Beni
VIP kertész
Szerintem lényegtelen, hogy milyen a táptalaj, mindegyikkel óvatosan érdemes bánni. Egyébként a JBL táptalaja van az akváriumban.Te is szerves táptalajt használsz?
Follow along with the video below to see how to install our site as a web app on your home screen.
Note: This feature may not be available in some browsers.
Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
Regisztrációs korlátozások
Szerintem lényegtelen, hogy milyen a táptalaj, mindegyikkel óvatosan érdemes bánni. Egyébként a JBL táptalaja van az akváriumban.Te is szerves táptalajt használsz?
Mindkettő ugyanarra a célra van, és használni is ugyanúgy kell, szerintem nyugodtan keverheted.Sziasztok!
Meg szeretném kérdezni tőletek, mi a véleményetek arról, hogy a leendő akváriumba JBL aquabasist kevernék vízinövényeknek készült virágfölddel (Florina) táptalajnak? Szerintetek milyen arányban kellene az akváriumba terítenem? Vagy egyáltalán keverjem-e a kettőt?
Köszi előre is!
Köszönöm a gyors választ! A keverésre igazából azért gondoltam, mert talán a virágföld nem merül ki olyan gyorsan mint az aquabasis. Mi a véleményed egy 50-50 arányról? Illetve szerinted fedésnek elég 4-5 bazalt vagy válasszak inkább Manadod (a súlya miatt kicsit tartok tőle)?Mindkettő ugyanarra a célra van, és használni is ugyanúgy kell, szerintem nyugodtan keverheted.
Nem tartom lényegesnek a keverés arányát, de 5 cm lehetőleg legyen meg a fedés, mindegy, miből. Én bazalttal kezdtem, nem volt vele semmi komoly bajom, de össze tudott tömörödni eléggé, a kisebb növényeknek nem volt az igazi. Most manado van, ezzel nincs ilyen gondom, a növények is jobban szeretik, és sok-sok baci is megtelepszik rajta, egyértelműen jobbnak tartam a bazaltnál, ha megteheted, utóbbit válaszd.Köszönöm a gyors választ! A keverésre igazából azért gondoltam, mert talán a virágföld nem merül ki olyan gyorsan mint az aquabasis. Mi a véleményed egy 50-50 arányról? Illetve szerinted fedésnek elég 4-5 bazalt vagy válasszak inkább Manadod (a súlya miatt kicsit tartok tőle)?
Sziasztok!
Meg szeretném kérdezni tőletek, mi a véleményetek arról, hogy a leendő akváriumba JBL aquabasist kevernék vízinövényeknek készült virágfölddel (Florina) táptalajnak? Szerintetek milyen arányban kellene az akváriumba terítenem? Vagy egyáltalán keverjem-e a kettőt?
Köszi előre is!
Véleményem szerint, ha "bevállalod" a virágföldet, akkor felesleges keverni aquabasisel. A virágföld önmagában elég mikrolemeket tartalmaz úgy legalább 10-20 évig. Tehát nem javítasz rajta.
Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget, teljesen logikus amit mondtok, meg is fogadom a tanácsotokNem tartom lényegesnek a keverés arányát, de 5 cm lehetőleg legyen meg a fedés, mindegy, miből. Én bazalttal kezdtem, nem volt vele semmi komoly bajom, de össze tudott tömörödni eléggé, a kisebb növényeknek nem volt az igazi. Most manado van, ezzel nincs ilyen gondom, a növények is jobban szeretik, és sok-sok baci is megtelepszik rajta, egyértelműen jobbnak tartam a bazaltnál, ha megteheted, utóbbit válaszd.
Sziasztok!
Remélem jó helyre írok, bár gondolkodtam, hogy a tápozásos témák közé kéne inkább írni ezeket a sorokat. Mindenesetre a szerves táptalaj az alapja az elgondolásomnak.
