• Külső szűrőt keresel?

    Akkor a következő szűrőket áttekintő tájékoztató oldal neked készült. Gyári adatok, Green Aqua ajánlás és a fontosabb paraméterek. Szűrő választási tájékoztató.

    Tudtad, hogy az EHEIM 2275-ös szűrője az egyik legnépszerűbb termék a Professional 3 szériából? A Green Aqua-ban ezt a szűrőt önállóan 120-180 literes akváriumokhoz használjuk. 240 literes akváriumaink alatt két ilyen szűrő dolgozik tökéletesen.

    Ha szűk a keret, megfelelő alternatíva lehet a Tetratec EX 1200-as szűrő. A szűrőanyagokat később itt érdemes cserélni, de induláshoz megfelelő lehet.

    Tipp: Ha egy kis Purigennel kiegészíted a szűrőd, a vized kristálytiszta és színtelen lesz.

    További külső szűrők a Green Aqua kínálatából.

  • Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Fontos Szűrőanyagok mikroszkóp alatt (+12)

Igen és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy maguk a növények is hatékony szűrők és ammóniafelvevők, vagyis egy gazdagon növényesített akvárium bezavarhat a mérésbe. Talán egy teljesen üres, csak vízzel feltöltött akváriumban lehetne ezt hatékonyan mérni, ha csak a szűrőközeg salakanyag bontó kapacitására vagyunk kíváncsiak.
Diana Walstad elmélete szerint is a szűrők a növények konkurenciái, ezért csak vízforgatókat használ szűrés helyett.
 
Nem is az a kérdés, hogy az anyag felületén mekkora az áramlás, hanem,hogy az anyag belsejében mennyi.

Korábban itt egy fórumtárs(sajnos nem emlékszem ki) felhívta a figyelmet az áramlással kapcsolatban arra, hogy az nagyon eltérő lehet még egy cső belsejében is. A cső falánál már nem azok az értékek érvényesek, mint a belsejében. Így a baktériumok még a cső sima falán is meg tudnak tapadni és filmréteget hoznak létre, nem különösebben zavarja őket a cső közepén gyorsan áramló víz. Ez is egy érdekesség. A substrat pro-t valóban úgy mutatták be a reklámvideóban, hogy a golyócskák belsejében is dolgoznak a baktériumok, de én is azt kérdezem, hogy a külső biofilm réteg mennyire engedi át magán a vizet? :) Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a belső baktériumok is ugyanannyi oxigénhez és tápanyaghoz jussanak, mint a külsők.
 
Természetesen, a Te cikked indította el a hangyát :D De a cikk csupán egyetlen elméletet igyekszik felvázolni. Konkrétan azt a területet térképezi fel ahová beférhetnek bacik. De kérdés, hogy ezekre a területekre egyáltalán bejutnak e a bacik. És ha bejutnak is valahogy, kapnak e majd elegendő tápanyagot. Beszéltem a sógornőmmel, van olyan mikroszkóp a laborban amivel bacikat nézegetnek. A héten Budapesten leszek, megpróbálok bejutni oda. Ehhez lehet kérnék pár mintát.

Más... Ma találtam itthon használt Ista QG-t, elroppantottam párat, a belseje teljesen hófehér.

Ezt nem tudom, hogy olvastad-e Biológiai szűrőanyagok elemzése | Nigro Blogja
(az első hsz-ben hibás volt a link, javítottam)
 
Viktor, írhatnál picit erről a PH csökkentő hatásról. Mennyire tartósan csökkenti, és mekkora víztömegnél milyen mértékben? Esetleg van erről valahol infó?
Az elvét már meg sem merem kérdezni, azt biztosan nem árulja el senki :)

Az ELOS filtra-val együtt ez is baktériummal oltott.
A Bio Rio vegyes kőzet a többi szűrőanyaghoz képest. Csökkenti a pH-t. Ebben is más.
De gyenge szűrőkbe nem ajánlom.
 
Hello,

Nem is tudom, hogy jó helyre posztolom-e ezt a kis videót, amit két hete körül készítettem. Sikerült látogatóként bejutni a szarvasi Nemzeti Halászati Kutató Intézetbe (HAKI). A látogatás nagyszerűen sikerült, akvaristaként nekem ez olyan volt, mint a gyerekeknek a cukorkagyárba bejutni.
A legjobban az a terem tetszett, ahol egy 4 medencés teljesen zárt haltermelő rendszert építettek ki. Persze itt a léptékek nagyon mások, a medencék sok ezer literesek, a keringető pumpák derék vastagságúak, a szűrők pedig szekrénysor méretűek. És itt láttam valamit érdekeset, amit le is filmeztem. Egy biológiai szűrőt, aminek a működési célja ugyan az, mint a mi akvárium szűrőinké, a denitrifikáció. A működési elve is hasonló, nagy felületű közegen áramoltatják át a vizet, a nagy felületen lakik a denitrifikáló baci. Csakhogy itt a nagy felületet műanyag bigyók adják amik iszonyat sebességgel mozognak, bugyognak, áramlanak is a szűrőben:


Kérdeztem az ott lévő kutató szakit, hogy nem lenne-e jobb, valami nagyobb felületű anyagot használni, és hogy mennyire jó ez, hogy így mozog az egész cuccos a vízzel együtt. Hát elég bután nézett rám, na de nem azért mert Ő buta lett volna. Azt magyarázta, hogy ezt folyamatosan mozgatni kell, hogy az elhalt baciréteg ne gyűljön fel a felületen, mert ha vastag réteget alkot, akkor már nem működik az egész. Az ennél nagyobb felületű anyagokra meg azt mondta, hogy ott is az a baj, hogy a sok kis pórus hamar berakódik halott bacival, és akkor mit sem ér az egész.
Aztán eszembe jutott amit ennek a topiknak az első oldalán láttam fotókat a pár nanométeres pólusokról. Azóta is sokszor eszembe jut, ezért gondoltam, hogy megosztom veletek is. :stop:
 
