• Külső szűrőt keresel?

    Akkor a következő szűrőket áttekintő tájékoztató oldal neked készült. Gyári adatok, Green Aqua ajánlás és a fontosabb paraméterek. Szűrő választási tájékoztató.

    Tudtad, hogy az EHEIM 2275-ös szűrője az egyik legnépszerűbb termék a Professional 3 szériából? A Green Aqua-ban ezt a szűrőt önállóan 120-180 literes akváriumokhoz használjuk. 240 literes akváriumaink alatt két ilyen szűrő dolgozik tökéletesen.

    Ha szűk a keret, megfelelő alternatíva lehet a Tetratec EX 1200-as szűrő. A szűrőanyagokat később itt érdemes cserélni, de induláshoz megfelelő lehet.

    Tipp: Ha egy kis Purigennel kiegészíted a szűrőd, a vized kristálytiszta és színtelen lesz.

    További külső szűrők a Green Aqua kínálatából.

  • Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Szűrőteljesítmény

Kicsit csúszott időben a projekt, de megvagyok végre vele.
Szóval nagyon okosan mondtam itt, hogy sorba lehet kötni a szivattyúkat, mert az jó, de belefutottam egy pofonba.
Alapvetően fizikailag nincs ezzel gond, csak technikailag bizonyos Eheim szűrőket nem lehet sorba kötni...
Nekem konkrétan 2274 és 2071 van. (1500 l/h, 950 l/h). Az utóbbit vettem használtan amolyan segédszűrő-szivattyúként.
De az lett, hogy az erősebb szűrőt a gyengébb elé kötve a kisebből kinyomta a vizet. Érdekesek ezek az Eheim szűrők, van egy néhány centiméteres levegőréteg a szivattyúfej és a vödörben lévő vízszint között. Technikailag, üzemi körülmények között van. Miután a felesleges levegőt kidolgozta a rendszer.
Azt már máskor is észrevettem, hogyha nagyon billegtetem a szűrőt, pl újraindítás után, hogy a felesleges levegőt kidolgozza, akkor előfordul, hogy kicsorog a víz a tömítésen. Azt nem teljesen értem egyelőre, hogy a víz miért jön ki, a levegő meg miért nem.
Mindegy, az nem működött, hogy sorba kötöm a szűrőket. Ezért azt csináltam, hogy két ágon szívom ki a vizet, az akvárium jobb és bal hátsó sarkából. Az egyik szívó ág megy az egyik szűrőbe, a másik a másikba. Ezután a nyomóágakat közösítem és ide csatoltam be az áramlásmérőt.
A mérési eredmények:
Ha csak a nagyobb szűrő megy: 7,5 l/min
Ha csak a kisebb megy: 5,8 l/min
Ha mindkettő megy: 9,2 l/min
Utóbbi eredményt egy órára vetítve 552 l/h
Ez tehát a maximum, amit két Eheim szűrővel el tudok érni. Emlékeztetnék, hogy a gyári adatok alapján összesen 2450 l/h teljesítménynek kellene lennie.
Gondolom senki nem veszi komolyan a gyári adatokat. A méréseim szerint a gyári adat kb harmadával lehet ténylegesen számolni.
Hozzáteszem, a nagyobb szűrőmben Seachem matrix van, ami szerintem jobban fojt, mint más szűrőanyagok.
 

