• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Mennyi tápanyagot adnak a halak a növényeknek?

boviz

Kertész szaki
Egy Low-tech akváriumban hogyan érdemes etetni a halakat, hogy nekik is jó legyen és a növények is megkapják a megfelelő tápanyagokat? Főleg a nitrátra és a foszfátra gondolok.

Nálam 150 literben van 40-45 cm-nyi hal. és megmértem, a foszfát 1 mg/l, a nitrát pedig nulla. Szóval kell pótolni, nem tűnik elégnek a halakból származó anyag, Napi egy fagyasztott (vörös szúnyoglárva) és egy száraz (JBL Novo Color) etetés mellett.

Kinek mi a tapasztalata erről?
 

Beni

VIP kertész
Nálam 240 literben (fuh, adjuk össze: ~10 zebradánió 5 cm, ~20 db vörös karcsú díszmárna 5 cm, ~20 db citromlazac 4 cm, 4 oto 4 cm, 2 sziámi 12 cm, 2 palacsinta algázó 4 cm) ~300 cm hallal, párszáz csigával és garnélával is mínuszos a nitrátom és foszfátom. Heti 5-6 napot etetek, ebből 1-2 alkalommal 2 adag fagyasztottat kapnak, egyébként lemezest (több féle, váltogatva).
Gyanítom más lenne viszont, ha 60 db 5 cm-es guppit tartanék, mert azok sokkkkkal többet koszolnak, és 20 db 15 centis aranyhal is megviselné a szinteket...
Tehát önmagában a halak hossza nem nagy infó, de véleményem szerint még 2X ennyi halat tehetsz az akváriumba (takarítókat ne felejtsd ki, Ők a legfontosabbak!)
 

ideoda

Legenda
54 literben 8 tűzlazac, 7 espei razbóra, 2 oto, (~40cm összesen) + 12 redcherry, 2 amano, és kb. 20 csiga, növényekkel tele: HC, HM, vizicsillagok, riccia, kagylótutaj, Heteranthera zosterifolia, lángmoha és 2 belső szűrő dolgozik.
Ammónia nincsen, mert a kagylótutaj felzabálja, nameg a szűrők is bontják, nitrát foszfát is alig van, ezért tolnom is kell GA makrót.
Alga nincs egyáltalán.
 

Z1234

VIP kertész
Hello!

Látom, hogy ez a topic eléggé leült.

A válasz megtalálható az Ecology of the Planted Aquarium (Diana Walstad) c. könyv 77. oldalán.

Röviden összefoglalva, nem a halak számából érdemes kiindulni, hanem az akváriumba bekerülő haltáp mennyiségéből.

Ezt szárított állapotban le lehet mérni, még az etetés előtt.

Egy átlagos haltáp tartalmazza az összes nyomelemet amire a növényeknek szüksége van. (Boron-on kívűl minden megtalálható az állatokban, ami a növényekben)

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
C 430000
CA 20000
Cu 27
Fe 260
K 12000
Mg 2400
Mn 160
Mo 0.7
N 83000
P 13000
S 5600
Zn 120

Az, hogy a növények ebből mennyit vettek fel, le lehet mérni. (=> Lemetszett növények tömege megadja)

Ez alapján tudni lehet, hogy hány hónapig elég a növényeknek a haltápból származó nyomelemek az adott példa akváriumban:

hónapok száma

B 40
C 2
Ca 14
Cu 68
Fe 9
K 3
Mg 5
Mn 80
Mo 9
N 10
P 19
S 14
Zn 30

Ez egy adott példaakváriumra vonatkozik
, de jól látszik, hogy a C és a K viszonylag alacsonyabb.

Tehát, ha egy (low tech) akváriumban megfelelő számú hal van, akkor nincs szükség tápozásra a haltápon kívül. Ez földet tartalmazó ajzat esetére vonatkozik, egy sima kavicsos akváriumban más lehet a helyzet.

Ezen kívül jelentősen befolyásolja például CO2 adagolás, vagy vizen úszó növények, amik hozzáférnek CO2-hez levegőből. Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.

