Clipper2000
Nézelődő
Kedves Klubtársak!
"Mindenki másképp csinálja", jutott eszembe az egykor népszerű dal, amikor átnéztem jó pár fórumot, bemutatót, tutorialt a net-en az akvárium készítésével kapcsolatban, mivel - több mint két évtized után - visszatérőben vagyok egykori hobbimhoz, az akvarisztikához. A sok segítőkész információ nem csak abban közös, hogy van aki így, van aki úgy csinálja, hanem abban is, hogy szinte alig található válasz arra a kérdésre: miért úgy?
Most kizárólag a síküvegből ragasztással készülő, nagyobb méretű (120 cm-nél hosszabb) medencékkel kapcsolatban vetek fel néhány kérdést, amelyekre az itt kapott reflexiók befolyásolhatnak a döntéseimben. Ugyanis még nem döntöttem el, hogy a tervezett 125 x 43 x 38 (szél x mag x mély) méretű medencét (10 mm-es üvegből) megcsináltatom vagy megcsinálom.
1. Szerintem egy nagy medence (mondjuk 150 l-től felfelé) biztonsági kérdés. Persze, van garancia, de mire? Igen, a gyártó megjavítja a csepegést. Ez édes kevés. Van egyáltalán olyan gyártó, amely ISO minősítés és elismerten bevált technológia alapján dolgozik? Hogy a ragasztás kellően zsírtalanított felületen, megfelelő akvarisztikai ragasztóval, egyenletes, megfelelő vastagságú ragasztó-réteggel készült? Hogy nyomáspróba előtt betartották-e az előírt kikeményedési időt? Kb. tudom a választ, de hátha tévedek.
2. Maradjunk a ragasztásnál. Az egyik változat szerint az oldal lapok az alaplemezen nyugszanak, a másik változat, hogy a hosszú oldalak az alaplemez mellé kerülnek (bár előfordul, hogy minden oldallap az alaplemez mellé kerül). A két eset azonos abban, hogy mindig egy sima és egy vágott felület közé kerül a ragasztó, mindkét esetben a ragasztásra azonos húzóerő hat. Két tekintetben látok különbséget: (a) az első változatban a felületek között maradó ragasztóréteg vastagságát az oldalüveg súlya befolyásolja, a második változatban az oldalüvegre kézzel gyakorolt nyomás; a kettő nyílván nem azonos. Van arra tapasztalat vagy számítás mekkora rétegvastagság az optimális? Vékonyabb vagy vastagabb rétegre célszerű törekedni? Van, aki használ hézagolót, van, aki nem. A rétegvastagság (bizonyos érték felett) az üvegméretet is befolyásolhatja, bár erről sehol nem esik szó. (b) Ha a front üveg az alaplemez elé kerül, az a burkolatlan (nem beépített) medencéknél vizuálisan nyílván kedvezőbb, és a "diy" kivitelezés is egyszerűbb. Vagyis a miértre az a válasz, hogy ahány ház, annyi szokás? Aztán itt van az "injection" technológia. Ez csak 14 - 15 mm üvegvastagság felett jön képbe?
3. Az üveg. Ha a medence beépített és csak a homlokfala látszik, oda opti-white üveg való. De a nem látható többi felület lehet standard (nem opti-white) float üveg? Ugyanis a költség szempontjából ez lenne ésszerű. A stabilitásban (pl. hőtágulási együttható) okozhat problémát a vegyes kialakítás? Ha az összeállítandó üveglapok élei csiszoltak, az könnyíti a "diy" kivitelezést, burkolatlan medencéknél szerintem esztétikai és biztonsági követelmény. Úgy látom, az USA-ban szinte kizárólag ezt használják. Feltételezem, a ragasztási technológiát, illetve eredményt a csiszolás nem befolyásolja.
4. Az alátét. Egyértelműen kívánatos, egyes gyártóknál garanciális feltétel. A javasolt méretezésről (vastagság) sehol nem találtam adatot. 5 mm vastag polifoam (tekercsben) jó választás?
Elnézést, hogy egyelőre kizárólag technikai kérdések foglalkoztatnak, de egy-egy megalapozott vélemény vagy sokéves tapasztalat a növényorientáltak számára is értékes lehet.
