Mardifunk
VIP kertész
Sokan gondolják azt, hogy nem lehet élő növényt tartani teknősök mellett, mert úgyis romba döntik az egészet. Ilyenkor az első kérdésem az, hogy mekkora élőhelyről is beszélünk? A szűkös, ingerszegény környezetben nevelt állatok unalmukban hajlamosak a tereprendezésre, de ha átszoktatjuk őket egy élhetőbb helyre, sok minden megváltozhat. Van példa a nagyvilágban akvaterráriumok, paludáriumok sikeres üzemeltetésére különböző páncélos lakókkal. Eléggé mozgalmas sportág, mivel egyszerre kell érteni egy víz alatti kiskert és egy hüllő gondozásához, sok tervezést/barkácsolást/próbálkozást igényel, valamint nagyon ki kell találni a kétféle igényű világítás és a szűrés kombinálását is, de egyáltalán nem lehetetlen!
AZ ELŐZMÉNYEK:
A Mikrokozmosz mellett van egy jóval régebben, már hat éve futó, folyamatosan fejlesztett 300 literes akváriumom, ami ugyan nem igazi vízi kert, de az előbbi hatására mégis egyre jobban növényesedik. Az utóbbi másfél-két évben kezdte el fokozatosan felölteni a mostani formáját. Azóta mélyedtem el jobban az ausztrálázsiai teknősök komolyabb szintű tartásában, és mivel nem volt hazai szakirodalma, így nekiláttam tudományos publikációkból és a szakterület nemzetközi kutatóival folytatott személyes levelezésekből megszerezni azt a tudást, amit aztán összegyúrva több cikkben publikáltam egy másik fórumon. Ez a folyamat még most is tart, egészen addig, amíg csak van felfedezendő terület...
Sajnos az akvarizálás ezen válfajára nagyfokú tájékozatlanság jellemző: a hobbisták zöme - tisztelet a kivételnek - még a legalapvetőbb halas praktikákkal sincs tisztában, úgyhogy eléggé hajmeresztő ötletnek tűnik pont a másik véglettel, a nagy odaadást igénylő akvakertészettel elegyíteni. Ha a teknősök alaptermészete miatt nincs is igazi keresztezésre mód, kiváló hibrid megoldások születhetnek.
Ennek a tapasztalásigényes útnak a dokumentálására és az ismeretek megosztására készítem ezt a topikot. Remélem sokan csatlakoztok majd, és itt is terjeszthetjük a hüllős "vadhajtás" kultúráját!
A TERVEZÉS
A kiinduló elképzelésem tavaly még az volt, hogy amire oda kell figyelni a növények kiválasztásánál, az az alacsony fényigény, a könnyű tarthatóság, továbbá a mérgezőség-mentesség. Például az uszadékfákra felkötözhető, rizómás zöldségek (pl. Anubias, Microsurum) formájában.
Azóta némi tapasztalattal felvértezve hajlok arra, hogy érdemes tovább menni a talajba ültetett hínárfélék (pl. Elodea, Egeria, Vallisneria, Myriophyllum, Cabomba stb.) irányába, ha képesek vagyunk komolyabb szűrést, és nagyobb fényerőt produkálni. Továbbra is úgy gondolom, egy lowtech/midtech rendszer alkalmas az egyensúly fenntartására. A Carbozás és a táptalaj használata teljes mértékben ki van zárva, ezt azt hiszem fölösleges magyaráznom.
Az általános talaj és tápozás kialakítása nálam még tervezés alatt van, egyelőre folyami homokot használok, és egy mérsékelt ProFito-s tápozást fogok elkezdeni. (Ha valakinek van elfekvőben egy bontott flakon, vevő vagyok rá!) Ez utóbbi biztonságosságát már párszor firtattam, de egyelőre mindehonnan azt az infót kaptam, hogy nem veszélyes. Még megpróbálom a gyártóval is felvenni a kapcsolatot, mert azért a hüllők egészen más kategóriát képviselnek, ha érzékenységről van szó.
Nagyon töröm a fejem, hogyan lehetne egy agyagos talajt is beiktatni a képletbe. Alapvetően a homok a természetes lakóhelyük miatt kell, és minden olyan aljzat kerülendő, ami nagy szencseméretű, tehát lenyelve bélelzáródást vagy mérgezést okozhat. Az enyém nem nagyon áskál, sem eszik aljzatot, de sokaknál lehet ez probléma.
Itt van pár kedvenc példám, hogyan lehet beültetni egy tekis akváriumot:
1) AGA Aquascaping Contest, egy pézsmateknősöknek készült paludárium:
My combined musk turtle and tortoise table | Tortoise Forum
2013 AGA Aquascaping Contest - Entry #419
2) Valamint egy kb. 700 literes példa két Chelodina longicollis (Közönséges kígyónyakú teknős) számára:
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1105
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1106
(Figyelem, ezek sem növényevők!)
3) Másik pézsmateknősös
A JELENLEGI ÁLLAPOT
Az alábbi képen látszik, amint június 22-én befejeztem az éppen aktuális karbantartást, ami nagyfokú átültetést és növényfrissítést jelentett.
