• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Szikes víz tisztítása?

Nem durrannak szét. A növényi sejteknek ott a sejtfala, ami megakadályozza a tágulást, az állatoknak meg a veséje ami kiválasztja a fölös vizet. Tulajdonképpen minden édesvíz hígabb az élőlények testénél, így azok kénytelenek kezelni valahogyan a problémát. Azért kell visszasózni, mert a természetben ennyire tiszta víz nincs, és ehhez így nem is alkalmazkodhattak tökéletesen az élőlények - de azért van olyan faj, ami megoldja. A nehézség a mértékben van, nem a probléma jellegében. Meg van olyan akvárium is, amiben simán lehet tiszta RO-val vizet cserélni, mert az a kevés oldott anyag ami kell beoldódik a talajból. Ez persze csak olyan állatoknál működik, amelyek a természetben is nagyon lágy vizekben élnek.
 
Hát, akkor rosszak voltak az értesüléseim, mindig tanul az ember.

Te vagy Platypus, ugye?:D A stílusod alapján ki lehet találni.

"A sejtet egy féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya, a külső membrán vagy sejthártya határolja, azon belüli anyag lényegében félig folyékony, kolloid állapotú szerves anyag."

Ha féligáteresztő hártya, hogyan védekezik még is a vegytiszta víz ellen?

Mondjuk ez már kicsit off, de én tényleg úgy tudom, hogy a sejtekkel csinál valamit a desztvíz.
pl: a fiziológiás sóoldat is szigorúan meghatározott sóösszetételű.

"Az ozmózis a féligáteresztő tulajdonságú biológiai membránokon keresztül is fellép, és alapvető szerepe van a sejtek víztartalmának alakulásában. A sejtek környezetükből vizet vesznek fel, ha sejtplazmájuk ozmózisnyomása nagyobb, mint a környező folyadéktereké és fordítva. A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0,9%- os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. A kisebb ozmózisnyomású, 0,01%-os NaCl-oldatban a vörösvértestek vizet vesznek föl, kigömbölyödnek. Egy idő után a megnövekedett hidrosztatikai nyomás miatt a sejthártya szétrepedhet, és a sejt elpusztul (ez a jelenség a hemolízis).A nagyobb ozmózisnyomású, 10%-os NaCl-oldatban a sejtek vizet veszítenek, összezsugorodnak"

Ha sok sót iszunk, akkor pedig a sejtjeink vizet veszítenek, szomjasak leszünk. Gondolom ha kisebb a konc., mint a sejtben, akkor pedig beáramlik.
 
Utoljára módosított moderátor által:
Köszi sokat segítettetek.Az ozmót azt tudtam mondjuk pont azt nem nehéz kitalálni és megérteni.Pendulum, nagyon hasonlít rá amúgy ő is mivel moszat is elég okosnak tűnik :D Azon a bizonyos másik oldalon is szakértő kellene neki sokat segített már :)
 
Pendulum said:
Hát, akkor rosszak voltak az értesüléseim, mindig tanul az ember.

Te vagy Platypus, ugye?:D A stílusod alapján ki lehet találni.

"A sejtet egy féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya, a külső membrán vagy sejthártya határolja, azon belüli anyag lényegében félig folyékony, kolloid állapotú szerves anyag."

Ha féligáteresztő hártya, hogyan védekezik még is a vegytiszta víz ellen?

Mondjuk ez már kicsit off, de én tényleg úgy tudom, hogy a sejtekkel csinál valamit a desztvíz.
pl: a fiziológiás sóoldat is szigorúan meghatározott sóösszetételű.

"Az ozmózis a féligáteresztő tulajdonságú biológiai membránokon keresztül is fellép, és alapvető szerepe van a sejtek víztartalmának alakulásában. A sejtek környezetükből vizet vesznek fel, ha sejtplazmájuk ozmózisnyomása nagyobb, mint a környező folyadéktereké és fordítva. A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0,9%- os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. A kisebb ozmózisnyomású, 0,01%-os NaCl-oldatban a vörösvértestek vizet vesznek föl, kigömbölyödnek. Egy idő után a megnövekedett hidrosztatikai nyomás miatt a sejthártya szétrepedhet, és a sejt elpusztul (ez a jelenség a hemolízis).A nagyobb ozmózisnyomású, 10%-os NaCl-oldatban a sejtek vizet veszítenek, összezsugorodnak"

Ha sok sót iszunk, akkor pedig a sejtjeink vizet veszítenek, szomjasak leszünk. Gondolom ha kisebb a konc., mint a sejtben, akkor pedig beáramlik.
Click to expand...

