• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Teenage Mutant Nature Aquarium

Mardifunk

VIP kertész
Sokan gondolják azt, hogy nem lehet élő növényt tartani teknősök mellett, mert úgyis romba döntik az egészet. Ilyenkor az első kérdésem az, hogy mekkora élőhelyről is beszélünk? A szűkös, ingerszegény környezetben nevelt állatok unalmukban hajlamosak a tereprendezésre, de ha átszoktatjuk őket egy élhetőbb helyre, sok minden megváltozhat. Van példa a nagyvilágban akvaterráriumok, paludáriumok sikeres üzemeltetésére különböző páncélos lakókkal. Eléggé mozgalmas sportág, mivel egyszerre kell érteni egy víz alatti kiskert és egy hüllő gondozásához, sok tervezést/barkácsolást/próbálkozást igényel, valamint nagyon ki kell találni a kétféle igényű világítás és a szűrés kombinálását is, de egyáltalán nem lehetetlen!


AZ ELŐZMÉNYEK:

A Mikrokozmosz mellett van egy jóval régebben, már hat éve futó, folyamatosan fejlesztett 300 literes akváriumom, ami ugyan nem igazi vízi kert, de az előbbi hatására mégis egyre jobban növényesedik. Az utóbbi másfél-két évben kezdte el fokozatosan felölteni a mostani formáját. Azóta mélyedtem el jobban az ausztrálázsiai teknősök komolyabb szintű tartásában, és mivel nem volt hazai szakirodalma, így nekiláttam tudományos publikációkból és a szakterület nemzetközi kutatóival folytatott személyes levelezésekből megszerezni azt a tudást, amit aztán összegyúrva több cikkben publikáltam egy másik fórumon. Ez a folyamat még most is tart, egészen addig, amíg csak van felfedezendő terület...


Sajnos az akvarizálás ezen válfajára nagyfokú tájékozatlanság jellemző: a hobbisták zöme - tisztelet a kivételnek - még a legalapvetőbb halas praktikákkal sincs tisztában, úgyhogy eléggé hajmeresztő ötletnek tűnik pont a másik véglettel, a nagy odaadást igénylő akvakertészettel elegyíteni. Ha a teknősök alaptermészete miatt nincs is igazi keresztezésre mód, kiváló hibrid megoldások születhetnek.


Ennek a tapasztalásigényes útnak a dokumentálására és az ismeretek megosztására készítem ezt a topikot. Remélem sokan csatlakoztok majd, és itt is terjeszthetjük a hüllős "vadhajtás" kultúráját!


A TERVEZÉS


A kiinduló elképzelésem tavaly még az volt, hogy amire oda kell figyelni a növények kiválasztásánál, az az alacsony fényigény, a könnyű tarthatóság, továbbá a mérgezőség-mentesség. Például az uszadékfákra felkötözhető, rizómás zöldségek (pl. Anubias, Microsurum) formájában.


Azóta némi tapasztalattal felvértezve hajlok arra, hogy érdemes tovább menni a talajba ültetett hínárfélék (pl. Elodea, Egeria, Vallisneria, Myriophyllum, Cabomba stb.) irányába, ha képesek vagyunk komolyabb szűrést, és nagyobb fényerőt produkálni. Továbbra is úgy gondolom, egy lowtech/midtech rendszer alkalmas az egyensúly fenntartására. A Carbozás és a táptalaj használata teljes mértékben ki van zárva, ezt azt hiszem fölösleges magyaráznom.


Az általános talaj és tápozás kialakítása nálam még tervezés alatt van, egyelőre folyami homokot használok, és egy mérsékelt ProFito-s tápozást fogok elkezdeni. (Ha valakinek van elfekvőben egy bontott flakon, vevő vagyok rá!) Ez utóbbi biztonságosságát már párszor firtattam, de egyelőre mindehonnan azt az infót kaptam, hogy nem veszélyes. Még megpróbálom a gyártóval is felvenni a kapcsolatot, mert azért a hüllők egészen más kategóriát képviselnek, ha érzékenységről van szó.


Nagyon töröm a fejem, hogyan lehetne egy agyagos talajt is beiktatni a képletbe. Alapvetően a homok a természetes lakóhelyük miatt kell, és minden olyan aljzat kerülendő, ami nagy szencseméretű, tehát lenyelve bélelzáródást vagy mérgezést okozhat. Az enyém nem nagyon áskál, sem eszik aljzatot, de sokaknál lehet ez probléma.


