• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Tápozás low-techben

Sziasztok! Valakinek van tapasztalata a Dennerle dosator nevű ketyerével? KB olyan mint a dózis pumpa csak ez egy kis üvegcse ami folyamatosan csepegtet a membrán, a beállított aki méret és az áramlás erősségéhez függően én csak az interzoon láttam, de sajnos csak olyan tápokat lehet használni amik vagy folyamatosan jelen lehetnek a vízben vagy olyan carbot ami 24 óra alatt szívódik fel. Ez a ketyere áram nélkül működik és állítólag a folyamatos tápanyag ellátást hivatott nyújtani, úgy tudom az Amazonról lehet rendelni. (Nem reklámként mondom) View attachment 53303View attachment 53304
Rossz helyre ment!
 
Sziasztok!

6 hete inditottam egy 260l-es low tech novenyes akvariumot.
3 hete kerultek bele a halak :
9 Pseudomogil
10 Hemigrammus bleheri (vorosfeju pontlazac)
4 voros neon
3 corydoras
2 oto

Illetve van 12 torpe piros rakom (Neocardinia davidi)

Novenyek :
Eleocharis parvula
Cryptocoryne
Microsorum pteropus (Windelow)
Ceratopteris thalictoides
Myriophyllum matogrosse
Bolbitis heudeloti
Anubiasok
Christmas moss

A 3. heten elkezdodott egy kis barna algasodas amire szamitottam is de a fenyero novelesevel gyorsan rendezodott a problema.
Jelenleg napi 10 orat vilagitok led-el.

Most ugy az 5. het elejetol zold szakall algasodas kezdodott.Egyenlore meg nem veszes de a velemenyetekre/tanacsotokra szuksegem lenne.

Eddig 5ml easy carbo ment bele naponta illetve hetente x2 5ml seachem flourish.
A zold szakall algara reagaltam es megemeltem 7ml/napra az easycarbot.
Ha ez nem hasznal meg tudok rajta emelni .
A kerdes az lenne hogy szerintetek a megnovelt fenyero miatt jelent meg a zold szakall alga vagy inkabb a nitrat hiany miatt mivel nincs tul sok halam?
Egyenlore meg nem adagolok macrot de van keszleten ha szukseg lenne ra.
Viszont ossze-vissza sem akarom naprol napra varialni a tapozast.Szerintem azzal tobbet artanek.

A segitseget elore is koszonom.
 
Sziasztok!

6 hete inditottam egy 260l-es low tech novenyes akvariumot.
3 hete kerultek bele a halak :
9 Pseudomogil
10 Hemigrammus bleheri (vorosfeju pontlazac)
4 voros neon
3 corydoras
2 oto

Illetve van 12 torpe piros rakom (Neocardinia davidi)

Novenyek :
Eleocharis parvula
Cryptocoryne
Microsorum pteropus (Windelow)
Ceratopteris thalictoides
Myriophyllum matogrosse
Bolbitis heudeloti
Anubiasok
Christmas moss

A 3. heten elkezdodott egy kis barna algasodas amire szamitottam is de a fenyero novelesevel gyorsan rendezodott a problema.
Jelenleg napi 10 orat vilagitok led-el.

Most ugy az 5. het elejetol zold szakall algasodas kezdodott.Egyenlore meg nem veszes de a velemenyetekre/tanacsotokra szuksegem lenne.

Eddig 5ml easy carbo ment bele naponta illetve hetente x2 5ml seachem flourish.
A zold szakall algara reagaltam es megemeltem 7ml/napra az easycarbot.
Ha ez nem hasznal meg tudok rajta emelni .
A kerdes az lenne hogy szerintetek a megnovelt fenyero miatt jelent meg a zold szakall alga vagy inkabb a nitrat hiany miatt mivel nincs tul sok halam?
Egyenlore meg nem adagolok macrot de van keszleten ha szukseg lenne ra.
Viszont ossze-vissza sem akarom naprol napra varialni a tapozast.Szerintem azzal tobbet artanek.

A segitseget elore is koszonom.

Azt nem írtad, milyen talajod van?
 
Sziasztok!
Indítottam egy 54l-es low-tech akváriumot az ehhez megfelelő, kevésbé igényes növényekkel.
Jelenleg van még Green Aqua Micro Macro tápom és Tropica specialized is.
Melyikkel lenne érdemes tápozni és milyen mennyiségben kellene adagolnom?
Napi tápozás megoldható.
Köszönöm.
 