A növényi sejtekben merev sejtfal veszi körbe a sejthártyát. Ez a fal fizikailag megakadályozza, hogy a hártya tovább táguljon, így lehetetlenné teszi a további vízfelvételt. Állatoknál meg folyamatosan dolgozik a vese, és eltávolítja a fölösleges vizet a vérből. Mivel a testi sejtek csak a vérrel és a szövetfolyadékkal érintkeznek, és mindkettő szigorúan szabályozott közeg, a megivott/külső folyadék hatása nem jut el a sejtekig, csak akkor, ha már nagyon nagy baj van(súlyos kiszáradás mondjuk).
A szomjúság érzetét a vér legminimálisabb változása is kiváltja, sőt talán már az is, ha a belekben nincs elég folyadék vagy a vese épp kezd aggódni az utánpótlás miatt. Ha túl sok vizet iszunk, akkor egy bizonyos szintig egyszerűen elkerülhető a probléma azzal, hogy nem szívódik fel az összes. Mire a sejteket elérné bármiféle drasztikus változás, már rég félholt az ember. Olvass utána a homeosztázisnak. Az élő, működő vörösvérsejtek mindig fánk alakúak, nem dagadnak meg fogynak sehová. Az élőlények összes bonyolult szerve arra való, hogy a belső közegükben viszonylagos állandóságot alakítsanak ki, és az ozmotikus egyensúly az egyik fő célkitűzés.

Sokan megijednek, hogy úristen desztvíz, az annyira híg hogy meghalunk ha megisszuk, de az a helyzet hogy a hatása nudli. Ozmotikus szempontból akkora különbség van a sima kőkemény csapvíz és egy zacskó sós mogyoró elfogyasztása között, hogy a csapvíz-desztvíz különbséget észre sem veszi a szervezet. Ha hal vagy, akkor egy kicsit neccesebb a dolog, mert akkor ebben úsznál és csak is ezt ihatnád, de még így is van olyan jelentkező, ami képes a nagyon lágy édesvíztől kezdve a brakkvízig mindenhez alkalmazkodni. Sőt, olyan is van, ami egyaránt képes tengervízben és édesvízben élni(vitorlás molly). A díszhalaink többsége specializált faj, ami csak egy bizonyos élettérhez alkalmazkodott, és kényes minden másra. De ha általánosságban nézzük az élővilág egészét, ez közel sem megoldhatatlan probléma. Sok fajt lehetne akár tiszta RO vízben úsztatni, de nem tesszük, mert zűrös. Többek között nagyon instabil a pH, hiánybetegségek léphetnek fel meg hasonlók, de ezek kockázatok, és nem törvényszerű problémák.
 
Utoljára módosított:
Rendben én hiszek neked, ha ez lenne a szakterületem és még mindig kétségeim lennének, még kötözködnék kicsit( :D ) , de így nem.
 
Igen, azért zavarodtam össze, mert ez az elfogadott szélesebb körökben, és ezt tanították, de logikusan végiggondolva Platy(bocsánat, Moszat :D ) érveit, igaza van.
 
Moszat már leírta a lényeget. Az emésztőrendszerben az ásványi anyagok és a víz felszívódása, valamint a vesében a kiválasztás is finoman szabályzott folyamatok.
A táplálékkal bevitt ásványi anyagokból bőven tud a szervezet annyit felvenni, amennyi a felszívott vízmennyiséghez szükséges (még, ha az netán desztvíz volt is).

Pendulum said:
A kisebb ozmózisnyomású, 0,01%-os NaCl-oldatban a vörösvértestek vizet vesznek föl, kigömbölyödnek. Egy idő után a megnövekedett hidrosztatikai nyomás miatt a sejthártya szétrepedhet, és a sejt elpusztul (ez a jelenség a hemolízis). A nagyobb ozmózisnyomású, 10%-os NaCl-oldatban a sejtek vizet veszítenek, összezsugorodnak
Click to expand...

Ez rendben van, de ugyebár ezzel csak akkor van problémánk, ha közvetlenül a véráramba kapunk valamit...
Amit írtál, hogy a fiziológiás sóoldat is szigorúan meghatározott sóösszetételű, na az pont azért van, mert azt viszont a véráramba kapod...

Az RO víz intravénás fogyasztását 10 orvosból legalább 9 nem ajánlja :D
 
Utoljára módosított:
XDDD én azért kipróbáljam? és akkor vége a vitának kiderül hogy ki esik össze majd én vagy a vértestjeim :D Vagy ki durran szét.... :D
 
Igen, most már teljesen logikus. Eddig nem hittem el ha valaki aztmondta, hogy ő bizony RO vagy deszt vizet iszik. Most már nem kezdek el velük hepciáskodni :D
 
You must log in or register to reply here. Jelentkezz be, hogy válaszolhass!

Hasonló topikok

viktorlantos
Akvárium karbantartás
2 3 4
Válaszok
79
Megtekintések
16K
kerticsóka
kerticsóka
Back
Oldal tetejére