Bár egy másik topik is nyílt épp a mai napon, de gondoltam külön veszek egy TDS topikot és leírom mi hogy csináljuk és miért érdemes figyelni a TDS-re.
Most magát a TDS fogalmát nem írom le, ezt megtörtént már korábban fórumra rákeresve meg lehet találni, talán wiki jegyzetben is bent van. Legyen elég annyi, hogy össz oldott ásványi anyag szintet mérünk.
Az egész leginkább lágy víz esetén jön elő, de mondok majd egy másik példát az alkalmazására.
TDS értéket digit mérőkkel lehet mérni. Ha beleugranál egy ilyet mindenképp érdemes beszerezni.
Lágy víz - RO esetén általában nullához közeli TDS-t lehet mérni az RO gyártás után. Ez csak akkor magasabb, ha jelentősen elkoszolódott már az RO membrán.
Szóval tegyük fel az RO víz TDS 5.
Ha ezt beteszitek egy olyan akváriumba amiben nincs aljzat, akkor ugyanez az érték marad.
Ha olyan akváriumba tesztitek amiben vízre semleges aljzat van, akkor is csak minimális elmozdulás lesz. Pl homok stb.
Ha olyan akváriumba teszitek, amibe most került frissen aktív aljzat, akkor az első mérés után egyből 50-80-as TDS értékeket lehet mérni, mivel az aljzatban található ásványi anyagok módosítják a víz paramétereit.
Ha ugyanebbe az akváriumba olyan dekorációt teszünk, ami keményít, még magasabb értéket mérhetünk.
Mindez úgy, hogy tápozást még el sem kezdtük!
A növénytápok összetételétől függően tovább emelkedhet a TDS, de ez a növények tápanyagfelvétele után némileg korrigálódik.
Budapesten az átlagos csapvíz 330-380ppm körül van. Hogy ez magas vagy sem erről sokat beszéltünk már, létezik sokkal magasabb is az országban. Lágy vízben szebben, jobban fejlődnek a növények.
A Tropica neveldében is lágyítanak és esővizet használnak. Általában 5-8-as keménységű vizeket használnak ők is.
Mi a GA-ban lágy vizet HA KELL visszasózzuk. Nem szórakozunk csapvízzel. Ez nekünk csak extra macera, túl sok mérést kívánna és nem is cél, hogy az RO-val megszűrt vízhez csapvizet keverjünk. Inkább Booster porokat használunk a visszakeményítéshez. Ezt használjuk ha kell pontosan mérhető, adagolható TDS-el és tesztekkel jól kontrollálható. Általában 120-200 között mozog a TDS érték minden akváriumunkban attól függően, hogy milyen dekorok esetleg garnélák vannak bent. De jellemzően inkább az alsó részre lövünk. 120-150.
Tartósan alacsony TDS értéknél több esetben láttunk problémát garnéláknál, ahol a nem tudtak rendesen vedleni a garnélák. Az aktív aljzatok pl ADA Aqua Soil Amazonia eleve 80-as TDS körül tartja a vizet, ami már határon van akár porozás nélkül is lehetne garnizni. De a biztonság kedvéért azért nem árt még némi ásványi anyaggal ráerősíteni.
Korábban említettem egy másik területet ahol sikeresen alkalmazható a TDS mérés.
TROPICA módszer pl abból áll, hogy semleges aljzatot használva vizet betöltve pontosan tudják mennyi a víz vezetőképessége. Betápoznak és egy bizonyos szintent tartják a TDS vagy vezetőképeséget. Akkor tápoznak, ha a TDS jelentősen lecsökken - a növények felemésztik a növénytápokat az akváriumból vagy látható hiánytüneteket produkálnak. Bár Tropica módszert írtam a fenti dolog nem a cég által ajánlott módszer pusztán az egyik biológusé, aki a Tropica saját növényes medencéit gondozza és kiállítási akijait készíti. Az ő elmélete abban a pillanatban borulna meg, amint a homok helyett aktív aljzatot használna, ezt ő több alkalommal meg is jegyezte, mert az aljzat folyamatosan tekergeti a vízpparamétereket és lehetetlenné tenné a TDS alapú tápozást a jelenlegi módon.
A fenti szösszenetet egy beszélgetés elindításához dobtam fel. Jöhet minden kérdés, ami TDS értékről szól. Direkt nem KH-zok, GH-zok, pH-zok. Mint mindennek itt is több út vezet a sikerhez. A TDS méricskélés csak egy lehetséges a sok közül.
