Talán úgy fogalmaznám, hogy a legalapabb, belépő szint. Amit az ára rendkívül vonzóvá tud tenni, de adott esetben, ahogy akvarista társunk is fogalmazott, picit jobban fel kell kötni a gatyát a működtetésre, mert törékenyebb az ökoszisztémája, mintha egy felszereltebb akváriummal indulna valaki. Ettől még működik, de figyelni kell a dolgokra, ahogy most Te is teszed!
u.i.: akár naplót is indíthatsz neki, ha van kedved, és oda is beírnak a kérdésekre. - nézz szét a naplók topikban, érdemes!
Én egy picit vitatnám ezt…
A lowtech szerintem nem belépő szint, és olykor nem is olcsóbb. Inkább egy más szemléletű megközelítése az akvarisztikának.
A lowtech/hitech határvonalat szerintem a nagynyomású
CO2 rendszer és az erős megvilágítás használata jelenti, és ezek hatása a növények fejlődési ütemére. A lowtech akváriumok esetében a fejlődési ütem a "normál" fejlődési ütem. Míg a hightech akváriumok esetében ez egy erősen felpörgetett kb. 10x gyorsabb növényfejlődést jelent. Lowtech akváriumoknál a hosszú távú és kevesebb munkával (kevesebb vízcsere, ritkább gyomlálás) való stabil (!) fenntarthatóság a cél. (Itt több évig működő akváriumokról beszélünk.) Hightech, pláne verseny akváriumok esetén a cél az, hogy minél hamarabb, minél gyorsabban, ha lehet hónapokon belül elérd a kívánt látványvilágot. És az
akvárium 1 évnél ritkábban marad tovább egyben. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a növények minden igénye maximálisan kielégítésre kerül, illetve a növények állandó gondozása nyírása sem úszható meg, másként előbb-utóbb valamelyik hátrányba kerül. A hátrány vegetáláshoz, levélhulláshoz, bomláshoz, ammóniához és algabumhoz vezet.
A két módszer közül szerintem pont, hogy a lowtech az, ami stabilabb és jóval nagyobb hibatűréssel rendelkezik. Ha egy jól kinéző, egészséges
akvárium a cél, akkor lowtech esetében sem lehet megúszni azt, hogy rendes szűrés legyen az
akvárium alatt, hogy a növények megkapják a szükséges, jó minőségű tápszereket, hogy növényes aljzatot használj, megfelelő szintű megvilágítással. Viszont a lassabb
növény fejlődés miatt lényegesen kevesebb tápszert kell adagolni, lassabb a maradékok felhalmozódása (sőt, kis igazítással, méregetéssel ez szinte meg is szüntethető), így jóval több idő áll rendelkezésre a hibák korrigálására is. Egy hightech
akvárium esetében viszont sokkal inkább a határvonal közelében táncolsz, és ha borul az egyensúly, akkor az gyorsan és dominó effekt szerűen következik be. Elég, ha a
CO2 rendszer kicsit rosszul működik, vagy nem sikerül jól beállítani. A CO2 túladagolásával szépen ki lehet irtani az
akvárium lakóit, vagy ha ingadozik a szintje, esetleg a rossz beoldás miatt, az szinte garantálja az ecsetalgák megjelenését. A heti vízcserék kihagyása szintén problémaforrás tud lenni. Sokkal több tápanyag van a vízben, mint amit a növények felvesznek, aminek a felhalmozódása a többi lakó és egyes esetekben a növények számára sem túl egészséges. Ha pedig elhanyagolja valaki a tápozási menetrendet, az szintén a növények, vagy egyes növények szenvedéséhez, vegetálásához, bomláshoz, ammóniához és algabumhoz vezet..
Azért a lowtech és a hightech között bőven van átmenet. Lowtech akváriumba (is) lehet carbo-t/excel-t adagolni, és ezzel valamivel gyorsabb növényfejlődést elérni. Esetenként így tarthatók olyan növények is, amik szénpótlás nélkül nem maradtak volna meg. Lehet CO2 rendszert használni alacsonyabb megvilágítással is. Ezzel arányosan a növények is lassabban fognak fejlődni, és a tápozáson is vissza lehet venni, valamint kevesebbet kell kertészkedni.
