• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Információk az építéssel kapcsolatban

Terrarista

Főkertész
Szia! Szép munka, gratulálok!

Egy-két tippet szeretnék adni mindenkinek aki a békázásba belevág.

-talaj
-pára
-világítás

-A pangó víz okozhat problémát ha nem megfelelő a rétegrend, alulra mindenképp valamiféle agyaggolyókat/kavicsot javaslok, amit hálóval(szúnyogháló ideális erre a célra) elszeparálunk a felső termőtalaj rétegtől. Lyuk/per csap nem szükséges a víz leengedéséhez csak figyeljünk, hogy ne érje el a víz a termőréteget . Én felső talajrétegnek tőzeg, orchideaföld , falevél keveréket használok, ami szinte folyamatosan nedves. Ha megfelelő a szellőzés nem lesz csak esetleg minimális időszakos penész, ami főleg a békakaka és kajamaradék környékén jelenik meg.
Ha friss erdöszagú a talaj, és a terrárium akkor minden oké. Ha jól csináljuk akkor a talaj élettartama 5 év is leghet. Én nagyon javaslom a mikrofauna betelepítését. Az ugróvillások és ászkarákok jó barátjai a békásoknak, a békák csipegethetnek belőlük, de fontosabb szerepük is van, megeszik a békaürüléket és az esetleg elhalt növényi részeket. Nem kell félni ha kiszöknek a viváriumból úgy sem maradnak életben. A talajt fedhetjük mohákkal falevelekkel kinek mi tetszik, arra ügyeljünk hogy nehogy véletlen mérgező leveleket rakjunk be.

-A párásítást és esőztetést a szellőzéshez kell igazítani ez ugye logikus.Ki kell tapasztalni. A békáknak szükségük van a nagyon magas 80-100% páratartalomra . Ha nagy a a szellőző az se jó, ha kicsi az se. Akváriumból átalakított viváriumnál nehezebb megoldani a levegő cirkulációját főleg a talajréteg körül. . Kevés penész az optimális szellőztetés mellett is megjelenhet ez tök normális jelenség, nem kell megijedni.

-Sok-sok és annál is több fény! (12-15ezer lumen.) A békák nem szertik de ha megfelelő a növényesítés és vannak búvóhelyek akkor nem zavarja őket. Lehet diy ledes dolgokban gondolkozni , pár ezresért és egy kis barkácsolással nagyon frankó ledes világítást lehet csinálni. Meleg és hideg fényű ledek keverékével a növényeknek és a terraristának is tetsző világítást lehet kivitelezni.

Kérdéseitekre szívesen válaszolok,terráriumozok és békázom egy ideje de én sem vagyok egy adatbális.

( 4 db Phyllobates vittatus új lakhelyét tervezem.Áprilisban start.)
 
A terrárium/vivárium/plaudárium hátterezésére sok megoldás létezik , de egy nem annyira elterjedt/ szokványos módja is van. Fél éve üzemeltetek egy nyílméregbékás terráriumot tapasztott agyag káttérfallal. Teljesen jól működik. A moha szép lassan megtelepszik rajta . Folyamatos nedvesség éri a hátteret a spricceléssel , de még nem következett be a kinézetében nagy változás. Ha nem erős sugárban éri a víz akkor nem lesz baja. Ha vékony rétegben építjük különösebb tartószerkezet nem kell és megtapad a hátfalon. Én keverten az agyaghoz kókuszrostot és halott spagnum mohát ,hogy könnyebb és a rostok által stabilabb legyen. plusz "merevítésnek " faágakkal parafakéreggel kombináltam.
 
A pangó víz veszélyének elhárítására alkalmazható egy talajba dugott ledugózható nagyobb átmérőjű műanyag cső,ami érjen a tarrárium aljáig,.Az alsó kavicsos rétegben legyen a cső bevagdosva, magfúrkálva és az esetleg felhalmozódott víz leszívható lesz.
 