Sziasztok!

Segítséget kérnék tápozással kapcsolatban! Az alábbi linken láthatjátok a teljes képet és a hianyteruleteket mutató növényeket:

https://drive.google.com/drive/folders/1hVbhV33AaSuLPkZxBoUK1VWFrj9BDSxQ

Ezek mellett ami aggaszt, hogy 5 otobol 4 elpusztult és most egy kubotainak és egy amandanak is nyoma veszett. Az amandak nem érzik vmi jól magukat, sokat bujkálnak, egy helyben állnak...

Adatok:

Okt. 25-én indult akva,
64 l
Dennerle 9in1 taptalaj,
Amazonia light es kevés amazonia vegyesen,
Red moor és megkövesedett fa
Világítás: 2x24 odyssea gyári fénycsovekkel (6500k+plant) napi 8 óra
Bejáratott jbl 701 szűrő, 1l matrix

Növények:
Limophila Hippuridoides
Ludwigia palustris
Rotala sp green és rotundifolia
Hydrocotyle tripartita
Saggitaria subulata
Taxiphyllum barbieri
Marsilea crenata
Anubias barteri
Anubias barteri nana
Bucephalandra wavy green és sp red

Állatok:
Jelenleg 7 db amanda lazac, 7 kubotai, 10 amano, 10 red sakura, 2 sün csiga, 1 oto :(

Tápozás:
Green Aqua Macro, micro: a héten emeltem 1,5 ml-ről 2-re / nap
Seachem Excel flourish: 1,5 ml/nap
Vízcserekor seachem prime 0,75 és seachem stability 3,75 ml.
Vizcsere: heti 50%, RO szűrőm nincs, kb 20 gh és 6 kh a keménység, 6,8 körüli a ph.
Nitrát szint 25 körüli, nitrit rendben. (Dennerle gyors teszttel mérve)

Mi lehet a hiba? Milyen hianyteruleteket mutatnak a novenyek? Mit valtoztassak?

Nagyon köszönöm előre is a segítséget!
Geri
 
a
Sziasztok!

Segítséget kérnék tápozással kapcsolatban! Az alábbi linken láthatjátok a teljes képet és a hianyteruleteket mutató növényeket:

https://drive.google.com/drive/folders/1hVbhV33AaSuLPkZxBoUK1VWFrj9BDSxQ

Ezek mellett ami aggaszt, hogy 5 otobol 4 elpusztult és most egy kubotainak és egy amandanak is nyoma veszett. Az amandak nem érzik vmi jól magukat, sokat bujkálnak, egy helyben állnak...

Adatok:

Okt. 25-én indult akva,
64 l
Dennerle 9in1 taptalaj,
Amazonia light es kevés amazonia vegyesen,
Red moor és megkövesedett fa
Világítás: 2x24 odyssea gyári fénycsovekkel (6500k+plant) napi 8 óra
Bejáratott jbl 701 szűrő, 1l matrix

Növények:
Limophila Hippuridoides
Ludwigia palustris
Rotala sp green és rotundifolia
Hydrocotyle tripartita
Saggitaria subulata
Taxiphyllum barbieri
Marsilea crenata
Anubias barteri
Anubias barteri nana
Bucephalandra wavy green és sp red

Állatok:
Jelenleg 7 db amanda lazac, 7 kubotai, 10 amano, 10 red sakura, 2 sün csiga, 1 oto :(

Tápozás:
Green Aqua Macro, micro: a héten emeltem 1,5 ml-ről 2-re / nap
Seachem Excel flourish: 1,5 ml/nap
Vízcserekor seachem prime 0,75 és seachem stability 3,75 ml.
Vizcsere: heti 50%, RO szűrőm nincs, kb 20 gh és 6 kh a keménység, 6,8 körüli a ph.
Nitrát szint 25 körüli, nitrit rendben. (Dennerle gyors teszttel mérve)

Mi lehet a hiba? Milyen hianyteruleteket mutatnak a novenyek? Mit valtoztassak?

Nagyon köszönöm előre is a segítséget!
Geri
növényes akvárium lelke a lágy víz! jó lenne tudni mi van a csapvízben! értem ez alatt makró és mikró tápanyagok! a ph-d az oké az a 20-as Gh-d én sokkalom de ez a csapvíz miatt van... a fele jobb lenne!
 
