• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Szerves anyag alapú táptalajok

  • Téma indító Deleted member 4326
  • Esemény kezdete
Én is használtam már virágföldet akváriumban, de egy nagy baj volt vele. Nekem tőzeges volt, mert az nem annyira tömör, illetve ,ki akartam keverni azt a saját készítésű talajt amit valahol itt láttam a fórumon. Ez földből, agyagból, tőzegből állt. Ennél az esetnél nagy probléma ha benyel az ember valahonnan tornyos csigát, mert nagyon kedvez nekik ez a talaj, kajálják :mad: . Egyszerűen kezelhetetlen volt a helyzet, és mikor szétbontottam az akváriumot legalább 1000 volt az aljzaton, a növények között.
 
Sziasztok!
Meg szeretném kérdezni tőletek, mi a véleményetek arról, hogy a leendő akváriumba JBL aquabasist kevernék vízinövényeknek készült virágfölddel (Florina) táptalajnak? Szerintetek milyen arányban kellene az akváriumba terítenem? Vagy egyáltalán keverjem-e a kettőt?
Köszi előre is! :)
 
Sziasztok!
Meg szeretném kérdezni tőletek, mi a véleményetek arról, hogy a leendő akváriumba JBL aquabasist kevernék vízinövényeknek készült virágfölddel (Florina) táptalajnak? Szerintetek milyen arányban kellene az akváriumba terítenem? Vagy egyáltalán keverjem-e a kettőt?
Köszi előre is! :)
Mindkettő ugyanarra a célra van, és használni is ugyanúgy kell, szerintem nyugodtan keverheted.
 
Mindkettő ugyanarra a célra van, és használni is ugyanúgy kell, szerintem nyugodtan keverheted.
Köszönöm a gyors választ! :) A keverésre igazából azért gondoltam, mert talán a virágföld nem merül ki olyan gyorsan mint az aquabasis. Mi a véleményed egy 50-50 arányról? Illetve szerinted fedésnek elég 4-5 bazalt vagy válasszak inkább Manadod (a súlya miatt kicsit tartok tőle)?
 
Köszönöm a gyors választ! :) A keverésre igazából azért gondoltam, mert talán a virágföld nem merül ki olyan gyorsan mint az aquabasis. Mi a véleményed egy 50-50 arányról? Illetve szerinted fedésnek elég 4-5 bazalt vagy válasszak inkább Manadod (a súlya miatt kicsit tartok tőle)?
Nem tartom lényegesnek a keverés arányát, de 5 cm lehetőleg legyen meg a fedés, mindegy, miből. Én bazalttal kezdtem, nem volt vele semmi komoly bajom, de össze tudott tömörödni eléggé, a kisebb növényeknek nem volt az igazi. Most manado van, ezzel nincs ilyen gondom, a növények is jobban szeretik, és sok-sok baci is megtelepszik rajta, egyértelműen jobbnak tartam a bazaltnál, ha megteheted, utóbbit válaszd.
 
Sziasztok!
Meg szeretném kérdezni tőletek, mi a véleményetek arról, hogy a leendő akváriumba JBL aquabasist kevernék vízinövényeknek készült virágfölddel (Florina) táptalajnak? Szerintetek milyen arányban kellene az akváriumba terítenem? Vagy egyáltalán keverjem-e a kettőt?
Köszi előre is! :)

Véleményem szerint, ha "bevállalod" a virágföldet, akkor felesleges keverni aquabasisel. A virágföld önmagában elég mikrolemeket tartalmaz úgy legalább 10-20 évig. Tehát nem javítasz rajta.
 
Véleményem szerint, ha "bevállalod" a virágföldet, akkor felesleges keverni aquabasisel. A virágföld önmagában elég mikrolemeket tartalmaz úgy legalább 10-20 évig. Tehát nem javítasz rajta.
Nem tartom lényegesnek a keverés arányát, de 5 cm lehetőleg legyen meg a fedés, mindegy, miből. Én bazalttal kezdtem, nem volt vele semmi komoly bajom, de össze tudott tömörödni eléggé, a kisebb növényeknek nem volt az igazi. Most manado van, ezzel nincs ilyen gondom, a növények is jobban szeretik, és sok-sok baci is megtelepszik rajta, egyértelműen jobbnak tartam a bazaltnál, ha megteheted, utóbbit válaszd.
Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget, teljesen logikus amit mondtok, meg is fogadom a tanácsotok :)
Beni, akkor én is követem a te iránymutatásod, és inkább adok egy kicsit többet a Manadoért, mint a bazaltért, a porózus mivolta miatt, és mert nem tömörödik :)
 