Itt van pár kedvenc példám, hogyan lehet beültetni egy tekis akváriumot:

1) AGA Aquascaping Contest, egy pézsmateknősöknek készült paludárium:
4190.jpg


My combined musk turtle and tortoise table | Tortoise Forum

2013 AGA Aquascaping Contest - Entry #419


2) Valamint egy kb. 700 literes példa két Chelodina longicollis (Közönséges kígyónyakú teknős) számára:
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1105
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1106
(Figyelem, ezek sem növényevők!)

3) Másik pézsmateknősös



A JELENLEGI ÁLLAPOT

Az alábbi képen látszik, amint június 22-én befejeztem az éppen aktuális karbantartást, ami nagyfokú átültetést és növényfrissítést jelentett.


Növények (kb. 60-70 tő):
· Vallisneria gigantea
· Lysimachia nummularia
· Ceratopteris thalictroides
· Myriophillum sp.
· Egeria densa
· Elodea canadensis
· úszók: Azolla pinnata, Pistia stratiotes, békalencse

· Tervezett újdonságok: Microsorum pteropus és Anubias barteri a gyökérre és a kövekre kötözve (még nem teszteltem).


Az ültetés szimpán a homokba dugványozással történik. Heti 1-2 tövet azért így is vissza kell ültetnem.


Állatok:

Bodorkák, gyöngyös razbórák és a főszerepben egy vöröshasú huszárteki.


Világítás:

· 1x24W 865 T5HO + 1x24W UVB10.0 T5HO (AquaNova NLT5-600 függesztve) – 40 centi magasan a vízfelszíntől (10-18h)
· 1x50W halogén flood izzó (8-18h)
· 1x30W 865 T8 (12-19h)

A fénymennyiséget növelnem kell majd további 2x39W-os T5-tel (a T8 megszűnik majd), mert ezeknek a növényeknek a mostani kevés.

Akvárium:
100(H)x60(M)x50(SZ) (8mm), Vízoszlop magassága: kb. 50cm, Víztartalom: 250l
Szűrés: 1db Eheim 2075, benne habszivacs előszűrő, 1 rekesz kerámiagyűrű, 2 rekesz Substrat Pro és 1 rekesz Matrix + perlon. 1db Hydor pumpa a plusz áramoltatásra.
Aljzat: valamilyen folyami homok, 3-5 centi vastagon, kb. 40kg
Dekor: mangrove, folyami kövek, kerámia búvóhely, úszó parafakéreg szárazulat
Fűtés: 200W Jaeger, 28 fokos vízhő (konstans), 35 fokos napozóhő (10 órában)
Karbantartás: 2-3 hetente 25% vízcsere pár napig szellőztetett csapvízzel és mulmozás, havonta perloncsere, kéthavonta szűrőanyag öblítés akváriumvízben

Vízparaméterek: NH4:0, NO2: 0, NO3: 40-50ppm, pH: kb. 7,8, GH: 25d, KH: 11d

Az esetemben a huszár miatt keményvizet kell fenntartanom, enyhén lúgos kémhatással, ami nem a legkedvezőbb a növényeknek. A teknősfajok többi 90%-ánál ez alacsonyabb pH-val és keménységgel már növény-kompatíbilis lehet!

Cél: Második lépésben a huszár úszásigénye miatt egy 200x60x60-as medence lesz a végső állomás.

Küzdelmes műfaj ez, mert eddig mindent magamnak kellett kitapasztalnom hozzá, és a kis kertész gyorsabban trimmel, mint kellene, viszont a látványért megéri dolgozni vele! :)

qymaqu9e.jpg


hevemasa.jpg


2agabe2e.jpg
 
Utoljára módosított moderátor által:
engem nagyon is érdekel a huszártekis projekted. oké, hogy a halakat nem tudja elkapni, mert gondolom ő is alapvetően dögevő és ahhoz lomha, de a növényeket nem rángatja ki, ahogy elsuhan mellettük? mivel rögzíted, ha rögzíted és mit adsz neki, hogy a növényre ne járjon rá? algatabi? Köszi!

ps: nincs napozója ahova kimászhat?
 
engem nagyon is érdekel a huszártekis projekted. oké, hogy a halakat nem tudja elkapni, mert gondolom ő is alapvetően dögevő és ahhoz lomha, de a növényeket nem rángatja ki, ahogy elsuhan mellettük? mivel rögzíted, ha rögzíted és mit adsz neki, hogy a növényre ne járjon rá? algatabi? Köszi!

ps: nincs napozója ahova kimászhat?