Sziasztok!

Segítséget kérnék tápozással kapcsolatban! Az alábbi linken láthatjátok a teljes képet és a hianyteruleteket mutató növényeket:

https://drive.google.com/drive/folders/1hVbhV33AaSuLPkZxBoUK1VWFrj9BDSxQ

Ezek mellett ami aggaszt, hogy 5 otobol 4 elpusztult és most egy kubotainak és egy amandanak is nyoma veszett. Az amandak nem érzik vmi jól magukat, sokat bujkálnak, egy helyben állnak...

Adatok:

Okt. 25-én indult akva,
64 l
Dennerle 9in1 taptalaj,
Amazonia light es kevés amazonia vegyesen,
Red moor és megkövesedett fa
Világítás: 2x24 odyssea gyári fénycsovekkel (6500k+plant) napi 8 óra
Bejáratott jbl 701 szűrő, 1l matrix

Növények:
Limophila Hippuridoides
Ludwigia palustris
Rotala sp green és rotundifolia
Hydrocotyle tripartita
Saggitaria subulata
Taxiphyllum barbieri
Marsilea crenata
Anubias barteri
Anubias barteri nana
Bucephalandra wavy green és sp red

Állatok:
Jelenleg 7 db amanda lazac, 7 kubotai, 10 amano, 10 red sakura, 2 sün csiga, 1 oto :(

Tápozás:
Green Aqua Macro, micro: a héten emeltem 1,5 ml-ről 2-re / nap
Seachem Excel flourish: 1,5 ml/nap
Vízcserekor seachem prime 0,75 és seachem stability 3,75 ml.
Vizcsere: heti 50%, RO szűrőm nincs, kb 20 gh és 6 kh a keménység, 6,8 körüli a ph.
Nitrát szint 25 körüli, nitrit rendben. (Dennerle gyors teszttel mérve)

Mi lehet a hiba? Milyen hianyteruleteket mutatnak a novenyek? Mit valtoztassak?

Nagyon köszönöm előre is a segítséget!
Geri
A 6kh-n és a 6,8ph-n csodálkozom, mert a csapvízben ezek az értékek sokkal nagyobbak szoktak lenni. Lehet, hogy a talaj viszi lejjebb, de akkor is furcsának találom. Biztos, hogy jó a teszt? Friss csapvízzel mit mutat?

Az excelből mehet 2ml is, de az 1,5ml is elég lehet.

Az Otok sajnos elég kényesek. Gyakran előfordul az újak pusztulása. Nagyon fokozatosan kell őket szoktatni az új körülményekhez.

A fotók alapján leginkább foszfát hiányra gyanakszom. Az aktív talajok rengeteg foszfátot meg tudnak kötni. Képes szinte teljesen lenullázni a foszfát szintet.
A sok vas is okozhatja, mert az meg akadályozza a foszfát felvételét.
Lehet kálium hiány is.
Ezeket ellenőrizd!
Zöld pontalgát is láttam. Az is a foszfát hiányra utal. Talán ez a legvalószínűbb a talaj miatt is.

A világítás szerintem sok. Valószínűleg 6 óra is elég lenne.
 
Utoljára módosított:
Nem hinném, hogy foszfát hiány lenne.

Ezekben a talajokban bőven van elég foszfát, és ez az akvárium csak pár hónapos. Ráadásul Low-Tech. Még egy erősen CO2-adagolt akváriumban, ahol a halak már hassal felfele úsznak a sok CO2-től, sem tudnák a növények ennyi idő alatt elpusztítani a foszfátot ezekből a talajokból (Denerle és Amazonia). Ráadásul hogyan került volna ki a talajból a foszfát? Növények növekedésük során felveszik, de ez azt jelentené, hogy egy rakás növény-t - eddigi csupán 3 hónapos pályafutása alatt - már ki kellett volna pakolni az akváriumból (metszés, ritkítás stb). Posztból nem így tűnik.

A rendszeres foszfát adagolása a vízoszloba elsősorban a high tech EI (Estimative Index, sokszor aktív talaj nélküli) szerint adagolt akváriumokra jellemző, egy Low-Tech más világ.

