• Külső szűrőt keresel?

    Akkor a következő szűrőket áttekintő tájékoztató oldal neked készült. Gyári adatok, Green Aqua ajánlás és a fontosabb paraméterek. Szűrő választási tájékoztató.

    Tudtad, hogy az EHEIM 2275-ös szűrője az egyik legnépszerűbb termék a Professional 3 szériából? A Green Aqua-ban ezt a szűrőt önállóan 120-180 literes akváriumokhoz használjuk. 240 literes akváriumaink alatt két ilyen szűrő dolgozik tökéletesen.

    Ha szűk a keret, megfelelő alternatíva lehet a Tetratec EX 1200-as szűrő. A szűrőanyagokat később itt érdemes cserélni, de induláshoz megfelelő lehet.

    Tipp: Ha egy kis Purigennel kiegészíted a szűrőd, a vized kristálytiszta és színtelen lesz.

    További külső szűrők a Green Aqua kínálatából.

  • Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Nitrifikáló baktériumok szaporodása

Sziasztok!
Látom, hogy itt van néhány, a témában nálam sokkal okosabb ember, aki biztosan tud válaszolni a kérdésemre.
A szűrőben kialakuló kocsonyás, barna trutyi milyen fajta baktérium?
 
Sziasztok!
Látom, hogy itt van néhány, a témában nálam sokkal okosabb ember, aki biztosan tud válaszolni a kérdésemre.
A szűrőben kialakuló kocsonyás, barna trutyi milyen fajta baktérium?

"A szűrőbaktériumok felületekre feltapadva élik életük nagy részét. Nyálkát termelnek maguk köré, ami rögzíti őket egymáshoz és a felszínhez. Ez a nyálka az ammóniabontók esetében vörös, a nitritbontóknál barna. Mivel együtt fordulnak elő, rozsdabarna vagy karamellszínű bevonatot képeznek közösen."
Itt van róluk egy összefoglaló: http://akvaguru.hu/index.php?mit=304
 
"A szűrőbaktériumok felületekre feltapadva élik életük nagy részét. Nyálkát termelnek maguk köré, ami rögzíti őket egymáshoz és a felszínhez. Ez a nyálka az ammóniabontók esetében vörös, a nitritbontóknál barna. Mivel együtt fordulnak elő, rozsdabarna vagy karamellszínű bevonatot képeznek közösen."
Itt van róluk egy összefoglaló: http://akvaguru.hu/index.php?mit=304
Na, akkor fevetődik egy kérdés. Ha a nitrifikáció viszonylag lassú áramlásnál megy végbe, akkor ezek a bacik miért telepednek meg előszeretettel a szűrő csöveiben, motorjában, szóval a leggyorsabb áramlású helyeken?
 
Na, akkor fevetődik egy kérdés. Ha a nitrifikáció viszonylag lassú áramlásnál megy végbe, akkor ezek a bacik miért telepednek meg előszeretettel a szűrő csöveiben, motorjában, szóval a leggyorsabb áramlású helyeken?

A válasz a lamináris áramlás :) + a nyálka néha leszakad, megtapad itt-ott, függetlenül attól, hogy mennyi benne az élő baci. Amúgy nem a nitrifikálók képeznek nyálkát, hanem az összes baci, akár egy Pseudomonas is
 
Természetesen. Nálunk az akváriumok többségében nagyon nagy növénymassza van.
De az első megfigyelések kifejezetten gyors növekedésű stem növényeknél történtek. A bolti elhelyezkedés miatt.

Hát passzolok. Ez mutatja, hogy minden akvárium más. Ha csak a szűrés számítana, akkor a biológiai szűrő nélküli ~20 fokos low tech föld talajú akváriumomnak (2+1 db, egyik 50% stem) tele kellene lennie fonalalgával. Ha a biólógiai szűrő hiánya és a sok fény okozza a fonalalgát, akkor a hasonlóan üzemelő kerti akváriumban kellene lennie fonalalgának. De nincs. Ez rengeteg fényt kap, megkockáztatom, hogy mesterséges fénnyel kevesen tudják ugyanezt elérni. Ráadásul ennél az akváriunál előfordult napi 8-10 fokos (!) vízhőmérséklet ingadozás is. Mégsincs fonal.