A halakat el tudja kapni, azert vannak ott, de minel kevesebben vannak, annal kisebb hatekonysaggal. 55-60 db volt az allomany tavaly szeptemberben, most kb. 20. Nem dogevo, hanem mindenevo, opportunista ragadozo. Ejjel vadaszik csak, amikor nagyobb az eselye, mivel alapvetoen lassabb es nehezebben manoverezik a halaknal.
Fele aranyban vizi novenyeket eszik - ez azert viccesen hangzik ezen a forumon :))) - ami foleg Vallisneriabol, Azolla pinnata-bol, bekalencsebol, Ceratopterisbol es kulonfele hinarokbol all. Azt szokta meg, hogy a vizfelszinre teszem a takarmanynovenyeket, onnan falatozik. Egyelore nem bantja a leultetetteket, nem is cibalja ki oket. Hetente 2-3 tovet kell altalaban visszaultetni. Siman le vannak dugvanyozva az 5-6 cm mely homokba. A fo problemam az, hogy a 28 fokos viz, ami a huszarnak kell, szerintem kicsit magas az Elodeanak, egy ido utan felkopaszodnak. Ez mondjuk a fenyhiany miatt is lehet, ugyhog mar beraktam meg egy 30W-os T8 865-os csovet. A vegcel egy 200x60x60-as akvarium lesz, kb. 6x 39W T5-tel. A talaj megoldasa a nagy kerdojel a fejemben...

Izgalmas projekt ez, egyelore jok a tapasztalataim, de a teki+sok novennyel egyutt brutalis mulm keletkezik 2 hetente, a 2075 mar keves neki, ulepitomedence lesz vegul. Egy izgaga teknosnel viszont nem feltetlenul mukodne ez az egesz, sok energia kell a karbantartasra, es elszabadulhat a nitrat is, oda kell figyelni erre. Lehet, hogy csak Vallisneria mellett dontok hosszu tavon... meglatjuk.
 
óPardon, "Opportunista ragadozó", vagyis a legnagyobb sűrűségben rendelkezésre álló, legkisebb energia befektetéssel hasznosítható táplálékforrást részesíti előnyben.
Természetes élőhelyén ez annyit tesz véleményem szerint, hogy a parton, vízben található rovarokat, bogarakat, döglött halakat "kapja el". Abban remélem megegyezhetünk, hogy nem indul lazacvadászatra kis barátunk, de tudod mit? Hívjuk így, Opportunista ragadozó! ;-)

A hőfok tekintetében próbálkozhatnál azzal, hogy készítesz egy kiülős részt az akváriumban, elvégre hüllőről beszélünk akinek lételeme a sütkérezés (fejlődés, életminőség) és a hőfokot visszaveszed 2-3 fokkal, így próbálni hosszabb távon fenntartani a balance-t. Ha úgy érzi akkor kiül 'napozni', ha melege van akkor megmártózik.

Írtad, hogy a cél egy 6*39-es T5 világítás nagyobb akváriummal, kérdezem én, hogy a hüllőlámpát, hogyan aplikálod bele a rendszerbe, mert véleményem szerint, ahogy fent is írtam elengedhetetlen része a hüllő/teknőstartásnak.

Amúgy sok sikert és örömöt, növényben, halakban, teknősben, love&peace! :)
 
Nem akarok bele kotnyeleskedni, de szerintem 6x39W elég sok hőt tud termelni, ami az általad javasolt -és általam is helyeselt- kiülővel még működőképes is lenne.
Mahdiphunk: ha sok a kiszűrendő anyag és van helyed, akkor én mindenképpen építenék egy oldalpolcos szűrőt jó nagy ülepítővel és minél nagyobb szivacs felülettel. Csodákra képes. Ha kell, megépítésében tudok segíteni ötletekkel.
 
A kis energiabefektetéses véleményeddel egyetértek, de a rajhalakból tényleg tud fogni, emellett zömmel vízközeli rovarokat, puhatestűeket és kisebb folyami rákokat esznek a természetben. A dög szerintem elenyésző lehet, de persze becsúszhat. Ráadásul felnőtt korukra ezek az állatok elsősorban növényevők lesznek, ezért is indult ez az egész játék, hogy legelhessen a kedvére.

