• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

Hogyan ültessek?

Van néhány stem növényem ami csúnyán néz ki, ha derékban elvágom. Ha talajszinten vágom, és a méretrevágott szárat visszaültetem, úgy sokkal jobb.
Viszont a talajban maradt felesleges gyökerek nem okoznak problémát?
Én most keresem erre a megoldást.. Okoz ez így gondot?
 
Van néhány stem növényem ami csúnyán néz ki, ha derékban elvágom. Ha talajszinten vágom, és a méretrevágott szárat visszaültetem, úgy sokkal jobb.
Viszont a talajban maradt felesleges gyökerek nem okoznak problémát?
Én úgy vágom Talajszinten, hogy egy levélíz maradjon, ott a hygrophilák kihajtanak. Polispermát, ahány levélíz, annyi dugvány,
lehet szaporítani, a Rosanerviget ugyancsak.
 
Utoljára módosított:
Én úgy vágom Talajszinten, hogy egy levélíz maradjon, ott a hygrophilák kihajtanak. Polispermát, ahány levélíz, annyi dugvány,
lehet szaporítani, a Rosanerviget ugyancsak.
Azért azt vágod, hogy ez a kérdés már 1 éves. 😁 gondolom mostanra már talált megoldást rá...
 
Azért azt vágod, hogy ez a kérdés már 1 éves. 😁 gondolom mostanra már talált megoldást rá...
Gondoltam hátha valaki tanul belőle. :) :) Amúgy elnéztem, :) tudod, hétvége lévén pang a fórum, és kissé álmosító ez a
nyugiság. :) :) de végülis hátha azóta más is tanácstalanul áll az akva előtt, hogy most hol vágja, vagy ne vágja? :)
DE. Most látom, ez a kérdés ma is aktuális, sőt mintha éppen te adtál volna kissé pontosítandó választ rá, naprakészen.
 
Ha jó olvastam és értettem ezt a talajt nem is szabad porszívózni?
Vagy ha úgy alakul akkor átültetni sem a növényeket? Egyszóval bolygatni.
(Amazonia talajról volt szó)
Lehet benne mindent csinálni, de csak a beált akvánál, vagy is ha jól emlékszem fél vagy 1év után. Akkor már kimerül a talaj. Amíg dolgozik addig nem érdemes. De lehet valaki még hozzászól ehhez, hátha nem jól mondom. De az én sajátomban 1évnél kezdtem pórszívozni, meg átültegetni.
Bocs, hogy ide áthoztam ezt a válaszod, csak nem akarom @Nexus naplóját offolni a kérdésemmel.
Ha jól értem ebben a topicban utoljára taglalt módszer, az hogy elvágjuk a (stem) növényt a tövénél és ledugjuk máshova ahová szeretnénk.
Feltételezem ez ugyanúgy működik aktív talajnál is. Nyilván óvatosan kell ledugni, különösen ha táptalaj is van, mint nálam.
De ez így működik, jól gondolom?
 
(Amazonia talajról volt szó)

Bocs, hogy ide áthoztam ezt a válaszod, csak nem akarom @Nexus naplóját offolni a kérdésemmel.
Ha jól értem ebben a topicban utoljára taglalt módszer, az hogy elvágjuk a (stem) növényt a tövénél és ledugjuk máshova ahová szeretnénk.
Feltételezem ez ugyanúgy működik aktív talajnál is. Nyilván óvatosan kell ledugni, különösen ha táptalaj is van, mint nálam.
De ez így működik, jól gondolom?
Ha tőlem kérdezed, persze. Így szoktam. Vagy olvastam vagy vidibe láttam... az volt a lényeg, hogy a tövénél vágott növény gyökerét nem húzzuk ki, hanem benne hagyjuk. Azt újrahasznosítják a növények, vagy hozhat új hajtást is.
 
