Pterophyllum scalare

[Pecás]

• Tudományos név: Pterophyllum scalare (Schultze; 1823)
• Magyar név: Vitorláshal
• Csoport: Sügérek
• Származás: Dél-Amerika; Amazóniai-medence.
• Testhossz: 10 cm.
• Természetes élőhely: Nyugodt, gallyakkal eltorlaszolt vizek.
• Viselkedés: Békés, a nyílt vizekben úszik.
• Táplálkozás: Ragadozó (természetes környezetben különféle gerincteleneket fogyaszt).
• Szaporítás: Elég könnyű, ha már egy pár egymásra talált.
• Medence: Minimum 150 literes
• Halnépesség: 250 literre 5 hal
• Dekoráció: Gyökérhalmok, széles levelű növények.
• Hőmérséklet: 25-26°C
• pH: 5-7,5
• Keménység: 1-20 NK°
• Várható életkor: 8-12 év

Megjegyzés: A vitorláshal az egyik legnépszerűbb hal az akvaristák körében. Az utóbbi tíz-egynéhány évben terjedt el igazán, amióta a tenyésztők nagyon sok változatát hozták létre. A vadon élők sokkal bájosabbak, csak nem elég szaporák akkor, ha nem tudunk számukra a természetben megszokotthoz hasonló környezetet teremteni. A vitorláshal magas testfelépítésű, hogy úszói szépen fejlődjenek, ajánlott 140-150 literes medencét legalább biztosítani neki. Egyedül semmiképp se helyezzük el egy akváriumban, mivel területet jelölnek ki maguknak, így jóformán az egész medencét sajátjának titulálja, és később nehezebb lesz más sügérfélét mellé helyezni, esetleg többszörös terepátrendezéssel lehetséges. Párban ugyan mérséklődik a helyzet, de egy később behelyezett példányt akár el is pusztíthatják. Érdemes legalább 3 példányt vásárolni, 3 vagy ennél több hal esetén nem lép fel az előbb leírt reakció általában. Csak a kifejlett, közel 9-10 éves példányok veszélyesek igazándiból a neonhalakra, kisebb korban bátran gondozhatóak együtt. A nemek megállapítása nehéz, biztosan csak a csapatból kiváló párnál tudható 100%-osan a nemük.

Amikor egy pár egymásra talál, szemérmesen az akvárium egy eldugott helyére vonul. Az ikrákat a nőstény egy széles levélre rakja. Ezeket ezután mindkét szülő szorgalmasan őrzi és ,,szellőzteti". Sajnos a sok keresztezés és tenyésztés folyamán egyre inkább megváltozik a viselkedésük, már nem olyan jó szülők, ami gyakran oda vezet, hogy nem jár sikerrel a szaporodás. Előfordulhat, ál-ívás is, ebben az esetben két nőstény példány is ikrázik, hím nélkül, viszont a terméketlen ikrák nagyon hamar penészednek, és természetesen egy kishal sem kel ki belőlük. Egyébként létezik egy közeli faj, a Pterophyllum altum, mely fogságban keveset szaporodik. Ennek az úszói még sokkal hosszabbak, mint a vitorláshal, azaz a Pterophyllum Scalare úszói. Egyébként szeret együtt élni pontylazacokkal és törpe bölcsőszájú halakkal.

Leírás: diszhal.info

Van egy nagynak mondható medencémben (160x40 cm, 60 cm magas) egy csapat, amiből már biztosra merem mondani, hogy kivált egy pár
Anno egy vadas színvilágnak tűnő csapatot vettem (igazából ez az egy tetszik annyira, hogy haza is hozzam, no meg a vágyálomra az altumra ez hasonlít a leginkább), ami sajnos nagyon sokféle lett mind végleges méretüket, mind megjelenésüket tekintve (nagyon "szétnőttek", illetve vannak benne fátyolosok is, ami nem éppen a szívem csücske)

Egy ideig rágódtam a dolgon, de mivel vitorlást még soha nem szaporítottam, gondoltam, belevágok: egy próbát mindenképpen megér