Lehet, hogy pörgetett akváriumnál tényleg ez a pár fok (5 fok? Hány fokos szokott általában lenni?) elég, hogy ideális körülmények melett - az amúgy is gyorsan növő fonalalga - kihasználja a változást. Akváriumok és módszerek nagyon másak. Ami az egyiknél működik, lehet, hogy 100% ellentétes hatást vált ki más módszernél. Ezért is kockázatos a módszerek keverése és általános igazságok levonása. Az meglep, hogy ez főleg a high tech stemes akváriumnál jön elsősorban elő. Azt gondoltam, hogy egy kevés, érzékeny növényt tartalmazó aquascape hamarabb kizökken az egyensúlyból.
 
Utoljára módosított:
Hát passzolok. Ez mutatja, hogy minden akvárium más.

Ebben nincs vita :)

Ha csak a szűrés számítana, akkor a biológiai szűrő nélküli ~20 fokos low tech föld talajú akváriumomnak (2+1 db, egyik 50% stem) tele kellene lennie fonalalgával.

Fontos a 20 fok alatti hőmérséklet. 20 fok körül semmi gond. 17-18 és alatta gond. Nálunk ezt nagyon hideg vizes cserével, fűtetlen bolttal vagy direktbe irányított légkondival sikerült elérni néhány alkalommal.

Ha a biólógiai szűrő hiánya és a sok fény okozza a fonalalgát, akkor a hasonlóan üzemelő kerti akváriumban kellene lennie fonalalgának. De nincs.

Mindenre van magyarázat, de semmire sem 1 mondat :) A spec kerti akváriumodra is van néhány elméletem, de többet kellene megfigyelni ilyen környezetben. Ahogy szokták mondani lehet egyszer szerencséd volt, a következő 10 alkalommal meg nem lesz.
De a megfigyelés érdekes és minden esetből tapasztalatokat lehet szerezni. Ezért érdekes volt a kerti projektedet követni.

Ahogy akváriumi fény között is van különbség (brutális időnként) úgy a kerti fény sem mindig ugyanazt jelenti. Jól megfigyelhető egy egy rossz helyre épített, vagy rosszul tervezett kerti tónál és egy árnyékosabb helyen lévő társánál.
Tény, hogy sok természetes fényt kapott. Mondjuk jó lett volna látni egy CO2 adagolás és tápozás melletti folyamatot, mert így nem lehet összehasonlítani sem a fejlődést sem a tápanyagfelvételt.
De az időnként nagy hőmérsékletingadozás és az utóbbi hetek hónapokban lévő hideg időjárásban szerintem hibernálódott az egész rendszered. A hagyományos algáknak ez nem kedvez. A kerti tavak is inkább a nyári melegben erős napsütés mellett kínlódnak.
Eleinte amíg a növények bírták minimális növekedéssel/fejlődéssel működtek, később teljesen hibernálódtak, míg végül elindult volna a kipusztulás. Mivel nem állandó volt a hőmérséklet még 1 hetes időszakban sem így a folyamatok sem lineárisan változtak. Hol problémás volt a helyzet, hol határeset stb...
Egy adott pillanatot 2-3 hétig kellett volna megfigyelni, hogy mi történik. Pl egy nappali 20 fokos és esti 12 fokos hőmérsékletet tartósan megfigyelni ugyanolyan fényviszony mellett (mesterséges helyen)

Így olyan sok változó van, hogy képtelenség valós következtetést levonni.

Ez rengeteg fényt kap, megkockáztatom, hogy mesterséges fénnyel kevesen tudják ugyanezt elérni.

Igen, de ahogy írtam fény és fény között is van különbség. A hőmérséklet pedig adott hőmérsékletig ideális egy algafaj számára, alatta viszont elpusztul.... stb.

Ráadásul ennél az akváriunál előfordult napi 8-10 fokos (!) vízhőmérséklet ingadozás is. Mégsincs fonal.

Lásd fent. De érdekes volt megfigyelni ezért mindenképp nagyon értékes volt a naplózás (y)

Lehet, hogy pörgetett akváriumnál tényleg ez a pár fok (5 fok? Hány fokos szokott általában lenni?)

20-25 fok az ideális a növények számára. Általában ebben a tartományban mozog egész évben. Nagyjából 22-23 között.

elég, hogy ideális körülmények melett - az amúgy is gyorsan növő fonalalga - kihasználja a változást.

van egy brutális mennyiségű növényzet. Már működő akvárium miatt iszonyatos bomlástermék. Napi tápozás és etetés is.
Ilyet képzelj.

