• Most regisztráltál, de nem tudsz privát üzenetet küldeni?

    Kérjük olvasd el milyen korlátozások vonatkoznak rád, miután regisztrációd jóvá lett hagyva.
    Regisztrációs korlátozások

DC (elektromosan szabályozható) vízpumpa tapasztalatok

eugenax

Kertész tanonc
#1
Érdeklődnek, hogy használ-e valaki ilyen vízpumpát, mik vele a tapasztalatok?

Adatlapok alapján a fogyasztásuk nagyon kedvező, illetve, vagy vezetékes távirányítóval, vagy utólag bővíthető wifi modullal is kaphatóak.

Átlagos pumpánál 1watt/100l, iwaki jellegűnél 2-3watt/100l, dc pumpáknál átlagosan 0,5-0,7watt/100l hozható ki. Itt nem is elsősorban a fogyasztás számomra a fontos, bár a hőtermelés miatt ez sem elhanyagolható, hanem a működési zaj, amiről viszont nincs tapasztalatom -> noha telefonról este ágyból levenni (applikáción beállítani), hogy 22-től 07-ig vegye le a 3000l/h-t 1500l/h-ra az kényelmesnek tűnik :)

Jibao, aquamedic, sicce gyárt ilyeneket 2500-5000 liter között állíthatót kb. 20k-40k-90k ft áron.
 
#3
A watt/literrel tévedtem, a sima AC és DC között nincs egyértelmű fogyasztásbeli különbség.
Egyszer nagyon közel álltam hozzá, hogy vegyek egy JEBO-t. Amit reméltem tőle, az a minimális zaj. Az egyik üzletben próbálgattuk az eladó kollégával, de a sok egyéb szivattyú, áramoltató, egyéb mellett nem volt alkalmam, hogy meggyőzzem magam. Az tény, hogy legalább négypolusú, nem kettő, de attól még sajnos szinkron motor maradt. Az eladó természetesen inkább a halakhoz értett, mint az elektronikához, ezért bemutattam neki mitől lehet csendesebb ez "DC" szivattyúja a "hagyományosnál". Mivel időközben vettem egy JEBO szűrőt, annyira rossz vélemnyem alakult ki erről a brand-ról, hogy soha többet ilyen terméket nem veszek (szivattyút sem). Egyéb gyártók irányába nem kerestem.
Lényeges zaj csökkenés háromfázisú aszinkron motortól remélhető, de ilyet még nem láttam akvarisztikai célra gyártani.
 
Utoljára módosított:

Victor

VIP kertész
#4
Lényeges zaj csökkenés háromfázisú aszinkron motortól remélhető, de ilyet még nem láttam akvarisztikai célra gyártani.
Egy időben agyaltam valami hasonló szűrőátalakításon mivel a 2080 dübörgése kicsit hangos a darabos forgás miatt. Kisérletezésképp arra gondoltam, hogy vennék egy rossz külsőszűrőt, aminek meghagynám a rotor részét, illetve készítenék neki egy új műanyag "csövet" amiben fut, mivel ez eleve a motor része, és e köré készítenék egy új tekercselést egy 3 fázisú motor mintájára. Vezérlést RC hajók szabályzóját használnám ami vízhűtéses, hozzá egy szervótesztert amivel lehetne szabályozni is a fordulatszámot. Tekrcselésben sajnos nem vagyok otthon, így nem tudom működne-e az tervem egy forgómágnessel.
 