Nekem egy olyan ötletem támadt, hogy az amúgy táptalaj nélküli, sima kavics aljzatos akváriumom talaját szeretném termőfölddel feljavítani. A gond ott kezdődik, hogy restart nélkül hogy jut be a föld a kavics alá. Erre nekem lenne egy megoldásom, mármint félmegoldásom, hiszen csak mint lokális növénycsoportok mellé helyezhető tápokban dús izé a végeredmény.
A termőföld az spéci tavi, vizinövény virágföld. A kavics pedig bazalt minimum 3 cm vastagon. A termőföldet harisnyába kötöm, hogy ne tudjon szétúszni amíg elkaparom az akvárium talajának aljába...
Mi a véleményetek?
Ez is egy megoldás. Viszont én egyszerűbbnek tartom összekeverni bentonittal(cirmi nem illatosított macskaalom) a virágföldet, bevizezni, jól elkeverni, majd megvárni míg megszárad, aztán a vízben való szétesés nélkül le lehet dugni a növény tövéhez.
Örülök ennek a témának, mert pont a Florimo vizinövény virágföldön gondolkodtam el én is. Ezek szerint parvula "alá" megfelelő lesz és a meglévő bazaltot sem kell a szemétbe vágni, ha épp nem tudok mondjuk manado-ból bevásárolni.
Ha lesz co2 akkor fejlődni fog, ha nem akkor pedig inkább aktív talaj és aci mini jobb választás.
Köszi a cikket, hasznos volt! Egy dologra nem jöttem rá, milyen fajta földet tudok vásárolni. Nézegettem párat, vannak olyanok, amelyeken nincs feltűntetve az összetétele. Vannak olyanok, amelyek tartalmaznak műtrűgyát (vagy m.t. keveréket) - ez baj e egyáltalán?, márkát / típust tudnál mondani. Köszönöm!Sziasztok, nem tudom jó helyre nyitottam-e, de ilyen témát még nem találtam, holott használhatóak ugyanúgy növények alá, mint a gyári szervetlen alapúak. Ha esetleg máshova jobban illene, nyugodtan átmozgathatjátok.
Egy cikket is bemásolnék: forrás: AkvaBlog
Bevezetés
A cikk a virágföld használatát, mint akváriumi táptalajt mutatja be.
Kezdetben valódi kultusza volt az akváriumokban a szerves anyagú táptalajoknak.
Ez a múlt században nagymértékben kiveszett, mivel a rosszul megválasztott, túl sok friss bomló anyagot tartalmazó talaj sok gondot okozott, például az akkoriban megjelenő méregdrága trópusi díszhalakat képes volt megfertőzni hasvízkórral.
Ezt néhány alapelv betartásával el lehetett volna kerülni, de bizonyos szempontból érthető módon az akvaristák inkább mellőzték ezeket a talajokat akváriumaikban.
Napjainkban is tart ez a túlmisztifikálás, az akvarista köztudatban veszélyes dologként él az, hogy valaki szerves anyagú táptalajjal trágyázza a növényeit.
Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy válogatás nélkül felhasználjon mindenféle ismeretlen eredetű és összetételű szerves alapú táptalajt. A cikk elolvasása után viszont, a felvázolt alapelveket betartva azonban gond nélkül élhetünk ezzel a természet adta lehetőséggel akváriumainkban.
Miért is jó a virágföld, mint táptalaj? Ezt a témát ebben a cikkben felvázoltam.
A virágföld használatának alapelvei a következők:
Lehetséges felmerülő problémák a táptalaj használata során: (forrás: Diana Walstad - Növényes akvárium ökológiája)
- Ha van otthon érett növényi komposzt, akkor mindenképpen azt használjuk fel.
- A virágföld kiválasztásakor az összetételt nézzük meg alaposan: Ezeket az összetevőket keressük: komposztált marhatrágya, (növényi)komposzt, (giliszta,bio)humusz. Ha már az egyik van benne, megfelelő, ha esetleg 2-3, a lehető legjobbat választjuk. Ezeken felül a B típusú, enyhén savas, inkább semleges virágföldet keressük. A legjobb, de kevésbé könnyen beszerezhető a vízinövény virágföld. Nagyobb virágüzletekben, kertészeti, mezőgazdasági áruházakban keressük inkább a megfelelő virágföldet.