29487994444_dfdd85e525_h.jpgGreen Aqua Showroom by Viktor Lantos, on Flickr

Kis méretű akváriumban hamarabb jelentkeznek a negatív folyamatok is.

Akváriumok és módszerek nagyon másak. Ami az egyiknél működik, lehet, hogy 100% ellentétes hatást vált ki más módszernél.

Igen, de mivel a fórum alapvetően akvakertészet és aquascaping, nature aquarium vonal köré épül, nagyon hasonló környezetet próbálunk kialakítani, világítás stb vonalon is. Ebből kilóg a low tech és az ennél lassabb környezet is.

Ezért is kockázatos a módszerek keverése és általános igazságok levonása.

Valóban nem célszerű keverni. De kár összemosni a fórum alapjául szolgáló növényezést egy más növényezéssel. A két dologban is van sok közös és rengeteg ellentétes pont.

Az meglep, hogy ez főleg a high tech stemes akváriumnál jön elsősorban elő.

hmm. te kérdezted, hogy ez biztos minimál. erre válaszoltam, hogy nem, stemes. most akkor a stemes a gond. Szóval félreérted. MINDEN akváriumnál megfigyelhető az adott környezetben. Nem friss, hónapok óta stabilan működő akváriumokról van szó.
Persze lehetne más miatt is fonal, pl egy erős túletetés miatt, CO2 adagolás változás miatt, szűrő koszolódás, stb... de a megfigyelés lényege az volt, hogy ha visszabillentjük a hőmérsékletet gyorsan visszafordul a helyzet. Ami az előző esetekben sokkal hosszabb időt vesz igénybe.

Tehát nincs különbség stem vagy nem stem. Ez csak a szűrésről szól. Hogy a vízforgatás mellett valóban dolgozik e vagy csak forgatja a vized.

Azt gondoltam, hogy egy kevés, érzékeny növényt tartalmazó aquascape hamarabb kizökken az egyensúlyból.

Szinte minden alkalmas arra, hogy kibillentse az egyensúlyból az akváriumot. Nagyjából tele tudnék írni 2 A4-es oldalt :)
Viszont a topik csak a szűrésről szólt. És picit céloztam az első posztban megemlített ideális környezetre.
 
Ebben nincs vita :)



Fontos a 20 fok alatti hőmérséklet. 20 fok körül semmi gond. 17-18 és alatta gond. Nálunk ezt nagyon hideg vizes cserével, fűtetlen bolttal vagy direktbe irányított légkondival sikerült elérni néhány alkalommal.



Mindenre van magyarázat, de semmire sem 1 mondat :) A spec kerti akváriumodra is van néhány elméletem, de többet kellene megfigyelni ilyen környezetben. Ahogy szokták mondani lehet egyszer szerencséd volt, a következő 10 alkalommal meg nem lesz.
De a megfigyelés érdekes és minden esetből tapasztalatokat lehet szerezni. Ezért érdekes volt a kerti projektedet követni.

Ahogy akváriumi fény között is van különbség (brutális időnként) úgy a kerti fény sem mindig ugyanazt jelenti. Jól megfigyelhető egy egy rossz helyre épített, vagy rosszul tervezett kerti tónál és egy árnyékosabb helyen lévő társánál.
Tény, hogy sok természetes fényt kapott. Mondjuk jó lett volna látni egy CO2 adagolás és tápozás melletti folyamatot, mert így nem lehet összehasonlítani sem a fejlődést sem a tápanyagfelvételt.
De az időnként nagy hőmérsékletingadozás és az utóbbi hetek hónapokban lévő hideg időjárásban szerintem hibernálódott az egész rendszered. A hagyományos algáknak ez nem kedvez. A kerti tavak is inkább a nyári melegben erős napsütés mellett kínlódnak.
Eleinte amíg a növények bírták minimális növekedéssel/fejlődéssel működtek, később teljesen hibernálódtak, míg végül elindult volna a kipusztulás. Mivel nem állandó volt a hőmérséklet még 1 hetes időszakban sem így a folyamatok sem lineárisan változtak. Hol problémás volt a helyzet, hol határeset stb...
Egy adott pillanatot 2-3 hétig kellett volna megfigyelni, hogy mi történik. Pl egy nappali 20 fokos és esti 12 fokos hőmérsékletet tartósan megfigyelni ugyanolyan fényviszony mellett (mesterséges helyen)

Így olyan sok változó van, hogy képtelenség valós következtetést levonni.



