• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Re: ADA nature akvárium

Zigur !

"A nitrifikáció aerób folyamat, tehát a baktériumoknak oxigénre van szükségük, míg az anaerób baktériumok számára épp hogy nem kell oxigén.Vagy rosszul tudom?
Ha tehát nitrifikációról beszélsz (már pedig a talajnál ezt írtad) akkor nem mondhatod, hogy a felület többet számít a folyamatban, mint az hogy mennyi a hozzáférhető oxigén a baktériumok számára.Ez is olyan, mint Liebig törvénye, ha nincs elég valamelyik összetevőjéből a folyamatnak akkor hiába van más tényezőből jelen nagyobb számban az az egy összetevő hiánya korlátozza a folyamatot...."

Pont ezt boncolgatom .. :geek:
Ha van oxigén :arrow: nincs denitrifikáció .
 
feca101 said:
Oxigént adagolnak 14-16 órában a beállás után is? Miért? Éjszaka vagy nappal? No és a CO?

Természetesen lámpaoltás után. Ha megfigyeled az általam említett példában 8-10 óra világítást használnak a bejáratás utáni időszakban. Amikor pedig nem világítanak jön az oxigénzuhany. Időkapcsolóval CO2 le oxigén fel. Bejáratáskor pedig több oxigént nyomnak, hogy a baktériumtelepek gyors szaporodásba kezdjenek.

Íme egy fotó 2005-ből, már akkor is így mentek az ADA akik. http://www.pbase.com/plantella/image/35433516
http://www.pbase.com/plantella/image/35433517

Konen said:
Akkor lehet, hogy az ADA szűrők azért vannak fémből, hogy hűvösebb környezetet biztosítsanak a baktériumoknak!?

Nem. ;) Ilyen szinten nincs hozzá köze.
 
viktorlantos said:
feca101 said:
Oxigént adagolnak 14-16 órában a beállás után is? Miért? Éjszaka vagy nappal? No és a CO?

Természetesen lámpaoltás után. Ha megfigyeled az általam említett példában 8-10 óra világítást használnak a bejáratás utáni időszakban. Amikor pedig nem világítanak jön az oxigénzuhany. Időkapcsolóval CO2 le oxigén fel. Bejáratáskor pedig több oxigént nyomnak, hogy a baktériumtelepek gyors szaporodásba kezdjenek.

Íme egy fotó 2005-ből, már akkor is így mentek az ADA akik. http://www.pbase.com/plantella/image/35433516
http://www.pbase.com/plantella/image/35433517

Konen said:
Akkor lehet, hogy az ADA szűrők azért vannak fémből, hogy hűvösebb környezetet biztosítsanak a baktériumoknak!?

Nem. ;) Ilyen szinten nincs hozzá köze.

nem lehet , hogy ez csak addig igaz , míg az akvárium kezdeti stádiumban van ?
Beültetés után pár hétig állatok nélkül.
Az ammóniát távolítják el így módon , míg be nem indulnak a biológiai folyamatok a talajban .
 
Vgábor said:
nem lehet , hogy ez csak addig igaz , míg az akvárium kezdeti stádiumban van ?
Beültetés után pár hétig állatok nélkül.
Az ammóniát távolítják el így módon , míg be nem indulnak a biológiai folyamatok a talajban .

Nem, náluk az esti oxigénbeoldás legalább annyira kulcskérdés, mint a nappali co2. Persze sokkal többen vannak a világban akik nem használnak extra levegőztetést növényesbe, viszont japán blogokon, ADA-nál távol keleten sok ilyen akit látni ami nappal co2 este o2-vel megy. És hát az is igaz, hogy ezek közül kerülnek ki a legszebb növényesek. Hogy van e összefüggés? Lehet. Sajnos nem volt alkalmam tesztelni még huzamosabb időn át.
 
Vgábor said:
Zigur !

"A nitrifikáció aerób folyamat, tehát a baktériumoknak oxigénre van szükségük, míg az anaerób baktériumok számára épp hogy nem kell oxigén.Vagy rosszul tudom?
Ha tehát nitrifikációról beszélsz (már pedig a talajnál ezt írtad) akkor nem mondhatod, hogy a felület többet számít a folyamatban, mint az hogy mennyi a hozzáférhető oxigén a baktériumok számára.Ez is olyan, mint Liebig törvénye, ha nincs elég valamelyik összetevőjéből a folyamatnak akkor hiába van más tényezőből jelen nagyobb számban az az egy összetevő hiánya korlátozza a folyamatot...."

