Hát, akkor rosszak voltak az értesüléseim, mindig tanul az ember.
Te vagy Platypus, ugye?
A stílusod alapján ki lehet találni.
"A sejtet egy féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya, a külső
membrán vagy
sejthártya határolja, azon belüli anyag lényegében félig folyékony, kolloid állapotú szerves anyag."
Ha féligáteresztő hártya, hogyan védekezik még is a vegytiszta víz ellen?
Mondjuk ez már kicsit off, de én tényleg úgy tudom, hogy a sejtekkel csinál valamit a desztvíz.
pl: a fiziológiás sóoldat is szigorúan meghatározott sóösszetételű.
"Az ozmózis a féligáteresztő tulajdonságú biológiai membránokon keresztül is fellép, és alapvető szerepe van a sejtek víztartalmának alakulásában. A sejtek környezetükből vizet vesznek fel, ha sejtplazmájuk ozmózisnyomása nagyobb, mint a környező folyadéktereké és fordítva. A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0,9%- os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. A kisebb ozmózisnyomású, 0,01%-os NaCl-oldatban a vörösvértestek vizet vesznek föl, kigömbölyödnek. Egy idő után a megnövekedett hidrosztatikai nyomás miatt a sejthártya szétrepedhet, és a sejt elpusztul (ez a jelenség a hemolízis).A nagyobb ozmózisnyomású, 10%-os NaCl-oldatban a sejtek vizet veszítenek, összezsugorodnak"
Ha sok sót iszunk, akkor pedig a sejtjeink vizet veszítenek, szomjasak leszünk. Gondolom ha kisebb a konc., mint a sejtben, akkor pedig beáramlik.