van pár dolog, ami "bántja a szépérzékemet":
- ppm vs. mg/l: Olvasgattam, és végül arra jutottam, hogy a kettő az akvarisztikai kellékgyártóknál egy és ugyanaz. Az 1 "parts per million" avagy 1 ppm az jelenti, hogy 1.000.000 egységre 1 egység jut a mért dologból (míg a % esetében 1:100, ppm-nél 1:1.000.000 az arány). A gond csak az, hogy mi az egység - térfogat, tömeg, darab molekula? Egyébként pont emiatt jobbára kerülik a tudományos világban, vagy jelölik (pl. ppmv = térfogat alapú mérés). Az akvarisztikában eddig mindig úgy láttam, a mg/l-rel vették egyenlőnek, amiből arra következtetek, hogy tömeg alapon számolják a ppm-et.
És ha már itt járunk, tegyük hozzá, hogy a mg/l is értelmezést igényel. Az egyik tömegmérték, a másik űrmérték; innen nézve tehát a tömeg alapú ppm nem lehet 1:1-ben azonos. Nyilván elméleti, de tudjunk róla, hogy 1 l víz csak 3,98 °C (277,14 K) hőmérsékleten, 1013,25 hPa nyomáson és tiszta H2O kémiai összetétel mellett nyom ténylegesen 1kg-ot. Ezt már csak a szépérzékem miatt írtam ide.
Ha már lendületben vagyok, odamondok egyet a szabványügyi testületnek. Ha tömeget és a űrmértéket olyan szépen összekapcsolták (1l víz = 1kg a fenti feltételek mellett), akkor milyen szép lett volna - felrúgva a hagyományokat - a skálákat is illeszteni. Én simán azt feltételeztem, hogy 1mg = 1ml; aztán szembe jött egy kanalas gyermekorvosság, ami 1mg/ml hatóanyagot tartalmaz (és az határozottan nem 277,14 K meleg tiszta víz volt ). Mert hogy 1.000 mg = 1 ml, és akkor már tiszta is, hogy 1 liter = 1.000 ml = 1.000.000 mg víz. Innen már tiszta, miért is azonos mindez a tömeg alapú ppm-mel (mindkettő 1:1.000.000).
- mérés vs. valóság: Itt az akvarisztikában sokadik alkalommal futok bele, hogy mérünk lelkesen valamit, de...
Ott a drop-checkerem. Elvben elszíneződik, de nekem mindig ugyanolyan zöld - tekerhetem a CO2-t fel-le (kivéve, ha kiveszem és szabad levegőn hagyom - akkor bekékül). Elvben lime zöld a nyerő dp szín, de esküszöm, a google-ben 600 féle lime szín van a sárgától a sötétzöldig. És akkor van JBL ProScan tesztem, ami simán olyan értéket mutat, ami köszönőviszonyban sincs a dp alapján feltételezhető CO2 szinttel. Ja, és önmagában a JBL cucc is tud egyazon időpontban vett mintából többféle eredményt kihozni (itt is van rá egy topic). Mondjuk ennek - részben - megfejtették már a lelkivilágát (sok fény, nincs tükröződés, stb.). Az viszont élő probléma, hogy csak következtet a CO2 szintre a pH és a KH alapján, márpedig a pH befolyásolható (akár tudtunkon kívül a talaj, stb. is módosíthatja). És akkor az akvaristán a feladat - lásd tegnapi bejegyzésem -, hogy döntsön 15 mg/l (kevés) vagy 35 mg/l (ideális felett kicsivel) a CO2 szint...
- tudományosság vs. okoskodás: Azt gondolom, jót tenne ennek a fórumnak (talán elsőként a weben) egy kémikus / fizikus, aki időnként válaszokat ad - persze túlzott az igényem, jogos, jogos. Nem tudom visszaadni, hány helyen botlottam bele - szerintem legalább is megkérdőjelezhető - okfejtésekbe. Egész vad számításokat láttam például, hogy mennyire veszélyes a CO2, ha kiszabadul a palackból. Nem vagyok kémikus, de a lexikonok szerint jól keveredik a levegővel (és nem alulról felfelé tölti meg a szobát - mint pl. szénmonoxid), lexikonban leírtak szerint 1,98kg CO2 mindössze 1m3-t tesz ki normál hőmérsékleten és légköri nyomáson (erről láttam érdekes számítást, amely molekulák szintjéről indult ki, és egész máshova vezetett). Aztán volt itt gondolkodás, hogy a dp-be helyezett reagens mennyisége befolyásolja-e az eredményt (azaz 2x annyi reagens fele olyan elszíneződéshez vezet-e) - szerintem egyértelműen nem a választ, de milyen jó lenne ezt egy hozzáértőtől hallani (vagy megtudni, hogy hol siklott ki a logikám).
És akkor a konklúzióm: Van itt sok "tudományoskodás", de a végén az számít, amit látsz - ha boldogok a növények és állatok, kb. rendben vagy. Az meg az én hülyeségem, hogy közel 40 év után sem vagyok képes tudomásul venni, hogy nincs egzakt mérés, ill. hogy a szakmailag hiteles válasz és a kiokoskodott között bármilyen nagynak tűnik a táv, valójában mindkettőt követhetjük, többnyire ugyanoda jutunk...
Egyébként mennyivel jobb nekünk a SI rendszerben mint az angoloknak gallonnal, oz-val és társaival
View attachment 23574
Bocs, ha raboltam az időtöket.