Krisz25
Nézelődő
Szia!
A segítséged szeretném kérni. Tervezek indítani egy 120x50x60-as 360 literes akváriumot, amit növényesként szeretnék berendezni. Konkrét tervem még nincs, csak a kb méretek kapcsán. A szűrés az, ami érdekelne. Nem szeretnék az akváriumhoz külön külső szűrőket venni, egy alsó polcos szűrővel gondoltam megoldani a szűrést. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy egy 60x30x35-ös medence elegendő lehet-e? Szivattyút még nem néztem, nem igen tudom, mekkora teljesítmény lenne optimális. Elolvastam az írásod, de ahogy írtad, minden akvárium mérethez külön kell megtervezni. Jelen esetben sajnos tanácstalan vagyok.
Előre is köszönöm: Krisztián
A segítséged szeretném kérni. Tervezek indítani egy 120x50x60-as 360 literes akváriumot, amit növényesként szeretnék berendezni. Konkrét tervem még nincs, csak a kb méretek kapcsán. A szűrés az, ami érdekelne. Nem szeretnék az akváriumhoz külön külső szűrőket venni, egy alsó polcos szűrővel gondoltam megoldani a szűrést. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy egy 60x30x35-ös medence elegendő lehet-e? Szivattyút még nem néztem, nem igen tudom, mekkora teljesítmény lenne optimális. Elolvastam az írásod, de ahogy írtad, minden akvárium mérethez külön kell megtervezni. Jelen esetben sajnos tanácstalan vagyok.
Előre is köszönöm: Krisztián
Egy régebbi szösszenetem, igaz, akkor nem növényes, hanem sügéres akváriumokhoz készítettem, de kiindulásnak talán megteszi.
Mindegyik példa konkrét -általam- megépített szűrőket mutat be, finomításokkal talán növényesben is alkalmazhatóak:
Pár külső szűrős gondolat
avagy éljen a sufni tuningos házi barkács!
Sokakkal sokszor beszélgettünk arról, hogy gyári, avagy házilag épített szűrőben érdemes-e gondolkodni amikor az akváriumunk szűrését tervezzük.
Hasonlóan az átlag akvaristához, kezdetekben azt hittem, hogy a gyári szűrők (ha már komoly tervezőgárdát feltételezünk egy-egy szerkezet mögött…) nagy valószínüséggel megfelelőek egy akvárium szűréséhez. Ekkor még igencsak a kis akvárium kategóriájában mozogtam, ez max 70 litert jelentett. Meg kell jegyezzem, hogy az ekkor vásárolt Aqua-El 350 l/h-s szűrőm az azóta látottakkal ellentétben jó konstrukció. Hogy miért, azt majd a későbbiekben kifejtem.
Jött a nagy változás: családi házat vettünk és én már jó előre sokkoltam életem párját, hogy ott bizony lesz egy komolyabb akvárium is! Ekkor már megvoltak első afrikai sügereim is, akik megérdemelték volna a tágasabb életteret…
Jött egy közel egyéves csörte a hova és mekkorát témakörben, aztán megszületett a döntés és megrendeltem a „hatalmas” 160x40x60-as medencémet…
…aztán amikor a boltos szólt, hogy elkészült, akkor a tanácsára vettem bele egy belső szűrőt, 900l/h teljesítmény, kb háromszoros vízforgatás, királyság…
… aztán jöttek a telepítés, átrendezés, átalakítás, újabb átrendezés jellegű, mindenkinek ismerős történetek, mindig ráment egy-egy vasárnap, asszony idegrendszere „kissé” megviselve, de ez ismerős.