Sziasztok!
Remélem jó helyre írok, bár gondolkodtam, hogy a tápozásos témák közé kéne inkább írni ezeket a sorokat. Mindenesetre a szerves táptalaj az alapja az elgondolásomnak.
Nekem egy olyan ötletem támadt, hogy az amúgy táptalaj nélküli, sima kavics aljzatos akváriumom talaját szeretném termőfölddel feljavítani. A gond ott kezdődik, hogy restart nélkül hogy jut be a föld a kavics alá. Erre nekem lenne egy megoldásom, mármint félmegoldásom, hiszen csak mint lokális növénycsoportok mellé helyezhető tápokban dús izé a végeredmény. :)





A termőföld az spéci tavi, vizinövény virágföld. A kavics pedig bazalt minimum 3 cm vastagon. A termőföldet harisnyába kötöm, hogy ne tudjon szétúszni amíg elkaparom az akvárium talajának aljába...

Mi a véleményetek?
 
Sziasztok!
Remélem jó helyre írok, bár gondolkodtam, hogy a tápozásos témák közé kéne inkább írni ezeket a sorokat. Mindenesetre a szerves táptalaj az alapja az elgondolásomnak.
Nekem egy olyan ötletem támadt, hogy az amúgy táptalaj nélküli, sima kavics aljzatos akváriumom talaját szeretném termőfölddel feljavítani. A gond ott kezdődik, hogy restart nélkül hogy jut be a föld a kavics alá. Erre nekem lenne egy megoldásom, mármint félmegoldásom, hiszen csak mint lokális növénycsoportok mellé helyezhető tápokban dús izé a végeredmény. :)





A termőföld az spéci tavi, vizinövény virágföld. A kavics pedig bazalt minimum 3 cm vastagon. A termőföldet harisnyába kötöm, hogy ne tudjon szétúszni amíg elkaparom az akvárium talajának aljába...

Mi a véleményetek?


Ez is egy megoldás. Viszont én egyszerűbbnek tartom összekeverni bentonittal(cirmi nem illatosított macskaalom) a virágföldet, bevizezni, jól elkeverni, majd megvárni míg megszárad, aztán a vízben való szétesés nélkül le lehet dugni a növény tövéhez.
 
Ez is egy megoldás. Viszont én egyszerűbbnek tartom összekeverni bentonittal(cirmi nem illatosított macskaalom) a virágföldet, bevizezni, jól elkeverni, majd megvárni míg megszárad, aztán a vízben való szétesés nélkül le lehet dugni a növény tövéhez.

Én azért gondoltam, hogy így kosarastól ásom el a földet, mert, ha a halakon valami furcsát látok akkor könnyen ki tudom kapni az akiból kosarastól (aztán nyilván vízcsere stb...), a másik lényeges szempont pedig az volt, hogy így legalább van haszna is a kosaraknak amik csak a helyet foglalták, mondván jó lesz az még. De a macskaalmos megoldás az tetszik, valahol már olvastam róla a fórumon. Lehet legközelebb kipróbálom. :)
 
Ha fejlődik a gyökérzetük, akkor ki fogják nőni a kosarat és nem fogod tudni kikapni úgysem. :)
 
Örülök ennek a témának, mert pont a Florimo vizinövény virágföldön gondolkodtam el én is. Ezek szerint parvula "alá" megfelelő lesz és a meglévő bazaltot sem kell a szemétbe vágni, ha épp nem tudok mondjuk manado-ból bevásárolni.
 
Örülök ennek a témának, mert pont a Florimo vizinövény virágföldön gondolkodtam el én is. Ezek szerint parvula "alá" megfelelő lesz és a meglévő bazaltot sem kell a szemétbe vágni, ha épp nem tudok mondjuk manado-ból bevásárolni.

Ha lesz co2 akkor fejlődni fog, ha nem akkor pedig inkább aktív talaj és aci mini jobb választás.
 
Ha lesz co2 akkor fejlődni fog, ha nem akkor pedig inkább aktív talaj és aci mini jobb választás.