Van egy medencém, ami nagyon-nagyon régóta parlagon hever, állatmód vízköves, de amennyire lehetett, letakarítottam. Rá is ment a tegnap délelőttöm.
Az akva kb netto 60-70 literes, bár sokkal többnek mutatja magát. Kb 70 cm hosszú, kb 25 cm széles, 50 cm magas és még korábban építettem neki egy kis külső szűrőt (gyakorlatilag egy "torony").
Elég érdekesen néz ki, de hát egy sarokpolcon van, így eleve adottak a lehetőségek... (összesen egy derékszög van rajta)

Segítséget szeretnék kérni Tőletek: ha valaki már szaporított vitorlásokat, szeretnék pár tanácsot kérni a medence berendezésére (nem szeretnék egy csupasz valamit, hanem egy normális medencét aljzattal, dekorációval, kis igényű növényekkel), víz paraméterekre, növényekre, egyszóval mindenre. Még társításra is. Jelenlegi elképzelésem: pár páncélos harcsa takarítani alulra.

Van elképzelésem, látom, hogy elég tág vízparamétereket elfogadnak, de más véleményére, ha van -leginkább- tapasztalatára lennék kíváncsi.
Volt már ikrázás, védeni is próbálták, de a pofátlan Odessa márnák mellett nem sok eséllyel, az viszont biztató, hogy már hónapok óta (inkább fél éve) figyelem ezt a két halat és az akvárium egy adott sarkában vannak mindig, azt még valamennyire védelmezik is.
Ami még erre a döntésre sarkallt: a nagyon vegyes brigádból ők azok, akik a leginkább úgy néznek ki, ahogy szerettem volna eredetileg: nincsenek extrém hosszúra nyúlt uszonyaik, nem fátyolosak és a színük valami fergeteges.
Kb ezt a színvilágot képzeljétek el, bár -mivel nem kaptak eddig elegendő fagyi kaját, elsősorban cyclopsot- a homlokuk-hátuk nem ennyire narancsos, a színük, az alkatuk, a szemük ilyen:

 

[meleagris]

• Tudományos név: Pterophyllum scalare (Schultze; 1823)
• Magyar név: Vitorláshal
• Csoport: Sügérek
• Származás: Dél-Amerika; Amazóniai-medence.
• Testhossz: 10 cm.
• Természetes élőhely: Nyugodt, gallyakkal eltorlaszolt vizek.
• Viselkedés: Békés, a nyílt vizekben úszik.
• Táplálkozás: Ragadozó (természetes környezetben különféle gerincteleneket fogyaszt).
• Szaporítás: Elég könnyű, ha már egy pár egymásra talált.
• Medence: Minimum 150 literes
• Halnépesség: 250 literre 5 hal
• Dekoráció: Gyökérhalmok, széles levelű növények.
• Hőmérséklet: 25-26°C
• pH: 5-7,5
• Keménység: 1-20 NK°
• Várható életkor: 8-12 év

Megjegyzés: A vitorláshal az egyik legnépszerűbb hal az akvaristák körében. Az utóbbi tíz-egynéhány évben terjedt el igazán, amióta a tenyésztők nagyon sok változatát hozták létre. A vadon élők sokkal bájosabbak, csak nem elég szaporák akkor, ha nem tudunk számukra a természetben megszokotthoz hasonló környezetet teremteni. A vitorláshal magas testfelépítésű, hogy úszói szépen fejlődjenek, ajánlott 140-150 literes medencét legalább biztosítani neki. Egyedül semmiképp se helyezzük el egy akváriumban, mivel területet jelölnek ki maguknak, így jóformán az egész medencét sajátjának titulálja, és később nehezebb lesz más sügérfélét mellé helyezni, esetleg többszörös terepátrendezéssel lehetséges. Párban ugyan mérséklődik a helyzet, de egy később behelyezett példányt akár el is pusztíthatják. Érdemes legalább 3 példányt vásárolni, 3 vagy ennél több hal esetén nem lép fel az előbb leírt reakció általában. Csak a kifejlett, közel 9-10 éves példányok veszélyesek igazándiból a neonhalakra, kisebb korban bátran gondozhatóak együtt. A nemek megállapítása nehéz, biztosan csak a csapatból kiváló párnál tudható 100%-osan a nemük.