… aztán ismétlődött rendszeresen mindennek ellenére, hogy látható jelei voltak a szűrés elégtelenségének…
… sztenderd dolgok: gyakori szűrőtisztítás, pedig tudtam már, hogy a minél ritkább lenne a cél, gyakoribb vízcserék, stb, stb…
… aztán megjött az ihlet, építek valami szűrést az akváriumomba, aminek sokszorosa lesz a szűrőfelülete az aktuálishoz képest és némileg még a szűrés teljesítményét is fokozom (itt a víz forgatásának az intenzitására gondolok), igaz, az úszótér róvására…
… olvastam, tervezgettem, telefonon beszéltem tapasztaltabb kollegákkal (így felsorolás nélkül is 1000 köszönet a tanácsokért) és megszületett a „nagy mű”. Az akvárium két hátsó sarkában egy nagyobb alapterületű (kb 22x22 cm-es) a 900 l/h-s szűrő fejével és egy kisebb alapterületű (kb 10x12 cm-es) egy 250 l/h-s szivattyúval. A szerkezet némi átalakítással a mai napig is hibátlanul működik (2005-ben épült) a legnagyobb örömömre.
… köszönhetően a hazai, kizárólagosan az afrikai nagy tavak sügérvilágával foglalkozó oldalnak megismerkedtem egy igazi baráttal, aki első találkozásunk alkalmával úgy fogadott, mintha legalább 10 éve járnánk össze. Nála láttam egy érdekes szerkezetet: egy közös barátunk által épített alsópolcos szűrőt, ami mellől nehéz volt felállnom, nagyon megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre még nem volt aktuális. Ez 2007 februárjában volt…
… 2007 őszén elkezdtem a hobbiszobám kialakítását, ide már én is betervezhettem egy hasonlót. Jött az udvarlás az eredeti megalkotójának, nagyon tanulságos beszélgetések a szűrés lényegéről, alapelveiről, végül az én szűrőm megtervezése és kivitelezése. Eredetileg két db 410-es és egy 940-es akváriumot kötöttünk rá és a mester azt mondta, hogy elbírna még többet is. A szűrő mattenfilter és homokszűrő házasítása, 4 db 50x50-es szivacstábla van –villamosságból vett kifejezéssel- párhuzamosra kötve, tehát 1 m2 szivacson halad át egyszerre a víz, az egészet egy 3500 l/h-s szivattyú hajtja. Az akváriumokban afrikai sügerek, növényevők, ragadozók, melyikben milyen, de termetükből, számukból adódóan jelentős tápanyag igénnyel, ennek következtében jelentős mennyiségű végtermékkel. Ha kiszámolom a vízforgatást, akkor maximum másfélszeres és a rendszer még elbírna további akváriumokat is…
Sokat agyaltam, mert jöttek sorba az akváriumjaim, az ismerősök is többször kértek ötleteket, így aztán sokféle rendszert agyalgattam azóta.
Ami a fontos egy szűrő építésénél/tervezésénél: mit is akarok elérni???????
Ha „csak” mechanikai szűrőt, akkor egy jó nagy teljesítményű power head (persze ésszerű határokon belül) és egy -az adott lehetőségek között- lehető leghoszabb szivacstömb. Az, hogy hasáb, avagy henger alakú, az csak esztétika kérdése, nem ez a fő szempont. Ez hatékony, olcsó, a gyakori tisztítása különösebb gond nélkül megoldható. Az, hogy elrejtjük-e egy kamrába, vagy csak úgy belelógatjuk az akváriumba, az megintcsak a „kinek a pap, kinek meg a lánya” kérdéskörbe tartozik.
Ha kicsit már komplexebb szűrést szeretnénk, akkor két út van: vagy azt mondom, hogy két részre osztom, csinálok egy gyors mechanikait és egy lassú biológiait, vagy a kettőt megpróbálom egyben megoldani. Na, itt már jönnek az agyalások, számigálások, hajtépések, stb, stb… …no meg a kinek a pap, kinek a … témakör
A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a szűrésnél a felület a fontos, nem pedig a mélység (van olyan is, ahol a mélység, de az már egy másik, nagyon speciális dolog, az a denitrátor, amit egy kedves testvérpár mutatott meg, bemérték, működik), illetve tisztában kell lenni azzal, hogy a minél nagyobb felületen a minél lasabb vízáramlás a cél, hogy a nekünk dolgozó bacik elől ne suhanjon el a „kaja”, mint a viccben a nyugdíjas bácsi elől a csigák… Itt maximun 5-6 cm/perc áramlási sebesség az elfogadható.
Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a szivattyúnk TÉNYLEGES teljesítményét (l/h) megszorozzuk 1000-el és elosztjuk 60-al, így megkapjuk a szállított vízhozamot cm3/perc formátumban, ezt elosztjuk a vízáramra merőleges felülettel (cm2) és már meg is van a kívánt adat cm/perc mértékegységben. Ha a gyári szűrők szűrőfelületét így kiszámolva megnézzük az áramlási sebességet a szűrőközegen, akkor rájövünk, hogy a biológiai szűrőként árult csodák elég messze vannak a tényleges biológiai szűréstől.
Itt érkeztünk el oda, hogy miért is kell jó sokat törni a kobakot a jó méretezés érdekében.
A következőkben bemutatok néhány általam tervezett oldalpolcos, egy hátsópolcos, illetve egy alsópolcos külső szűrőt.
A korrektség oltárán el kell mondanom azt is, hogy számos alapgondolatot kaptam több barátomtól, rangsort nem biztos hogy szerencsés felállítani, de megnevezetlenül is ismételten köszönöm nekik azokat a gondolatokat, amik nélkül sokkal nehezebben alakult volna ki a fejemben az a kis tudás, ami messze van a tökéletestől, de talán a használható szintet már súrolja.
Tehát elsőre egy sima kétszivacsos oldalpolcos mattenfilter, aminek a megépítéséhez nincs szükség semmi flikk-flakkra, mindenkinek adaptálnia kell a saját medencéjének a méreteihez:
Ehhez kell egy átemelő „pipa”, amit ragasztós PVC idomokból ajánlok összeállítani:
Az alkalmazott cső átmérője mindig az alkalmazott szivattyú teljesítményével kell összhangban legyen. Akkor jó, ha a szűrőben lévő vízoszlop szintje és az akváriumban lévő víz szintje között max. 2 cm van.
Következő fokozatnak egy előülepítővel kombinált szűrőt mutatok be, ahol a szivacs felületét részben „feláldozom”, de az előülepítőnek a lényege az, hogy tehermentesíti a szivacsot, így annak a tisztítási intervalluma lényegesen növelhető. A szivattyú alá betöltött zeolit pedig a nitrát megkötését segíti bizonyos fokig. Ezt vegyi úton teszi, a sárga elszíneződése jelzi, hogy töltet csere esedékes. A zeolit helyett lehet alkalmazni pl siporax-ot, apróra őrölt lávakövet (10-15 mm átmérőjűt) is.
Ugyanez az elv egy másik elrendezésben, ahol a lényeg, hogy az ülepítő rekesz a két szivacs között helyezkedik el, így nagyobb szivacs alkalmazható, igaz, a szűrő szélességi mérete nagyobb lesz. Az szintén fontos, hogy az ülepítő magassága kb 2-3 cm-el kisebb legyen, mint az akvárium/szűrőakvárium magassága, mert itt az ülepített víz át kell bukjon az ülepítő peremén, a többi lényegében megegyezik az előzővel.
Ugyanez a szerkezet egy homokszűrővel is kombinálható. Ide már egy „izmosabb” szivattyú kell, hiszen a homok megmozgatása víznyomást/vízhozamot igényel. Javaslom a sima marosi homokot, vagy a rágcsálók „fürdetéséhez” árusított homokot. Ha valakinek fontos az esztétikum, akkor lehet költeni kvarchomokra meg egyéb ilyen fehér, majdnem liszt finomságú csodákra. Amit nem lehet megúszni: kell egy műanyag csapot (gömbcsapot) beépíteni, amivel a homokszűrőbe áramló víz mennyisége/hozama beállítható.