(Amazonia talajról volt szó)

Bocs, hogy ide áthoztam ezt a válaszod, csak nem akarom @Nexus naplóját offolni a kérdésemmel.
Ha jól értem ebben a topicban utoljára taglalt módszer, az hogy elvágjuk a (stem) növényt a tövénél és ledugjuk máshova ahová szeretnénk.
Feltételezem ez ugyanúgy működik aktív talajnál is. Nyilván óvatosan kell ledugni, különösen ha táptalaj is van, mint nálam.
De ez így működik, jól gondolom?
Jól gondolod. Szerintem amúgy nem kell túlóvatoskodni. Simán levágod a stemet és nyomod le, ahova gondolod. Sűríteni is jó, meg eleve felfrissíti az állományt. A nagyon sokszor metszett töveket én ki is szoktam szedni egy idő után. Nem azt mondom, hogy ész nélkül rángatom ki a talajból, de azért nem is szempillacsipesszel mazsolázgatom.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a talajporszívózás már az elejétől is hasznos...szintén nem össze-vissza felkavarva és nem is az ültetés utáni héten. De amikor a növények már rendesen gyökeret eresztettek és dúsulnak kb (3-4 hét után) én hetente-kéthetente mulmozom - különösen az előteret és a könnyen elérhető helyeket. Most pl Monte Carlo gyep van és nyomom rá rendesen a leszívót, nem kavar az fel semmit, nem szedi ki a növényt...viszont jól láthatóan sok dzsuvát kiszed. A vízcserénél kb 1-1,5 obis vödörnyi vizet így szívok le. Ugyanez igaz egy nagyobb növényvágás után, akkor van hely hátul is takarítani így.
 
Szasztok.
Hínárszerű növényeimet ez bizonyos helyről a sügerek mindig kiszedegetik. Hagyjam, vagy addig ültessem mindig vissza míg valamelyikünk megunja.
 
Szasztok.
Hínárszerű növényeimet ez bizonyos helyről a sügerek mindig kiszedegetik. Hagyjam, vagy addig ültessem mindig vissza míg valamelyikünk megunja.
Szia! Nem véletlen, hogy a növényesek ritkán tartanak sügereket. A legtöbb növény antagonisztikus viszonyban van velük. Anubias, és vízikalász elbírja őket. Hínár félék...🙄 Talán az érdes tócsagaz, de ezt mondja meg inkább @Rudi50 ,vagy @elektrorudi, ebben ők szélesebb látószöggel rendelkeznek, mint én.
 
Szia! Nem véletlen, hogy a növényesek ritkán tartanak sügereket. A legtöbb növény antagonisztikus viszonyban van velük. Anubias, és vízikalász elbírja őket. Hínár félék...🙄 Talán az érdes tócsagaz, de ezt mondja meg inkább @Rudi50 ,vagy @elektrorudi, ebben ők szélesebb látószöggel rendelkeznek, mint én.
Köszönöm a megszólítást, bár nincsenek se sügéreim, se hínárom (már). Viszont beszámolókból én is azt olvastam ki, hogy a sügérek és növények nem jóbarátok. Ám szerencsére a hínároknak nem kell feltétlen a talajban gyökerezniük!
A helyedben összefognék pár szálat csokorba, és egy nehezékhez kötném, ami lehúzza a talajra. Jobban is néz ki csokorban, mint szálanként elszórva. (szerintem). Persze szálanként is lehet, semmi akadálya...

Én már egy növényt sem ültetek a talajba, hanem egy kőhöz kötöm és kész. Rövid időn belül gyökeret ereszt és saját maga fog rögzülni (ha akar).
Ehhez ilyen "nehezékeket" gyártottam (lásd alább). A kavicsok mérete kb. mogyorónyi (a viszonyítási alap miatt). Kavicsokhoz (vagy lávakőhöz, vagy frodó kőhöz vagy ki mit használ) hozzáragasztottam egy vékony szál műanyag kötöző raffiát (vagy hogy hívják?) és ezt kötöm a növény szárára. Először világos zöldet használtam, de már inkább a sárgát találom jobbnak, láthatalannak. Persze lehet horgászzsinórt (damilt) vagy bármi egyebet is használni.
Kb. 10-15 centis szálakat ragasztok rá FBS-el a kövekre. Egy borsnyi csepp szétkenve bőven elég, még sok is. Pár óra száradás... Miután egy szép csomóval a növény szárához kötöttem, a felesleges részt levágom (2-3 mm-t hagyok a csomó után).
Már ezzel a módszerrel "rögzítek" minden növényt. A kavicsot bele is lehet nyomni a talajba, ha valakit zavar (engem nem). Remélem, a képen nem látszik jól a ragasztás, mert akkor ez azt jelenti, hogy nem zavaró. ;)
IMG_1395.JPGIMG_1394.JPG
 