Idő közben olvasgatva arra jutottam, hogy az aktív talaj a CO2-től függetlenül is jobb választás.
A Green Aqua oldalán a Parvula Mini az alacsony igényű növények között van, mégis kell neki a CO2?
 
Sziasztok!
Én is valami hasonlót tervezek mint K.László kolléga azzal a különbséggel, hogy barkácsáruházban néztem kicsi agyag cserepet (~9/11cm). Aljába egy adag virágföld, fölé meg kavics.
Egy ilyen ágas-köves táptalaj nélküli akvárium hátsó részébe (a kőhalom mögé) tervezek így 1-2 ültetős növényt becsempészni. (Rotala, crypto) Ha minden jól megy akkor így nem kell majd teleszórni az egész akit kaviccsal vagy valamilyen talajjal, hogy ültetni lehessen, ha meg hozzá kell nyúlni majd kikapom cserepestül az egészet.
 
Sziasztok, nem tudom jó helyre nyitottam-e, de ilyen témát még nem találtam, holott használhatóak ugyanúgy növények alá, mint a gyári szervetlen alapúak. Ha esetleg máshova jobban illene, nyugodtan átmozgathatjátok.

Egy cikket is bemásolnék: forrás: AkvaBlog



Bevezetés

A cikk a virágföld használatát, mint akváriumi táptalajt mutatja be.
Kezdetben valódi kultusza volt az akváriumokban a szerves anyagú táptalajoknak.
Ez a múlt században nagymértékben kiveszett, mivel a rosszul megválasztott, túl sok friss bomló anyagot tartalmazó talaj sok gondot okozott, például az akkoriban megjelenő méregdrága trópusi díszhalakat képes volt megfertőzni hasvízkórral.
Ezt néhány alapelv betartásával el lehetett volna kerülni, de bizonyos szempontból érthető módon az akvaristák inkább mellőzték ezeket a talajokat akváriumaikban.
Napjainkban is tart ez a túlmisztifikálás, az akvarista köztudatban veszélyes dologként él az, hogy valaki szerves anyagú táptalajjal trágyázza a növényeit.
Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy válogatás nélkül felhasználjon mindenféle ismeretlen eredetű és összetételű szerves alapú táptalajt. A cikk elolvasása után viszont, a felvázolt alapelveket betartva azonban gond nélkül élhetünk ezzel a természet adta lehetőséggel akváriumainkban.

Miért is jó a virágföld, mint táptalaj? Ezt a témát ebben a cikkben felvázoltam.

A virágföld használatának alapelvei a következők:

  • Ha van otthon érett növényi komposzt, akkor mindenképpen azt használjuk fel.
  • A virágföld kiválasztásakor az összetételt nézzük meg alaposan: Ezeket az összetevőket keressük: komposztált marhatrágya, (növényi)komposzt, (giliszta,bio)humusz. Ha már az egyik van benne, megfelelő, ha esetleg 2-3, a lehető legjobbat választjuk. Ezeken felül a B típusú, enyhén savas, inkább semleges virágföldet keressük. A legjobb, de kevésbé könnyen beszerezhető a vízinövény virágföld. Nagyobb virágüzletekben, kertészeti, mezőgazdasági áruházakban keressük inkább a megfelelő virágföldet.
  • A bolygatást kerüljük el, ha növényt húzunk ki, inkább vágjuk el tőből, kevés gyökérzettel, a gyökérzet nagyobb részét hagyjuk bent.
  • Talajt porszívózni nem lehet, de nem is szükséges.(ez minden táptalajra igaz)
  • A fedőréteg nagyon fontos, ez zárja el a táptalajt a víztől, mivel fontos, hogy a virágföld csak a gyökerek számára legyen elérhető. Ez a réteg legalább 3-4 cm, de inkább 5 cm-es legyen a biztonság kedvéért. Előnyösek a nehezebb fedőtalajok: sóder, bazalt, az égetett agyagokkal óvatosabban kell bánni, és oda legalább 5 cm fedőréteg szükséges. Fedőréteggel nem befolyásolja a vízminőséget a táptalaj.
  • Ritkás növényzet mellé inkább a tápgolyót ajánlom. A növények gyökerei tartják egészségesen a táptalajt, azok nélkül berohadhat ténylegesen. Ha táptalaj mellett döntünk, sűrű növényzet szükséges.
  • Ez mellett nem szükséges használni mesterséges tápozást. A tápanyagtartalom kifutása a szén-dioxid tekintetében fél-1év, a többi tápanyag több évre elég, ellentétben a mesterséges táptalajokkal, amiknek a teljes kifutása fél-1év.
  • Tipp: A virágföld leterítése után helyezzetek egy sűrű szúnyogháló réteget rá, majd errea kavicsot. Ez megakadályozza a keveredést, bolygatást egy bizonyos mértékig.
Lehetséges felmerülő problémák a táptalaj használata során: (forrás: Diana Walstad - Növényes akvárium ökológiája)