Amikor egy pár egymásra talál, szemérmesen az akvárium egy eldugott helyére vonul. Az ikrákat a nőstény egy széles levélre rakja. Ezeket ezután mindkét szülő szorgalmasan őrzi és ,,szellőzteti". Sajnos a sok keresztezés és tenyésztés folyamán egyre inkább megváltozik a viselkedésük, már nem olyan jó szülők, ami gyakran oda vezet, hogy nem jár sikerrel a szaporodás. Előfordulhat, ál-ívás is, ebben az esetben két nőstény példány is ikrázik, hím nélkül, viszont a terméketlen ikrák nagyon hamar penészednek, és természetesen egy kishal sem kel ki belőlük. Egyébként létezik egy közeli faj, a Pterophyllum altum, mely fogságban keveset szaporodik. Ennek az úszói még sokkal hosszabbak, mint a vitorláshal, azaz a Pterophyllum Scalare úszói. Egyébként szeret együtt élni pontylazacokkal és törpe bölcsőszájú halakkal.

Leírás: diszhal.info

Van egy nagynak mondható medencémben (160x40 cm, 60 cm magas) egy csapat, amiből már biztosra merem mondani, hogy kivált egy pár
Anno egy vadas színvilágnak tűnő csapatot vettem (igazából ez az egy tetszik annyira, hogy haza is hozzam, no meg a vágyálomra az altumra ez hasonlít a leginkább), ami sajnos nagyon sokféle lett mind végleges méretüket, mind megjelenésüket tekintve (nagyon "szétnőttek", illetve vannak benne fátyolosok is, ami nem éppen a szívem csücske)

Egy ideig rágódtam a dolgon, de mivel vitorlást még soha nem szaporítottam, gondoltam, belevágok: egy próbát mindenképpen megér

Van egy medencém, ami nagyon-nagyon régóta parlagon hever, állatmód vízköves, de amennyire lehetett, letakarítottam. Rá is ment a tegnap délelőttöm.
Az akva kb netto 60-70 literes, bár sokkal többnek mutatja magát. Kb 70 cm hosszú, kb 25 cm széles, 50 cm magas és még korábban építettem neki egy kis külső szűrőt (gyakorlatilag egy "torony").
Elég érdekesen néz ki, de hát egy sarokpolcon van, így eleve adottak a lehetőségek... (összesen egy derékszög van rajta)

Segítséget szeretnék kérni Tőletek: ha valaki már szaporított vitorlásokat, szeretnék pár tanácsot kérni a medence berendezésére (nem szeretnék egy csupasz valamit, hanem egy normális medencét aljzattal, dekorációval, kis igényű növényekkel), víz paraméterekre, növényekre, egyszóval mindenre. Még társításra is. Jelenlegi elképzelésem: pár páncélos harcsa takarítani alulra.

Van elképzelésem, látom, hogy elég tág vízparamétereket elfogadnak, de más véleményére, ha van -leginkább- tapasztalatára lennék kíváncsi.
Volt már ikrázás, védeni is próbálták, de a pofátlan Odessa márnák mellett nem sok eséllyel, az viszont biztató, hogy már hónapok óta (inkább fél éve) figyelem ezt a két halat és az akvárium egy adott sarkában vannak mindig, azt még valamennyire védelmezik is.
Ami még erre a döntésre sarkallt: a nagyon vegyes brigádból ők azok, akik a leginkább úgy néznek ki, ahogy szerettem volna eredetileg: nincsenek extrém hosszúra nyúlt uszonyaik, nem fátyolosak és a színük valami fergeteges.
Kb ezt a színvilágot képzeljétek el, bár -mivel nem kaptak eddig elegendő fagyi kaját, elsősorban cyclopsot- a homlokuk-hátuk nem ennyire narancsos, a színük, az alkatuk, a szemük ilyen:
View attachment 28240

@Pecás kollega!