Sokan nem csak növényeket szeretnének, hanem kis állatokat is tartani terráriumban ezért, de nem legelső sorban , le kell fedni valamiféle tetővel, ha pl egy akváriumot alakítunk át. Aluminiumprofil , szúnyogháló , üveg+ egy kis barkács és kész is. Ügyeljünk arra hogy nem csak a kis állatkáink szökhetnek , hanem az eleségállat is. A gyári terráriumokon bármilyen jó minőségű is sokszor van akkora rés , amin a kis csótányok/ muslicák nagy bármi kiszökhetnek. Csinálhatunk rovarcsapdákat a lakásba, de ez nem mindig dekoratív és akár más nem kívánt vendéget is vonzhat. Van 2 főként muslicák ellen elég jó hatásfokú módszer, az egyik az hogy egy mőanyag pohárba banánt rakunk és lefedjük folpakkal , a közepére egy kis lukat szúrunk , és kész is. A másik, a biológiai védekezés: telepitsünk a terrárium környezetébe vagy akár bele ( vigyázni kell mert ha beleragad a kiskedvenc őt is megeheti!)trópusi harmatfüvet(drosera). Egyéb rovaremésztő növények is szóba jöhetnek attól függően milyen eleséggel etetünk.
 
A terrárium világításáról is szót kell ejtenünk, részben ízlés kérdése, de növényesített terráriumba 5000-7000k színhőmérsékletű fényt ajánlanak sok helyen.Sok sok fény kell a növényeknek a nappal aktív állatokról nem is beszélve. Uvb, fullseptrumú izzót, fénycsövet stb mindenféle fényforrást lehet alkalmazni. A mai modern ledes világításokkal reletív takarékosan meg lehet oldani ezt a feledatot. Minél magasabb a terrárium annál több fényre lesz szükségünk, hogy az aljnövényzet is megfelelően feljődjön.Például egy 90cm magas terráriumba 14000lm vagy annál nyagyobb fénymessigés is szükséges lehet(ez függ a beültetett növények fényigényétől ).Ez ledek esetén 100w+.A fényforrás távolságról sem lehet megfeledkezni, mert az általuk termelt hő gondokat okozhat a növények fejlődésében az új hajtások megéghetnek, a meleget tolerálni képtelen állatok elpusztulhatnak.
 
A terráriumokba általában szeretnénk minél több természetes anyagot használni de az ember alkotta anyagoktól sem kell elriadni. Az epiweb és hygrolon "fantázianevű" anyagokat emelném ki. Ezekből az anyagokból nagyon frankó élő hátteret építhetünk. Az epiweb kókuszrostlapra hasonlító szintetikus anyag, remek ültetőközeg lehet epifiton növényeknek, mohásítani is kiválóan lehet. A hygrolon egy szintetikus szövetanyag , könnyebben formálható mint az epiweb könnyebben burkolhatunk vele faágakat . Mindkét anyag jól tartja a nedvességet , a kapilláris hatás jól érvényesül bennük. Ezeknek az anygoknak a legnagyobb előnye, hogy nedves környezetben sem bomlanak el.
 
Utoljára módosított:
Üvegházhatás: A terrárium elhelyezésére is figyelnünk kell , főként világosabb helyre szeretnénk rakni ahol a lakás dísze lehet, de figyeljünk oda, hogy napfény közvetlenül (még ablakon át se )ne érje. Pillanatok alatt képes "felforrni". Az esetleges párásítást vagy szellőztetést is negatívan befolyásolhatja.
 