Egy nagyobb, előülepítővel és homokszűrővel, négy szivaccsal tervezett oldalpolcos, amihez nemcsak felülnézetet készítettem, hanem az oldalnézeten látszik a homokszűrő kialakításának a lényeges eleme is.
Lehet még tovább is variálni az oldalpolcos szűrést, de az alapgondolatokat talán sikerült bemutatni.
Jöjjön egy hátsópolc is a teljesség igénye nélkül:
Persze, az ülepítő kamra nem kötelező, meg az sem, hogy két oldalról emeljük ki a vizet, de ha egy közepes, vagy nagyobbacska (minimum 100-120 cm-es) akváriumunk van, akkor már érdemes elgondolkodni a dolgon. Ez is egy mattenfilter lényegében, így itt is a lehető legnagyobb szivacsfelület alkalmazása a cél.
Jöjjön végül egy alsópolcos szűrő modell is. Ehhez szükséges egy úgynevezett „ablauf”, ami a víz biztonságos kiemeléséhez kell. Ez valamennyi hanghatással jár, így ezzel számolni kell ha pl az ágy mellé a hálószobába, vagy a nappaliban a hifi cucc mellé kerül az akvárium. Nem veszélyes, de a fülünk érzékenysége nem egyforma…
A homokszűrő kialakítása az utolsó oldalpolcosnál látható, ami a fontos: a puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy az akvárium 8-10 cm magasságának megfelelő vízoszlop térfogatának bele kell férnie. Az apró részleteket pü-ben szívesen leírom, ez a méretezés nem bíztos, hogy mindenkit érdekel.
Az alábbi rajzon egy kollegának adott méretű akváriumához tervezett szűrő van, ez nem szentírás, mindig minden akváriumhoz külön-külön kell megtervezni.
Végül pár általános gondolat:
- a víz kiemeléséhez minden esetben a ragasztós PVC csöveket javaslom: könnyű beszerezni őket, vágásuk nem jelent problémát, VINILFIX ragasztóval gyorsan, erősen, garantáltan lég- és csepegés mentesen ragaszthatóak, így a szívó és a nyomó ág kialakításánál is alkalmazható 10bar nyomásig, ez többszöröse az esetünkben elvárandónak.
- az oldal-/hátsópolcos szűrőkhöz megfelel egy megfelelő teljesítményű, már meglévő belső szűrőnk motorja, ha ez nincs elfekvőben, akkor a power head-ek általában bírnak olyan teljesítménnyel, ami elegendő, fölösleges túlmisztifikálni és egy rakat pénzt elkölteni ezekre
- alsópolcos szűrés tervezésénél minden esetben nézzük meg a kinézett modell vízszállítási görbéjét, amit a gyártó az oldalán elvileg közzé kellene tegyen. Az a fontos esetünkben, hogy 1 méteres emelőmagasság mellett kb mennyi a TÉNYLEGESEN szállított víz mennyisége (l/h). Azért 1 méter, mert nagy átlagban a puffer tartályban lévő víz szintje és az akváriumban lévő víz szintje között kb 1 méter a szintkülönbség és ezt kell leküzdenie a szivattyúnak. Felejtsük el a dobozon megadott csábító vízhozamot, mert kevés kivételtől eltekintve azt 0 cm emelőmagassághoz adják meg, illetve a néha gigászinak tűnő emelőmagasságot, mert olyan magasság mellett legfeljebb csöpögni fog a cső végén a víz. Amire még nem árt odafigyelni, hogy a kiválasztott szivattyú a számunkra szükséges vízhozamot/emelőmagasságot milyen fogyasztással hozza létre.
Hírtelenjében kb ennyit szerettem volna elmondani, ha valakit komolyabban/mélyebben érdekel a dolog, az ismereteim, tapasztalataim erejéig szívesen állok a rendelkezésére pü-ben, vagy telefonon is.
Jó tervezést, és szépen szűrt vizeket minden érdeklődőnek.
Ennek a pontos méretét nem tudom sajnos.