Jo ez a Topic, örülök, hogy megnyitottad.
Nagy tapasztalatom nekem sincsen, azokon kivül, amiket leirtal. Meg anyosomeknal volt egy tarsas akvariumom, abban volt egy par, szerencsere vasarlaskor egy part vettem, bar nem tudtam akkor meg..
Ikraztak is 1-2 alkalommal, de tarsas medenceben sok volt nekik a zavaro tenyezö, vagy csak nem voltak gondos szülök, es felfaltak reggelre mindig az ikrakat. Nalam csapvizben voltak anno, talan nemi egertobozt hasznaltam a szüröben, de semmi extra, a dus növenyzeten kivül...
A berendezesre en mindenkeppen kardfüvet, stemeket es nagy levelü Anubiast hasznalnek, illetve olyan fakat, melyeknek viszonylag nagy, sima a felülete, es majdnem a felszinig nyujtoznak, hatha az szimpatikus lesz nekik az ikrarakashoz.
A többi parameter gondolom a szokasos lenne: alacsonyabb pH, (6-6,5) sötetebb viz, hömerseklet 26-27°C, jo minösegü eledel, de ezt te is tudod.
Sok sikert, mindenkeppen folyamatosan informalj minket, hogyan haladsz!:nailbiting:

 

[Pecás]

@Pecás kollega!

Jo ez a Topic, örülök, hogy megnyitottad.
Nagy tapasztalatom nekem sincsen, azokon kivül, amiket leirtal. Meg anyosomeknal volt egy tarsas akvariumom, abban volt egy par, szerencsere vasarlaskor egy part vettem, bar nem tudtam akkor meg..
Ikraztak is 1-2 alkalommal, de tarsas medenceben sok volt nekik a zavaro tenyezö, vagy csak nem voltak gondos szülök, es felfaltak reggelre mindig az ikrakat. Nalam csapvizben voltak anno, talan nemi egertobozt hasznaltam a szüröben, de semmi extra, a dus növenyzeten kivül...
A berendezesre en mindenkeppen kardfüvet, stemeket es nagy levelü Anubiast hasznalnek, illetve olyan fakat, melyeknek viszonylag nagy, sima a felülete, es majdnem a felszinig nyujtoznak, hatha az szimpatikus lesz nekik az ikrarakashoz.
A többi parameter gondolom a szokasos lenne: alacsonyabb pH, (6-6,5) sötetebb viz, hömerseklet 26-27°C, jo minösegü eledel, de ezt te is tudod.
Sok sikert, mindenkeppen folyamatosan informalj minket, hogyan haladsz!:nailbiting:

Köszönöm amiket leírtál
Jelenleg két, akarom mondani három irány van fa fronton a fejemben: szőlőtőke (legalább 8-10 éve gyűjtöttem, az őszt és a telet ráadásul a szabadban töltötték) amit természetesen elő kell készítenem: formázás, kéregtelenítés, főzés, áztatás, avagy saját gyűjtésű uszadékfák, amik már egy évet vízben töltöttek nálam is, de az ősszel kikerültek a vízből, az őszt és a telet szintén a szabadban töltötték, teendő ugyanaz, mint a szőlővel, harmadik variáció a sorsukat váró vasfa/mangrove darabok.
Ami a szőlő felé terel kissé: az akva hátterezett a jó öreg csemperagasztós, fehér cementes technikával és bár ment utána minimum másfél-két évet, azért még keményítheti a vizet, a szőlő viszont tudomásom szerint savas irányba viszi a pH-t, így kiegyenlítheti ezt a dolgot. Másik, hogy mivel színezi a vizet, a black water irányba tudom elvinni a dolgot. (mondjuk, ezt a szűrőbe betett tőzeggel, égertobozzal is meg lehet csinálni elvileg)
Növényzetnek némi nagyra növő cryptocorine-t gondoltam a hátfal környékére, illetve a fá(k)ra vagy valami közepes anubiast, vagy bucét. Valisneriát nem tudom, nagyon hajlamos túlfeszíteni a húrt, mohákkal is billegő állásponton vagyok.
Pár kerekded követ szintén terveztem betenni, meg némi kavicsot átmenetnek a leendő "homokpad" irányában, no meg azért, hogy valahol szép biofilm is ki tudjon alakulni, hátha majd a kicsiknek bejön, mint anno a kis Hypsophrys nicaraguensiseknek, akik nagyon szépen fejlődtek a biofilmet csipegetve.