Világítás: elfelejtettem megválaszolni tegnap, hogy van napozóhelye: egy vízen lebegő parafakéreg, amit az ültetéskor ideiglenesen kivettem, akkor készült a fotó. A jobb szélre helyezett lámpák a napozóvilágítást hivatottak szolgálatni, benne az 50W-os halogén flood izzó a hőt adja, a 24W-os Reptisun cső adott magasságról az egyenlítői kora délelőtti UVB-t, a 865-ös cső meg a nappali fényt. Konstans 35 fok van odakint. Eléggé beleástam magam a hüllők mesterséges megvilágításába, végül írtam egy cikket is róla. Akit érdekel, privátban megkaphatja a linket.

Vízhőfok: ennél a teknősnél nem megengedhető tartósan 27 fok alá menni, egyenlítői éghajlatról származó állat. Tartása szinte teljesen megegyezik a kétkarmú teknősével. Bármi más fajtával elérhető lenne egy kívánt 25 fok...

Szűrés: Köszi a felajánlást Pecás, majd fogok kérdezni, ha oda jutok! Viszont cáfoljatok meg, ha nincs igazam, de én (ilyen esetben) nem hiszek az oldalpolcos szűrőben, mert kivesszük a rendszerből a kb. másfél méter szintkülönbség okozta vízesés hatását. Erős flow kell, de nem annyira, hogy feltúrja a homok aljzatot. Előszűrésnek kicsit több kerámiagyűrű és habszivacs jól jöhet, de a biológiai lebontásnak itt is nagy szerepe van. A 4+1 rekeszben most ez van: előszűrő szivacs > kerámiagyűrű > Substrat pro > Substrat pro > Matrix + perlon. Az 5x átforgatás a növényesítés előtt bőven elég volt, most határeset, be is tettem egy extra áramoltatót. Majd a nagyobbra váltáskor fog kelleni az az alsópolcos szűrő.
 
Nutsr: örülök az aggódásodnak a megfelelő napozó miatt, sajnos nagyon kevesen vannak tisztában ennek a jelentőségével!!! ;)

Kèszítettem egy 3D tervrajzot arról, hogyan applikálom bele az UVB csövet a későbbi rendszerbe, de ezt már csak a nagyobb méretre váltáskor. (kép a cikkben). Egyelőre még meg tudtam oldani nem egyedi gyártású cuccokkal.

Dióhéjban: egy porfestett custom made alu armatúra+T5HO 24/39W-os duplacsöves kontrollerek+ATI reflektorok. Ebben a napozó fölötti egyik cső lesz az. A melegítőlámpát a hőleadása és a flood izzó mérete miatt nem építeném bele, az most is külön burában a jelenlegi, gyári T5-ös lámpa mellé van lógatva.

Lassan meg külön kellene választani ezt egy önálló naplóba! :)
 
Utoljára módosított:
A naplót szorgalmaznám! :) Lehetne belőle tanulni, ezt a cikk elolvasása után mondom. Nagyon korrekt, összeszedett, anyag. Jó látni, hogy vannak teknősök akikkel foglalkoznak a sok rossz tapasztalat után.. ;-)
 
Sajnos nincs még itthon megfelelő kultúrája a hüllőtartás ezen ágának. Remélem lassan változni fog, én legalábbis azon vagyok...
 
"Viszont cáfoljatok meg, ha nincs igazam, de én (ilyen esetben) nem hiszek az oldalpolcos szűrőben, mert kivesszük a rendszerből a kb. másfél méter szintkülönbség okozta vízesés hatását."
Várjunk csak, ne keverjük a szezont a fazonnal.
Az oldal/hátsópolcos szűrésnél nincs nagy vízszint különbség az akvárium és a szűrő között, ez normál üzemben 1-2 cm-nél nem több, ezért relatíve nagy átmérőjű kiemelő csővel dolgozunk. Ezt azért alkalmazzuk, mert van hely az akvárium mellett/mögött és nem akarunk azzal vesződni, hogy: de kérem mi van áramszünet esetén?
Az alsópolcosnál van egy jókora szintkülönbség, általában 1 m körül, vagy még nagyobb, itt viszont az áramszünet elleni biztosítás kérdését kell megoldani. Egyik sztenderd megoldás egy szelep beépítése, aminél mégoly gondos kivitelezés mellett is van némi kockázata a meghibásodásnak és a be nem tervezett nagytakarítással, szóváltással egybekötött felmosásnak. Másik megoldás az ablauf, aminél viszont ugyanott vagyunk -vízesés szempontjából- mint az oldal/hátsópolcosnál, viszont nincs hibalehetőség amíg a fizika az ismert szabályok alapján működik.
Mindezzel együtt -hogy csak 1-2 cm-nyi vízoszlop nyomását használjuk a víz kiemeléséhez- hatékony vízmozgatást lehet létrehozni és nem is ördöngősség.
Ami a biológiai szűrést illeti, sok téves elképzelés kering. Itt tudomásul kell venni, hogy csak kb 6 cm/perc áramlási sebesség alatt beszélhetünk érdemi biológiai szűrésről és kb 6 mm/perc áramlási sebesség alatt nitrát bontásról. Lehet biológiai szűréshez megfelelő töltet a szűrőnkben, de ha az áramlási sebesség túl nagy, akkor úgy járunk, mint a viccben nyugdíjas a csigagyűjtéssel.
 