"Mindenki másképp csinálja", jutott eszembe az egykor népszerű dal, amikor átnéztem jó pár fórumot, bemutatót, tutorialt a net-en az akvárium készítésével kapcsolatban, mivel - több mint két évtized után - visszatérőben vagyok egykori hobbimhoz, az akvarisztikához. A sok segítőkész információ nem csak abban közös, hogy van aki így, van aki úgy csinálja, hanem abban is, hogy szinte alig található válasz arra a kérdésre: miért úgy?
Most kizárólag a síküvegből ragasztással készülő, nagyobb méretű (120 cm-nél hosszabb) medencékkel kapcsolatban vetek fel néhány kérdést, amelyekre az itt kapott reflexiók befolyásolhatnak a döntéseimben. Ugyanis még nem döntöttem el, hogy a tervezett 125 x 43 x 38 (szél x mag x mély) méretű medencét (10 mm-es üvegből) megcsináltatom vagy megcsinálom.
1. Szerintem egy nagy medence (mondjuk 150 l-től felfelé) biztonsági kérdés. Persze, van garancia, de mire? Igen, a gyártó megjavítja a csepegést. Ez édes kevés. Van egyáltalán olyan gyártó, amely ISO minősítés és elismerten bevált technológia alapján dolgozik? Hogy a ragasztás kellően zsírtalanított felületen, megfelelő akvarisztikai ragasztóval, egyenletes, megfelelő vastagságú ragasztó-réteggel készült? Hogy nyomáspróba előtt betartották-e az előírt kikeményedési időt? Kb. tudom a választ, de hátha tévedek.
2. Maradjunk a ragasztásnál. Az egyik változat szerint az oldal lapok az alaplemezen nyugszanak, a másik változat, hogy a hosszú oldalak az alaplemez mellé kerülnek (bár előfordul, hogy minden oldallap az alaplemez mellé kerül). A két eset azonos abban, hogy mindig egy sima és egy vágott felület közé kerül a ragasztó, mindkét esetben a ragasztásra azonos húzóerő hat. Két tekintetben látok különbséget: (a) az első változatban a felületek között maradó ragasztóréteg vastagságát az oldalüveg súlya befolyásolja, a második változatban az oldalüvegre kézzel gyakorolt nyomás; a kettő nyílván nem azonos. Van arra tapasztalat vagy számítás mekkora rétegvastagság az optimális? Vékonyabb vagy vastagabb rétegre célszerű törekedni? Van, aki használ hézagolót, van, aki nem. A rétegvastagság (bizonyos érték felett) az üvegméretet is befolyásolhatja, bár erről sehol nem esik szó. (b) Ha a front üveg az alaplemez elé kerül, az a burkolatlan (nem beépített) medencéknél vizuálisan nyílván kedvezőbb, és a "diy" kivitelezés is egyszerűbb. Vagyis a miértre az a válasz, hogy ahány ház, annyi szokás? Aztán itt van az "injection" technológia. Ez csak 14 - 15 mm üvegvastagság felett jön képbe?
3. Az üveg. Ha a medence beépített és csak a homlokfala látszik, oda opti-white üveg való. De a nem látható többi felület lehet standard (nem opti-white) float üveg? Ugyanis a költség szempontjából ez lenne ésszerű. A stabilitásban (pl. hőtágulási együttható) okozhat problémát a vegyes kialakítás? Ha az összeállítandó üveglapok élei csiszoltak, az könnyíti a "diy" kivitelezést, burkolatlan medencéknél szerintem esztétikai és biztonsági követelmény. Úgy látom, az USA-ban szinte kizárólag ezt használják. Feltételezem, a ragasztási technológiát, illetve eredményt a csiszolás nem befolyásolja.
4. Az alátét. Egyértelműen kívánatos, egyes gyártóknál garanciális feltétel. A javasolt méretezésről (vastagság) sehol nem találtam adatot. 5 mm vastag polifoam (tekercsben) jó választás?
Elnézést, hogy egyelőre kizárólag technikai kérdések foglalkoztatnak, de egy-egy megalapozott vélemény vagy sokéves tapasztalat a növényorientáltak számára is értékes lehet.