Igen, de ahogy írtam fény és fény között is van különbség. A hőmérséklet pedig adott hőmérsékletig ideális egy algafaj számára, alatta viszont elpusztul.... stb.



Lásd fent. De érdekes volt megfigyelni ezért mindenképp nagyon értékes volt a naplózás (y)



20-25 fok az ideális a növények számára. Általában ebben a tartományban mozog egész évben. Nagyjából 22-23 között.



van egy brutális mennyiségű növényzet. Már működő akvárium miatt iszonyatos bomlástermék. Napi tápozás és etetés is.
Ilyet képzelj.

View attachment 20325Green Aqua Showroom by Viktor Lantos, on Flickr

Kis méretű akváriumban hamarabb jelentkeznek a negatív folyamatok is.



Igen, de mivel a fórum alapvetően akvakertészet és aquascaping, nature aquarium vonal köré épül, nagyon hasonló környezetet próbálunk kialakítani, világítás stb vonalon is. Ebből kilóg a low tech és az ennél lassabb környezet is.



Valóban nem célszerű keverni. De kár összemosni a fórum alapjául szolgáló növényezést egy más növényezéssel. A két dologban is van sok közös és rengeteg ellentétes pont.



hmm. te kérdezted, hogy ez biztos minimál. erre válaszoltam, hogy nem, stemes. most akkor a stemes a gond. Szóval félreérted. MINDEN akváriumnál megfigyelhető az adott környezetben. Nem friss, hónapok óta stabilan működő akváriumokról van szó.
Persze lehetne más miatt is fonal, pl egy erős túletetés miatt, CO2 adagolás változás miatt, szűrő koszolódás, stb... de a megfigyelés lényege az volt, hogy ha visszabillentjük a hőmérsékletet gyorsan visszafordul a helyzet. Ami az előző esetekben sokkal hosszabb időt vesz igénybe.

Tehát nincs különbség stem vagy nem stem. Ez csak a szűrésről szól. Hogy a vízforgatás mellett valóban dolgozik e vagy csak forgatja a vized.



Szinte minden alkalmas arra, hogy kibillentse az egyensúlyból az akváriumot. Nagyjából tele tudnék írni 2 A4-es oldalt :)
Viszont a topik csak a szűrésről szólt. És picit céloztam az első posztban megemlített ideális környezetre.

A 90-es évek eleje óta van akváriumom hosszabb-rövidebb megszakításokkal. A legnagyobb halpusztulásom egy 80 literes low tech akváriumban történt. Nem voltam otthon 1 hétig, és ez idő alatt a jó minőségű, márkás külső szűrő megállt.

Az összes vörösfejű pontylazac elpusztult (~10 db). A többi hal eléggé maga alatt volt, de túlélte.

upload_2016-11-7_9-54-39.png

Ezek után jobban utána néztem a növények NH4+ felvevő képességének. Pistia Stratoites egy vizen úszó növény amit szennyvíz tisztítására is használnak. Emiatt rengeteg tanulmányban szerepel. Ammóniumot nem csak akkor hasznosítja, amikor fotoszintetizál, hanem sötétben is felveszi. Nagy mennyiséget gyorsan el tud tüntetni.

A (vizi)növények azért szeretik az ammóniumot, mert például nitrát felvétele (NO3-) esetén ezt vissza kell alakítaniuk ammóniumra ami extra energia befektetést igényel.

Forrás:

http://www.bookmasters.com/marktplc/images/BiolFiltration_BookWebsite.pdf

A halak számára nem is az ammónium (NH4+) igazán méréző, hanem az ammónia (NH3). NH3-ból <<1 ppm alatti (!) mennyiség problémát jelent. Az, hogy a vízben Ammónium:Ammónia aránya hogyan alakul, erősen pH függő. Minnél magasabb a pH, annál több az NH3 relative az NH4+-hez képest. 7-ről 8-ra emelkedő pH 10x növekedést jelent NH3 javára.
Ha az NH4+ mennyisége csökken (pl baktériumok vagy növények miatt, vagy esetleg a talaj megköti), akkor indirekt módon az NH3 is csökkeni fog.