@inadsz segítségével új naplót kapott ez a téma, köszönöm szépen! ;)

Az első posztot kibővítettem minden fontos infóval, érdemes újraolvasni, és pár dologgal még kiegészíteném itt alább:

LEGELÉS


A fajtájából adódóan kifejlett korára a táplálékának jelentős részét a zöldek teszik ki, így az enyém is pár éve már egyre nagyobb mértékben kap ilyesmit. A szokásos apróhal, földigiliszta és tücsök melett most már korlátlanul áll rendelkezésére legelnivaló. Mivel régebben a vízfelszínre tettem be a takarmánynak szánt növényeit, ezért most is főleg onnan eszeget. A kedvencei az Azolla, a békalencse, a Pistia és a Vallisneria. A leültetett tövek közül a V. giganteán látszanak harapásnyomok, de nem vészes. Amit nem szeret, azokhoz az első kóstolás után többet már nem nyúl. Meghagytam egy ösvényt a hátsó üvegfalnál a körbejárhatóság és az áramlás akadálytalansága miatt. A susnyásba emiatt nem szokott bemenni, de néha bedugja a fejét halak után kutatva. Rendszeresen pihen meg a vízfelszín alatt az Elodeák csúcsa nyújtotta “szőnyegen”. Ilyenkor a tüdejében lévő levegőbuborékok okozta felhajtóerő miatt alig terhel rá a növényekre.

hevemasa.jpg



BIZTONSÁGOS NÖVÉNYFAJTÁK TEKNŐSÖK MELLÉ

Eleségként használhatók
  • Azolla pinnata - Vízipáfrányos békalencsehínár/ békalencsepáfrány
  • Egeria densa - Sűrűlevelű átokhínár
  • Elodea canadensis - Kanadai átokhínár
  • Lemnoideae – Békalencse-félék
  • Vallisneria sp. - Csavarthínárok
  • Pistia stratioites - Vízisaláta
  • Ceratopteris thalictroides - Sallangos vízipáfrány, szumátrai páfrány

Egyéb etethető vízinövények
  • Aponogeton elongatus - Vízikalász avagy vízifüzér sp.
  • Aponogeton queenslandicus - Vízikalász avagy vízifüzér sp.
  • Cabomba caroliniana - Tündérhínár
  • Ceratophyllum demersum - Érdes tócsagaz
  • Myriophyllum amphibium - Süllőhínár sp. széleslevelű fajta
  • Myriophyllum pedunculatum - Süllőhínár sp.
  • Myriophyllum salsugineum - Süllőhínár sp. "tavi"
  • Myriophyllum scabratum - Bokros süllőhínár
  • Myriophyllum spicatum - Füzéres süllőhínár
  • Potamogeton crispus - Bodros békaszőlő
  • Potamogeton ochreatus - Békaszőlő sp.
  • Potamogeton perfoliatus - Hínáros békaszőlő
  • Lysimachia nummularia - Pénzlevelű lizinka, kúszó lizinka
  • Lysimachia nummularia aurea - Pénzlevelű lizinka 'Aurea' ssp.
  • Echinodorus grisebachii - Amazonaszi kardfű