A növény lista alapján szerintem van benne olyan növény, ami kemény vizes közegben is képesnek kellene lennie a növekedésre, önmagában ez nem lehet probléma.
Képeken elégge el van rejtve és én nem tudom kivenni, de látsz új hajtásokat pl Saggitaria subulata-n? Van olyan növény az akváriumban, ami növekedést, új hajtásokat mutat?

Szvsz N és P adagolás teljesen felesleges 3 hónapos low tech akváriumba, amiben ilyen talajok vannak. Gondolom Excel-nek nagy szerepe van abban, hogy relatíve algamentes.

Kérdések kérdése, hogy az eltelt közel 3 hónap alatt növekedtek-e a növények, vagy túlélő üzemódba kapcsoltak. Ne a régi lepusztuló félben levő leveleket nézd, hanem új hajtásokat.
 
Utoljára módosított:
Hu köszi...!

A teszt nem biztos h pontos, dennerle 2 másodperces, belogatos. Rámértem a csapvizre: gh 21 fölött, kh 10-15 között vhol, ph leginkább 7,6 körül.

A palustris és a rotalák szépen nőnek, már kétszer metszettem őket. A hippuridoides is, bár lassabban. Egyik szárát kinovesztettem, felszin felett is szépen hozza az új leveleket. Subulata is szépen nő a háttérben az ösvény mögött.

Új hajtások vannak az anubiasokon és a bucekon is, de a régebbi levelek betegesek, csakúgy mint a palustrison.

A tripartita is lyukadozik és a levelek széle oszlik. A staurogyne-t véletlen kihagytam a felsorolásból, nincs jó borben, ahogy a képen is látszik. Szinte megállt és ugyanúgy oszlik, lyukad.

A crenata pedig a legfurabb. Eleinte megindult. Ritkasan, de terjedt. Egy ideje áll és barnulnak a levelek. Egy része teljesen elrohadt, de azt lehet h elcsesztem és nem jól mostam ki a zselét belőle.

Ja és az otok nem közvetlen a bekerülés után pusztultak, a negyediket tegnap szedtem ki egy amano karmai közül.
 
Hu köszi...!

A teszt nem biztos h pontos, dennerle 2 másodperces, belogatos. Rámértem a csapvizre: gh 21 fölött, kh 10-15 között vhol, ph leginkább 7,6 körül.

A palustris és a rotalák szépen nőnek, már kétszer metszettem őket. A hippuridoides is, bár lassabban. Egyik szárát kinovesztettem, felszin felett is szépen hozza az új leveleket. Subulata is szépen nő a háttérben az ösvény mögött.

Új hajtások vannak az anubiasokon és a bucekon is, de a régebbi levelek betegesek, csakúgy mint a palustrison.

A tripartita is lyukadozik és a levelek széle oszlik. A staurogyne-t véletlen kihagytam a felsorolásból, nincs jó borben, ahogy a képen is látszik. Szinte megállt és ugyanúgy oszlik, lyukad.

A crenata pedig a legfurabb. Eleinte megindult. Ritkasan, de terjedt. Egy ideje áll és barnulnak a levelek. Egy része teljesen elrohadt, de azt lehet h elcsesztem és nem jól mostam ki a zselét belőle.

Ja és az otok nem közvetlen a bekerülés után pusztultak, a negyediket tegnap szedtem ki egy amano karmai közül.
Kh 15-ről 6-ra esik vissza? A ph mitől lesz 6,8?
A csapvizes akváriumokra nálunk inkább a 7 feletti ph jellemző.
Szerintem a talaj okozza, de lehet, hogy tévedek.
Én mindenképp mérnék foszfát és vas szintet.
A táptalaj is tartalmazhat sok vasat, így az is be tud kavarni.
 
Kh 15-ről 6-ra esik vissza? A ph mitől lesz 6,8?
A csapvizes akváriumokra nálunk inkább a 7 feletti ph jellemző.
Szerintem a talaj okozza, de lehet, hogy tévedek.
Én mindenképp mérnék foszfát és vas szintet.
A táptalaj is tartalmazhat sok vasat, így az is be tud kavarni.

Oke, köszi! Rajta leszek!
 
Oke, köszi! Rajta leszek!

Kicsit hosszú lesz ez a hozzászólás, de ezzel együtt is nagyon felületes.