Mindenkinek javaslom a könyv megrendelését, egy egész fejezet szól erről a témáról.

Szerintem tapasztalt akvakertészek is találnak benne érdekes információkat.
 
Utoljára módosított:

Beni

VIP kertész
Hello!

Látom, hogy ez a topic eléggé leült.

A válasz megtalálható az Ecology of the Planted Aquarium (Diana Walstad) c. könyv 77. oldalán.

Röviden összefoglalva, nem a halak számából érdemes kiindulni, hanem az akváriumba bekerülő haltáp mennyiségéből.

Ezt szárított állapotban le lehet mérni, még az etetés előtt.

Egy átlagos haltáp tartalmazza az összes nyomelemet amire a növényeknek szüksége van. (Boron-on kívűl minden megtalálható az állatokban, ami a növényekben)

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
C 430000
CA 20000
Cu 27
Fe 260
K 12000
Mg 2400
Mn 160
Mo 0.7
N 83000
P 13000
S 5600
Zn 120

Az, hogy a növények ebből mennyit vettek fel, le lehet mérni. (=> Lemetszett növények tömege megadja)

Ez alapján tudni lehet, hogy hány hónapig elég a növényeknek a haltápból származó nyomelemek az adott példa akváriumban:

hónapok száma

B 40
C 2
Ca 14
Cu 68
Fe 9
K 3
Mg 5
Mn 80
Mo 9
N 10
P 19
S 14
Zn 30

Ez egy adott példaakváriumra vonatkozik
, de jól látszik, hogy a C és a K viszonylag alacsonyabb.

Tehát, ha egy (low tech) akváriumban megfelelő számú hal van, akkor nincs szükség tápozásra a haltápon kívül. Ez földet tartalmazó ajzat esetére vonatkozik, egy sima kavicsos akváriumban más lehet a helyzet.

Ezen kívül jelentősen befolyásolja például CO2 adagolás, vagy vizen úszó növények, amik hozzáférnek CO2-hez levegőből. Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.

Mindenkinek javaslom a könyv megrendelését, egy egész fejezet szól erről a témáról.

Szerintem tapasztalt akvakertészek is találnak benne érdekes információkat.
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
 

viktorlantos

Alapító
Admin
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
És úgy az egész low-tech fogalom ma már nem összeegyeztethető a Walstad-féle megközelítéssel.
Lényegesen kevesebb fényhez és növekedéshez és persze növényfajtához írta le mindezt.

Ezért pl egy kezdőnek ez totál összezavaró.
Már a gyári szettek is több fénnyel rendelkeznek. 2 fénycsöves világításról beszélek napi 8-10-12 órában attól függően milyen tanáccsal kínálják meg a boltokban az illetőt.

A betérő "kezdő" látogatóknál a legtöbb hibát a halkaja miatti mérgezés és algásodásnak tudjuk be.
Ezért eleve az egyetlen értelmes tanács ilyenkor a haleleség limitálása, koplalónapok beiktatása.
 

Z1234

VIP kertész
...
Nálam 150 literben van 40-45 cm-nyi hal. és megmértem, a foszfát 1 mg/l, a nitrát pedig nulla. Szóval kell pótolni, nem tűnik elégnek a halakból származó anyag, Napi egy fagyasztott (vörös szúnyoglárva) és egy száraz (JBL Novo Color) etetés mellett.
...
Itt jön a képbe nagyon erősen, hogy milyen az akvárium talaj.

Föld (pl agyag) rengeteg tápanyagot meg tud kötni, köztük például Ammóniumot (NH4+).

Más talajok, például homok vagy kavics ebben nem jó.

Hogy egy konkrét példát mondjak, egyszer egy 480 literes kemény vizes akváriumba 6 darab táprúdat tettem, ami cserepes növényekhez való. Ez vízben oldódó nitrogént tartalmaz, ammónia formában.