#5
Huhhh... A vállalkozásod motorkészítésre több, mint bátor cselekedet. Pontosan nem értem, hogy akarod kivitelezni, de ez legyen a te patented. :)
Sajnos a kefe nélküli motor sem biztosíték a csendes üzemre. Például vettem egy ilyet: "DC12V 240L/H Ultra csendes Brushless Motor víz szivattú". Kegyetlen hangja volt! Szerencsére visszavették a webáruházban, mert a motorra ragasztott címkén feltüntetett paraméterek eltértek a honlapjukon hirdetettől. Jogos volt a vásárlástól történő elállásom.
Illetve a jelenleg is folyó projektem: Grundfos keringető szivattyú. Ezzel két baj lehet (van):
- a forgalmazó szerint, ha nem elég nagy a szívóoldali nyomás, akkor a szivattyú kavitál. Igaza lehet, de a katalógus adat 0,05bar, a legnagyobb fordulatszámon. Ez könnyen biztosítható, ha a szűrőház bemenetére tesszük nem a kimenetére.
- a másik gond, hogy rozsdásodik. :( Ez már tényleg nagy probléma, ami megoldásra vár.
Viszont a zaja, a legkisebb fordulatszámon: nem hallom! ...és ezen a fordulaton közel 2000l/h a névleges szállítási teljesítménye...
A II. és III. fordulatszámon már hallom, de kb. akkora, mint egy hagyományos 500l/h Sicce szivattyúé. Persze ekkor már 2500-3000 l/h a névleges szállítási teljesítmény és a villamos teljesítményfelvétele is lényegesen magasabb.
 
Utoljára módosított:

eugenax

Kertész tanonc
#6
A réz grundfost kellett volna venni, ami padlőfűtéshez van, mert a sima keringető csak max 20 fokos vízre van tervezve. Én is nézegettem grundfost, de szívóoldalra kell beépíteni, és a diy szűrőházat éppen elég biztosan vízállóvá tenni, nem akarok még nyomásállósággal is szenvedni :)

Nem értek hozzá, és így nem tudom, hogy eltömődött szivacsok esetén milyen terhelés érné a tervezett dobozkámat, főleg az átmenő pvc idomok tömítését.
 

Victor

VIP kertész
#7
A réz grundfost kellett volna venni, ami padlőfűtéshez van, mert a sima keringető csak max 20 fokos vízre van tervezve.
Szerintem ez így nem fedi a valóságot, mivel egy fűtésredszerben még a visszatérő ágon is magasabb a hőmérséklet mint 20 fok. Nálam a vegyestűzelésű kazán 50 fokos vízzel megy, és a visszatérő, ahová a szivattyú van berakva is igencsak forró. Problémammentesen üzemel évek óta, csak mint írtam, nem szabar dóla leengedni a vizet mert akkor beáll, vagy alig akar elindulni. De ha nincs leeresztve a rendszer, mert nem cseréltem radiáport pl, akkor gond délkül elindul ilyenkor.
Amúgy szerintem simán használható a szivattyú, a megszokott nyomó ágon.
http://www.nigro.hu/2012/01/09/riport-bohler-krisztiannal-a-2011-es-h-a-c-gyoztesevel/
 

eugenax

Kertész tanonc
#8
Se a kavitációt, se a nyomást nem tudja egyikünk se ~kiszámolni a képletek ismeretének hiányában, úgyhogy mindenki dönthet, hogy a szűrőházat, vagy a pumpát nyaggatja-e inkább :)
 
#9
Se a kavitációt, se a nyomást nem tudja egyikünk se ~kiszámolni a képletek ismeretének hiányában, úgyhogy mindenki dönthet, hogy a szűrőházat, vagy a pumpát nyaggatja-e inkább :)
Azért elég sok mindent lehetne előre is kalkulálni, ezek a szivattyúk maximálisan 110c fokos közeget képesek szállítani, rövid időre akár magasabb hőmérsékletűt is. A szivattúk adattábláján található második szám utal, a maximális emelőmagasságra pl.40/50/60, ezek a számok decimétert jelölnek, tehát egy közepes teljesítményű készülék, ha a nyomóoldalt teljesen elzárjuk, maximum 5m vagyis hozzáfolyási nyomással együtt 0,6bar fog keletkezni, ez szerintem nem túl nagy érték ez ellen tömíteni egy rozsdamentes tartályt nem nagy kihívás. Persze üzem közben, nyitott szelepek mellett, ennek töredéke lesz a mérhető nyomás. A tartály elé szerelni a szivattyút abból a szempontból, aggályos lehet, hogy a régebbi típusokkal ellentétben, ezeket a készülékeket zárt járókerékkel szerelik, amik könnyen eltömődhetnek, de a szűrőtartály utáni beépítés teljesen járhatónak tűnik, nem kell tartani kavitációtól sem, a legnagyobb ellenállást a “rendszerben” a csövek lerakódása fogja okozni, viszont egyforma mértékben, a szívó és nyomóoldal egyszerre koszlódik, így adott fordulatszám mellett csak a térfogatáram fog csökkenni, egyébként ilyen kis teljesítményű szivattyúkban a kavitáció sem okozna károsodást, persze zajjal járhat, itt csak a szállított közeg általi kenésre kell figyelni. Létezik, rozsdamentes szivattyúházzal gyártott készülék is, a többi festett vagy natur, esetleg utólag bevonhatóak kataforetikus anyaggal. Ezek a szivattyúk tényleg nagyon csendesek, főleg ha kompenzátorokkal elválasztanánk a tartálytól.:)
Kettővel ezelőtti hozzászólásban linkelt képen látható összeeépítés működőképes lehet, egyedül a szivattyút kell majd elforgatni, mert az itt látható beépítés függőleges motortengellyel, nem megengedett, a légkiválás miatt.;)
 