Egyéb nem mérgező vízinövények
  • Anubias barteri coffefolia
  • Anubias barteri var. nana
  • Anubias barteri
  • Bacopa amplexicailis - Nagy levelű bakopa
  • Chara corallina - Csillárkamoszatok
  • Chara fibrosa - Csillárkamoszatok
  • Cladophora aegagropila - Gömbmoha
  • Cryptocoryne ciliata - Vízikehely-félék
  • Cryptocoryne nevillii - Vízikehely-félék
  • Echinodorus bleheri - Széleslevelű amazonaszi kardfű
  • Echinodorus horizontalis - Echinodorus sp.
  • Echinodorus martii - Lándzsás amazonaszi kardfű
  • Echinodorus quadricostatus - Törpe kardfű
  • Eichornia sp. – vízi jácint (Figyelem, a sima jácint mérgező!!!)
  • Eleocharis acicularis – Fonalas csetkáka
  • Ludwigia sp. – Tóalma-félék
  • Microsorum pteropus – Lándzsás vízipáfrány
  • Nasturtium officinale (Rorippa nasturtium-aquaticum) - Orvosi vízitorma
  • Nitella congesta - Nitella moszat
  • Riccia fluitans - Úszó májmoha
  • Sagittaria subulata - Úszó nyílfű
  • Vesicularia dubyana - Jávai moha
Ki milyen víz alatti növényeket tartana még megfelelőnek?
A kemény és 28 fokos vízben hosszú távon milyen növényfajták fejlődhetnek (viszonylag) gondtalanul?

LINKEK
- Austin's Turtle Page: Planted Turtle Tanks
- Modern világítás teknősök és egyéb hüllők számára /Benne: UVB
- Ausztráliai édesvízi teknősök tartása (pl. Vöröshasú huszárteknős)
 
Utoljára módosított:
Ma csináltam a szokásos kétheti ütemek között egy kisebb karbantartást. A kis növényes legutóbbi vízcseréje után maradt 30 liter vizem a pihentető hordóban, így annyi mulmozást engedtem meg, ami úgy 20 liter vízzel együtt kijön (mert eleve volt már némi párolgási veszteség). Amúgy a párolgás egy fixen 28 fokos, nem fedett, nagy akváriumnál elég erőteljes, kb. 15-20 literre saccolom hetente.

Az időközben megnövelt fénymennyiség ellenére az Elodea, Egeria nem mutat túl jó formát, továbbra is tart a lassú alulról felfele kopaszodás, és a csúcsok környékén nyurga oldalhajtásokat eresztenek. Nagyon szeretném ezeket hosszú távon is életben tartani, mert nagyon dekoratív növények egy ekkora medencében, de tanácstalan vagyok. Van bárkinek ötlete?

A legutóbb újonnan kipróbáltak közül a Ceratopterishez nagy reményeket fűztem, de ez viselte a legrosszabbul az ültetést: a szárak 30%-a elbarnult, viszont a csúcsok környékén gyökeres oldalhajtásokat hozott, új növénykéket fejlesztve. Ezek miatt még nem adom fel, de összességében túl kényesnek tűnik ehhez az akváriumhoz.

A Lysimachia nummularia egész jól érzi magát, vadul tör a vízfelszín felé. Sajnos hajlamos léggyökereket hozni a levélnyelek mentén, de nem legalul, ezért a szár alsó vége nehezen kapaszkodik meg a talajban. Többször kellett visszadugványonom őket.

A Vallisneria gigantea látszólag jól bírja, később majd az esetleg kieső átokhínárok helyén további sűrítést tervezek. Ez a növény van a leültetettek közül egyedül kitéve a teknős csípkedésének, mert az egyik kedvence. Az eredeti élőhelyén, Ausztráliában a Vallisneria nana fontos tápláléka. Szerencsére inkább a vízfelszínen úsztatott zöldekhez szokott...

Az Azolla és a Pistia nagyon jól érzi magát, viszont ők az elsődleges legelési célpontok, így a viszonylag gyors fejlődési ütem sem elég nekik. Ma betettem a tároló aksiból 3 marék békalencsét, de mostanra már alig van belőle. Ez a magas fehérjetartalma miatt a teknősöm legnagyobb kedvence.

Ma még egy perloncsere van hátra, aztán alvás!
 