Ha arra adnánk a fejünket, hogy az alapoktól , üvegből megépítenénk a saját terráriumunkat, fordítsunk nagy figyelmet a tervezésre. Itt a beépitett szellőzőkre és esetleges technikai berendezések integrálására gondolok elsősorban.Ne feledkezzünk meg leeresztő csapokról, ventilátorok, esőztető stb. előkészítéséről.
Egy terráriumnak beépített ventilátorok nélkül is lélegeznie kell. A levegő cirkulálását nagyban befolyásolja a szellőzőrácsok elhelyezése. Rosszul elhelyezett szellőzők huzatossá tehetik a terráriumot ami a benne élő állatoknak és növényeknek sem kedvező.Általában a terrárium tetején, és az elülső üveglapnál is kialakítanak szellőzőrácsokat. Ha a terrárium elülső oldalán is elhelyezünk szellőzőt abban az esetben nem szabad a terrárium hátoldalán is szellőzőt kialakítani,mert könnyen huzatos lehet. Itt egy példa rejtett aktív szellőzés kivitelezésére youtube forrásból:
 
Utoljára módosított:
Sokan szeretnének terráriumba vízesést beépíteni. Senkit sem akarok lebeszélni ,de én nagyon fontolóra venném, mert sok probléma forrása is lehet. Nagyon alapos tervezést igényel , hogy karbantartható, dekoratív és állatoknak biztonságos legyen.

Előnyök:
  • jól néz ki ha megoldott az " álcázása"
  • páratartalmat növeli(ez akár hátrány is lehet:))
  • ivóvíz ellátás az állatoknak

Hátrányok:
  • káros bacik melegágya lehet
  • bonyolult összehozni a technikát
  • nehéz takarítani - főleg, ha állatokat is tartunk mert az eleségállatok belefulladnak, beleüríthet a kiskedvenc és kész fertő lesz az egész:eek:
  • állataink rossz kivitelezés esetén bejuthatnak a vízpumpába, csőbe szorulhatnak stb.
 
Ha olyan élőlényeket telepítenénk a terráriumba , amelyeknek nem elegendő a szobahőmérséklet (számításoknál a szobahőmérsékletet 20-25 °C-nak tekintik)ennél magasabb hőmérsékleten érzik jól magukat. Speciális trópusi / sivatagi éghajlatot igénylő élőlényeknél gondoskodnunk kell egyéb fűtőberendezésekről. A talaj fűtését semmilyen esetben nem ajánlom. Sivatagos, félsivatagos száraz körülményeket igénylő állatok esetén a az általában gyérebb szárazságtűrő növényzet miatt szóba jöhetnek a szpotlámpákon speciális égőkön kívül a háttérbe épített fűtőszálak. A trópusi párás környezetet igénylő állatok,növények esetén inkább a megvilágítás által termelt hőt javaslom( szpotlámpák, speciális égők.)stb.
 
Szépen sikerült összeszedni az alapokat, különösen dicséretes, hogy az ugróvillások már az első hozzászólásban előkerültek! :)

Két kérdésem lenne.
1. SerpaDesign videóit már hónapok óta figyelemmel kísérem, nem jövök rá, hogy az "egg crate"-ként emlegetett rácsot, amit minden építéskor használ, milyen néven lehet itthon beszerezni, vagy hogy milyen hazai terméket lehetne helyette használni (a "fényrács/szellőzőrács" négyzetméter árából veszek 54 liter barna lávakő aprólékot, szóval azoknál olcsóbb megoldás kell).
2. Ultrahangos párásító használata vajon szóba jöhet a páratartalom fenntartására? Nem tudom zavarná-e az élővilágot.
 
Szépen sikerült összeszedni az alapokat, különösen dicséretes, hogy az ugróvillások már az első hozzászólásban előkerültek! :)

Két kérdésem lenne.
1. SerpaDesign videóit már hónapok óta figyelemmel kísérem, nem jövök rá, hogy az "egg crate"-ként emlegetett rácsot, amit minden építéskor használ, milyen néven lehet itthon beszerezni, vagy hogy milyen hazai terméket lehetne helyette használni (a "fényrács/szellőzőrács" négyzetméter árából veszek 54 liter barna lávakő aprólékot, szóval azoknál olcsóbb megoldás kell).
2. Ultrahangos párásító használata vajon szóba jöhet a páratartalom fenntartására? Nem tudom zavarná-e az élővilágot.
1.álmennyezi rácsnak hívják azthiszem,nem túl olcsó, a talajrétegek szeparálására a szúnyogháló is megfelelő
2.ultrahangos párásítót ne a terráriumba építve hanem a külső egységként kell megoldani, így biztos nem zavarja a bentlakókat
 
