Hello!
Látom, hogy ez a topic eléggé leült.
A válasz megtalálható az Ecology of the Planted Aquarium (Diana Walstad) c. könyv 77. oldalán.
Röviden összefoglalva, nem a halak számából érdemes kiindulni, hanem az akváriumba bekerülő haltáp mennyiségéből.
Ezt szárított állapotban le lehet mérni, még az etetés előtt.
Egy átlagos haltáp tartalmazza az összes nyomelemet amire a növényeknek szüksége van. (Boron-on kívűl minden megtalálható az állatokban, ami a növényekben)
Átlagos haltáp mg / kg
B 26
C 430000
CA 20000
Cu 27
Fe 260
K 12000
Mg 2400
Mn 160
Mo 0.7
N 83000
P 13000
S 5600
Zn 120
Az, hogy a növények ebből mennyit vettek fel, le lehet mérni. (=> Lemetszett növények tömege megadja)
Ez alapján tudni lehet, hogy hány hónapig elég a növényeknek a haltápból származó nyomelemek az adott példa akváriumban:
hónapok száma
B 40
C 2
Ca 14
Cu 68
Fe 9
K 3
Mg 5
Mn 80
Mo 9
N 10
P 19
S 14
Zn 30
Ez egy adott példaakváriumra vonatkozik, de jól látszik, hogy a C és a K viszonylag alacsonyabb.
Tehát, ha egy (low tech) akváriumban megfelelő számú hal van, akkor nincs szükség tápozásra a haltápon kívül. Ez
földet tartalmazó ajzat esetére vonatkozik, egy sima kavicsos akváriumban más lehet a helyzet.
Ezen kívül jelentősen befolyásolja például
CO2 adagolás, vagy vizen úszó növények, amik hozzáférnek CO2-hez levegőből. Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.
Mindenkinek javaslom a könyv megrendelését, egy egész fejezet szól erről a témáról.
Szerintem tapasztalt akvakertészek is találnak benne érdekes információkat.