Sokáig azt gondoltam, hogy oké, hogy a - növekedő - növények is felveszik az ammóniumot, de a nagy szűrő továbbra is jó ha van, legfeljebb csak vésztartalékként üzemel.

Elég sok pszihológiai korlátot le kellett küzdenem mire megpróbáltam mi történik biológiai szűrő nélkül. Régen még nem volt internet és sokaknak csupán a Horn-Zsilinsky Akvarisztika könyv volt az egyetlen információ forrás.

Ennél a low-tech (carbo sincs) akváriumomnál nincs is egyátalán biológiagi szűrő. Alga sem készül ellepni.

upload_2016-11-7_10-44-24.png

A több éve akkor még 65 000 Ft-ért megvásárolt (márkás) külső szűrő üresen áll. Ha szükséges, egy eheim szkimmert használok, illetve ha fizikiai szűrésre lenne szükség, egy kis belső szűrő üzemel filter floss-al. Mivel a filter floss elég kicsi és ráadásul olcsó is, takarításnál kidobom és újat teszek bele. Ebben az akváriumban a halak és garnélák meglepően egészségesek. Jópár példány már az életkora felső határán jár. Emiatt szerencsére nagyon ritkán vásárolok új halakat, ami a kockázatokat jelentősen csökkenti.

A fenti példát csak azért hoztam fel, hogy mutassa, hogy minden akvárium más. Sokszor a hibát a már amúgy is a több focipálya hasznos felülettel rendelkező szűrőben keresik, amikor a megoldás teljesen máshol keresendő. Természetesen elhiszem, hogy az általad posztolt akváriumban a pár fok hőmérséklet különbség behozza a fonalat.

Azt senkinek sem javaslom, hogy a fenti poszt hatására rohanjon low-tech-ben kihúzni a szűrőjét. És ammóniát se adagoljon senki, hogy nőjenek a növények :).

Viszont a kerti akváriumnál az esélyek jobbak mint 10:1-hez. Szerintem inkább 9:10-ben működni fog. Aki nem tudja, miről van szó, kövesse ezt a linket:

https://akvakertesz.hu/threads/mennyit-bir-ki-a-kertben-dirted-tank-teszt.6394/

Nyugodtan ki lehet próbálni. Előtte érdemes az Ecology of the Planted Aquarium c. könyvet elolvasni, sok fejfájástól meg tudja kímélni az embert.
 
Utoljára módosított:
Bár ez már nem a topik témájához tartozik, de a Pistia (amit sok esetben emlegetsz nem igazán akvárium konfort kategória.
Persze kertben ok, de nagy, iszonyat mennyire elveszi a fényt a növényektől és a gyökere ahogy a fotódon is látszik kb az akvárium 1/3-át birtokolja. :)
 
Kicsit visszakanyarodva a hideg víz = no alga vonalhoz. Illetve külön kezelve a szűrőben lévő folyamatok hatékonyságát.

Egy ilyen infót találtam pedig épp más ügyben olvastam:

optimális vízhőfok a különböző algáknak.
Diatoms appear to grow best at 15-25° C., green algae at 25-35° C., and blue-green algae at 30-40° C

Még ha nem is pontosak az értékek (ennek utána fogok menni) azért látszik, hogy egy hidegebb vizes közegben nem nagyon találnak megfelelő környezetre. (a kerti akvárium miatt írom)

http://aem.asm.org/content/36/4/572.full.pdf
 
Kicsit visszakanyarodva a hideg víz = no alga vonalhoz. Illetve külön kezelve a szűrőben lévő folyamatok hatékonyságát.

Egy ilyen infót találtam pedig épp más ügyben olvastam:

optimális vízhőfok a különböző algáknak.
Diatoms appear to grow best at 15-25° C., green algae at 25-35° C., and blue-green algae at 30-40° C

Még ha nem is pontosak az értékek (ennek utána fogok menni) azért látszik, hogy egy hidegebb vizes közegben nem nagyon találnak megfelelő környezetre. (a kerti akvárium miatt írom)

http://aem.asm.org/content/36/4/572.full.pdf

Itt egy érdekes olvasmány akváriumi szűrő baktériumflórájával kapcsolatban:

Temporal and Spatial Stability of Ammonia-Oxidizing Archaea and Bacteria in Aquarium Biofilters
Samik Bagchi, Siegfried E. Vlaeminck , Laura A. Sauder, Mariela Mosquera, Josh D. Neufeld, Nico Boon

http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0113515

Ezek szerint nem is az Amónia Oxidáló Baktériumok (AOB) dominálnak, hanem jelentős mértékben Amónia Oxidáló Archeák (AOA) találhatóak a szűrőkben. Archeák rendszertanilag nem a baktériumok közé tartoznak. Ráadásul szerepel akvárium a tanulmányban, ahol a kezdeti AOB fölényt az AOA-k legyűrték.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Archeák

Nem tudja valaki, hogy a Carbo (glutaraldehyde)-nak mit a hatása a szűrőre?

Lehet, hogy a carbo, mint sterilizáló szer szelektál valamire?
 
Utoljára módosított:
Itt egy érdekes olvasmány akváriumi szűrő baktériumflórájával kapcsolatban:

Temporal and Spatial Stability of Ammonia-Oxidizing Archaea and Bacteria in Aquarium Biofilters
Samik Bagchi, Siegfried E. Vlaeminck , Laura A. Sauder, Mariela Mosquera, Josh D. Neufeld, Nico Boon

http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0113515

Ezek szerint nem is az Amónia Oxidáló Baktériumok (AOB) dominálnak, hanem jelentős mértékben Amónia Oxidáló Archeák (AOA) találhatóak a szűrőkben. Archeák rendszertanilag nem a baktériumok közé tartoznak. Ráadásul szerepel akvárium a tanulmányban, ahol a kezdeti AOB fölényt az AOA-k legyűrték.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Archeák

Nem tudja valaki, hogy a Carbo (glutaraldehyde)-nak mit a hatása a szűrőre?

Lehet, hogy a carbo, mint sterilizáló szer szelektál valamire?

És ha valaki jobban el akar merülni a témába, akkor itt egy diplomamunka:

Ecology of Ammonia-oxidizing Archaea and Bacteria in Freshwater Biofilters by Natasha Alexandria Szabolcs

https://uwspace.uwaterloo.ca/bitstream/handle/10012/8239/Szabolcs_Natasha.pdf?sequence=1

Ez is arra jutott, hogy tipikusan az indítás után idővel AOA dominál, AOB száma lecsökken.

AOA-k mindenhol jelen vannak, például kéz stb.

Szerintem hosszú távon teljesen mindegy, hogy milyen baktérium kultúrával "oltjuk" be az akváriumot, úgy is az szaporodik el benne, aminek a körülmények megfelelőek.
 
Utoljára módosított:
Athoztuk inkabb ide, ne @inhof zoltan naplojaban offoljunk:
Bocsi, hogy offolok, de ez a dennerle baci kultúrája ennyivel többet tudna min pl ez Seachem stability/ más jó minőségű gyártóké?
Igen, eleg jo cucc, ket komponensu. Itt az angol leirasa:
Day 1: 50 ml in 100 L of aquarium water (25 ml / 50 L) -
Day 2-6: 10 ml in 100 L of aquarium water (5 ml / 50 L) each day

A 24 oras betelepitest is irjak, de azt igazabol csak a halas akvariumra lehet biztonsagosabban alkalmazni. A fenti adagolasban is latszik, hogy inkabb 1 het, folyamatos baci etetessel.
 
Athoztuk inkabb ide, ne @inhof zoltan naplojaban offoljunk:

Igen, eleg jo cucc, ket komponensu. Itt az angol leirasa:
Day 1: 50 ml in 100 L of aquarium water (25 ml / 50 L) -
Day 2-6: 10 ml in 100 L of aquarium water (5 ml / 50 L) each day

A 24 oras betelepitest is irjak, de azt igazabol csak a halas akvariumra lehet biztonsagosabban alkalmazni. A fenti adagolasban is latszik, hogy inkabb 1 het, folyamatos baci etetessel.
Nekem mindenesetre bevált de eddig csak egy akváriumnál próbáltam. Igaz pár Amano kiszökött de ezt nem a termék sikertelenségének fogtam fel. Nálam szökősek mindig. De azért kiváncsi lennék @viktorlantos véleményére, mégpedig abban, hogy amazonia talaj mellett lehet-e ammónia csúcs ha a dennerle rapid startot használom? Mehetnek bele az élőlények 24 óra után vagy inkább ne?
 
Back
Oldal tetejére