Most magát a TDS fogalmát nem írom le, ezt megtörtént már korábban fórumra rákeresve meg lehet találni, talán wiki jegyzetben is bent van. Legyen elég annyi, hogy össz oldott ásványi anyag szintet mérünk.
Az egész leginkább lágy víz esetén jön elő, de mondok majd egy másik példát az alkalmazására.
TDS értéket digit mérőkkel lehet mérni. Ha beleugranál egy ilyet mindenképp érdemes beszerezni.
Lágy víz - RO esetén általában nullához közeli TDS-t lehet mérni az RO gyártás után. Ez csak akkor magasabb, ha jelentősen elkoszolódott már az RO membrán.
Szóval tegyük fel az RO víz TDS 5.
Ha ezt beteszitek egy olyan akváriumba amiben nincs aljzat, akkor ugyanez az érték marad.
Ha olyan akváriumba tesztitek amiben vízre semleges aljzat van, akkor is csak minimális elmozdulás lesz. Pl homok stb.
Ha olyan akváriumba teszitek, amibe most került frissen aktív aljzat, akkor az első mérés után egyből 50-80-as TDS értékeket lehet mérni, mivel az aljzatban található ásványi anyagok módosítják a víz paramétereit.
Ha ugyanebbe az akváriumba olyan dekorációt teszünk, ami keményít, még magasabb értéket mérhetünk.
Mindez úgy, hogy tápozást még el sem kezdtük!
A növénytápok összetételétől függően tovább emelkedhet a TDS, de ez a növények tápanyagfelvétele után némileg korrigálódik.
Budapesten az átlagos csapvíz 330-380ppm körül van. Hogy ez magas vagy sem erről sokat beszéltünk már, létezik sokkal magasabb is az országban. Lágy vízben szebben, jobban fejlődnek a növények.
A Tropica neveldében is lágyítanak és esővizet használnak. Általában 5-8-as keménységű vizeket használnak ők is.
Mi a GA-ban lágy vizet HA KELL visszasózzuk. Nem szórakozunk csapvízzel. Ez nekünk csak extra macera, túl sok mérést kívánna és nem is cél, hogy az RO-val megszűrt vízhez csapvizet keverjünk. Inkább Booster porokat használunk a visszakeményítéshez. Ezt használjuk ha kell pontosan mérhető, adagolható TDS-el és tesztekkel jól kontrollálható. Általában 120-200 között mozog a TDS érték minden akváriumunkban attól függően, hogy milyen dekorok esetleg garnélák vannak bent. De jellemzően inkább az alsó részre lövünk. 120-150.
Tartósan alacsony TDS értéknél több esetben láttunk problémát garnéláknál, ahol a nem tudtak rendesen vedleni a garnélák. Az aktív aljzatok pl ADA Aqua Soil Amazonia eleve 80-as TDS körül tartja a vizet, ami már határon van akár porozás nélkül is lehetne garnizni. De a biztonság kedvéért azért nem árt még némi ásványi anyaggal ráerősíteni.
Korábban említettem egy másik területet ahol sikeresen alkalmazható a TDS mérés.
TROPICA módszer pl abból áll, hogy semleges aljzatot használva vizet betöltve pontosan tudják mennyi a víz vezetőképessége. Betápoznak és egy bizonyos szintent tartják a TDS vagy vezetőképeséget. Akkor tápoznak, ha a TDS jelentősen lecsökken - a növények felemésztik a növénytápokat az akváriumból vagy látható hiánytüneteket produkálnak. Bár Tropica módszert írtam a fenti dolog nem a cég által ajánlott módszer pusztán az egyik biológusé, aki a Tropica saját növényes medencéit gondozza és kiállítási akijait készíti. Az ő elmélete abban a pillanatban borulna meg, amint a homok helyett aktív aljzatot használna, ezt ő több alkalommal meg is jegyezte, mert az aljzat folyamatosan tekergeti a vízpparamétereket és lehetetlenné tenné a TDS alapú tápozást a jelenlegi módon.
A fenti szösszenetet egy beszélgetés elindításához dobtam fel. Jöhet minden kérdés, ami TDS értékről szól. Direkt nem KH-zok, GH-zok, pH-zok. Mint mindennek itt is több út vezet a sikerhez. A TDS méricskélés csak egy lehetséges a sok közül.