Nehézfém toxicitás savas talajban gyakori, mivel savas közegben az oxidált nehézfémek felszabadulhatnak, és ez mérgezést okoz. Ennek okán inkább semleges kémhatású virágföldet használjunk.

Hidrogén-szulfid(záptojás szagot okozó gáz) toxicitás már nagyon kis koncentrációnál jelentkezik. Gyenge növénynövekedést, és gyökér elhalást okoz. Minden vízinövény természetes környezetében jelen van a hidrogén-szulfid, így kénytelenek voltak alkalmazkodni hozzá, például azzal, hogy oxigént bocsátanak ki, amit felhasználnak a baktérium az oxidáláshoz. A vízben nem okoz gondot, gyorsan oxidálódik szulfátokká.

Friss szerves anyagok is okozhatnak problémát anaerob körülmények között való lebomlással, és a szerves savak termelődése miatt. A virágföld már jól komposztált anyagokat tartalmaz, így emiatt nem kell aggódnunk.

Alacsony redox potenciál esetén, tehát “jobbfajta” elektronbefogadó(elektronakceptor) nélkül a növény gyökerei fermentációval szerzik energiájukat. Ez kis energianyereséggel jár, és lassú folyamat, ezért nem előnyös.

Szulfátos talajok, aerob körülmények között kénsavat eredményezhetnek, amik a pH-t levihetik a veszélyes, 2-es 3-as értékekre.

Zavarosság
A talajokban jelenlévő kisebb részecskék, főleg agyagok, okozhatják a víz zavarodását, opálosságát. Ez miatt nem kell aggódnunk, mivel ezt a baktériumok a biofilmjük miatt megoldják helyettünk. A biofilm egy általuk kiválasztott anyag, amiben helyet foglalnak a baktériumok, egy nyálkaként képzelhetjük el. Ez a nyálka összeragasztja az agyagszemcséket is, amik ezután nem képesek a vízben zavarosságot okozni.
Egy konkrét példa virágföld használatára.
40 literes, 0,6 w/l a fény kompakt csövekkel, mesterséges co2,tápozás,biológiai szűrés nincs.

View attachment 4893

View attachment 4894

View attachment 4895


Források:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium,
A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing
Godi Vizinovenykerteszet




Köszönöm, hogy elolvastad!
Köszi a cikket, hasznos volt! Egy dologra nem jöttem rá, milyen fajta földet tudok vásárolni. Nézegettem párat, vannak olyanok, amelyeken nincs feltűntetve az összetétele. Vannak olyanok, amelyek tartalmaznak műtrűgyát (vagy m.t. keveréket) - ez baj e egyáltalán?, márkát / típust tudnál mondani. Köszönöm!
 
Földnek a nagy előnye, hogy van benne szerves anyag ami CO2-t adhat le a növényeknek és low tech esetén ez igen jól jön.

Találtam egy érdekes tanulmányt, amiben víz alatti növények növekedését vizsgálták különböző talajok esetén:

http://cbnbp.mnhn.fr/cbnbp/ressources/plans_actions/biblio/Barko.pdf

"SEDIMENT-RELATED MECHANISMS OF GROWTH LIMITATION IN SUBMERSED MACROPHYTES"

Két végletet azonosítottak, amikor a növények nagyon rosszul nőttek: homok talaj, illetve olyan talaj, amiben nagyon sok (20+% <<) a szerves anyag.
Sok szerves anyag esetnén a rossz növekedés okaként a talaj alacsony sűrűségét jelölték meg. (Hozzá kell tenni, hogy a vízoszlopba nem adagoltak N és P-t a tanulmányban).