Alapjában véve megmérheted a foszfátot a vízben, de nem sok értelme lesz az eredménynek az aktív talaj miatt. Ilyenkor teljesen normális, hogy a P a talajban van és a vízben alig. Növények jelentős részének ez nem okoz gondot. N és P adagolása bizonyos körülmények között csak az algát stimulálja.

Had idézzek egy rövid részletet a Walstad könyv 126. oldaláról:

"Thus, sediments typically contain much higher concentrations of phosphates than the overlying water. For example, in aquarium ponds used for commercial farming of fish and shrimp there is often a large disparity between the phosphorus concentration in the water and in the sediment. In one pond the overlying water contained very little P, only 0.04 ppm. In contrast, there was 1000. mg of soil bound P for every kg of sediment. One could say that the soil had a P concentration 25000 times higher than water."

Ugyancsak itt található egy leírás arról is, hogyan köti meg a talaj a P-t a vízoszlopból. Ha P-t adagolsz a vízoszlopba, ezt az aktív talaj -bizonyos időn belül- felveszi, megköti, és a vízoszlopban alig marad. Ezen kívül, ha érdekelnek a részletek, hogy a növények hogyan tudják felvenni a P-t a talajból a gyökereiken keresztül, itt megtalálod a részleteket. Másrészt a növényeknek van egy jelentős előnyük az algákhoz képest, ugyanis algának nincs gyökere.

Szóval szerintem kizárt, hogy P hiányod legyen, főleg, hogy növényeidnek van gyökere a talajban és úszónövényeid nincsenek is. (Pár úszónövény hasznos lehet, amíg azok szépen fejlődnek, addig szinte kizárhatod a tápanyaghiányt. Ráadásul az úszónövények "könnyen" hozzáférnek a levegő CO2 tartalmához, míg a víz alatti növényeknek sajnos osztozkodniuk kell azon a kevésen, ami az akváriumban van.)

Ha vannak növényeid, amik szépen fejlődnek, de pár nem, -bár meglepő-, de ez egy jó jel. Sajnos a "low tech átok" része, hogy előfordulhat, hogy bizonyos növények kikopnak vagy nem fejlődnek. Ennek sok oka lehet, például előfordulhat, hogy bizonyos fajták a C-t jobban, hatékonyabban tudják hasznosítani az akváriumban és "elszedik" más növények elől. Tipikusan egy Low Tech akvárium növények szempontjából CO2 limitált. (Persze más is "elfogyhat", de az egész rendszernek ez az egyik achilles sarka.)

Kemény víz és alacsony CO2 szint (hiszen low tech) bevisz még egy tényezőt ami fontos lehet. Bizonyos növények ilyen közegben nem fejlődnek jól, míg más fajták kifejezetten jól érzik magukat kemény vízben. Ezen a fronton sem érdemes a széllel szemben sokat küzdeni, inkább azokra a növényekre koncentrálnék, amik a Te adott körülményeid között jól fejlődnek. Például jó állapotban lévő szép algamentes saggitaria vagy echinodorus tenellus jobban néz ki mint pár satnya, kikopó eleocharis fűszál.

Alga fronton fontos tényező lehet, hogy az akváriumban mindig legyen megfelelő mennyiségű jól növő növény. Még egy szép, jól működő low tech akváriumban is előfordulhat, hogy egy nagyon nagy növényritkítás, metszés után megjelenik az alga és szélsőséges esetben akár a növényeket is visszaszoríthatja.

(Egyébként a "nagy könyv szerint" N és P-t még egy High Tech CO2 adagolt ADA rendszerű akváriumba sem adagolnak (N-t adagolnak bizonyos "különleges" esetekben). P és N low tech környezetben lehet, hogy csak az algát stimulálja. (Ami a képek alapján nincs, viszont a napi adagolású Excell algaellenes hatású.) High Tech EI akváriumoknál a P adagolás elkerülhetetlen volt, hiszen a módszert eleinte olyan akváriumoknál használták, amiben nem volt aktív talaj. (Csak homok, kavics, vagy hasonló inert anyag, ami tápanyag raktározás szempontjából értéktelen.))
 
Utoljára módosított:
Alapjában véve megmérheted a foszfátot a vízben, de nem sok értelme lesz az eredménynek az aktív talaj miatt. Ilyenkor teljesen normális, hogy a P a talajban van és a vízben alig. Növények jelentős részének ez nem okoz gondot. N és P adagolása bizonyos körülmények között csak az algát stimulálja.