 

[meleagris]

Köszönöm amiket leírtál
Jelenleg két, akarom mondani három irány van fa fronton a fejemben: szőlőtőke (legalább 8-10 éve gyűjtöttem, az őszt és a telet ráadásul a szabadban töltötték) amit természetesen elő kell készítenem: formázás, kéregtelenítés, főzés, áztatás, avagy saját gyűjtésű uszadékfák, amik már egy évet vízben töltöttek nálam is, de az ősszel kikerültek a vízből, az őszt és a telet szintén a szabadban töltötték, teendő ugyanaz, mint a szőlővel, harmadik variáció a sorsukat váró vasfa/mangrove darabok.
Ami a szőlő felé terel kissé: az akva hátterezett a jó öreg csemperagasztós, fehér cementes technikával és bár ment utána minimum másfél-két évet, azért még keményítheti a vizet, a szőlő viszont tudomásom szerint savas irányba viszi a pH-t, így kiegyenlítheti ezt a dolgot. Másik, hogy mivel színezi a vizet, a black water irányba tudom elvinni a dolgot. (mondjuk, ezt a szűrőbe betett tőzeggel, égertobozzal is meg lehet csinálni elvileg)
Növényzetnek némi nagyra növő cryptocorine-t gondoltam a hátfal környékére, illetve a fá(k)ra vagy valami közepes anubiast, vagy bucét. Valisneriát nem tudom, nagyon hajlamos túlfeszíteni a húrt, mohákkal is billegő állásponton vagyok.
Pár kerekded követ szintén terveztem betenni, meg némi kavicsot átmenetnek a leendő "homokpad" irányában, no meg azért, hogy valahol szép biofilm is ki tudjon alakulni, hátha majd a kicsiknek bejön, mint anno a kis Hypsophrys nicaraguensiseknek, akik nagyon szépen fejlődtek a biofilmet csipegetve.

A szölötöke jo lehet, en inkabb preferalnam a vasfat es egyeb uszadekfakat, de ki tudja mire van kedvük az ikrakat lerakni...
Valisneria is jo lehet, de kordaban kell biztosan tartani. Echinodorusok? Annyi fele van, lehetne a hatfalhoz es közepre is belölük...

 

[Pecás]

A szölötöke jo lehet, en inkabb preferalnam a vasfat es egyeb uszadekfakat, de ki tudja mire van kedvük az ikrakat lerakni...
Valisneria is jo lehet, de kordaban kell biztosan tartani. Echinodorusok? Annyi fele van, lehetne a hatfalhoz es közepre is belölük...

Elég keskeny a placc A nagyobbacska cryptokra azért gondoltam, mert a jelenlegi helyükön kb 20-22 cm magasak.
Valisneria szerintem inkább nem, mint igen a jelenlegi állás szerint, echinodorusokat még megskubizom.
A fafélét igazándiból csak dekornak szánom, illetve valamit kötöznék rá. Végülis elvileg levélre, üvegre szoktak ikrázni...

 

[Tohen]

Nalam lakik egy ikrazo Koi par es csak megerositeni tudom meleagris megfigyeleseit, nalam is mindig a nagy Anubias levelre ikraznak. Altalaban az egyik hatso sarkot preferaljak. Szerintem barmilyen berendezes mellett is dontesz, egy -mas nem egy fa moge "eldugott"- Anubias mindenkepp megerne egy probat .
Amugy meghatoan szorgosak, faradhatatlanul "szelloztetik" az ikrakat es -ahogy eszrevettem- nagyon harciasak ilyenkor. Ha nem latom, akkor is pontosan tudom mi tortenik hatul, mert a tobbi lako a kornyekre sem mehet.
Az elso egy-ket alkalommal meg eluszas elott eltuntek az ikrak, viszont azota szinte mindig sikerul kikelniuk a piciknek. Sajnos/nem sajnos -ezen mar sokat gondolkodtam- nagyjabol eddig maradnak eletben nalunk. Visszasozott RO viz van az akvariumban de csak 22-23 fokos- talan ez lehet a baj, de inkabb azt gyanitom, hogy amikor elkezdenek uszkalni ossze-vissza, onnantol nem tudjak megvedeni oket a szulok es az akvariumi farkas torvenyek lepnek eletbe... Az Otok, Panda Garrak es az egy szem boszorkany harcsa nem sok erdeklodest mutatnak a kicsik irant; az ilyen-olyan Tetra felek viszont annal tobbet...
Talan tobb stem novennyel nagyobb eselyuk lenne felcseperedni, viszont nem tudom mit tudnek +1,2,5, vagy akar 300 vitorlashallal kezdeni. Sajnos ez egy orokos dilemma nalam.

