• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Mennyi tápanyagot adnak a halak a növényeknek?

boviz

Kertész szaki
#1
Egy Low-tech akváriumban hogyan érdemes etetni a halakat, hogy nekik is jó legyen és a növények is megkapják a megfelelő tápanyagokat? Főleg a nitrátra és a foszfátra gondolok.

Nálam 150 literben van 40-45 cm-nyi hal. és megmértem, a foszfát 1 mg/l, a nitrát pedig nulla. Szóval kell pótolni, nem tűnik elégnek a halakból származó anyag, Napi egy fagyasztott (vörös szúnyoglárva) és egy száraz (JBL Novo Color) etetés mellett.

Kinek mi a tapasztalata erről?
 

Beni

VIP kertész
#2
Nálam 240 literben (fuh, adjuk össze: ~10 zebradánió 5 cm, ~20 db vörös karcsú díszmárna 5 cm, ~20 db citromlazac 4 cm, 4 oto 4 cm, 2 sziámi 12 cm, 2 palacsinta algázó 4 cm) ~300 cm hallal, párszáz csigával és garnélával is mínuszos a nitrátom és foszfátom. Heti 5-6 napot etetek, ebből 1-2 alkalommal 2 adag fagyasztottat kapnak, egyébként lemezest (több féle, váltogatva).
Gyanítom más lenne viszont, ha 60 db 5 cm-es guppit tartanék, mert azok sokkkkkal többet koszolnak, és 20 db 15 centis aranyhal is megviselné a szinteket...
Tehát önmagában a halak hossza nem nagy infó, de véleményem szerint még 2X ennyi halat tehetsz az akváriumba (takarítókat ne felejtsd ki, Ők a legfontosabbak!)
 
#3
54 literben 8 tűzlazac, 7 espei razbóra, 2 oto, (~40cm összesen) + 12 redcherry, 2 amano, és kb. 20 csiga, növényekkel tele: HC, HM, vizicsillagok, riccia, kagylótutaj, Heteranthera zosterifolia, lángmoha és 2 belső szűrő dolgozik.
Ammónia nincsen, mert a kagylótutaj felzabálja, nameg a szűrők is bontják, nitrát foszfát is alig van, ezért tolnom is kell GA makrót.
Alga nincs egyáltalán.
 

Z1234

VIP kertész
#4
Hello!

Látom, hogy ez a topic eléggé leült.

A válasz megtalálható az Ecology of the Planted Aquarium (Diana Walstad) c. könyv 77. oldalán.

Röviden összefoglalva, nem a halak számából érdemes kiindulni, hanem az akváriumba bekerülő haltáp mennyiségéből.

Ezt szárított állapotban le lehet mérni, még az etetés előtt.

Egy átlagos haltáp tartalmazza az összes nyomelemet amire a növényeknek szüksége van. (Boron-on kívűl minden megtalálható az állatokban, ami a növényekben)

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
C 430000
CA 20000
Cu 27
Fe 260
K 12000
Mg 2400
Mn 160
Mo 0.7
N 83000
P 13000
S 5600
Zn 120

Az, hogy a növények ebből mennyit vettek fel, le lehet mérni. (=> Lemetszett növények tömege megadja)

Ez alapján tudni lehet, hogy hány hónapig elég a növényeknek a haltápból származó nyomelemek az adott példa akváriumban:

hónapok száma

B 40
C 2
Ca 14
Cu 68
Fe 9
K 3
Mg 5
Mn 80
Mo 9
N 10
P 19
S 14
Zn 30

Ez egy adott példaakváriumra vonatkozik
, de jól látszik, hogy a C és a K viszonylag alacsonyabb.

Tehát, ha egy (low tech) akváriumban megfelelő számú hal van, akkor nincs szükség tápozásra a haltápon kívül. Ez földet tartalmazó ajzat esetére vonatkozik, egy sima kavicsos akváriumban más lehet a helyzet.

Ezen kívül jelentősen befolyásolja például CO2 adagolás, vagy vizen úszó növények, amik hozzáférnek CO2-hez levegőből. Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.

Mindenkinek javaslom a könyv megrendelését, egy egész fejezet szól erről a témáról.

Szerintem tapasztalt akvakertészek is találnak benne érdekes információkat.
 
Utoljára módosított:

Beni

VIP kertész
#5
Hello!

Látom, hogy ez a topic eléggé leült.

A válasz megtalálható az Ecology of the Planted Aquarium (Diana Walstad) c. könyv 77. oldalán.

Röviden összefoglalva, nem a halak számából érdemes kiindulni, hanem az akváriumba bekerülő haltáp mennyiségéből.

Ezt szárított állapotban le lehet mérni, még az etetés előtt.

