Hosszútávon az Anubias nem fogja jól érezni magát, ezért inkább valamilyen úszónövényt telepítenék, pl. Pistia stratoides-t.
Ahhoz, hogy segíteni tudjak a megfejtésben, jó lenne, ha néhány konkrétumot megadnál:
- mekkora az akvárium,
- mikor kerültek be a halak,
- milyen más élőlények vannak benne,
- mivel és milyen gyakran etetsz,
- vízértékek (pH, kH/GH, hőmérséklet, NO2, NO3, stb.),
- milyen gyakran és mennyi vizet cserélsz,
- az utóbbi egy hétben milyen változást hajtottál végre (pl. növénytápozás),
- CO2 van-e
A halakról is több infóra van szükségem:
- kopoltyúmozgás (szapora/lassú, vagy normális)
- mozgáskoordináció megtartott, vagy szokatlan,
- ha az utóbbi, miben nyilvánul meg,
- étvágy
- külsérelmi nyomok láthatók-e,
- stb.
Nettó 40 liter (54 literes akvárium), február eleje óta vannak benne, egyedül, Sak Energy haleledelt kapnak azóta, ami múlt hete egészült ki liofilizált vörös szúnyoglárvával, ami az egyetlen változás az utóbbi időben. Vízértéket hetek óta nem méregetek, egyrészt elfogyott a tesztcsíkom, másrészt totálisan felesleges, mert mióta beállt az akvárium és a CO2 adagolás is rendesen be van állítva, soha nem mértem semmi abnormálisat, megy a heti 50% vízcsere, slussz-passz. Na meg a paradicsomhalak amúgy is baromi jól bírják a szélsőséges körülményeket, mikor 43 mg/l volt a CO2 azt először nem a halakon vettem észre.
Kopoltyúmozgás olyan hogy semmilyen, de nem csak ma, sosem láttam észrevehető mértékű kopoltyúmozgást, így nem tudok nyilatkozni a sebességéről. A mozgáskoordinációról szintén nehézkes beszélni, ha direkt meghajtom őket, akkor teljesen a megszokott módon úszkálnak, aztán ha elhárult a veszély mennek vissza mozdulatlanul feküdni a levelekre. Étvágy... háát... nem mozdulnak meg enni, de ha csipesszel etetem őket az orruk elé tartva a szúnyoglárvát, akkor esznek. Mondjuk ebből messzemenő következtetést nehéz levonni, mert egy nap többször etetem őket pár szem táppal, ami azonnal elfogy. Nem szeretem őket ritkábban etetni nagyobb mennyiséggel, mert akkor a fele táp az aljzaton végzi, amit nem szeretnek felcsipkedni, én meg szipkázhatom ki, ha nem akarom hogy elkezdjen rohadni, és jön vele a homokszem méretű garnéla kavics is. Szóval többször kapnak kevesebbet.
Külsérelmi nyom nincs (se fizikai, se kémiai), de nem is igazán van mivel külsérelmi nyomot szerezniük, mert mióta többször etetem őket egy nap, azóta még etetéskor sem fújják fel a kopoltyújukat, jelezve a többieknek, hogy "ez az én kajám, el innen", és ez volt az egyetlen agresszív viselkedés amit valaha is tanúsítottak egymás felé.