Szasztok.
Hínárszerű növényeimet ez bizonyos helyről a sügerek mindig kiszedegetik. Hagyjam, vagy addig ültessem mindig vissza míg valamelyikünk megunja.
Jó lenne egy kicsit pontosítani a dolgokat. Milyen sügérekről van szó, mekkora helyen, milyen társítással? Nem vagyok egy sügér-fan, de azt meg tudom erősíteni, amit az előttem szólók mondtak. Van olyan sügér faj, amelyik szeretni átrendezni a terepet. Ez ellen ültető tállal és kellően nagy kövekkel lehet valamennyire védekezni. Van olyan, amelyik meg is eszi a növényeket. Erre nem nagyon van megoldás. Afrikai sügéres akváriumban anubiast szoktak tartani. Biztos van más növény is, ami kellően kemény ahhoz, hogy ne tudjanak benne kárt tenni.
Sügér + növényzet nem túl jó párosítás. Nem fogják megunni a növények piszkálását, ilyen a természetük.
 
Sziasztok!

Egy táptalaj nélküli aktív talajba ültetett Eleocharis montevidensis-t feltétlenül szükséges gyökértáppal ültetéskor megtámogatni vagy elég számára az a tápmennyiség amit a vízből felszed? Mert ahogy nézem a gyökerei eléggé a felszín közelben futnak.
 
Tápozd meg. A füvek a gyökértápot meghálálják.🙂
Ezt alapból értem, csak az a dilemmám, hogy a montevidensis-szel a formálódó garnélás akváriumomat javítanám optikailag, és a garnélák miatt valahogy kordában kellene tartani legalább a nitrát szintet. Csak kérdés, hogy mi és mennyi anyag oldódik ki a gyökértápokból a vízbe? Szóval ezzel nem vagyok tisztában és ezért kerülném a gyökértápok használatát ha megoldható. A montevidensist meg elég strapabíró növénynek írják és nincs valami mélyen a gyökere ha jól tudom. Ezért reménykedem, hogy a vízből is fel tudja venni a számára megfelelő tápanyagokat. :)
 
Ezt alapból értem, csak az a dilemmám, hogy a montevidensis-szel a formálódó garnélás akváriumomat javítanám optikailag, és a garnélák miatt valahogy kordában kellene tartani legalább a nitrát szintet. Csak kérdés, hogy mi és mennyi anyag oldódik ki a gyökértápokból a vízbe? Szóval ezzel nem vagyok tisztában és ezért kerülném a gyökértápok használatát ha megoldható. A montevidensist meg elég strapabíró növénynek írják és nincs valami mélyen a gyökere ha jól tudom. Ezért reménykedem, hogy a vízből is fel tudja venni a számára megfelelő tápanyagokat. :)
Használj Tropica tápkapszulát. Lassú kioldódású, akkor sem okoz problémát, ha felszínre kerül a talaj bolygatásakor. 😉
 
Ha tőlem kérdezed, persze. Így szoktam. Vagy olvastam vagy vidibe láttam... az volt a lényeg, hogy a tövénél vágott növény gyökerét nem húzzuk ki, hanem benne hagyjuk. Azt újrahasznosítják a növények, vagy hozhat új hajtást is.
Épp tegnap(előtt?) láttam a TV-ben egy műsort arról, hogy a növények, fák, támogatják egymást a növekedésben úgy, hogy amelyikek a végüket érzik, azok a tápanyagot a fiatalabbaknak tolják át. Sajnos nem tudtam végig nézni, mert át kellett kapcsolni valami izére... Azt is mondták, hogy a növények kommunikálnak egymással, elektromos impulzusok(!) által.
Nem látta valaki ezt a műsort? Szívesen végignézném, ha tudnám a címét. Valami tematikus csatornán volt.
 
Back
Oldal tetejére