Alapvetően igazad van, de egy szempontból elcsúszol. Ha valaki aktívan tápoz, ad mindent, káliumot, vasat, stb, akkor, ha az aktív talaj leszedi a foszfátot, akkor a vízben marad a többi tápanyag, és így már okozhat aránytalanságot, hiányt.

Ilyenkor vagy több tápot adunk és több vizet cserélünk, vagy adunk egy kicsi kiegészítő foszfátot, hogy mindig legyen elég a vízben. Vagy a tápozást a talaj köré építjük fel( ADA).
 
Köszönöm a sok infót! Megvárom mi történik így h emeltem 2 ml-re az adagokat. Ha nem javul a helyzet, lehet h kiszedem a staut meg a crenatat és berakom előre a subulatat.

Hosszabb távon tervem egy ro szűrő beszerzése.

Attól tartok még, hogy a halak pusztulása és az amandak inaktivitasa nem lehet-e vmi mérgezés jele. És hogy attól produkálnak hiánytüneteket mert vmibol sok van, ezért egyenetlen. Erről mit gondoltok?

Köszi még egyszer, van mit tanulnom a témában az biztos...!
 
Attól tartok még, hogy a halak pusztulása és az amandak inaktivitasa nem lehet-e vmi mérgezés jele.

Etetésnél hogyan viselkednek?
Ha nem etetsz túl, akkor elég gyorsan rá kellene mozdulniuk a tápra és ilyenkor nem kellene inaktivitást mutatniuk.
 
Etetésnél hogyan viselkednek?
Ha nem etetsz túl, akkor elég gyorsan rá kellene mozdulniuk a tápra és ilyenkor nem kellene inaktivitást mutatniuk.

A 7-bol általában 4-en egyből jönnek, a többiek alig-alig merészkednek ki, a kaja végére talán oda érnek. Nem mozdulnak rá egyből. Nem hinnem, hogy túletetek...
 
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni tápozással kapcsolatban. Az akvárium főbb adatai:
112 L, világítás: 2x24 W T5 fénycső reflektorral, napi 8 óra, szűrés: egy tetra ex 800 külső és egy Eheim belső (5-600 L/óra), Manado talaj kb. 5-6 cm vastagon, dekoráció: néhány kisebb megkövesedett fa, növények: Limnophilia, Cryptocoryn wendtii, jávai moha, Hemiatus glomeratus (azt hiszem HM néven fut), gazdag, sűrű a növényzet, gyakran kell nyírni. Élőlények: 13 neonhal, 2 kakadusügér és néhány Amano garnéla. A GH jelenleg 19-20 nk, a KH 9nk. Korábban alacsonyabb volt (13-14 környékén), de durván bekeményedett a csapvíz. Most fokozatosan lágyítom műgyantával a kívánt értékre. A tápozás: TF Planter 2ml/nap, TF Micro 1ml/nap, Carbo 2ml/nap.
Az akvárium már nem új, több, mint egy éves, de szerintem még mindig nem sikerült eltalálnom a megfelelő tápozást. Zöld pontalga időről -időre megjelenik, de nem zavaróan, lekaparom. Ami zavaróbb, az az ecsetalga. Nem vészesen, néhány levél szélén és a köveken itt-ott, illetve néhol a talaj szemcsékre rátapadva látható, de nem tudok megszabadulni tőle. Próbáltam a tápozással játszani (kicsit többet, kicsit kevesebbet), a világítási idővel variálni, de semmi sem segített. Okozhat ilyen problémát a víz keményedése? Vagy tényleg a tápozással van a gond? A növények egyébként szépen fejlődnek, csak sajnos az algák is.
Tanácsok, tippek?

Köszi
 
Sziasztok!
Egy kis tápozással kapcsolatos segítségre/ tanácsra lenne szükségem.80457760_662223474598658_5113056465925439488_n.jpg80768529_1505658046256722_8758778243261136896_n.jpg

Adott 2 low tech akvárium, 2-4 hónapja indítva (kisebbik bruttó 21 liter, nagyobbik bruttó 42 liter), belső szűrés.
Garnélák lakják, nincs se táptalaj, se tabletta se rúd nem került bele, aljzat 1-2mm-es homok.