Utoljára módosított:
Várjunk csak, ne keverjük a szezont a fazonnal.
Az oldal/hátsópolcos szűrésnél nincs nagy vízszint különbség az akvárium és a szűrő között, ez normál üzemben 1-2 cm-nél nem több, ezért relatíve nagy átmérőjű kiemelő csővel dolgozunk. Ezt azért alkalmazzuk, mert van hely az akvárium mellett/mögött és nem akarunk azzal vesződni, hogy: de kérem mi van áramszünet esetén?
Az alsópolcosnál van egy jókora szintkülönbség, általában 1 m körül, vagy még nagyobb, itt viszont az áramszünet elleni biztosítás kérdését kell megoldani. Egyik sztenderd megoldás egy szelep beépítése, aminél mégoly gondos kivitelezés mellett is van némi kockázata a meghibásodásnak és a be nem tervezett nagytakarítással, szóváltással egybekötött felmosásnak. Másik megoldás az ablauf, aminél viszont ugyanott vagyunk -vízesés szempontjából- mint az oldal/hátsópolcosnál, viszont nincs hibalehetőség amíg a fizika az ismert szabályok alapján működik.
Mindezzel együtt -hogy csak 1-2 cm-nyi vízoszlop nyomását használjuk a víz kiemeléséhez- hatékony vízmozgatást lehet létrehozni és nem is ördöngősség.
Ami a biológiai szűrést illeti, sok téves elképzelés kering. Itt tudomásul kell venni, hogy csak kb 6 cm/perc áramlási sebesség alatt beszélhetünk érdemi biológiai szűrésről és kb 6 mm/perc áramlási sebesség alatt nitrát bontásról. Lehet biológiai szűréshez megfelelő töltet a szűrőnkben, de ha az áramlási sebesség túl nagy, akkor úgy járunk, mint a viccben nyugdíjas a csigagyűjtéssel.

Én itt csak arra gondoltam, hogy nálam hasznos, ha erősebb a szívóerő (magasabbról esik le a víz), mert sok mulm keletkezik, amit lehetőleg ki akarok emelni. Ezért jó, ha van kellő flow az akváriumban. Ezt, ahogy Te is mondod, nem feltétlenül kellene a szűrőmedencében is fenntartani. Azért elgondolkodtató, hogy a gyári szűrőkben mennyire lehet hatékony a lebontás, mivel ennél a 6cm/percnél esélyes, hogy pörgősebb mind... A hibalehetőség miatt tartok egyedül az alsópolcostól: fél köbméternyi elszabaduló víz már nagy pusztítást csinálhat egy nappaliban. o_O
 
Utoljára módosított:
Én itt csak arra gondoltam, hogy nálam hasznos, ha erősebb a szívóerő (magasabbról esik le a víz), mert sok mulm keletkezik, amit lehetőleg ki akarok emelni. Ezért jó, ha van kellő flow az akváriumban. Ezt, ahogy Te is mondod, nem feltétlenül kellene a szűrőmedencében is fenntartani. Azért elgondolkodtató, hogy a gyári szűrőkben mennyire lehet hatékony a lebontás, mivel ennél a 6cm/percnél esélyes, hogy pörgősebb mind... A hibalehetőség miatt tartok egyedül az alsópolcostól: fél köbméternyi elszabaduló víz már nagy pusztítást csinálhat egy nappaliban. o_O
A vízkiemelés -és ezzel a megforgatható víz- mennyiségére írtam, hogy a kiemelő cső átmérőjével lehet növelni azt.
Egy példa: a 940-es frontosás akváriumom alatt van egy épített szűrő, ahol egy négyzetméter szivacsra kell számolni az áramlási sebességet, ezen kívül egy homokszűrő is van beleépítve. Az AquaMedic OR 3500 l/h teljesítményű szivattyúm (ami 1 m emelőmagassággal tudja a 3500-at;)) nyomóága el van ágaztatva, egyik ág hajtja a homokszűrőt, másik tolja vissza a vizet az akváriumba. A kiemelés egy 50-es csövön van megoldva, ablauf gondoskodik a biztonságról, onnan a lefolyó a szűrőbe már 32-es. A vízszint különbség az ablauf és az akvárium között kb 1 cm. A szivattyú kb 1800-2000 l/h-t biztosan visszatol, ezt a mennyiséget pedig az 50-es cső ezzel a minimális szintkülönbséggel szállítja.
Az, hogy a mulmot milyen hatékonysággal emeli ki innen kezdve már csak a szívócsonk/csonkok elhelyezésén múlik. Nálam egy kiemelési pont van a 180x80-as alapterületen, kb 15 felnőtt frontosa mpimbwe blue úszik az akváriumban és mulmnak nyoma sincs.
Ami a gyári szűrőket illeti ki lehet számolni a szűrőkosár átmérőjének ismeretében a keresztmetszet felületét, ha ténylegesen szállított víz mennyisége ismert (pl ha egy komolyabb gyártó emelőmagasság függvényében egy szállítási görbével megadja ezt) akkor a mértékegységekre figyelve kb egy perc és megvan. Ez jellemzően magasabb érték lesz a 6 cm/percnél.
 