1.álmennyezi rácsnak hívják azthiszem,nem túl olcsó, a talajrétegek szeparálására a szúnyogháló is megfelelő
2.ultrahangos párásítót ne a terráriumba építve hanem a külső egységként kell megoldani, így biztos nem zavarja a bentlakókat
Elsősorban talaj emelésre használja SerpaDesign, de akkor arra marad a lávakő kitöltés módszer. Külsőleg hogyan lehet megoldani a párásítót? Nem csapódik le túl sok belőle a cső falára míg odaér, ahova kell? Meg lehet hálózni is kellene, hogy a kiskedvencek és/vagy az eleségállatok ne másszanak ki rajta. Lehet kicsit túlgondolom az egészet. Eddig csak sivatagi tarantulát tartottam, aminek egyáltalán nem kellett páratartalmat belőni, csak a huzatmentes légmozgást kellett megoldani. Mondjuk ha mindenképpen külsőleg kellene megoldani, akkor inkább hagyom és inkább spriccelek vizet, amikor kell.
 
Elsősorban talaj emelésre használja SerpaDesign, de akkor arra marad a lávakő kitöltés módszer. Külsőleg hogyan lehet megoldani a párásítót? Nem csapódik le túl sok belőle a cső falára míg odaér, ahova kell? Meg lehet hálózni is kellene, hogy a kiskedvencek és/vagy az eleségállatok ne másszanak ki rajta. Lehet kicsit túlgondolom az egészet. Eddig csak sivatagi tarantulát tartottam, aminek egyáltalán nem kellett páratartalmat belőni, csak a huzatmentes légmozgást kellett megoldani. Mondjuk ha mindenképpen külsőleg kellene megoldani, akkor inkább hagyom és inkább spriccelek vizet, amikor kell.
én ilyesmiben gondolkoznék egy vastagabb csővel amit az egyik szellőzőn bevezetsz, kondenzvíz lesz az biztos de az összes pára nem csapódik ki a csőben
 
Elsősorban talaj emelésre használja SerpaDesign, de akkor arra marad a lávakő kitöltés módszer. Külsőleg hogyan lehet megoldani a párásítót? Nem csapódik le túl sok belőle a cső falára míg odaér, ahova kell? Meg lehet hálózni is kellene, hogy a kiskedvencek és/vagy az eleségállatok ne másszanak ki rajta. Lehet kicsit túlgondolom az egészet. Eddig csak sivatagi tarantulát tartottam, aminek egyáltalán nem kellett páratartalmat belőni, csak a huzatmentes légmozgást kellett megoldani. Mondjuk ha mindenképpen külsőleg kellene megoldani, akkor inkább hagyom és inkább spriccelek vizet, amikor kell.
Műanyag gyeprács?
 
Nem az, túl ritkás és nem négyszögletű. A fentebb említett álmennyezetrács/fényrács/szellőzőrács van hozzá legközelebb, de horribilis négyzetméter áron, amivel egyszerűen nem éri meg használni.
most rákerestem a videókra, szúnyoghálót és geotextilt is tesz rá ezért el van takarva. Szerintem az hogy nem szögletes a lyuk ilyen felhasználásnál oly mindegy.
Amennyiben az ára a probléma csak megpróbálnék egy olcsóbb verziót.
 
most rákerestem a videókra, szúnyoghálót és geotextilt is tesz rá ezért el van takarva. Szerintem az hogy nem szögletes a lyuk ilyen felhasználásnál oly mindegy.
Amennyiben az ára a probléma csak megpróbálnék egy olcsóbb verziót.
Egyáltalán nem mindegy, mert a négyszögletes rács passzol a négyszögletes terráriumba, a hat/nyolcszögletes gyeprács szélei meg tele lesznek lyukakkal.
 
Back
Oldal tetejére