Egy átlagos haltáp tartalmazza az összes nyomelemet amire a növényeknek szüksége van. (Boron-on kívűl minden megtalálható az állatokban, ami a növényekben)

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
C 430000
CA 20000
Cu 27
Fe 260
K 12000
Mg 2400
Mn 160
Mo 0.7
N 83000
P 13000
S 5600
Zn 120

Az, hogy a növények ebből mennyit vettek fel, le lehet mérni. (=> Lemetszett növények tömege megadja)

Ez alapján tudni lehet, hogy hány hónapig elég a növényeknek a haltápból származó nyomelemek az adott példa akváriumban:

hónapok száma

B 40
C 2
Ca 14
Cu 68
Fe 9
K 3
Mg 5
Mn 80
Mo 9
N 10
P 19
S 14
Zn 30

Ez egy adott példaakváriumra vonatkozik
, de jól látszik, hogy a C és a K viszonylag alacsonyabb.

Tehát, ha egy (low tech) akváriumban megfelelő számú hal van, akkor nincs szükség tápozásra a haltápon kívül. Ez földet tartalmazó ajzat esetére vonatkozik, egy sima kavicsos akváriumban más lehet a helyzet.

Ezen kívül jelentősen befolyásolja például CO2 adagolás, vagy vizen úszó növények, amik hozzáférnek CO2-hez levegőből. Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.

Mindenkinek javaslom a könyv megrendelését, egy egész fejezet szól erről a témáról.

Szerintem tapasztalt akvakertészek is találnak benne érdekes információkat.
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
 

viktorlantos

Alapító
Admin
#6
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
És úgy az egész low-tech fogalom ma már nem összeegyeztethető a Walstad-féle megközelítéssel.
Lényegesen kevesebb fényhez és növekedéshez és persze növényfajtához írta le mindezt.

Ezért pl egy kezdőnek ez totál összezavaró.
Már a gyári szettek is több fénnyel rendelkeznek. 2 fénycsöves világításról beszélek napi 8-10-12 órában attól függően milyen tanáccsal kínálják meg a boltokban az illetőt.

A betérő "kezdő" látogatóknál a legtöbb hibát a halkaja miatti mérgezés és algásodásnak tudjuk be.
Ezért eleve az egyetlen értelmes tanács ilyenkor a haleleség limitálása, koplalónapok beiktatása.
 

Z1234

VIP kertész
#7
...
Nálam 150 literben van 40-45 cm-nyi hal. és megmértem, a foszfát 1 mg/l, a nitrát pedig nulla. Szóval kell pótolni, nem tűnik elégnek a halakból származó anyag, Napi egy fagyasztott (vörös szúnyoglárva) és egy száraz (JBL Novo Color) etetés mellett.
...
Itt jön a képbe nagyon erősen, hogy milyen az akvárium talaj.

Föld (pl agyag) rengeteg tápanyagot meg tud kötni, köztük például Ammóniumot (NH4+).

Más talajok, például homok vagy kavics ebben nem jó.

Hogy egy konkrét példát mondjak, egyszer egy 480 literes kemény vizes akváriumba 6 darab táprúdat tettem, ami cserepes növényekhez való. Ez vízben oldódó nitrogént tartalmaz, ammónia formában.

6 táprúd összesen 8 gramm, eből ammmónia 9% azaz 0.72 gram. Ha ez mind a vízbe került volna, akkor ez 1.5 ppm koncentrációnak felelne meg. Ez simán elég lett volna a halak megdögléséhez, de a talaj miatt ez nem következett be. (Ezt a módszert tápozásra nem javaslom!!)

Másik tipikus szituáció, amikor bizonyos gyószer kerül az akváriumba és a talaj megköti. Ez két okból nem jó, egyrészt a halak nem kapják meg a megfelelő dózist és a későbbiekben, valamilyen beavatkozás hatására visszakerülhet a vízbe.
 
#8
Itt jön a képbe nagyon erősen, hogy milyen az akvárium talaj.

Föld (pl agyag) rengeteg tápanyagot meg tud kötni, köztük például Ammóniumot (NH4+).

Más talajok, például homok vagy kavics ebben nem jó.

Hogy egy konkrét példát mondjak, egyszer egy 480 literes kemény vizes akváriumba 6 darab táprúdat tettem, ami cserepes növényekhez való. Ez vízben oldódó nitrogént tartalmaz, ammónia formában.

6 táprúd összesen 8 gramm, eből ammmónia 9% azaz 0.72 gram. Ha ez mind a vízbe került volna, akkor ez 1.5 ppm koncentrációnak felelne meg. Ez simán elég lett volna a halak megdögléséhez, de a talaj miatt ez nem következett be. (Ezt a módszert tápozásra nem javaslom!!)

Másik tipikus szituáció, amikor bizonyos gyószer kerül az akváriumba és a talaj megköti. Ez két okból nem jó, egyrészt a halak nem kapják meg a megfelelő dózist és a későbbiekben, valamilyen beavatkozás hatására visszakerülhet a vízbe.
Véletlenül sem arról van szó, hogy a talajba nyomott táprúdból

A) nem azonnal és nem a teljes mennyiségű anyag szabadul fel
B) a talajban lévő vízréteg nem érintkezik olyan mértékben a talaj feletti vízzel, így bár beoldódik az egész/nagyobb mennyisége, mindössze csupán nem keveredik el, így a talajrétegben 1,5 ppm-nél nagyobb az ammóniakoncentráció, míg a talaj feletti vízben kisebb?