Növények (kb. 60-70 tő):
· Vallisneria gigantea
· Lysimachia nummularia
· Ceratopteris thalictroides
· Myriophillum sp.
· Egeria densa
· Elodea canadensis
· úszók: Azolla pinnata, Pistia stratiotes, békalencse
· Tervezett újdonságok: Microsorum pteropus és Anubias barteri a gyökérre és a kövekre kötözve (még nem teszteltem).
Az ültetés szimpán a homokba dugványozással történik. Heti 1-2 tövet azért így is vissza kell ültetnem.
Állatok:
Bodorkák, gyöngyös razbórák és a főszerepben egy vöröshasú huszárteki.
Világítás:
· 1x24W 865 T5HO + 1x24W UVB10.0 T5HO (AquaNova NLT5-600 függesztve) – 40 centi magasan a vízfelszíntől (10-18h)
· 1x50W halogén flood izzó (8-18h)
· 1x30W 865 T8 (12-19h)
A fénymennyiséget növelnem kell majd további 2x39W-os T5-tel (a T8 megszűnik majd), mert ezeknek a növényeknek a mostani kevés.
Akvárium: 100(H)x60(M)x50(SZ) (8mm), Vízoszlop magassága: kb. 50cm, Víztartalom: 250l
Szűrés: 1db Eheim 2075, benne habszivacs előszűrő, 1 rekesz kerámiagyűrű, 2 rekesz Substrat Pro és 1 rekesz Matrix + perlon. 1db Hydor pumpa a plusz áramoltatásra.
Aljzat: valamilyen folyami homok, 3-5 centi vastagon, kb. 40kg
Dekor: mangrove, folyami kövek, kerámia búvóhely, úszó parafakéreg szárazulat
Fűtés: 200W Jaeger, 28 fokos vízhő (konstans), 35 fokos napozóhő (10 órában)
Karbantartás: 2-3 hetente 25% vízcsere pár napig szellőztetett csapvízzel és mulmozás, havonta perloncsere, kéthavonta szűrőanyag öblítés akváriumvízben
Vízparaméterek: NH4:0, NO2: 0, NO3: 40-50ppm, pH: kb. 7,8, GH: 25d, KH: 11d
Az esetemben a huszár miatt keményvizet kell fenntartanom, enyhén lúgos kémhatással, ami nem a legkedvezőbb a növényeknek. A teknősfajok többi 90%-ánál ez alacsonyabb pH-val és keménységgel már növény-kompatíbilis lehet!
Cél: Második lépésben a huszár úszásigénye miatt egy 200x60x60-as medence lesz a végső állomás.
Küzdelmes műfaj ez, mert eddig mindent magamnak kellett kitapasztalnom hozzá, és a kis kertész gyorsabban trimmel, mint kellene, viszont a látványért megéri dolgozni vele!
AZ ELŐZMÉNYEK:
A Mikrokozmosz mellett van egy jóval régebben, már hat éve futó, folyamatosan fejlesztett 300 literes akváriumom, ami ugyan nem igazi vízi kert, de az előbbi hatására mégis egyre jobban növényesedik. Az utóbbi másfél-két évben kezdte el fokozatosan felölteni a mostani formáját. Azóta mélyedtem el jobban az ausztrálázsiai teknősök komolyabb szintű tartásában, és mivel nem volt hazai szakirodalma, így nekiláttam tudományos publikációkból és a szakterület nemzetközi kutatóival folytatott személyes levelezésekből megszerezni azt a tudást, amit aztán összegyúrva több cikkben publikáltam egy másik fórumon. Ez a folyamat még most is tart, egészen addig, amíg csak van felfedezendő terület...
Sajnos az akvarizálás ezen válfajára nagyfokú tájékozatlanság jellemző: a hobbisták zöme - tisztelet a kivételnek - még a legalapvetőbb halas praktikákkal sincs tisztában, úgyhogy eléggé hajmeresztő ötletnek tűnik pont a másik véglettel, a nagy odaadást igénylő akvakertészettel elegyíteni. Ha a teknősök alaptermészete miatt nincs is igazi keresztezésre mód, kiváló hibrid megoldások születhetnek.
Ennek a tapasztalásigényes útnak a dokumentálására és az ismeretek megosztására készítem ezt a topikot. Remélem sokan csatlakoztok majd, és itt is terjeszthetjük a hüllős "vadhajtás" kultúráját!
A TERVEZÉS
A kiinduló elképzelésem tavaly még az volt, hogy amire oda kell figyelni a növények kiválasztásánál, az az alacsony fényigény, a könnyű tarthatóság, továbbá a mérgezőség-mentesség. Például az uszadékfákra felkötözhető, rizómás zöldségek (pl. Anubias, Microsurum) formájában.