6 táprúd összesen 8 gramm, eből ammmónia 9% azaz 0.72 gram. Ha ez mind a vízbe került volna, akkor ez 1.5 ppm koncentrációnak felelne meg. Ez simán elég lett volna a halak megdögléséhez, de a talaj miatt ez nem következett be. (Ezt a módszert tápozásra nem javaslom!!)

Másik tipikus szituáció, amikor bizonyos gyószer kerül az akváriumba és a talaj megköti. Ez két okból nem jó, egyrészt a halak nem kapják meg a megfelelő dózist és a későbbiekben, valamilyen beavatkozás hatására visszakerülhet a vízbe.
 

dexkill

VIP kertész
Itt jön a képbe nagyon erősen, hogy milyen az akvárium talaj.

Föld (pl agyag) rengeteg tápanyagot meg tud kötni, köztük például Ammóniumot (NH4+).

Más talajok, például homok vagy kavics ebben nem jó.

Hogy egy konkrét példát mondjak, egyszer egy 480 literes kemény vizes akváriumba 6 darab táprúdat tettem, ami cserepes növényekhez való. Ez vízben oldódó nitrogént tartalmaz, ammónia formában.

6 táprúd összesen 8 gramm, eből ammmónia 9% azaz 0.72 gram. Ha ez mind a vízbe került volna, akkor ez 1.5 ppm koncentrációnak felelne meg. Ez simán elég lett volna a halak megdögléséhez, de a talaj miatt ez nem következett be. (Ezt a módszert tápozásra nem javaslom!!)

Másik tipikus szituáció, amikor bizonyos gyószer kerül az akváriumba és a talaj megköti. Ez két okból nem jó, egyrészt a halak nem kapják meg a megfelelő dózist és a későbbiekben, valamilyen beavatkozás hatására visszakerülhet a vízbe.
Véletlenül sem arról van szó, hogy a talajba nyomott táprúdból

A) nem azonnal és nem a teljes mennyiségű anyag szabadul fel
B) a talajban lévő vízréteg nem érintkezik olyan mértékben a talaj feletti vízzel, így bár beoldódik az egész/nagyobb mennyisége, mindössze csupán nem keveredik el, így a talajrétegben 1,5 ppm-nél nagyobb az ammóniakoncentráció, míg a talaj feletti vízben kisebb?

Ugye nem? Mindenképpen adszorpció történik, igaz?!

...
 

Z1234

VIP kertész
És úgy az egész low-tech fogalom ma már nem összeegyeztethető a Walstad-féle megközelítéssel.
Lényegesen kevesebb fényhez és növekedéshez és persze növényfajtához írta le mindezt.

Ezért pl egy kezdőnek ez totál összezavaró.
Már a gyári szettek is több fénnyel rendelkeznek. 2 fénycsöves világításról beszélek napi 8-10-12 órában attól függően milyen tanáccsal kínálják meg a boltokban az illetőt.

A betérő "kezdő" látogatóknál a legtöbb hibát a halkaja miatti mérgezés és algásodásnak tudjuk be.
Ezért eleve az egyetlen értelmes tanács ilyenkor a haleleség limitálása, koplalónapok beiktatása.
Igen, ebben igazad van. Nagyon sok kezdő jelentősen túleteti a halakat. Ez szerintem azért van, mert a halak mindig éhesnek látszanak és lehet hogy azt gondolják, hogy haltápnak maradnia is kell az akváriumban. (mint pl mi a kutyának mindig kinthagyunk száraz tápot... na ez akváriumban nem jó ötlet.)

Ezért is írtam a hozzászólásba, hogy érdemes a könyvet elolvasni, egy rövid fórumhozzászólás nem helyettesíti ezt.

A fényel kapcsolatban nem biztos, hogy egyet tudok érteni.

Ez pl egy Walstad akvárium, több órán keresztül direkt napfényt kap:

https://akvakertesz.hu/threads/mennyit-bir-ki-a-kertben-dirted-tank-teszt.6394/

Én ilyen vörös Bacopa-t még nem láttam a fénycsöves/ledes akváriumaimban.