Utoljára módosított:
#10
Se a kavitációt, se a nyomást nem tudja egyikünk se ~kiszámolni a képletek ismeretének hiányában, úgyhogy mindenki dönthet, hogy a szűrőházat, vagy a pumpát nyaggatja-e inkább :)
Nem kell sokat számolni. A szívóoldali nyomásnak minimum 0,05bar-nak kell lenni a gyári adatlapszerint. A nyomás pedig nagyságrendel nagyobb, mint bármelyik akvarisztikai célra gyártott szivattyúnál. Ezért a szívóoldalra nem szerencsés betenni. A járókerék elkoszolódása ellen egy előszűrővel egyszerűen lehet védekezni.
 
#11
Azért elég sok mindent lehetne előre is kalkulálni, ezek a szivattyúk maximálisan 110c fokos közeget képesek szállítani, rövid időre akár magasabb hőmérsékletűt is. A szivattúk adattábláján található második szám utal, a maximális emelőmagasságra pl.40/50/60, ezek a számok decimétert jelölnek, tehát egy közepes teljesítményű készülék, ha a nyomóoldalt teljesen elzárjuk, maximum 5m vagyis hozzáfolyási nyomással együtt 0,6bar fog keletkezni, ez szerintem nem túl nagy érték ez ellen tömíteni egy rozsdamentes tartályt nem nagy kihívás. Persze üzem közben, nyitott szelepek mellett, ennek töredéke lesz a mérhető nyomás. A tartály elé szerelni a szivattyút abból a szempontból, aggályos lehet, hogy a régebbi típusokkal ellentétben, ezeket a készülékeket zárt járókerékkel szerelik, amik könnyen eltömődhetnek, de a szűrőtartály utáni beépítés teljesen járhatónak tűnik, nem kell tartani kavitációtól sem, a legnagyobb ellenállást a “rendszerben” a csövek lerakódása fogja okozni, viszont egyforma mértékben, a szívó és nyomóoldal egyszerre koszlódik, így adott fordulatszám mellett csak a térfogatáram fog csökkenni, egyébként ilyen kis teljesítményű szivattyúkban a kavitáció sem okozna károsodást, persze zajjal járhat, itt csak a szállított közeg általi kenésre kell figyelni. Létezik, rozsdamentes szivattyúházzal gyártott készülék is, a többi festett vagy natur, esetleg utólag bevonhatóak kataforetikus anyaggal. Ezek a szivattyúk tényleg nagyon csendesek, főleg ha kompenzátorokkal elválasztanánk a tartálytól.:)
Kettővel ezelőtti hozzászólásban linkelt képen látható összeeépítés működőképes lehet, egyedül a szivattyút kell majd elforgatni, mert az itt látható beépítés függőleges motortengellyel, nem megengedett, a légkiválás miatt.;)
Szerintem nem véletlen a szívóoldali minimális nyomás megadása. Ha szívóágba kerül, nem biztos, hogy teljesíthető. Nem tudom a kavitáció okoz-e problémát (hiszen ez tényleg nem egy hajócsavar)? De inkább nem térnék el, a gyári követelménytől.
 