Attachments

  • 7.5.jpg
    7.5.jpg
    91 KB · Megtekintések: 21
  • 5.8.jpg
    5.8.jpg
    88 KB · Megtekintések: 17
  • 9.2.jpg
    9.2.jpg
    75.8 KB · Megtekintések: 21
Utoljára módosított:
Kicsit csúszott időben a projekt, de megvagyok végre vele.
Szóval nagyon okosan mondtam itt, hogy sorba lehet kötni a szivattyúkat, mert az jó, de belefutottam egy pofonba.
Alapvetően fizikailag nincs ezzel gond, csak technikailag bizonyos Eheim szűrőket nem lehet sorba kötni...
Nekem konkrétan 2274 és 2071 van. (1500 l/h, 950 l/h). Az utóbbit vettem használtan amolyan segédszűrő-szivattyúként.
De az lett, hogy az erősebb szűrőt a gyengébb elé kötve a kisebből kinyomta a vizet. Érdekesek ezek az Eheim szűrők, van egy néhány centiméteres levegőréteg a szivattyúfej és a vödörben lévő vízszint között. Technikailag, üzemi körülmények között van. Miután a felesleges levegőt kidolgozta a rendszer.
Azt már máskor is észrevettem, hogyha nagyon billegtetem a szűrőt, pl újraindítás után, hogy a felesleges levegőt kidolgozza, akkor előfordul, hogy kicsorog a víz a tömítésen. Azt nem teljesen értem egyelőre, hogy a víz miért jön ki, a levegő meg miért nem.
Mindegy, az nem működött, hogy sorba kötöm a szűrőket. Ezért azt csináltam, hogy két ágon szívom ki a vizet, az akvárium jobb és bal hátsó sarkából. Az egyik szívó ág megy az egyik szűrőbe, a másik a másikba. Ezután a nyomóágakat közösítem és ide csatoltam be az áramlásmérőt.
A mérési eredmények:
Ha csak a nagyobb szűrő megy: 7,5 l/min
Ha csak a kisebb megy: 5,8 l/min
Ha mindkettő megy: 9,2 l/min
Utóbbi eredményt egy órára vetítve 552 l/h
Ez tehát a maximum, amit két Eheim szűrővel el tudok érni. Emlékeztetnék, hogy a gyári adatok alapján összesen 2450 l/h teljesítménynek kellene lennie.
Gondolom senki nem veszi komolyan a gyári adatokat. A méréseim szerint a gyári adat kb harmadával lehet ténylegesen számolni.
Hozzáteszem, a nagyobb szűrőmben Seachem matrix van, ami szerintem jobban fojt, mint más szűrőanyagok.
Köszönjük, hogy méréssel is igazoltad a sejtésünket, azaz, hogy az ilyenmódon sorbakötött szivattyúk teljesítménye nem adódik össze (még az azonos teljesítményűek sem).
Viszont az is tény, hogy a szivattyúk "okos" sorbakötésével lehet növelni a nyomást és ezzel bizonyos esetekben a hozamot is. Ezzel a módszerrel "könnyen" el lehet érni akár az 5000 bar-os nyomást is.
De ugyan ez működik ellenkező irányban is: a vákuumot is "könnyen" lehet nagyságrendekkel lehet növelni 2-3 lépcsős szivattyúkkal, akár 10e-12 nyomásig is.

Megjegyzésem az átfolyásmérőkhöz és gyorscsatlakozókhoz:
A gyorscsatlakozók belső (kis) átmérője jelentősen befolyásolhatja a korrekt mérést. Az átfolyásmérők ellenállását nem ismerem, de ezeket is több bar-os nyomás esetén használják, ahol a keresztmetszet csökkenés talán kevésbé hat ki a mérésre (meg nem is az a cél). Persze ez mit sem von le a mérésed eredményéből, amelynek a relatív érték kimutatása volt a célja és nem az abszolut értéké. 👍
 
Köszönjük a mérést!
Annyit megjegyeznék, hogy szerintem, a leírás alapján, valójában ez egy párhuzamos kapcsolás lett, és mint ilyen esetben, a közösítéskor a nagyobb teljesítményű visszafogja a kisebbet.
 
Köszönjük a mérést!
Annyit megjegyeznék, hogy szerintem, a leírás alapján, valójában ez egy párhuzamos kapcsolás lett, és mint ilyen esetben, a közösítéskor a nagyobb teljesítményű visszafogja a kisebbet.
Igen, bár soros bekötés volt a terv és ez elméletileg működik is, de ebben a gyakorlati esetben nem működött.
A közösítés után mindkét ág hozzáteszi a maga nyomását, de val'szeg igazad lehet abban, hogy a nagyobb nyomású visszafojtja némiképp a kisebbet. Különben 13 l/min felett kellene lennie.
De nincs jobb ötletem, mindenképpen mérni szeretném.
 
De ugyan ez működik ellenkező irányban is: a vákuumot is "könnyen" lehet nagyságrendekkel lehet növelni 2-3 lépcsős szivattyúkkal, akár 10e-12 nyomásig is.
Hát sajnos nem. Ha vákuumot csinálsz, az max. 1 bar nyomáskülönbséget jelent.
Ezért ha a szivattyúd több, mint 2 bart tud, akkor jobb, ha a nagyobb ellenállású alkatrészeket a nyomóoldalra teszed. Mint már korábban valahol leírtam, szerintem a magyar nyelvben félrevezető a szivattyú elnevezés. Valójában nyomattyúnak kellene nevezni. Mert a szivattyú valójában nem szív, hanem nyom. Mert a pörgő rotorlapátok pofozgatják a vízmolekulákat, kezdősebességet adva nekik, összességében nyomást hozva létre. A víz a "szívóoldalon" csak passzívan áramlik a kipumpált vízmennyiség helyére. A passzívant úgy értem, hogy nem kell hozzá technika, a légköri nyomás nyomja be.
Azonban akváriumi berendezések esetén kb mindegy, hogy valamit a szívó-, vagy a nyomóoldalra szerelsz, mert ebben a tartományban nincs jelentősége.
(Nagyon nagy akváriumoknál, ahol előfordulnak " >2bar nyomású "szivattyúk", ott van, de ez nem a hobby szint.)
 