Pont ezt boncolgatom .. :geek:
Ha van oxigén :arrow: nincs denitrifikáció .

Na most már tényleg összezavarodok! :crazy: :lol:

Akkor elölről!
Gabibá'!
Egy oldalon állunk! :lol:
Én nem vitatkoztam önnel csak arra akartam rámutatni, hogy ne keverjük a szezont a fazonnal!Nem mindegy, hogy nitrifikáció vagy denitrifikációról beszélünk, erre akartam rámutatni Balázs hozzászólásában.
De hogy most már ne legyen kavar tisztázzuk a fogalmakat!

Nitrifikáció:
a nitrifikáció az a biológiai folyamat amikor az ammónia nitráttá alakul.Két lépésből áll a folyamat.Először a Nitrosomonas baktérium az ammóniát és ammóniumot nitritté alakítja, majd a Nitrobacter a nitritet nitráttá alakítja. Mindkét baktérium aerób, tehát ahhoz, hogy s el tudják végezni a nitrifikációs folyamatot oxigénre van szükségük.A vízben lévő oldott oxigénnek legalább 1mg\l-nek vagy többnek kell lennie.0,5mg\l alatt a baktériumok növekedése szinte nulla!
A folyamathoz a ph 7,5 és 8,5 között van 6-os ph alatt gyakorlatilag leáll!Azonban ezeken baktériumokon kívül a növények is nitrifikáló hatással vannak 6,5 és 7,0 ph között.a hőmérséklet is hatással van a nitrifikációra.30 és 35 celsius között van a hőmérsékletnél a nitrifikáció maximuma.40 fok fölött leáll szinte nulla, míg ellenkező irányban is csökken!20 fok alatt is kisebb a nitrifikáció!

Denitrifikáció:
Az a folyamat amikor a nitrát nitrogénné alakul.Ezt egy heterotrofic baktérium végzi.ennek a baktériumnak egyrészt szénre van szüksége, másrészt csak oldott oxigént tud felvenni a vízből vagy hogyha a nitrát molekulából vonja azt ki.
A denitrifikáció tehát csak akkor tud létrejönni, ha az elsődleges oxigén forrása a baktériumnak a nitrát, ez viszont csak akkor történik meg ha az oldott oxigéntartalom 0,5mg\l alatt van, de a legideálisabb a 0,2 alatti szint.
a denitrifikáció már 5 és 30 celsius között létrejön de a magasabb hőmérsékleten a baktériumok növekedése is magasabb. :ugeek:
asszem ez érthető mindenki számára.
A két folyamat között igen nagy a különbség, úgyhogy a kettő nem keverendő.

Balázs, ha tehát azt írod:
keymaker said:
A nitrifikációt rendkívüli módon meggyorsítja a megfelelő minőségű növény táptalaj használata. Tartok tőle, hogy ez sokkal fontosabb a nitrifikációs folyamatban, mint az, hogy a vízben valójában mennyi oxigén van.
Akkor ez nagyon, de nagyon nem igaz, mint a fentiekből látszik!
És a barlangos hasonlat is sántít!
 
Zigur !

:D :D
Tényleg ugyan azt írjuk :)
Azért is idéztelek Téged ..... másnak ..
Nehéz ez topicolás ..
Mennyivel jobb személyesen beszélgetni ;)
 
Sziasztok!
Tehát,ha az oxigén nem csinál nagy galibát,akkor egy próbát igazán megér,hogy az ember kipróbálja!Én most fogom újraindítani az akváriumot,úgy hogy "elvileg" minden tudás megvan hozzá!Kikisérleteztem a Co2 beoldást,annak az idejét és mennyiségét,a szűrés erősségét,a világítás idejét,ill. a tápozást,és gyönyörűen működött a rendszer alga nélkül!De most képbe jött az O2 is?Vajon mindenbe maradjak annál,ahogy nekem,ill. a növényeknek jó volt,vagy tényleg lehetne nekik még jobb az éjszakai oxigén adagolással?
Kinek mi a véleménye erről?Fel tud e bármi is borulni attól,hogy este oxigén oldódik be a vízbe?Mert ha nem,akkor akár meg is lehetne próbálni!?? :?:
 
Sgábor said:
Kinek mi a véleménye erről?Fel tud e bármi is borulni attól,hogy este oxigén oldódik be a vízbe?Mert ha nem,akkor akár meg is lehetne próbálni!?? :?:
Bármit ki lehet próbálni, annál több tapasztalat lesz (erről is). Kérdés be akarod-e vállalni :) A feltalálók, fejlesztők, tesztelők útja rögös, de az emberiség javát szolgálja minden próbálkozás :thumbup:
 
:idea: OK Zigur, igazad van, félrevezető volt, amit írtam. A barlang hasonlat azért is rossz, hogy a hasonlatban nem a barlang levegőjét (oxigénellátását) kell nézni, hanem csakis a hőmérsékletet. Tehát a barlang hőmérséklete - szűrőanyag kürüli oxigénszint analógiát kell nézni. :)

Egy zárójel: Igen, a hasonlatban a barlang mélyén anaeorób bacik vannak. Denitrifikáció a barlang mélyén (a szűrőközeg kavicsok "felületének mélyén") mindenképpen létre fog jönni, de ez nem gond, mivel ott vannak a külső rétegeken az aerób bacik is. Nyilván a jobb növényes szűrőközeg olyan, hogy minél kevesebb "barlang mélye" legyen rajta. Ezt ránézésre nem lehet megállapítani, akármennyire is próbáltuk ezt egy bizonyos márkájú divat-szűrőközeg kitárgyalásakor egy topicban itt - korábban. Ezt egyrészt a struktúra mikroszkópos vizsgálatával, másrészt labor körülmények között lehet megállapítani a bevitt ammónia 0-ra történő lebontási sebessége mérésével.

Őszintén szólva engem a denitrifikáció egyébként nem érdekel. Én nem akarok NO3-at kivonni a vízből (megteszem azt a vízcserékkel - GO EI ! ;) ), hanem az ammónia-lebontásra (nitrifikációra) akarok figyelni, hiszen ez az első számú algásodást okozó tényező. A nitrifikáció pedig - mint látjuk - az aerób közegben valósul meg a legjobban. Fontos tehát, hogy a talaj megfelelő szemcsézettségű legyen, hogy megfelelően "szellőzzön", és ne kompaktálódjon el. Nem véletlen, hogy Amano-ék nagyobb kavicsokat használnak a növény táptalajban. Ez a nagyobb kavicsos közeg segíti a jobb szellőzést, nem tömörödik össze. Fontos a szűrő megfelelő teljesítménye is, ahogy konen írta, hogy ott se alakuljanak ki pangó területek, annak ellenére, hogy pl. aprószemű ADA Bio Rio-t pakoltam bele...

Ez egyben meg is magyarázza, hogy miért levegőztetnek bőszen egyesek az aki indítása körül. Az ADA talajokból felszabaduló nagyobb mennyiségű ammóniát minél hamarabb le kell bontani az aerób baciknak, és ezek szaporodását a megfelelő oxigénkoncentrációjú vízzel (is) biztosítani kell.
 
Még egy dolog:

CO224.jpg
Grafikon: Tom Barr

Látható, hogy lámpaoltás/CO2 kikapcs után gyakorlatilag 30 perc alatt zuhan be 0-ra a CO2 szint, ezzel gyors PH változást is produkálva. Az élővilág jól érzi magát, sőt, a "szemét" Barr még szaporítja és árusítja is a garnéláit ugyanebben az akiban. ;)

Nitrifikáció leírás.
 
keymaker said:
Még egy dolog:

CO224.jpg
Grafikon: Tom Barr

Látható, hogy lámpaoltás/CO2 kikapcs után gyakorlatilag 30 perc alatt zuhan be 0-ra a CO2 szint, ezzel gyors PH változást is produkálva. Az élővilág jól érzi magát, sőt, a "szemét" Barr még szaporítja és árusítja is a garnéláit ugyanebben az akiban. ;)

Nitrifikáció leírás.
Key ! denitrifikácoóról van szó és PH változásról !
 
Na akkor, némi privát eszmecsere után ;) leírom az eredményt, én itt tartok most... Gábor, please javíts ki, ha valamit pontatlanul értettem... :)

Totál értem amit mondasz. És elfogadom. Másról beszéltél te és másról én, mindkettőnknek igaza volt, én csupán a nitrifikációt és a víz oxigéntartalmát néztem, a másik oldalt nem... És csak annyit mondtam, hogy annyi bomlástermék nem lehet egy normálisan szűrt és karbantartott akiban, hogy a hirtelen PH emelkedés toxikus mennyiségű cuccot eredményezzen. Ettől függetlenül, ha valaki halakkal járat be egy új - mondjuk ammóniát eleve magából kiengedő ADA - talajjal, akkor előfordulhat nála egy kisebb katasztrófa. De továbbra sem gondolom, hogy a kisebb katasztrófában a hirtelen PH csökkenés vagy emelkedés közrejátszana. Mondjuk ki sem próbálnám - nekem az első 3 hétben eszembe nem jut halakat tenni egy új akiba.

Eleve nem látom, hogy a denitrifikációs folyamatok a mi szintünkön hogyan lehetnek veszélyesek. Nem népesítünk túl az akikat, cseréljük a vizet, a porszívózás nem jellemző (különösen nem vízcsere nélkül). Nem kompaktálódó, normális talajokat használunk, a normális általános talajok alatt normális növény táptalajokkal. A talaj szellőzik, nincs oxigénhiányos környezet, amely a "rossz denitrifkáló baciknak" kedvez. A szűrők elég nagy felületűek és elég erősek. Kivárjuk a kötelező bejáratási időt a halak betétele előtt. Mi itt a gond? :)
 
Na , összefoglalva :D
Minden jó ha a vége jó ;)
Csak azt nem értem miért is nincs szükség denitrifikációra ... :oops:
 
Gondolom azért mert a keletkező nitrátot felhasználják a növények.Tehát minek rakjak be egy "denitrátort" (tudom, hogy senki nem akar, ezzel csak azt akartam mondani, hogy a keletkező nitrátot nem kell lebontani) amikor még néha így is "hiánycikk" néha a nitrát.Rosszul gondolom?
 
A szűrők fajtáinál már írtam, hogy különböző típusú akváriumokhoz, különböző elven működő szűrőket kell venni, fabrikálni. Egy tengerinél, vagy sügéresnél kell a denitrifikáció, a növényesnél nem. Az előbbieknél a nitrát felhalmozódik és ártalmas lehet, a növényesnél a növények felhasználják, sőt még adagolni is kell.
A növényesnél nyugodtan "gyárthatunk nitrátot", nem okoz gondot.
 
Hm, az a helyzet, hogy a növényesnél nem a növények, hanem a vízcserék oldják meg igazából. :idea:
 
Nah kész! :lol:
Azért csak jó volt, hogy kitárgyaltuk a témát, már majdnem ott járunk, hogy az emberek kezdik érteni a nitrifikáció és denitrifikáció közti különbséget.
Majdnem! :lol:

Key!
Én nem azt mondtam, hogy ne levegőztess, csak azt, hogy amit ott a talajnál írtál az nem egészen stimmel!

Jó lett volna ha mi is nyomon követhetjük azt az eszmecserét ami privátban lezajlott (már ha a privát az levelezést jelent), mert azt hiszem további tanulságokat vonhattunk volna le!
 
keymaker said:
Hm, az a helyzet, hogy a növényesnél nem a növények, hanem a vízcserék oldják meg igazából. :idea:

Ja, ja. Nem olvassátok nigro blogját :lol: . Volt egy post, amiből világosan kiderül, hogy a növények nem a nitrátot preferálják, hanem az ammónát!
 
Emperor_ said:
keymaker said:
Hm, az a helyzet, hogy a növényesnél nem a növények, hanem a vízcserék oldják meg igazából. :idea:

Ja, ja. Nem olvassátok nigro blogját :lol: . Volt egy post, amiből világosan kiderül, hogy a növények nem a nitrátot preferálják, hanem az ammónát!

Igen, állítólag könnyebben hasznosítja a növény az ammóniát, mint a nitrátot, de ha nincs, akkor az utóbbit is felhasználja.
Igen, a nagy mennyiségű vízcsere hatékonyabb víztisztító.
 
Back
Oldal tetejére