Nagyon jó a topic, kicsit tudományos irányba mozdul, ami nagyon tetszik. Az a gondolat foglalkoztat, hogy bár a jó szűrőnyagok teljesen tele vannak jártatokkal, barázdákkal ,de nem biztos, hogy ezeknek teljes hosszában van haszna, ugyanis egy idő után a baktériumok melléktermékei, és a nagyon apró szennyeződés darbkák eltömíthetik ezeket, és ebben az esetben csak a szűrőanyag felületközeli részeire korlátozódhat a szűrés. Ha ez bekövetkezik, akkor a szűrőanyag hatásossága töredékére csökken. És szerintem ezen a szűrőanyag kimosása sem segít.
 
Lehet, hogy tök fölöslegesen használunk drágábbnál drágább statikus szűrőanyagokat, mert a moving bed jobb szűrést biztosít?
 
Sziasztok, a JBL MicroMec-ről végülis nem készült mikroszkópos elemzés? Nekem pont olyan van a szűrőmben kb. 1 liter, 2 liter siporax mellett tervezem használni. Jó lenne tudni hogy mindenképp érdemes-e cserélni, vagy azért nem olyan rossz az. :)
 
Sziasztok.
Két dologba is kérném a segítségeteket.
Először is nem tudok dönteni, hogy melyiket vegyem. Mártix vagy Denilit? Illetve a Denilit még hasonlít külsőre az ADA Bio Rio-hoz is. Mi a véleményetek?
A másik kérdés az, hogy a lávakő savasít, illetve módosít a víz pH-n?
 

Attachments

  • seachem-matrix.jpg
    seachem-matrix.jpg
    30.4 KB · Megtekintések: 6
  • denilit.jpg
    denilit.jpg
    6.2 KB · Megtekintések: 5
Sziasztok.
Két dologba is kérném a segítségeteket.
Először is nem tudok dönteni, hogy melyiket vegyem. Mártix vagy Denilit? Illetve a Denilit még hasonlít külsőre az ADA Bio Rio-hoz is. Mi a véleményetek?
A másik kérdés az, hogy a lávakő savasít, illetve módosít a víz pH-n?

Szerintem cseppet sem hasonlít a Bio Riohoz, mivel a képek és a leírás alapján feltételezem, hogy ugyanaz, mint a Matrix. (Bár denitrifikálni ez sem fog normál akváriumi körülmények között :D ) A lávakő - ha alaposan kimosod - tökéletesen semleges.
 
Szerintem cseppet sem hasonlít a Bio Riohoz, mivel a képek és a leírás alapján feltételezem, hogy ugyanaz, mint a Matrix. (Bár denitrifikálni ez sem fog normál akváriumi körülmények között :D ) A lávakő - ha alaposan kimosod - tökéletesen semleges.
Azt hogy érted, hogy normál körülmémyek között ez sem fog denitrifikálni?

Tapatalkkal küldve az én EVA-L19 eszközömről
 
A denitrifikacio soran elemi nitrogen jon letre, ami a novenyek szamara nem hasznosithato. A nitrifikacio soran lesz ammoniabol nitrit majd nitrat.
 
Ezt értem, de a szűrőanyag mért nem denitrifikál?

Tapatalkkal küldve az én EVA-L19 eszközömről

Hát amúgy sem a szűrőanyag végzi a nitrifikációt/denitrifikációt, hanem a felületén élő baktériumok. Az akváriumban aerob közeg van, a denitrifikációt végző baktériumoknak anaerob (egészen pontosan: anoxikus) közeg kell. Ehhez nem a szűrőanyagot kell helyesen megválasztani, hanem a körülményeket kell megteremteni. Erre egy hagyományos szűrő nem alkalmas.
 
Hát amúgy sem a szűrőanyag végzi a nitrifikációt/denitrifikációt, hanem a felületén élő baktériumok. Az akváriumban aerob közeg van, a denitrifikációt végző baktériumoknak anaerob (egészen pontosan: anoxikus) közeg kell. Ehhez nem a szűrőanyagot kell helyesen megválasztani, hanem a körülményeket kell megteremteni. Erre egy hagyományos szűrő nem alkalmas.
De a baktérium kolónia nagysága a szűrő közegtől függ, nem? Vagy akkor mért fektetnek olyan nagy hangsúlyt erre?[emoji4] [emoji4]

Tapatalkkal küldve az én EVA-L19 eszközömről
 
Nem a nagysaga a kerdes, hanem a milyensege. Aerob kozeg = jo bakterium (mennyisege fugg a lefoglalhato terulet nagysagatol, azaz a szuroanyag porozussagatol, amirol a topic is szol), anaerob kozeg = rossz baci, mert elveszi a nitritet a novenyeinktol. Azert (is) hogy ne alakuljon ki anaerob kozeg forgatjuk az akvarium vizet oxigent juttatva a baratinknak. :)
 
Nem a nagysaga a kerdes, hanem a milyensege. Aerob kozeg = jo bakterium (mennyisege fugg a lefoglalhato terulet nagysagatol, azaz a szuroanyag porozussagatol, amirol a topic is szol), anaerob kozeg = rossz baci, mert elveszi a nitritet a novenyeinktol. Azert (is) hogy ne alakuljon ki anaerob kozeg forgatjuk az akvarium vizet oxigent juttatva a baratinknak. :)
Milyen körülmények hatására jön létre a denitrifikáció?

Tapatalkkal küldve az én EVA-L19 eszközömről
 
Back
Oldal tetejére