Ugye nem? Mindenképpen adszorpció történik, igaz?!

...
 

Z1234

VIP kertész
#9
És úgy az egész low-tech fogalom ma már nem összeegyeztethető a Walstad-féle megközelítéssel.
Lényegesen kevesebb fényhez és növekedéshez és persze növényfajtához írta le mindezt.

Ezért pl egy kezdőnek ez totál összezavaró.
Már a gyári szettek is több fénnyel rendelkeznek. 2 fénycsöves világításról beszélek napi 8-10-12 órában attól függően milyen tanáccsal kínálják meg a boltokban az illetőt.

A betérő "kezdő" látogatóknál a legtöbb hibát a halkaja miatti mérgezés és algásodásnak tudjuk be.
Ezért eleve az egyetlen értelmes tanács ilyenkor a haleleség limitálása, koplalónapok beiktatása.
Igen, ebben igazad van. Nagyon sok kezdő jelentősen túleteti a halakat. Ez szerintem azért van, mert a halak mindig éhesnek látszanak és lehet hogy azt gondolják, hogy haltápnak maradnia is kell az akváriumban. (mint pl mi a kutyának mindig kinthagyunk száraz tápot... na ez akváriumban nem jó ötlet.)

Ezért is írtam a hozzászólásba, hogy érdemes a könyvet elolvasni, egy rövid fórumhozzászólás nem helyettesíti ezt.

A fényel kapcsolatban nem biztos, hogy egyet tudok érteni.

Ez pl egy Walstad akvárium, több órán keresztül direkt napfényt kap:

https://akvakertesz.hu/threads/mennyit-bir-ki-a-kertben-dirted-tank-teszt.6394/

Én ilyen vörös Bacopa-t még nem láttam a fénycsöves/ledes akváriumaimban.

Én nagyon sok éven keresztül próbálkoztam old school Low Tech akváriumokkal (kavics ágy + víztápozás + no Co2). Néha jól ment pár növényfajta, de legtöbbször nem. Folyamatos küszködés volt a tápozás, fény stb összevariálása, hogy ne algásodjon, illetve a növények is kibírják (illetve növekedjenek). Természetesen igy is lehet csinálni, megfelelő tapasztalattal, víztesztekkel stb működhet, de nekem nem vált be.

Ezen kívül a gyártók is rájöttek, hogy a talajnak milyen fontos szerepe van, és jópár éve bejöttek a -nem túl olcsó - speciális talajok.

A föld az csak egy alternatíva az előnyeivel és hátrányaival. Számomra több előnye van, mint hátránya.
 
Utoljára módosított:
#10
ez a bór

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
ez is bór

Akkor most hogy van? Van bór a halkajában, vagy nincs?

Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.
A nitrogénért a halak pont úgy versenyeznek, mint a növények és a bacik. Amire Te gondolsz, az az ammónia. A bacik nem építenek be több nitrogént, mint ami a vázanyagaiknak szükséges, mindössze csak átalakítják (ammónia->nitrit->nitrát), így a bevitt egységnyi nitrogén jelentős része - kicsit megváltozva ugyan, de - a növények számára rendelkezésre fog állni eléggé gyorsan. (Halkaja -> halkula -> ammónia (vagy már így felveszi, vagy...) -> nitrit -> nitrát.) A bacik száma pedig limitált, lényegtelen, hogy mennyire nagy a szűrő, ha nincs ammónia, nem szaporodnak.
 

Z1234

VIP kertész
#11
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
Hello Beni!

Hozzászólásaidból látom, neked megy a növény növesztés (low tech is). Részletekért tényleg javaslom a forrás elolvasását és esetleg egy próbát. Nem kell hozzá sok minden, egy olcsó pár x 10 literes akvárium és föld. Ha nincs hely, egy erkély is megteszi. Ha tbánya közelében vagy, tudok növényeket adni, bár amennyit kitermelsz az akidból, erre szerintem nincs szükség.
 

Beni

VIP kertész
#12
Hello Beni!

Hozzászólásaidból látom, neked megy a növény növesztés (low tech is). Részletekért tényleg javaslom a forrás elolvasását és esetleg egy próbát. Nem kell hozzá sok minden, egy olcsó pár x 10 literes akvárium és föld. Ha nincs hely, egy erkély is megteszi. Ha tbánya közelében vagy, tudok növényeket adni, bár amennyit kitermelsz az akidból, erre szerintem nincs szükség.
Konkrétan tatabányai vagyok... :)
Ha esetleg privátban írnál egy nevet, még talán valahonnan ismerlek is, bár Én rendszeresen szervezek Tatabányán növényosztogatós találkozókat, nem rémlik, hogy hasonló foglalkozású ember megjelent volna bármelyiken is.
A növényes ajánlatot köszönöm, lehet majd élnék vele, de panel miatt helyem semmi, örülök, hogy ez az 1 akvárium elfér, így a kísérletezés esélytelen (az erkélyen a légkondi külső egysége csinál vagy 60 fokot, ott semmi növény nem marad meg).
 
Oldal tetejére