Nem különösebben jelentős, mint inkább érdekes jelenség: már többedszerre veszem észre, hogy miután kicserélem a perlonokat, a következő egy-két napban kicsit nő a flow. Legutóbbi bejegyzésemben 9,2 volt, most egy héttel később 9,5 lett. 3-4 % csupán a különbség. Nem tűnik soknak, de az nálam több mint 400 l/nap.
 

Attachments

  • 188509233_615456502746522_3955533069523842661_n.jpg
    188509233_615456502746522_3955533069523842661_n.jpg
    64.6 KB · Megtekintések: 8
Köszönjük a mérést!
Annyit megjegyeznék, hogy szerintem, a leírás alapján, valójában ez egy párhuzamos kapcsolás lett, és mint ilyen esetben, a közösítéskor a nagyobb teljesítményű visszafogja a kisebbet.
Áááá, bocs, nem olvastam elég figyelmesen. :( A szöveg elején még soros kötésről volt szó, de aztán valóban párhuzamosan lettek mérve a nyomattyúk...
 
Hát sajnos nem. Ha vákuumot csinálsz, az max. 1 bar nyomáskülönbséget jelent.
Ezért ha a szivattyúd több, mint 2 bart tud, akkor jobb, ha a nagyobb ellenállású alkatrészeket a nyomóoldalra teszed. Mint már korábban valahol leírtam, szerintem a magyar nyelvben félrevezető a szivattyú elnevezés. Valójában nyomattyúnak kellene nevezni. Mert a szivattyú valójában nem szív, hanem nyom. Mert a pörgő rotorlapátok pofozgatják a vízmolekulákat, kezdősebességet adva nekik, összességében nyomást hozva létre. A víz a "szívóoldalon" csak passzívan áramlik a kipumpált vízmennyiség helyére. A passzívant úgy értem, hogy nem kell hozzá technika, a légköri nyomás nyomja be.
Azonban akváriumi berendezések esetén kb mindegy, hogy valamit a szívó-, vagy a nyomóoldalra szerelsz, mert ebben a tartományban nincs jelentősége.
(Nagyon nagy akváriumoknál, ahol előfordulnak " >2bar nyomású "szivattyúk", ott van, de ez nem a hobby szint.)
Jó, jó, de ki beszélt itt nyomáskülönbségről? (Te) ;)
Egyébként igazad van, tényleg max. -1 bar lehet a nyomáskülönbség a légköri nyomáshoz képest. De erről én most nem ejtettem szót.
Én 10e-12 bar nyomásról beszéltem. (nem feltétlen akvarisztikai célzattal, csupán a többlépcsős sorbakötött nyomattyúkat megemlítve). Tehát, amit írtam, az 1e-6 Pascal nyomás (ha SI-ben jobban értelmezhető az új generációnak). ;)
 
Jó, jó, de ki beszélt itt nyomáskülönbségről? (Te) ;)
Egyébként igazad van, tényleg max. -1 bar lehet a nyomáskülönbség a légköri nyomáshoz képest. De erről én most nem ejtettem szót.
Én 10e-12 bar nyomásról beszéltem. (nem feltétlen akvarisztikai célzattal, csupán a többlépcsős sorbakötött nyomattyúkat megemlítve). Tehát, amit írtam, az 1e-6 Pascal nyomás (ha SI-ben jobban értelmezhető az új generációnak). ;)
A "szívásról" most az jut eszembe, hogy egy 10 méter mély kútból semmilyen szivattyúval nem lehet felszívni a vizet. Mert a 10 méteres vízoszlop nyomása kb 1 bar, ami egyensúlyt tart a légköri nyomással. De nincs olyan gép, aminek a hatásfoka 100%, ezért 10 m az elméleti határ.
Ezért ennél mélyebb kutakból nem szívják, hanem nyomják a vizet. Lent, a vízszintnél telepítik a nyomattyút, ami felnyomja a vizet. A nyomóoldali teljesítménynek ugyanis nincs elméleti felső határa. Te is erre utaltál fentebb. A szívásnak van.
 
Back
Oldal tetejére