Azóta némi tapasztalattal felvértezve hajlok arra, hogy érdemes tovább menni a talajba ültetett hínárfélék (pl. Elodea, Egeria, Vallisneria, Myriophyllum, Cabomba stb.) irányába, ha képesek vagyunk komolyabb szűrést, és nagyobb fényerőt produkálni. Továbbra is úgy gondolom, egy lowtech/midtech rendszer alkalmas az egyensúly fenntartására. A Carbozás és a táptalaj használata teljes mértékben ki van zárva, ezt azt hiszem fölösleges magyaráznom.
Az általános talaj és tápozás kialakítása nálam még tervezés alatt van, egyelőre folyami homokot használok, és egy mérsékelt ProFito-s tápozást fogok elkezdeni. (Ha valakinek van elfekvőben egy bontott flakon, vevő vagyok rá!) Ez utóbbi biztonságosságát már párszor firtattam, de egyelőre mindehonnan azt az infót kaptam, hogy nem veszélyes. Még megpróbálom a gyártóval is felvenni a kapcsolatot, mert azért a hüllők egészen más kategóriát képviselnek, ha érzékenységről van szó.
Nagyon töröm a fejem, hogyan lehetne egy agyagos talajt is beiktatni a képletbe. Alapvetően a homok a természetes lakóhelyük miatt kell, és minden olyan aljzat kerülendő, ami nagy szencseméretű, tehát lenyelve bélelzáródást vagy mérgezést okozhat. Az enyém nem nagyon áskál, sem eszik aljzatot, de sokaknál lehet ez probléma.
Itt van pár kedvenc példám, hogyan lehet beültetni egy tekis akváriumot:
1) AGA Aquascaping Contest, egy pézsmateknősöknek készült paludárium:
My combined musk turtle and tortoise table | Tortoise Forum
2013 AGA Aquascaping Contest - Entry #419
2) Valamint egy kb. 700 literes példa két Chelodina longicollis (Közönséges kígyónyakú teknős) számára:
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1105
http://teknosforum.com/forum/download.php?id=1106
(Figyelem, ezek sem növényevők!)
3) Másik pézsmateknősös
A JELENLEGI ÁLLAPOT
Az alábbi képen látszik, amint június 22-én befejeztem az éppen aktuális karbantartást, ami nagyfokú átültetést és növényfrissítést jelentett.
Növények (kb. 60-70 tő):
· Vallisneria gigantea
· Lysimachia nummularia
· Ceratopteris thalictroides
· Myriophillum sp.
· Egeria densa
· Elodea canadensis
· úszók: Azolla pinnata, Pistia stratiotes, békalencse
· Tervezett újdonságok: Microsorum pteropus és Anubias barteri a gyökérre és a kövekre kötözve (még nem teszteltem).
Az ültetés szimpán a homokba dugványozással történik. Heti 1-2 tövet azért így is vissza kell ültetnem.
Állatok:
Bodorkák, gyöngyös razbórák és a főszerepben egy vöröshasú huszárteki.
Világítás:
· 1x24W 865 T5HO + 1x24W UVB10.0 T5HO (AquaNova NLT5-600 függesztve) – 40 centi magasan a vízfelszíntől (10-18h)
· 1x50W halogén flood izzó (8-18h)
· 1x30W 865 T8 (12-19h)
A fénymennyiséget növelnem kell majd további 2x39W-os T5-tel (a T8 megszűnik majd), mert ezeknek a növényeknek a mostani kevés.
Akvárium: 100(H)x60(M)x50(SZ) (8mm), Vízoszlop magassága: kb. 50cm, Víztartalom: 250l
Szűrés: 1db Eheim 2075, benne habszivacs előszűrő, 1 rekesz kerámiagyűrű, 2 rekesz Substrat Pro és 1 rekesz Matrix + perlon. 1db Hydor pumpa a plusz áramoltatásra.
Aljzat: valamilyen folyami homok, 3-5 centi vastagon, kb. 40kg
Dekor: mangrove, folyami kövek, kerámia búvóhely, úszó parafakéreg szárazulat
Fűtés: 200W Jaeger, 28 fokos vízhő (konstans), 35 fokos napozóhő (10 órában)
Karbantartás: 2-3 hetente 25% vízcsere pár napig szellőztetett csapvízzel és mulmozás, havonta perloncsere, kéthavonta szűrőanyag öblítés akváriumvízben
Vízparaméterek: NH4:0, NO2: 0, NO3: 40-50ppm, pH: kb. 7,8, GH: 25d, KH: 11d
Az esetemben a huszár miatt keményvizet kell fenntartanom, enyhén lúgos kémhatással, ami nem a legkedvezőbb a növényeknek. A teknősfajok többi 90%-ánál ez alacsonyabb pH-val és keménységgel már növény-kompatíbilis lehet!
Cél: Második lépésben a huszár úszásigénye miatt egy 200x60x60-as medence lesz a végső állomás.
Küzdelmes műfaj ez, mert eddig mindent magamnak kellett kitapasztalnom hozzá, és a kis kertész gyorsabban trimmel, mint kellene, viszont a látványért megéri dolgozni vele!
Utoljára módosított moderátor által: