Sziasztok!
Korábban a chaten is volt róla szó, illetve az egyik régebbi AM-ben is írtak az akkor még csak tervezeti fázisban lévő, a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó jogszabályról. Időközben ez elkészült és a Magyar Közlöny 27. számában meg is jelent a Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról.
A kormányrendelet teljes szövege letölthető pl. innen: http://www.zug.hu/_letoltes/MK_10_027_4 ... lete_0.pdf
A kormányrendelet a kihirdetését követő 3. napon lépett hatályba, azonban bizonyos rendelkezések tekintetében a jogalkotó felkészülési időt tartott szükségesnek, így jelentős számú lényeges rendelkezés csak 2010. július 1-jétől hatályos. Fontos továbbá, hogy bizonyos, a magánháztartásokban már tartott állatokra nézve hosszabb felkészülési időt ad a jogszabály, így néhány rendelkezése e tekintetben csak 2012. december 31-étől alkalmazandó.
Az alábbiakban kiemeltem a minket akvaristákat talán jobban érintő és érdeklő rendelkezéseket:
A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
(szerk: Az alábbi rendelkezések mind az állatkereskedésekre, mind az otthoni állattartásra vonatkoznak!)
14. § (…)
(2) A kedvtelésbõl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetõvé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környezõ lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésbõl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenõrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésbõl tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemzõ mozgási igényét ki tudja elégíteni.
(5) Tilos
(…)
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembe vételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően
olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 19. §, 24–25. §, valamint az 1–3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.
3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben
(szerk: Az itt előírtak az állatkereskedésekre nézve állapítanak meg kötelezettséget.)
Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt
a) teknõs esetében egyenes vonalban a páncél elejétõl a végéig,
b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)
kell mérni.
B. Halak
1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrendszerekben kell elhelyezni, melynek elemei – technikai megoldás függvényében – a bemutatási célt szolgáló akvárium, a kiegyenlítõ tartály, a szûrõegység a keringtetõ szivattyúval és a csõrendszer.
2. A bemutatási célt szolgáló akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb tengervizes akvárium esetén 100 liternél.
A bemutatási célt szolgáló akvárium térfogatának a teljes vízrendszer térfogatának legalább 70%-ának kell lennie.
3. Az egy-egy akváriumi egységben maximálisan elhelyezhetõ halmennyiséget az alábbiak szerint kell kiszámítani:
A bemutatási célt szolgáló akvárium (A) és a kiegyenlítõ tartály (B) literben számított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szûrõrendszer által elõállított tisztított víz literben számított mennyiségét [szûrõegység (C) és a csõrendszer (D) literben számított összes víztérfogata megszorozva a szûrõrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlõ az összes literben számított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következõ táblázatban meghatározott 1 cm halra jutó víztömeg értékkel. Az eredmény a medencébe telepíthetõ halak összes testhosszát (L) adja cm-ben.
Korábban a chaten is volt róla szó, illetve az egyik régebbi AM-ben is írtak az akkor még csak tervezeti fázisban lévő, a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó jogszabályról. Időközben ez elkészült és a Magyar Közlöny 27. számában meg is jelent a Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról.
A kormányrendelet teljes szövege letölthető pl. innen: http://www.zug.hu/_letoltes/MK_10_027_4 ... lete_0.pdf
A kormányrendelet a kihirdetését követő 3. napon lépett hatályba, azonban bizonyos rendelkezések tekintetében a jogalkotó felkészülési időt tartott szükségesnek, így jelentős számú lényeges rendelkezés csak 2010. július 1-jétől hatályos. Fontos továbbá, hogy bizonyos, a magánháztartásokban már tartott állatokra nézve hosszabb felkészülési időt ad a jogszabály, így néhány rendelkezése e tekintetben csak 2012. december 31-étől alkalmazandó.
Az alábbiakban kiemeltem a minket akvaristákat talán jobban érintő és érdeklő rendelkezéseket:
A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
(szerk: Az alábbi rendelkezések mind az állatkereskedésekre, mind az otthoni állattartásra vonatkoznak!)
14. § (…)
(2) A kedvtelésbõl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetõvé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környezõ lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésbõl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenõrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésbõl tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemzõ mozgási igényét ki tudja elégíteni.
(5) Tilos
(…)
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembe vételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően
olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 19. §, 24–25. §, valamint az 1–3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.
3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben
(szerk: Az itt előírtak az állatkereskedésekre nézve állapítanak meg kötelezettséget.)
Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt
a) teknõs esetében egyenes vonalban a páncél elejétõl a végéig,
b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)
kell mérni.
B. Halak
1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrendszerekben kell elhelyezni, melynek elemei – technikai megoldás függvényében – a bemutatási célt szolgáló akvárium, a kiegyenlítõ tartály, a szûrõegység a keringtetõ szivattyúval és a csõrendszer.
2. A bemutatási célt szolgáló akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb tengervizes akvárium esetén 100 liternél.
A bemutatási célt szolgáló akvárium térfogatának a teljes vízrendszer térfogatának legalább 70%-ának kell lennie.
3. Az egy-egy akváriumi egységben maximálisan elhelyezhetõ halmennyiséget az alábbiak szerint kell kiszámítani:
A bemutatási célt szolgáló akvárium (A) és a kiegyenlítõ tartály (B) literben számított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szûrõrendszer által elõállított tisztított víz literben számított mennyiségét [szûrõegység (C) és a csõrendszer (D) literben számított összes víztérfogata megszorozva a szûrõrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlõ az összes literben számított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következõ táblázatban meghatározott 1 cm halra jutó víztömeg értékkel. Az eredmény a medencébe telepíthetõ halak összes testhosszát (L) adja cm-ben.