Közepes fény (kisebbik felett led, nagyobbik felett kompakt fénycső, mindkettő 6500-7000K), napi 8 és fél óra világítás. Alga fronton igazából egy minimális barna alga jelent meg kb. 1-2 hete, az üvegen.

Pihentetett csapvíz (kb. 15nk), heti szinten 20% vízcsere (nettó térfogatra számolva és nettó térfogatra kapják a tápot is), GA tápok, táblázatból arányosítva heti 1x 20% csere után a kisebb akvárium 2.2ml microt és macrot kap (tudom nem szerencsés macrot egy hétre), a nagyobb 4.4ml-t kap.

Tudom továbbá, hogy Cryptocoryne például gyökérről szeretné elsődlegesen a tápanyagot, látszólag minden hoz új leveleket, de kérdésem az lenne, hogy az adott növénymennyiség mellé - garnélákat is figyelembe véve) mennyi táp lenne az ideális (micro, macro tekintetében -carbot nem szeretnék adagolni)

Köszönök bármi nemű meglátást, hozzászólást!

U.I.: Bocsánat, nem túl jó minőségű képek, tudom.
 
Sziasztok!
Egy kis tápozással kapcsolatos segítségre/ tanácsra lenne szükségem.View attachment 84985View attachment 84986

Adott 2 low tech akvárium, 2-4 hónapja indítva (kisebbik bruttó 21 liter, nagyobbik bruttó 42 liter), belső szűrés.
Garnélák lakják, nincs se táptalaj, se tabletta se rúd nem került bele, aljzat 1-2mm-es homok.

Közepes fény (kisebbik felett led, nagyobbik felett kompakt fénycső, mindkettő 6500-7000K), napi 8 és fél óra világítás. Alga fronton igazából egy minimális barna alga jelent meg kb. 1-2 hete, az üvegen.

Pihentetett csapvíz (kb. 15nk), heti szinten 20% vízcsere (nettó térfogatra számolva és nettó térfogatra kapják a tápot is), GA tápok, táblázatból arányosítva heti 1x 20% csere után a kisebb akvárium 2.2ml microt és macrot kap (tudom nem szerencsés macrot egy hétre), a nagyobb 4.4ml-t kap.

Tudom továbbá, hogy Cryptocoryne például gyökérről szeretné elsődlegesen a tápanyagot, látszólag minden hoz új leveleket, de kérdésem az lenne, hogy az adott növénymennyiség mellé - garnélákat is figyelembe véve) mennyi táp lenne az ideális (micro, macro tekintetében -carbot nem szeretnék adagolni)

Köszönök bármi nemű meglátást, hozzászólást!

U.I.: Bocsánat, nem túl jó minőségű képek, tudom.

Sajnos ilyen kavicságyas akváriumban low-tech keretek között elég nagy kihívás lehet jól növő növényeket tartani. Vannak fajták amik talán mennek és más tényezők is befolyásolhatják a kimenetelt, de alapjában véve tipikusan küszködés az egész. Sokan carbozzák az ilyen akváriumokat, vagy a növényeket különböző - nem túl biztonságos - praktikákkal (H2O2, carbo áztatás stb) algátlanítják.

A talaj, amit használtál (kavics vagy kvarchomok) inert anyag, azaz nem tartalmaz tápokat a növények számára és a biológiai aktívítása is nagyon alacsony. Növények bizonyos elemeket sokkal könyebben vesznek fel a talajból mint a vízoszlopból, mivel a talajban található anaerob, alacsony redox körülmények segítenek ebben. Ráadásul algának nincs is gyökere, míg macro-micro folyéktápok algának is kiválló táptalaja lehet. Valószínűleg nagyon alacsony a vized CO2 tartalma is, részben azért, mert az alacsony biológiai aktivitás miatt nem "termelődik" elég CO2 az akváriumban. Hyper-tiszta akváriumok hátrányban. Jobb talajválasztás segíthet a fenti problémákon, én ezért használok "sima" földet. Ennek a szerves anyag tartalma idővel CO2-t ad le a vízoszlopba. Ráadásul állni hagyod a csapvizedet. Ha nagyon szerencsés vagy, akkor a csapvízben elég sok bikarbonát és CO2 lehet. Viszont állás során a CO2 szint beáll az egyensúlyi koncentrációra, ami nagyon alacsony a növények szempontjából. (Szén bejuttatására szerintem nem a sűrű vízcsere a megoldás, csak jeleztem, hogy ez is egy potenciális tényező lehet.)