- A bolygatást kerüljük el, ha növényt húzunk ki, inkább vágjuk el tőből, kevés gyökérzettel, a gyökérzet nagyobb részét hagyjuk bent.
- Talajt porszívózni nem lehet, de nem is szükséges.(ez minden táptalajra igaz)
- A fedőréteg nagyon fontos, ez zárja el a táptalajt a víztől, mivel fontos, hogy a virágföld csak a gyökerek számára legyen elérhető. Ez a réteg legalább 3-4 cm, de inkább 5 cm-es legyen a biztonság kedvéért. Előnyösek a nehezebb fedőtalajok: sóder, bazalt, az égetett agyagokkal óvatosabban kell bánni, és oda legalább 5 cm fedőréteg szükséges. Fedőréteggel nem befolyásolja a vízminőséget a táptalaj.
- Ritkás növényzet mellé inkább a tápgolyót ajánlom. A növények gyökerei tartják egészségesen a táptalajt, azok nélkül berohadhat ténylegesen. Ha táptalaj mellett döntünk, sűrű növényzet szükséges.
- Ez mellett nem szükséges használni mesterséges tápozást. A tápanyagtartalom kifutása a szén-dioxid tekintetében fél-1év, a többi tápanyag több évre elég, ellentétben a mesterséges táptalajokkal, amiknek a teljes kifutása fél-1év.
- Tipp: A virágföld leterítése után helyezzetek egy sűrű szúnyogháló réteget rá, majd errea kavicsot. Ez megakadályozza a keveredést, bolygatást egy bizonyos mértékig.
Nehézfém toxicitás savas talajban gyakori, mivel savas közegben az oxidált nehézfémek felszabadulhatnak, és ez mérgezést okoz. Ennek okán inkább semleges kémhatású virágföldet használjunk.
Hidrogén-szulfid(záptojás szagot okozó gáz) toxicitás már nagyon kis koncentrációnál jelentkezik. Gyenge növénynövekedést, és gyökér elhalást okoz. Minden vízinövény természetes környezetében jelen van a hidrogén-szulfid, így kénytelenek voltak alkalmazkodni hozzá, például azzal, hogy oxigént bocsátanak ki, amit felhasználnak a baktérium az oxidáláshoz. A vízben nem okoz gondot, gyorsan oxidálódik szulfátokká.
Friss szerves anyagok is okozhatnak problémát anaerob körülmények között való lebomlással, és a szerves savak termelődése miatt. A virágföld már jól komposztált anyagokat tartalmaz, így emiatt nem kell aggódnunk.
Alacsony redox potenciál esetén, tehát “jobbfajta” elektronbefogadó(elektronakceptor) nélkül a növény gyökerei fermentációval szerzik energiájukat. Ez kis energianyereséggel jár, és lassú folyamat, ezért nem előnyös.
Szulfátos talajok, aerob körülmények között kénsavat eredményezhetnek, amik a pH-t levihetik a veszélyes, 2-es 3-as értékekre.
Zavarosság
A talajokban jelenlévő kisebb részecskék, főleg agyagok, okozhatják a víz zavarodását, opálosságát. Ez miatt nem kell aggódnunk, mivel ezt a baktériumok a biofilmjük miatt megoldják helyettünk. A biofilm egy általuk kiválasztott anyag, amiben helyet foglalnak a baktériumok, egy nyálkaként képzelhetjük el. Ez a nyálka összeragasztja az agyagszemcséket is, amik ezután nem képesek a vízben zavarosságot okozni.
Egy konkrét példa virágföld használatára.
40 literes, 0,6 w/l a fény kompakt csövekkel, mesterséges co2,tápozás,biológiai szűrés nincs.
View attachment 4893
View attachment 4894
View attachment 4895
Források:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing
Godi Vizinovenykerteszet
Köszönöm, hogy elolvastad!
Földnek a nagy előnye, hogy van benne szerves anyag ami CO2-t adhat le a növényeknek és low tech esetén ez igen jól jön.