Szia!

Az Én drágáim fél perc alatt kikapnák a talajból a növényeketo_O! Még a pézsmák is, meg nem eszik, de csak azért is:whistle:.
5!!! éve öntöm pótlásként az akvárium vizet nekik. Semmi bajuk. Hogy a huszár teki milyen igényű nem tudom, de szerintem nem sokban különbözik az enyémektől. Külső szűrő van mind a háromba. Tavasszal és ősszel szoktam egy teljes nagytakarítást csinálni. A víz tiszta és szagtalan még nagytakarításkor is. Javaslom hüllőlámpa beszerzését had napozzon a sima lámpa is jó. Nálam időzítővel megy a világítás, pár perccel előtte már ott pózolnak a lámpa alatt :D.
Halakat nem rakok be mert pillanatok alatt levadásszák. Pedig kapnak rendesen enni. A pézsmáknál van két anci ők egy kicsit bénák a vadászáshoz.:singing:
20140531_140112.jpg


20140531_142026.jpg
 
Szia!

Az Én drágáim fél perc alatt kikapnák a talajból a növényeketo_O! Még a pézsmák is, meg nem eszik, de csak azért is:whistle:.
5!!! éve öntöm pótlásként az akvárium vizet nekik. Semmi bajuk. Hogy a huszár teki milyen igényű nem tudom, de szerintem nem sokban különbözik az enyémektől. Külső szűrő van mind a háromba. Tavasszal és ősszel szoktam egy teljes nagytakarítást csinálni. A víz tiszta és szagtalan még nagytakarításkor is. Javaslom hüllőlámpa beszerzését had napozzon a sima lámpa is jó. Nálam időzítővel megy a világítás, pár perccel előtte már ott pózolnak a lámpa alatt :D.
Halakat nem rakok be mert pillanatok alatt levadásszák. Pedig kapnak rendesen enni. A pézsmáknál van két anci ők egy kicsit bénák a vadászáshoz.:singing:

A huszárok eléggé különböznek az pézsmáktól, mivel extrém mozgásigényük van, amit megállás nélküli úszással sem tudnak csillapítani. Nem az a talajon mászkálós fajta :D Egy sárgafülűhöz jobban hasonlít a felépítése.

Mármint öt éve csak félévente csinálsz vízcserét, közben meg rátöltesz a párolgás arányában? Nitrátot mértél már? Brutális lehet már 2 hónap után, nem tesz jót a teknősöknek sem, még ha ez nem is látszik rajtuk. Én nem szeretem 50ppm fölé engedni, de amióta halak is laknak vele, inkább próbálom jóval ez alá szorítani. A külső szűrő gondolom elég jól működik, de azért csodálom, hogy 1-2 hónap után nem lesz sárgás a víz, és erősen földszagú...

Van világításom, látszik is az utóbb posztolt képek némelyikén. A háztartási izzó viszont nem elegendő nekik, közepesen erős UVB sugárzásra is szükségük van a kalcium metabolizmus miatt.
 
Azért kell a hüllőlámpa:cool:.
Nem vízcserét csinálok, hanem teljes nagy takarítást. A víz tiszta amint a képen is látni, ha koszos és büdös lenne akkor cserélnék. Mondjuk külön edénybe esznek. Nem mértem még semmit a vízen. De lehet túlzott oda figyeléssel nagyobb kárt tennék bennük. A vérnyomásomat és a vércukor szintem se mérem mindennap. Túl van minden misztifikálva, régen nem volt és most se mindenhol van lágy víz, meg ilyen-olyan szuper por meg lötty. És mégis éltek abba a korba is akva-terráriumba teknősök. Ismerősömnek a tekije 21 éves .
Ha te úgy gondold méregess, de szerintem felesleges. Mondom nem tudom, hogy a huszár teknős mennyire kényes jószág. De a sárfafülűek egyáltalán nem. Az enyémek 6 évesek, gondolom a tied még fiatal.
Ha megnézed milyen tavakba rakják ki a megunt tekiket a tulajdonosok...:( .
 
Back
Oldal tetejére