Én szétszedném az akváriumot és rendes talajjal próbálkoznék. Kavicságynak az előnye, hogy könnyű szétszedni. Rétegrend: kb 2.5 cm földre kb 2.5 cm apró kavics.
Nálam földes akváriumoknál robusztusabb növények kb első 3 hónap alatt annyit nőnek, hogy szinte teljesen befedik a vízoszlopot.
 
Utoljára módosított:
Sajnos ilyen kavicságyas akváriumban low-tech keretek között elég nagy kihívás lehet jól növő növényeket tartani. Vannak fajták amik talán mennek és más tényezők is befolyásolhatják a kimenetelt, de alapjában véve tipikusan küszködés az egész. Sokan carbozzák az ilyen akváriumokat, vagy a növényeket különböző - nem túl biztonságos - praktikákkal (H2O2, carbo áztatás stb) algátlanítják.

A talaj, amit használtál (kavics vagy kvarchomok) inert anyag, azaz nem tartalmaz tápokat a növények számára és a biológiai aktívítása is nagyon alacsony. Növények bizonyos elemeket sokkal könyebben vesznek fel a talajból mint a vízoszlopból, mivel a talajban található anaerob, alacsony redox körülmények segítenek ebben. Ráadásul algának nincs is gyökere, míg macro-micro folyéktápok algának is kiválló táptalaja lehet. Valószínűleg nagyon alacsony a vized CO2 tartalma is, részben azért, mert az alacsony biológiai aktivitás miatt nem "termelődik" elég CO2 az akváriumban. Hyper-tiszta akváriumok hátrányban. Jobb talajválasztás segíthet a fenti problémákon, én ezért használok "sima" földet. Ennek a szerves anyag tartalma idővel CO2-t ad le a vízoszlopba. Ráadásul állni hagyod a csapvizedet. Ha nagyon szerencsés vagy, akkor a csapvízben elég sok bikarbonát és CO2 lehet. Viszont állás során a CO2 szint beáll az egyensúlyi koncentrációra, ami nagyon alacsony a növények szempontjából. (Szén bejuttatására szerintem nem a sűrű vízcsere a megoldás, csak jeleztem, hogy ez is egy potenciális tényező lehet.)

Én szétszedném az akváriumot és rendes talajjal próbálkoznék. Kavicságynak az előnye, hogy könnyű szétszedni. Rétegrend: kb 2.5 cm földre kb 2.5 cm apró kavics.
Nálam földes akváriumoknál robusztusabb növények kb első 3 hónap alatt annyit nőnek, hogy szinte teljesen befedik a vízoszlopot.

Köszönöm szépen a választ! ;)

Természetesen tisztában voltam/ vagyok vele, hogy nehéz.
Azt nem írtam ugyan, de volt már mindenféle elképzelés és ki is próbáltam sokat: tóföld, tőzeg szúnyoghálóval elválasztva, agyagba zárt növénytáprúd, bolti gyökértáp, a 42 literesben a restart előttig direkt garnélás akváriumba szánt égetett agyagtalaj, stb., stb., stb., több-kevesebb sikerrel.
A bikarbonáttal inkább csak szívtam, azaz annak tudom/ azonosították be a jelenséget: a leveleken (crypto, anubias) teljesen fehér kemény "vízkőréteg" alakult ki, mivel elviekben a növények a bikarbonátból próbáltak szénhez jutni és ennek biogén mészkiválás lett az eredménye. Sajnos sokáig pihentetett csapvíznél a vödör oldalán is megjelent az az érdes réteg, sőt az akváiumban a szűrőn és a dekoráción is, ami valljuk ne nem akar szénhez jutni, így továbbra is tisztázatlan maradt számomra...
Ennél a talajnál ez legalább úgy látszik megszűnt! :rolleyes:

Köszönöm a tanácsot is, kísérletezek még kicsit (most nincs se erőm se időm szétszedni) aztán lehet marad a restart -teljes egészében föld kerül a kavics alá, vagy ültetőtálakba.
Milyen földet használsz és mellé milyen tápozást? (gondolok itt táptablettára, folyékony tápra, stb.)
 
Back
Oldal tetejére