 

[DuruczK]

Hogy áll a vitorlás babaszoba projekt? Kiváncsi lennék hogy mire jutottatok mert én is hasonló helyzetben vagyok, van egy párom akik tegnap másodízben ívtak a társasban egy kis belsőszűrő oldalára amit éjszakai levegőztetésre raktam be.
Az összes tenyésztős témájú videóban írásban azt említik hogy jobb ha nincs aljzat a tenyészakváriumban, növény szinte bármi lehet cserépben vagy valami kötözős fajta. Az aljzat témát nem igazán bontották ki sehol de én arra tudok tippelni hogy a frissen kikelt lárvákat a szülők próbálják egyhelyen tartani amíg nem úsznak el, és talán a kövek közül nem tudják összeszedni és ott pusztulnak a szerencsétlenek, plussz ugye egy csupasz üvegről könnyebb leszívni a mulmot, kajamaradékot.
Nekem a dilemma a kicsik etetése, mindenhol a frissen kelt artemiát írják mint indító kaja és utána porított száraztáp illetve morzsolt tojássárgája.

 

[Pecás]

Még sehogy sem állok, főleg időhiány miatt.
Most a hosszú hétvégén a halas szobában ügyködök -már jó rég időszerű lett volna-, de látszólag csak az idő telik és nem haladok.
Mondjuk a qpi sem hétköznapi, amit rendbe kell szedjek, miközben az átalakítást is csinálom.
A vitorlásokra visszatérve: a tenyésztők valamiért mindig a csupasz üveg kalitkákat preferálják, jó eséllyel a könnyű karbantarthatóság és átláthatóság miatt.
Én az afrikai sügérekkel soha nem csináltam ilyent, még az akvába belógatott (saját készítésű) üveg ketrecbe is tettem egy fél centi marosi homokot.
Amerikai sügéreknél próbálkoztam a csupasz üveg + poreleség szisztémával: teljes kudarc lett. A beállt akvában viszont a gyöngykavicsról gyönyörűen csípkedték a biofilmet és szépen fejlődtek addig a méretig, amíg a cyclopsot már meg tudták enni, onnan már könnyű dolgom volt. Nem egy jókép, de a lényeg látszik: a népes család:

Ha lesz egy kis időm, a vitorlások szülőszobáját is rendesen be szeretném rendezni.
Lesz benne anubias is, meg vagy echinodorus, vagy crypto valamilyen, mert a széles leveleket szeretik ikrázáshoz, de lesz rendes aljzat is, hogy a kis kavicsok felületén tudjon kialakulni a biofilm, hadd csipegessék.

 

[rutilans]

@Pecás ajánlom a Cryptocoryne crispatula var. balansae nevűt, vékony (kb. 1cm) és hosszú (nálam 35cm) leveleket nevel.
Ötvözi a Vallisneria és Crypto előnyös tulajdonságait:
- hosszú, vékony levelek
- kevés fénnyel is beéri
- nem terjeszkedik agresszíven

 

[DuruczK]

Látom nem nagyon halad a tenyész program senkinek vagy csak titkolja hogy mire jutott, nálam 3 napja megtörtént az ívás, kivettem az ikrákat egy 30literes akiba akasztós szűrővel, levegőztetővel, 27-28 fokra fűtve, egy kis metilénkékkel kezelve. Mára kikeltek az ikrák és most amolyan átmeneti lárva állapotban vergődnek az akvárium alján. Linkelek ide egy oldalt ahol elég részletesen leírnak mindent amit tudni kell, bár angolul:http://www.angelsplus.com/ArticleBreeding.htm és a naplómat is ahol követni tudjátok hogy nálam hogy halad a dolog: https://akvakertesz.hu/threads/kalvaria.6750/