#12
Szerintem nem véletlen a szívóoldali minimális nyomás megadása. Ha szívóágba kerül, nem biztos, hogy teljesíthető. Nem tudom a kavitáció okoz-e problémát (hiszen ez tényleg nem egy hajócsavar)? De inkább nem térnék el, a gyári követelménytől.
A szívóoldali nyomást, állandóan biztosítja az akvárium vízszintje és a szivattyú közötti szintkülönbség. Csak arra kell figyelni, hogy a szivattyú mindig az akvárium vízszintje alatt legyen. Az általad említett minimális követelmény 50cm, valószínű 20-24c fokos víznél tovább csökkenthető, de ekkora szintkülönbség mindig is lesz. A kavitáció okozta elváltozások lényegesen nagyobb teljesítményű készülékeknél okoznak elváltozásokat, kb. 7,5kw motorteljesítmény felett, a kisebbek inkább csak zajolnak.:)
 
Utoljára módosított:
#13
A szívóoldali nyomást, állandóan biztosítja az akvárium vízszintje és a szivattyú közötti szintkülönbség. Csak arra kell figyelni, hogy a szivattyú mindig az akvárium vízszintje alatt legyen. Az általad említett minimális követelmény 50cm, valószínű 20-24c fokos víznél tovább csökkenthető, de ekkora szintkülönbség mindig is lesz.
Igen, így lenne, ha a rendszer statikus lenne. De ha a szivattyú a szűrő kilépő végére kerül, akkor már nem biztos, hogy ez a minimális nyomás meglesz a szűrőanyag fojtása miatt. Ekkor pedig @eugenax-nak lenne igaza, hogy számolni kellene, amit viszont nem tudunk.
A kavitációval kapcsolatban nincsenek ismereteim. Ez a 7,5kW-os "szabály" is új nekem. Köszi az info-t.
A kavitációval eddig csak ultrahangos mosókban találkoztam. A régi munkahelyemen egy 500W-os mosót használtam, itthon pedig csak egy 15W-os van. Persze ez más dolog...
 
#14
Le kellene egyszer mérni, hogy a szűrőben mekkora nyomásesés keletkezik, tiszta ill. eldugult állapotában, úgy gondolom elenyésző, mindig lesz ott annyi szabad kapilláris, melyek összeadott átmérője megegyezik a szívó ill. nyomócső átmérőjével. Ezt semmilyen tudományos mérésre nem tudom alapozni, csak egy vélemény. A gyári szűrőkben üzemelő szivattyúk sem működnek másként, ott is szükséges a megfelelő hozzáfolyási nyomás, ott a kavitációt leginkább szívóoldali fojtással lehet előidézni, nem pedig a szűrő elhanyagolásával.
 
#15
Le kellene egyszer mérni, hogy a szűrőben mekkora nyomásesés keletkezik, tiszta ill. eldugult állapotában, úgy gondolom elenyésző, mindig lesz ott annyi szabad kapilláris, melyek összeadott átmérője megegyezik a szívó ill. nyomócső átmérőjével. Ezt semmilyen tudományos mérésre nem tudom alapozni, csak egy vélemény. A gyári szűrőkben üzemelő szivattyúk sem működnek másként, ott is szükséges a megfelelő hozzáfolyási nyomás, ott a kavitációt leginkább szívóoldali fojtással lehet előidézni, nem pedig a szűrő elhanyagolásával.
Melyik szűrőben? Ugyanis ahány szűrő, annyi értéket mérnénk. Nekem pl. jelenleg nincs benne perlonvatta, de úgy hallottam, aki jól megtömi, és már koszos is neki, annál igencsak észrevehető a teljesítménycsökkenés. Nem tudom, ez számszerűen mit jelenthet?
Igazából csak sejtem, hogy mi minden befolyásolja a kavitáció kialakulását: fordulatszám, lapátok száma, lapátok mérete, illesztések pontossága. Egy akvarisztikai szivattyúben nincs túl sok okosság: van háromlapátos, 4;5;6 sőt talán több. :) Ennek megfelelő a hozamuk, és a nyomóképességük is. Viszont, ha megnézzük a legprimitívebb keringető szivattyú járókerekét... ott sejtek valami tudást.
De nagyon messze jutottunk a DC szivattyúktól... ;-)
 
Oldal tetejére