Egyébként visszaemlékezve, egyszer próbáltam egy akváriumot tőzeg talajjal, és tényleg nem nőttek nagyon gyorsan a növények. Sima egyszerű "kertföld" esetén eleinte sokkal gyorsabb volt a növekedés üteme.

Bár az is lehet, hogy hosszú távon a magas szervesanyag tartalomnak más előnyei vannak. Minden esetre érdemes megfontolni, és aki először indít ilyen akváriumot, az inkább a "középutat" válassza.
 
Utoljára módosított:
Elég sokszor előjön, hogy milyen földet lehet használni a növényes akváriumban táptalajként. Ilyenkor sokakban felnagyítódnak a képzeletbeli problémák és már a próbálkozás előtt katasztrófára számítunk. Pedig a valóság akár teljesen más is lehet. Egy pár hetes teszt egy kicsi, pár tíz literes üveg segítségével eldöntheti, hogy jó-e a talajunk. Ennek a tesztnek a költsége minimális. Pár liter bolti aktív talaj árából megvan a teszt és ha találunk egy bevált talajt, akkor ez a megszerzett tudás igen komoly kiadásoktól kímélhet meg minket a jövőben. Legyen akár high tech vagy low tech az akvárium.

Ha valaki veszi a fáradtságot és elolvassa a következő tutorial-t, akkor a következő idézetet fogja találni benne:

https://dianawalstad.files.wordpress.com/2017/10/shrimprcs2017.pdf

"While any unfertilized potting soil will work, I have gotten good results using Miracle Gro’s Organic Choice ‘Potting Mix’. It contains well-composted organic matter and has a desirably low NPK ratio of 0.10, 0.05, 0.05. It has no chemical fertilizers (e.g., ammonium sulfate, ammonium nitrate, etc.) that will generate toxins like nitrite and hydrogen sulfide once submerged. It does not generate much turbidity, nor contain nuisance perlite pieces that float to the surface. "

Miracle Gorw Organic Choice Potting Mix-et nálunk nem lehet kapni, de például USA-ban elég elterjedt és ezért esett rá a választás a példában. Én eddig nem találtam olyan földet, ami nálam ne működött volna. (Egyedül a tőzeg nem volt számomra ideális választás, föld sokkal jobban működött nálam.)

Amiket eddig próbáltam: Sandis Palántaföld, blüh-fix virágföld (ezek elég elterjedten kaphatóak)
Legtöbbször nem vacakolok, hanem a földet kiásom a kertből. Mondjuk így:
1577001942944.png

1576999407203.png
Ehhez a talaj A0 környéki rétegét használom. Ebben még van szerves anyag, de már elég jól lebomlott. Tehát nem a talaj legfelső részét, ahol még láthatóak a levelek, fűdarabkák stb, hanem közvetlenül alatta, de nem is túl mélyről. Ezeknek a rétegeknek a vastagsága függ a helyszíntől is. Például erdőben az avarszint sokkal nagyobb lehet. Nagyobb szerves anyagokat, például gyökérdarabkákat kiszedem.

Ha a bolti föld műtrágyázott, az sem feltétlenül megoldhatatlan gond, halat, garnélát semmiképpen sem szabad beletenni, míg nem rendeződnek az állapotok.

Low-tech akváriumom, "kerti föld":

1577000082071.png

@Pendulum (akit már sajnos töröltek a fórumról...) bolti földes low-tech akváriuma:
1577000272990.png
1577000325248.png

Ezek carbo-zás nélküli példák, erre nincs szükség föld talaj esetén. Így egy napi rutinnal és folyamatos kiadással kevesebb a karbantartás. Algamentesítéshez nincs szükség vegyszeres praktikákra. Ha valaki low-tech akváriummal küzd és nincs megelégedve a növényei állapotával, esetleg algásodik, ekkor ez a módszer egy próbát megérhet. Mivel a földben található szervesanyag a mineralizálódása során CO2 ad le, így a növények számára az egyik legfontosabb macro elem, a szén kerülhet a vízoszlopba. Low tech akváriumokban a növények gyatra növekedését, kikopását gyakran a növények számára kevés felvehető szén okozza és nem az egyéb macro- illetve microelemek hiánya.
 
Utoljára módosított:
Szia! Nekünk is van virágföldes medencénk , de nem tudom hogyan kell feltölteni a képet! Üdv!
 
Back
Oldal tetejére