Az excelem szerint kezdem a sort, semmi sorrendiség nincs benne.
Sera Siporax:
Az egyik legmagasabb értéket mutató mintám, a kimért olcsóbban kapható verzió igen magas 66,3%-os értéket mutatott,1db gyűrű száraz átlagtömege: 1,24 g.
Találtam otthon régi 5-10 éves darabokat is, igaz ezek már használtak és régiek, kophattak eleget, de könnyen lehet, hogy eredetiek: sajna csak 2 db-ot találtam, így nem mérvadó a minta, de a vízfelvétel értéke 87,2%, míg a száraz tömeg 1g volt átlagban. Picit kisebbek is voltak az újabb mintáimnál.
(Ha valakinek van biztosan eredeti, érdekelne belőle 20-30 db minta, és a JBL micromech-ből is mert ahhoz még nem sikerült hozzájutnom.)
Itt a látszólag remek összképet az rontja le, hogy a nagyobb méretű pórusok miatt mégsem olyan nagy a hasznos felület. Aki ilyet vett, azért ne dobja ki, használható szerintem mindkét típus.
A következő, amit sokan a Siporax koppintásának hittek, az az
ISTA Quarzite Qlass terméke:
Hát hogyan is mondjam szépen, hogy ne sértsek meg senkit...inkább NE
A
szűrőanyag 17.4% vízfelvétellel rendelkezik, átlag 3,25 g száraz tömegre vonatkoztatva. Nagyobb is mint a Siporax, így kevesebb fér belőle a szűrőnkbe (aki nagyon ráér számolja ki mennyivel). :mrgreen:
Durva, nagyméretű pórusai miatt a belső felülete nem lehet túl méretes, összegzésképpen én biomechanikainak ajánlom, semmi többnek. Sajnos az Eheim Biomech-jével nem tudom már összevetni, mert azok a mintáim is már régen megsemmisültek a tudomány oltárán.
Seachem Matrix:
Róla még nem formálok véleményt, mert annyira szórtak a minták (természetes, mi mást is várnánk) hogy a 22 és a 145% között minden volt, ami szem szájnak ingere...
Így a többi klónt bányaszomszédot (Van Gerven S., Trop. M, Filterlith) nagyobb elemszámban vizsgálom meg az ADA-t pedig színenként porciózva...
Eheim Substrat Pro:
Egész jól, a középmezőnyben vizsgázott, 33,9% vízfelvétellel, átlagosan 0,42g tömegű (M-száraz) golyók esetében.
Mivel ennek a pórusméret eloszlása valamivel jobb mint a Siporaxé, ezért a két gyártó között véleményem szerint nagyságrendbeli különbség nincs, sőt lehet egész közel van egymáshoz 1-1 liter
szűrőanyag hasznos felülete. Eredeti Siporax esetén biztos, de a kimértet sem kell szégyellni.
Most pedig jöjjenek a saját feljesztéseim:
Nagyobb méretű (halas, szügeres aksikhoz):
A vízfelvétele 50+ minta után 28.3% átlagban, 2,91g átlagos száraz tömegű minták esetében.
Kis méretű kopásállóbb, tömörebb fejlesztés ('A' növényes):
A vízfelvétele 50+ minta után 33.2% átlagban, 1,55g átlagos száraz tömegű minták esetében.
Kis méretű porózusabb, ('B' növényes):
A vízfelvétele 30+ minta után 39.0% átlagban, 1,45g átlagos száraz tömegű minták esetében.
A növényes szűrőanyagok között még versenyeztetek, a másikat terheltebb rendszerekre, több mulm, kosz miatt nagyobb méretűre (eltömődésre kevésbé hajlamosra), kissé más pórusszerkezetűre terveztem, a növényesben a más áramlási struktúra miatt kétféle kísérletet is folytatok, de mostmár a 'B' verzió sem olyan "puha mit egy kréta", így abból is lesz valami remélem.
Igyekeztem a vizsgálataim alapján olyan pórusszerkezetet kialakítani, amely megfelel a nitrifikáló baktériumok méreteinek, adottságainak, kényelmes lakhelyt biztosítva nekik. Természetesen ezekről is fogok elektronmikroszkópos képeket készíteni, szeretek kész tényeket, számokat közölni, nem marketinget.
Terveim között van egy, a lusta akvakertészek szűrőanyaga is, amelyben növénytápsókat helyeznék el megfelelő arányban, így folyamatos utánpótlást lehetne biztosítani (kioldódás és egyensúlyi reakciók révén) nemcsak a talajból a gyökerek által, hanem a vízzel is, százezres dózispumpák nélkül, hosszabb távon, esetleg jól beszabályozva túltápozás módszere (E.I.) nélkül. De ez a projekt bonyolultsága miatt nem fél éves meló...
Amint meglesznek a természetes szűrőanyagok, teszek fel róluk is adatot.