Én nagyon sok éven keresztül próbálkoztam old school Low Tech akváriumokkal (kavics ágy + víztápozás + no Co2). Néha jól ment pár növényfajta, de legtöbbször nem. Folyamatos küszködés volt a tápozás, fény stb összevariálása, hogy ne algásodjon, illetve a növények is kibírják (illetve növekedjenek). Természetesen igy is lehet csinálni, megfelelő tapasztalattal, víztesztekkel stb működhet, de nekem nem vált be.

Ezen kívül a gyártók is rájöttek, hogy a talajnak milyen fontos szerepe van, és jópár éve bejöttek a -nem túl olcsó - speciális talajok.

A föld az csak egy alternatíva az előnyeivel és hátrányaival. Számomra több előnye van, mint hátránya.
 
Utoljára módosított:

dexkill

VIP kertész
ez a bór

Átlagos haltáp mg / kg

B 26
ez is bór

Akkor most hogy van? Van bór a halkajában, vagy nincs?

Az erős szűrés is számít, mivel például N-ért a növények és a baktériumok versenyeznek.
A nitrogénért a halak pont úgy versenyeznek, mint a növények és a bacik. Amire Te gondolsz, az az ammónia. A bacik nem építenek be több nitrogént, mint ami a vázanyagaiknak szükséges, mindössze csak átalakítják (ammónia->nitrit->nitrát), így a bevitt egységnyi nitrogén jelentős része - kicsit megváltozva ugyan, de - a növények számára rendelkezésre fog állni eléggé gyorsan. (Halkaja -> halkula -> ammónia (vagy már így felveszi, vagy...) -> nitrit -> nitrát.) A bacik száma pedig limitált, lényegtelen, hogy mennyire nagy a szűrő, ha nincs ammónia, nem szaporodnak.
 

Z1234

VIP kertész
Tök jó, nem kötök bele, de mielőtt valaki elkezdi mg-ra mérni az adagolt kaját, azért jelzem, hogy nem sokra lehet vele menni a gyakorlatban. Ugyanis ebben nincs benne a halak növekedése (hiszen a saját testükbe is építenek be anyagot), valamint az összes elhullott állat is maradjon bent lebomlani (Nálam ez régóta játszik, imádom nézni, ahogy a csigák és garnélák ellepik a tetemet, és pár óra alatt elpucolják koponyáig, "hihetetlen" folyamat). Ezen kívül ne cseréljünk vizet, az elpárolgottat pedig RO vízzel pótoljuk.
Hello Beni!

Hozzászólásaidból látom, neked megy a növény növesztés (low tech is). Részletekért tényleg javaslom a forrás elolvasását és esetleg egy próbát. Nem kell hozzá sok minden, egy olcsó pár x 10 literes akvárium és föld. Ha nincs hely, egy erkély is megteszi. Ha tbánya közelében vagy, tudok növényeket adni, bár amennyit kitermelsz az akidból, erre szerintem nincs szükség.
 

Beni

VIP kertész
Hello Beni!

Hozzászólásaidból látom, neked megy a növény növesztés (low tech is). Részletekért tényleg javaslom a forrás elolvasását és esetleg egy próbát. Nem kell hozzá sok minden, egy olcsó pár x 10 literes akvárium és föld. Ha nincs hely, egy erkély is megteszi. Ha tbánya közelében vagy, tudok növényeket adni, bár amennyit kitermelsz az akidból, erre szerintem nincs szükség.
Konkrétan tatabányai vagyok... :)
Ha esetleg privátban írnál egy nevet, még talán valahonnan ismerlek is, bár Én rendszeresen szervezek Tatabányán növényosztogatós találkozókat, nem rémlik, hogy hasonló foglalkozású ember megjelent volna bármelyiken is.
A növényes ajánlatot köszönöm, lehet majd élnék vele, de panel miatt helyem semmi, örülök, hogy ez az 1 akvárium elfér, így a kísérletezés esélytelen (az erkélyen a légkondi külső egysége csinál vagy 60 fokot, ott semmi növény nem marad meg).
 
Oldal tetejére