Hightech vonalon persze még rengeteg egyéb kütyü és extra létezik, amivel egy
akvárium szebbé-jobbá, egyszerűbben karbantarthatóvá tehető. (Twinstar, automata dózispumpa, ph érzékelővel vezérelt
CO2 rendszer, automatikus vízcserélő és pótló rendszer, stb.) De a legélesebb határt szerintem a túlnyomásos
CO2 rendszer használata jelenti.
Udv mindenkinek!
Most regisztraltam a forumba, kezdo reven nezzetek el nekem ha most eleg sok gondot zuditok a nyakatokba.
Gyermekeimnek vettem egy kezdo akvariumot, de nagyon megfogott a dolog, es szeretnek komolyabban foglalkozni vele.
A hattertortenet a kovetkezo:
Ez egy kezdo szett egy Diversa 37,5 literes aki, kerekitsuk 40-re, fedett, beepitett 11W-os E27-es fenyforrassal. 300 liter/h szuro, esoztetovel, 4W-os vizmelegito. Tudom, nem az idealis korulmeny egy profi akvariumi kornyezet kialakitasahoz, de egyenlore meg en is tanulgatom a dolgot. Szoval a viz a tanacsok szerint elo lett keszitve, adagolas szerint Aquatan klortalanitoval, tisztito bakteriumokkal, algatlanitoval, Liqui Carbo folyekony szennel elegyitve.
Talaj, aproszemu mosott kavics, taptalaj nelkul, novenyek, keves zoldtomeggel rendelkezo, aranylag keves fenyigennyu fajtak kis edenyben, tapgolyoval vannak. Van egy Sziami harcoshalam, par neon es par tuzlazac, es 2 Panda pancelos harcsa feneklako. A halak ranezesre jol erzik magukat, nem kapkodnak a felszinen levegoert, valtozatos eleseget kapnak, fagyasztott es szaritott szunyoglarva, granulatum, lemezes kaja tobb valtozatban, szerintem elvezik. A viz nem zold, nem budos, nincs rendellenesseg, csupan egy dolog. A viz felszinen uszik ez a bizonyos olajszeru filmreteg, amit az esozteto sem kepes felszakitani. Az ujjamat a vizbe martva egy 100 Ft-os erme nagysagu lyuk keletkezuk, majd amint kiveszem az ujjam, szepen ujra osszeforr a filmreteg.
Azt olvastam, es javitsatok ki ha tevedek, hogy ez novenyek okozta rendellenesseg. Az alsobb leveluk kezdenek sargulni, es foszlanak, mint ha valami megragta volna oket.
Mit tudok tenni, mi lehet a kivalto ok, amit meg kell szuntetni, vagy mit valtoztassak, egyaltalan mit tanacsoltok a problema orvoslasara?
Elore is koszonom a segito hozzaszolasokat, es javaslatokat, valamint bocsanat, ha tul sok hulyeseget irtam, es tul nagy mennyisegben.
Udv: Bambi
És hogy kicsit a témához is kapcsolódjon amit írok...
A vízfelszíni hártyára a levegőztető használata is jó hatással van. Segít abban, hogy a hártya ne tudjon összeállni, és a víz gázcseréjét is javítja. (Ha nincs CO2 használva, ez csak előnnyel jár.)
A hártya kialakulása arra is utalhat, hogy a növények nem érzik jól magukat. Gondoskodni kell a tápozásukról és a megfelelő szintű megvilágításról is. A carbo önmagában nem elég, az csak szénpótlás a növények számára, mellette makró (nitrát, foszfát, kálium) és mikró (vas és egyéb nyomelemek) tápanyagokra is szükségük van. Az
akváriumi növények ezeket nem csak a gyökereiken, hanem a leveleiken keresztül, közvetlenül a vízből is felveszik, így a tápgolyók önmagukban még nem elégségesek.
Ezen a fórumon rengeteg hasznos információt fogsz találni. Mivel egy hosszú tanulási folyamatnak az elején álltok, a gyerekeiddel együtt, így kívánom, hogy legyen kitartásotok hozzá!
Egy jó tanács még a végére, haladj lépésenként és ne egyszerre akarj minden felmerülő problémát megoldani.