Hetedig bejegyzés – Projekt – Otocinclus szaporítás;
Előrelátható projektkezdés: 2019.02.13 /vaagy, ha nagyon türelmetlen lennék, akkor 2019.01.27/
Előtörténet: Ugyan viszonylag olcsón beszerezhető halakról van szó, de egy rész borzasztóan megsínylik a szállítást /arról nem is beszélve, hogy abba simán belehalnak, ahogy mifelénk kierőszakolják őket a medencéből/, másrészt a guppi-szaporításon túl lévő dolgokba is szeretném magamat belevetni. (Ez számomra azt jelenti, hogy a guppik olyan halak, amiből összetesz az ember hármat, és két hónap múlva lesz belőlük nyolvannyolcmillió guppi; ezzel szemben nagy szerencse kell ahhoz, hogy az akváriumba dobált otocinkluszok sokasodjanak.)
Harmadrészt pedig később –ha végre találok- mindenképpen sokasítani szeretném a gyönyörűséges Otocinclus Cocama /Zebra Otocinclus/ névre hallgató tüneményeket, melyeket szinte csak vadon befogott példányok formájában szokás árulni. Nem szeretem, hogyha a természetet ritkítják és károsítják csak azért, hogy nekünk otthon szép halacskáink legyenek. És az ő szaporításukhoz a sima Otocinclusok tenyésztése során szerzett /esetleges/ tapasztalat biztosan nem lesz káromra.
Első lépésben azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy a kereskedésben ,,Otocinclus affinis” néven árult hal szinte sohasem Otocinclus affinis. Jelenleg nyolc példányom van, ebből egy valóban Otocinclus affinis (Macrotocinclus affinis), a többiek pedig valószínűleg Oto. Huaorani-k vagy O.Vitatusok. /a beazonosításuk iszonyú nehéz, mert a legkisebb stressz-helyzetre is totális színvesztéssel reagálnak, egyébként meg annyira félénk halak, hogy alig-alig látni őket./
Eeezt azért jó tudni, mert egészen eltérő környezeti szükségleteik vannak. /Az affiniseknek 18-22 °C-s víz kell, a Huaoraniknek pedig 26-30 °C -> a Huaoraniket/Vitatusokat egy hónapig az „Endlerguppy-nemének-függvénye-a-hőmérséklet-jegyében/19 °C-s-vízben-a-kicsik-mekkora-százalékban-lesznek-hímek-tesztmedencében” éltek, és nem lett különösebb bajuk, de a bettás, 26-27 °C-s vízben /ami egyben „Endlerguppy-nemének-függvénye-a-hőmérséklet-jegyében/26 °C-s-vízben-a-kicsik-mekkora-százalékban-lesznek-hímek-tesztmedenceként” is üzemel/ látványosan jobban érzik magukat.
Tehát, most már tudtam, hogy a medencéimben Oto valószínűleg Huaoranik/Vitatusok vannak, és nekik a jó közérzethez /ami ügye majd koitálásban fog remélhetőleg kulminálni/ a következő paraméterekre van szükségük:
Hőmérséklet: 26-30°C (Huaoranik esetén) /25-28°C (Vitatusok esetén)
GH: 4-12°d
PH: 5-7
Projekt:
Mi kell ahhoz, hogy a hím Oto nekiessen a nőstény Oto-nak?
Eddigi utánaolvasásaim alapján nagyon sok paradoxba ütköztem. Néhol –jellemzően magyar oldalakon- azt írják, hogy nagyon egyszerű a szaporításuk, máshol –jellemzően német oldalakon- pedig szinte lehetetlen tartják az Oto-k szaporítását. A magyar oldalakon azt is írták, hogy sokszor vegyes medencébe is lepetéznek. Én ezt eddig még nem tapasztaltam /ámbár a lágyabb vizes tartás óta már párszor láttam, hogy az egyik meghajlítva táncol a másik előtt, de nem lett belőlük eksön/.
Így arra jutottam, hogy kicsit befolyásolnám a halak szaporodási kedvét a következő módon:
1.) Beszerzek egy 30-maximum 60 literes akváriumot /iih, na most buktam le: persze-persze csak Oto-tenyésztés miatt kell egy újabb AQ...
)
2.) Hozatok 3 nőstény, és 2 hím Oto-t (ha hozatom, akkor direkt a nagyüzemből jön, így valószínűbb, hogy egy fajta érkezik; plusz eggyel kevesebb költözéses-stresszt kell átélniük) //Az enyéimet nem zaklatom, ők maradnak szépen a megszokott helyükön
//
3.) Az ideális feltételeket megteremtve (visszasózott
RO víz; hőmérséklet, nyugalom) magukra hagyom őket (az egészet leviszem a pincébe, és csak napi egy etetéskor zavarom őket). Heti egy alkalommal ellenőrzöm, hogy:
a.) raktak-e petéket
b.) táncikálnak-e a fiúk a lányok előtt.
-> ha a.) teljesül, akkor kiveszem az összes felnőttet, és nagy örömmel várom, hogy a kicsik kikeljenek. Ekkor friss artémián, „elalgásodott kövön”, leforrázott zöldségeken, JBL Garnéla bogyón és spirulán nevelem őket 1cm-es korukig. Ekkor átkerülnek egy közös medencébe
-> ha b.) teljesül, de a.) nem akar, akkor intenzívebb stimulációba kezdek úúgymint
3/b/I. A víz hőmérsékletét estére hagyom lezuhanni 25°C-ra, reggel pedig lassan visszafűtöm 28°C-ra. -> ha nem kezdenek egy héten belül ikrarakásba, akkor sem fogom ezt a projektet sikertelennek elkönyvelni, meeert ezt nem fogom annyiban hagyni.
3/b/II. Továbbkutakodok, és új ismeretekkel gazdagodva újra nekilátok… de, szerintem idáig nem kell elfajulnia az egésznek.
Felhasznált irodalom:
https://www.remowiechert.de/otos.html
http://www.nigro.hu/2009/02/14/otocinclus-affinis/
https://www.aquaristik-live.de/threads/otocinclus-zucht.27487/
Kérdéseim:
Ki mire használja az
RO készülék „ szennyvizét”? /Nekem kertem nincs, ahol locsolhatnék, szobanövényeim mind lágy vizet igényelnek, a WC-tartályba nem tudom átvezetni a „RO szennyvizet” mert zárt rendszerben van, a fürdővizemre meg csak ritkán tudok/vagyok hajlandó 3-4 órát várakozni./
Van akinek már sikerült otthon Oto-kat szaporítani, és a kicsiket felnevelnie? Megosztaná velem ez ide vonatkozó tapasztalatait?