Kedves Lipitusz!
Azt hiszem, hogy nem személyeskedtem, kérlek Te se tedd! Ha mégis tiszteletlen voltam, szíves elnézésedet kérem!
Amikor egy fórumon valakit "ki akarok osztani", előtte megnézem, hogy ki ő, mit mutatott már fel eddig. Megkeresem a bemutatkozóját, stb. Biztos vagyok benne, hogy Nálad ez csak az időhiány miatt maradt ki. Itt az
enyém, hogy a további felesleges köröket megússzuk és baráti hangon folytassuk.
Azokat amiket itt - és nagyon sok másik topicban is - kérdéshalmazként leírtál, már nagyon sokan megkérdezték, nagyon sokan megválaszolták. Ez nem "a nem segítség" vagy a "Magyarországon így megy" problémakör része. Összehalmozol egy kupac infot, tördelés, szerkesztés nélkül, nem egyszer olyan helyesírási hibákkal tarkítva, hogy az egész olvashatatlan lesz, majd konkrét kérdés nélkül odaírod, hogy nem érted. Többedik alkalommal az első 4-6 új hozzászólás a Tiéd hasonló módon, csak éppen másik topicban. Jelzem, hogy ezt nem így szoktuk.
A GA nem árul rossz műszert, csak a felhasználók veszik félvállról a műszer igényeit. Nem tudom, hogy mikor dolgoztál a multinál, amikor víztisztítót árultál - ami ráadásul témába is vág (elvileg) -, de annak azért szerinted is van oka, hogy az Adwa csupán 6 hónap garanciát vállal az elektródra, igaz?! Ha már a gari is bőven lejárt, nem ártana legalább ellenőrizni, hogy valós-e, amit mér, nem?!
Nem TDS-t mérsz, hanem elektromos ellenállást. Amikor vezetőképességet (EC) mérsz, akkor is elektromos ellenállást mérsz. A vezetőképesség az ellenállás reciproka, ezt számolja át a műszer.
TDS-t (teljes oldott anyag tartalmat) úgy határozunk meg, hogy pontos mérlegen lemérünk egy kiszárított üvegedényt, belemérünk minél pontosabban kb. 100 g vizet, majd 95-100°C-on a vizet elpárologtatjuk, és az edény tömegét visszamérjük. A második mérés értéke magasabb lesz az elsőnél, a kettő különbsége a 100 g víz teljes oldott anyag tartalma. Innét számítással határozzuk meg a mg/kg (=ppm) értéket. De ez nem a keménység, hanem az összes oldott szilárd anyag.
A műszer gyártója viszont fog egy vezetőképességi standard oldatot (leginkább KCl-oldat, ritkábban NaCl-oldat), amiről pontosan tudja, hogy hány mg oldott anyag van 1 kg oldatban (=mg/kg, ppm), és azt mondja, hogy ha az én műszerem x értéket mér ismert mennyiségű KCl-ot tartalmazó KCl-oldatban, akkor a váltószám y (általában 0,5-0,8 közötti tetszőleges szám), amit beprogramoz a műszerbe, és amikor legközelebb, amikor valaki (most éppen Te) mérsz egy ismeretlen vizet, akkor kiírja azt, hogy "ha ez az oldat tisztán KCl-oldat lenne, akkor a mért vezetőképesség alapján ebben literenként x mg KCl lenne feloldva".
De ez csak elmélet, és lehetne még árnyalni, de szükségtelen.
Ami a Te esetedben fontos, hogy megmérted a csapvized "TDS" értékét, miközben a csapvízben túlnyomó részben Ca/Mg/hidrogénkarbonát/szulfát/kloridionok szállítják a töltést. Az akváriumodban - amiben növelted a CO2-t és betápoztad -, a töltés jelentős részét a növénytáp oldott anyagai szállítják + az oldott CO2-ből keletkező szénsav. Egy GH 5°nk vízben 20-22 mg/l a Ca-ion, miközben a 20-30 ppm CO2 az 20-30 mg/l-t jelent. Bőséges tápozásnál van úgy kb. 20-30 mg/l nitrát, meg 10-30 mg/l kálium... folytassam?!
Summázva: egészen más keménységet jelent a csapvízben mért "TDS" érték, mint az akváriumvízben mért "TDS" érték.
Olyan, hogy gyárilag hiteles műszer, nincs. Pont. Olyan van, hogy a szükséges mérési pontosságot (amire nekem, mint mérést végző személynek szükségem van), eléri a műszer, de a Te esetedben simán el tudom képzelni, hogy az a 169 ppm valójában 141, vagy éppen 188. Egy max féléves
cseppteszt, körültekintő módon tárolva és kezelve messze pontosabb, mint egy kalibrálatlan digitális műszer.
Mit csinálj? Vegyél egy Gh tesztet (a JBL-t javaslom, GA-ban kiváló áron megveheted) mérd meg a csapvizedet legalább 3x (reggel, amikor állt a vezetékben), mosás vagy tusolás után (amikor sokat kiengedtél), meg még egyszer tetszőleges időben, napközben. Átlagold a három értéket, és bármikor engedsz csapvizet, nagyot nem fogsz hibázni. Ráadásul a csapvíz nem is állandó, évszakonként változik, dunai víznél függ a folyó aktuális vízmagasságától (aszály, árvíz), meg még jó pár tényezőtől. Így ha még pontosabb akarsz lenni, akkor 3 havonta érdemes ellenőrizni (de ez igazából nem szükséges, én is csak évente 1-2x ellenőrzöm a csapvizet).
Itt egy hevenyészett keverési arány a Gh függvényében:
Csapvíz GH (°nk) / Csapvíz l / RO l / keverék víz Gh (°nk)
5 / 10 / 0 / 5
8 / 10 / 10 / 4
10 / 10 / 10 / 5
12 / 10 / 15 / 4,8
15 / 10 / 15 / 6
15 / 10 / 20 / 5
18 / 10 / 25 / 5,14
20 / 10 / 30 / 5
22 / 10 / 35 / 4,89
25 / 10 / 40 / 5
28 / 10 / 50 / 4,67
Kiegészítés 1: sokkal izgalmasabb kérdés a TDS-en túl, hogy van-e elég magnézium a vízben, ami ugye a növényeknek elengedhetetlen...?!
Ez már a Gh-n is túlmutat, nemhogy a TDS-en.
Kiegészítés 2: ha ennyire összezavar a csapvizes keverés, akkor hagyd a fenébe, annyit úgysem spórolsz vele, ott a RO, használd azt, és sózd vissza pl. Salty-val vagy akár DIY módon. Ezzel nem hibázhatsz.